Városi Közlöny, 1912 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1912-08-15 / 8-9. szám

Városi Közlöny, 8 — 9. szám. (321)» 1912. aug.—szept. kir. törvényszékhez, mely a kártalanítási árt a kisajátítási törvény értelmében becslés út­ján fogja megállapítani. E szerint a szóban forgó utczának megnyitása csak a bírói el­járás befejezése, illetve a Csernojevics-féle ház birtokba vétele után lesz elrendelhető. Az új közkórház építése ügyében jelenti,­­ hogy a múlt évi dec­ember havi közgyűlés­ben elfogadott építési terveket a belügy­minister úr folyó hó 4-én visszaküldötte re­­ductiók eszközlése végett, amennyiben a mi­nister úr kijelentette ugyan, hogy a tervezet általában megfelelő és nagy gonddal lett összeállítva, de az egyes épületek és azok berendezése a hazai vidéki kórházainknak a külföldi kórházakhoz képest mondhatni sze­gény és szerény építési módját messze túl­haladó gazdagsággal lettek méretezve és ki­állítva, minélfogva a költségek apasztása vé­gett összevonások eszközlése kívánatos, sőt az ágyszám is 600-ról 516-ra volna leszál­lítandó. A terjedelmes leiratot a városi ta­nács kiadta a kórházi bizottságnak oly fel­hívással, hogy azt a mérnökséggel együtt tanulmányozva, a változtatásokra nézve ter­jesszen elő véleményes jelentést. Előrelátha­tólag tehát a terveket át kell dolgozni, ami­­ sok munkát és időt vesz igénybe. Az ipari munkások számára a meghosszab­bított Magyar­ utczában tervezett munkás­­házakról készített és a folyó év elején fel­terjesztett terveket a belügyminiszer úr visz­­szaküldötte több szerkezeti változtatás esz­közlése végett, azonban kijelentette, hogy a hat épületnek 315.000 korona költséggel ter­vezett felépítése ellen elvi szempontból nin­csen kifogása és hogy a kereskedelemügyi miniszer úr a költségek egyharmadát, vagyis a kért 105.000 koronát államsegélyképen meg fogja adni. Tekintettel arra, hogy a folyó építési idény már amúgy is előrehala­dott, az ipari munkáslakások építése a jövő évre fog maradni. A belügyminiszer úr folyó évi július hó 20-án jóváhagyta a törvényhatósági bizott­ság azon határozatát, melylyel a város kö­zönsége kimondta, hogy mintegy 2300 drb. temesvár-gyárvárosi takarékpénzt, részvényt megvásárol s a vételár fedezésére a Temes­­vár-városi takarékpénztárnál 345.000 korona erejéig függő kölcsönt vesz fel. Ebből kifolyóan és mivel a város közön­ségét ezen részvények megvételénél az a szándék vezérelte, hogy a részvények bir­tokában a temesvár-városi és a temesvár­­gyárvári takarékpénztáraknál meglévő döntő befolyása révén a két pénzintézetet egyesítse, a városi tanács a fúzió tényleges foganatosí­tása iránt a szükséges lépéseket megtette. Ezek folytán említett két takarékpénztár folyó hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlé­seiben a két intézet egybeolvadását kimondta és ezen naptól kezdve mint egységes intézet temesvár-városi takarékpénztár c­ég alatt működik, a gyárvárosi takarékpénztár pedig ezen intézet gyárvárosi fiókjává alakítta­tott át. A polgár.. .szeri jelentés annak a biztos reménynek ad kifejezést, hogy az egyesített intézet a jövőben még fokozottabb mér­tékben fogja teljesíteni közgazdasági hivatá­sát, mely a takarékossági szellem ápolására s a közönség hiteligényeinek lehetőleg elő­nyös módon való kielégítésére irányul. A lefolyt két hónapban szentesítést nyert törvények közül városunkat legközelebbről érinti «A városok fejlesztéséről» szóló 1912. évi 58-ik törvényczikk, melynek czélja az, hogy addig is, míg a belügyminiszer úr az ezen t.-cz. 30. §-a értelmében a városok szer­vezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavaslatot fog előterjesz­teni, vagyis két évre, könnyítsen a városok háztartásán és rendezze a városi tisztvise­lők illetményeit. A városok állami segélye­zése tekintetében Temesvár városnak a múlt­­év óta kiutalt évi 75.000 korona segély a jövőre feltétlenül biztosíttatik olyképen, hogy azt a házipénztár rendes költségvetésébe fedezetül beállíthatja, továbbá 1913. évtől kezdve a rendőrség fejlesztéséhez is remél­het további segélyt. A háztartási ügyek in­tézésénél lényeges könnyítést jelent az, hogy az ingatlanok szerzésére vagy eladására vo­natkozó határozatokat ezentúl ugyanazon egy közgyűlésben lehet meghozni, sőt ha az érték 50.000 koronát meg nem halad, a ha­tározat felsőbb jóváhagyást sem igényel. A városi tisztviselők illetményeit a törvény oly mértékben állapítja meg, mint azt előző mi­nister rendeletek alapján városunk már meg­­­­határozta, ezenfelül azonban a városok még

Next