Városi Közlöny, 1911 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1911-01-15 / 1. szám

1911. január. Városi Közlöny 1. szám. (151) Középitkezések. Leszámolás az Andrássy-uti bérházról. (V­I. 1907. évf. 427., 1908. évf. 130, 1909. évf. 122, 1910. évf. 116. és 203. lappal.) Nagyforgalmu utszorulat kibővítése érde­kében történt kisajátításról és közérdekben teljesített építkezésről lévén szó­ röviden be­számolunk a­­műveletnek az 1910. évben bekö­­vetkezett végleges leb­onyolításáról. A gyár kis városi Andrá­ssy-útnak a Coro­­nini-tér és Kossuth-tér közé eső szakasza any­­nyira szűk volt, hogy ott csak a legnagyobb bajjal lehetett a három oldalról betorkoló vil­lamos vasútnak, s az igen élénk kocsi - és gya­logker­ekedésnek forgalmát biztosítani. Az utszorulat kibővítése czéljából a vá­ros a polgári menházalap részére az 1902. évi deczember hó­ 29-én tartott közgyűlésben 422. közgy. 24.681. tan. szám alatt hozott határo­zattal (L. 1902. évf. 323. lap) az Andrássy-ut­­nak jobb oldalán (a Coronini-tár felé) lévő házat özvegy Risztics Juliától 140.000 kor. vételáron és azon további kötelezettség mel­lett vette meg, hogy az eladó özvegynek évi 1400 korona életjáradékot fizet; továbbá az ezzel határos házat Sigmund Sándortól 70.003 korona vételáron szerezte meg. A 210.000 korona vételár olyképen lett fe­dezve, hogy a polgári menházalap az ingatla­nokat terhelő 42.173 korona jelzálogkölcsönt átvette, az alap értékpapírjainak eladásából 141.000 koronát űzetett, a fenmaradó 26.000 koronát pedg kölcsön vette a házipénztárból. A város közössége a polgári menházalap részére az alapból felhasznált tőke után 46/o kamatot feltétlenül biztosított. A megszerzett ingatlanok 1938. év elejéig még fennállottak és bérjövedelmük meghozta a kamatokat, annál inkább, mert özvegy Risz­­­tics Julia a szerződés aláírása után néhány nappal elhalálozván, a kikötött évi 1400 ko­rona életjáradéknak fizetése elesett. Az átszélesí­tés és a megvett ingatlanok értékesítése az 1938. júniustól 1909. augusztusig terjedő időben akként történt, hogy a Risz­tics- és Sigmund-féle házak lebontása után az Andrássy-útnak 11 méterről 18 méterre való kiszéles­ítésére 95 Qj-ölnyi és a Coro­­nini-tér rendezésére 274 Q-ölnyi terület ki­sl­asitt­at­ván, a Fennm­aradó telken a polgári men­házalap részére kétemeletes bérház lett fel­építve. A bárház az Andrássy­ út­i szorulat egész hoss­ában, továbbá a Coronini­ térre és a Fő­­utczára eső megfelelő szélességben, tehát há­rom utczai vonallal díszes kivitelben 360.003 korona építési költséggel lett tervezve, ami­hez a lebontott két ház 210.003 korona vé­telárát számítva, az összköltség 570.003 ko­ronával, az épület bruttó házbérjövedelme pedig 35.000 koronával léte előirányozva, ami az összköltség 6-156/o-jának felel meg. (L. 1907. évf. 427. lap). Mivel azonban az ingatlan a polgári men­házalap tulajdonát képezi és mivel az utczái­­nak szélesbítése egyrészt közforgalmi tekin­­tetekből, másrészt pedig­ a városi villamos vasút érdekében vált szükségessé, ennélfogva a város közössége a polgári menházalap kár­talanítását mondotta ki olyképen, hogy az összköltségből a házipénztár és a villamos vasút 50—50.000 koronát fognak átvenni. Az építési költségeket kezdetben a házi­pénztár előlegezte, de már az 1903. évi jan. hó 25-iki közgyűlésben 36. közgy. 2357. jan. sz. a. hozott határozattal 456.000 korona köl­csön felvétele határoztatott el (L. 1909. évf. 163.l­ap) és pedig azon az alapon­, hogy a részf­­­letes költségvetés szerint a tulajdonképeni építési költségre............................. 386.000 kör. volt előirányozva, de már akkor is 20.500 kör. több­ költségre lehetett számitani, továbbá az építési időtartam alatt a polgári menházalapot ért . . . 28.545 kor. hátbérveszteség pótlásáról kel­lett gondoskodni, valamint az idő­közi kamatokra és a felveendő kölcsön első félévi törlesztési részletére.............................. . . 17.000 kor. vég­ül a­­kölcsön nyújtásánál árfo­lyam különbözetre....................... 3955 kor. kellett számításba venni, s így tulajdonképen................................... 456.000 kor. névértékű kölcsönre volt szükség. A kölcsönt az első temesvári takarékpénz­­­tár 990/0 árfolyam mellett 50/6 kamattal 100 előleges félévi részletben való visszafizetésre a polgári menházalapnak jelzálogkölcsönkép­­pen nyújtotta; a kölcsön törlesztési részletei­ből 50.000—50.000 korona tőkének megfelelő

Next