Délvilág és Temesvári Új Szó, 1991. július-szeptember (48. évfolyam, 157-228. szám)

1991-07-06 / 157. szám

Bolt hátán folt Előfordul az minden apával, egyszercsak komo­lyan veszi­­kötelességeit, s elindul, hogy gyermeke számára megvásárolja a névnapi ajándékot. Akinek meg épp Csaba nevű kisfia van, július első napjaiban kényszerül eme fölemelő sétára. Ha pedig úgy dönt, hogy a kinőtt farmer he­lyett vesz egy újat, mert viszonylag olcsó is, vi­szonylag praktikus is, le­járhatja combközépig a lábát egy­­bizonyos Szeged nevezetű, magát nagynak itituláló városban. Nem hiszik? Azt mond­ják, hogy ma, amikor ezer meg még kilenc butik ter­­pesz­kedik minden kapu alatt amikor a butikosok úgy visítanak az elmaradt forgalom miatt mint a vett malac, amikor panganak a jugókra építő áruházak, épp ilyen kurrens cikk ne lenne? Én sem hittem vol­na. Márpedig a helyzet változatlan — ma is, mint már jó pár éve­­ minden van a boltokban, csak épp az nem, amit az ember ke­res. S ha már a butikoknál, vevőkből élő boltoknál tar­tunk, hadd írjam meg sé­tám másik tanulságát is, miszerint egy pillanatig sem fogom ezek után el­hinni a szegedi Belváros­­kis- és nagykereskedőinek krokodilkönnyekkel meg­támogatott sirámait. Mert ahogy elnéztem, lehet ne­kik bármilyen nagy az adó, a bérleti díj, a vevőt ma épp úgy szükséges rossz­nak tekintik, mint abban a bizonyos átkos ántivilág­­b­an.­­Mert megtehetik. Mert ezek szerint ma sem kerüli el még őket annyira a haszon, hogy változniuk kellene. Hogy találni ren­geteg kivételt is? Minden bizonnyal. Csak valahogy nekem mindig a nagy át­laggal kell összefutnom. S ez már az én pechem. Meg a fiamé. Ugyanis, ha még nem találták vol­na 3d, farmernadrág neki nem jutott. — b. z. — Hatalmas ötlet született a szegedi postások fejében: kempinget nyitottak ma reg­gel 6 órakor. Első hallásra nincs ebben semmi különös hiszen a változás, a vállal­kozások korát éljük. Mi a hatalmas ötlet? Jelesül az, hogy a ma már régen meglé­vő értékeiket újra hasznosít­ják. A Budapest felé vezető úton lévő sporttelep hosszú évek óta adott. Kiváló minő­ségű labdarúgó pályájukat, ha kell villannyal világíthat­ják, a fehér sport szerelme­sei teniszezhetnek, a kispá­lyán házilabdázhatnak, fo­cizhatnak, lábteniszezhet­nek, a báljukat hatsávos au­tomata tekepályán dönget­hetik, a versenyzők elegáns fürdőben zuhanyozhatnak, a büfében szomjukat enyhít­hetik, a klubban tévézhet­nek, kártyázhatnak, sakkoz­hatnak. Mindez évekkel ez­előtt épült. A tekepálya és a focipálya között kihasználatlan volt 2 ezer 400 négyzetméteres fü­ves terület. Ezt nevezték ki kempingnek. Itt 60, egyen­ként 40 négyzetméteres he­lyet tudnak adni a vendé­geknek meglepően szerény áron. Az előbb felsoroltakat természetesen a kempinge­zők is használhatják. Gya­korlatilag tehát egyetlen fil­lér nélkül nyithattak a pos­tások kempinget. A pálya mellett ott a benzinkút, ami az autósoknak nélkülözhe­tetlen. Szolgáltatásukhoz tartozik az autószervizük, amit a saját járműparkjuk­nak építettek, s az ma reg­geltől a vendégeknek is ren­delkezésükre áll. A Postás Sporttelep Camping termé­szetesen éjjel-nappal várja a vendégeket. Munkaértekezletet tar­tottak tegnap Szegeden, a Forrás Gyógyszállóban a társadalombiztosítási szak­emberek. A tanácskozás résztvevője, előadója volt dr. Botos József, a Társa­dalombiztosítási Igazgató­ság vezetője is. A fóru­mot követően vele beszél­gettünk a nemsokára Par­lament elé kerülő tör­vénytervezetről, amely még nem született meg, de koncepciók már léteznek. — Három anyag került a kormány elé. Ezek mennyiben térnek el egy­mástól, illetve miként kép­zelik el jövő évtől az új társadalombiztosítási rend­szert? — Az első koncepció ki­zárólagos biztosítási alapon működtetné a rendszert — magyarázta dr. Botos Jó­zsef. — A Népjóléti Minisz­térium elképzelései a bizto­sítást erősen terhelnék szo­ciális elemekkel, gyakorlati­lag ez a jelenlegi konzervá­lását jelentené. A Pénzügy­minisztérium pedig az euró­paitól eltérő, amerikai min­tát szeretné bevezetni. A kötelező biztosítás minimá­lis ellátásra szólna, azon fe­lül a befizetések és szolgál­tatások önkéntesen és igény szerint történnének. A mi koncepciónkban a nyugdíj­­korhatár emelése szerepel. A nők is 60 éves korukig dol­goznának. Ennek bevezeté­sét azonban csak 2005-től valósítanánk meg, így ez csupán a 40 év alatti höl­gyeket érintené. A Népjólé­ti Minisztérium is támogat bennünket, azonban a pénz­ügy már 93-tól indítaná a nyugdíjkorhatár megemelé­sét. Egyébként a németek­nél is ez a tendencia, ahol 63-ról 65 évre módosítják a korhatárt. Jövőre kezdik és 2012-re fejezik be. Nagyon óvatosan kell bánni az ilyen érzékeny, egész társadalmat érintő problémákkal. A Pénzügyminisztérium radi­kalizmusa amerikai viszo­nyok mellett kivitelezhető lenne, de hol vagyunk mi attól. Határozott álláspon­tunk, hogy a szociális ele­meket különítsék el a tár­sadalombiztosítási járulék­tól. — A sajtóban régóta té­ma már, hogy több tízmil­­liárddal tartoznak a tár­sadalombiztosításnak. Mi­kor lesz ebből önöknek pénzük, és hogyan próbál­ják behajtani azt? — A „kintlevőségünk” 30 milliárd forint. A Parla­menthez fordulunk, hogy se­gítsen nekünk a tartozások behajtásának felgyorsításá­ban. Nem sokra megyünk azzal, ha egy-egy konkrét ügy nyolc-tíz hónapig is el­húzódik. Nem megoldás, ha húsz-huszonöt milliónkból hosszas tortúra árán másfél millió forintot megkapunk. Felhatalmazást kérünk ar­ra, hogy bíróság nélkül, le­foglalás, végrehajtás és ár­verés útján érvényt szerez­zünk követelésünknek. Azon is gondolkozunk, hogy akik azonnal fizetnek, azoknak elengedjük a járulék egy ré­szét. Ehhez is a Parlament engedélye szükséges. — Módosul-e a jövőben a bűvös 43 százalékos, és a dolgozói 10 százalékos levonás, amely a társada­lombiztosításhoz megy? A módosuláson azt értem, esetleg csökken-e? — Egy dolgot látni kell: nincs Samu bácsi, aki az or­szág terheit átvállalná. A munkanélküliek növekvő száma, és a vállalkozók já­rulékfizetési rendszere miatt a társadalombiztosítás be­vétele csökkent, ugyanakkor a nyugdíjakat fizetni kell, az emberek egészségi állapota romlik. Egyelőre nem lehet szó a csökkentésről. Majd ha az ország „szénája” jobban áll, V. FEKETE SÁNDOR sssssssssss ^ Antennaszerelés ^ és -forgalmazás /yvwyyvW'/' Botosék a végrehajtásra várnak Műholdvevő berendezések már 29 999 Ft-tól SINUS ELEKTRONIKA 6900 Makó, Szegedi u. 24., ^ ^ Tel: 65/12-169 /1 /­ * 1991. július 8—9-én ' › csak két napig › ‹ 20%-os , , kedvezményes vásár , a GRÁCIA kismamaboltban Vásárhely, Nagyállomás ' *, sorompója mellett ! Nyitva: hétfőtől—péntekig › ‹ 13—17 óráig. J­a? Töltsön egy éjszakát Csongrádon a HOTEL TISZA-ban! Adjuk az otthon melegét Egyedi programjainkkal teljesítjük kívánságát SZOMBAT, 1991. JÚLUS 6. Tavaly, június 30-ával megszűnt a Mészöv, július elsejétől új szövetségek ala­kultak. Egyikük az Áfészek Csongrád Megyei Szövetsé­ge, amely 16 áfészt és két kft.-t — a Rentacoopot és a Konkordiát — fogja össze. Mivel holnap lessz a nem­zetközi szövetkezeti nap, és az új szövetség néhány nap­ja múlt egyéves, számadásra kértem dr. Hotya Liviusz elnököt és Krasznai Mihály szövetkezetpolitikai főtaná­csost. — Mit tartanak a legna­gyobb eredménynek? — Több is van. Az egyik az, hogy nálunk egyetlen ejtőernyős sincs, minden munkatárs szövetkezeti szakember. A másik, hogy amíg országszerte elég sok gond van a szövetkezeti mozgalommal, Csongrád me­gyében egység van a fo­gyasztási szövetkezetek kö­zött. Ezt bizonyítja, hogy ta­valy június 21-én, az alaku­ló küldöttközgyűlésen min­den megyei áfész belépett a szövetségbe.­­ Miben különbözik ez a szövetség az egykori Mé­szövtől? — Szervezeti felépítésünk olyan, hogy mi vagyunk a szövetkezetekért, azok hoz­ták létre a szövetséget, azok határozzák meg feladatain­kat. Volt idő, amikor a Mé­szöv diktált a tagjainak, ne­künk erre nincs módunk, de nem is akarunk felettes ha­tóság lenni. A küldöttköz­gyűlésbe minden tagunk de­legál 3 tagot, a választmány­ba egy tagot, ezenkívül van egy öttagú felügyelő bizott­ság. A tagdíjat a vagyoni arányok szerint osztjuk vissza az áfészekre, az álta­luk jóváhagyott költségve­tés alapján. A szövetségben összesen tízen dolgozunk — beleértve a takarítónőt is. Én az elnöki feladatok mel­lett a fölvásárlással és az iparral foglalkozom, a fő­könyvelőnk a szövetség gaz­dasági ügyei mellett a tag­­szövetkezetekbeli kollégái­nak segít, van egy szövetke­zetpolitikai és egy kereske­delmi főtanácsosunk, egy elemző közgazdászunk és egy kereskedelmi főmunka­társunk. — Tudom, hogy tisztelet­­len a kérdés, mégis fel kell tennem: kell ez a szövetség, és mit csinálnak önök? — Hogy szükség van ránk, azt a tagok döntötték el már tavaly tavasszal. Kell egy szervezet, amely hatékony érdekvédelmet lát el. A másik legfontosabb felada­tunk, hogy gazdasági infor­mációkat szolgáltassunk. Ki­adványainkban összehason­lító adatokat közlünk, ame­lyekből tagjaink messzeme­nő, hasznos következtetése- Ejtőernyősök nélkül H tyark dont-^­k’ GÖNCZ ÁRPÁD LEVELE A SZÖVETKEZETI TAGSÁGNAK szervezettel az elmúlt 12 hó­nap és a jelen feladata. Az önkormányzatoknak 3,3 millió forintot adtak tagja­ink, de ebben még nincs benne a szövetkezeti tagok támogatása. Június 27-én a választmányi ülés és a fel­ügyelő bizottság a saját tisz­teletű íjkeretből 100 ezer fo­rintot szavazott meg a Mál­tai Szeretetszolgálatnak, 150 ezer forintot pedig a szege­di II. kórháznak. Létrehoz­tunk egy 150 milliós kölcsö­nös támogatási és fejleszté­si alapot, amelyet szövetke­zeti beruházásokra haszná­lunk fel. Az érdekvédelem­re visszatérve: pozitív kap­csolatot alakítottunk ki a Gazdasági Kamarával, az­ Iposszal, a Kisosszal, a Ki­­szövvel és az Agrárkamará­val, s velük együtt lépünk fel az önkormányzatoknál a bérleti díjak és a helyi adók ügyében.­­ A szövetkezeteknél 1,3 milliárd vagyon van — ve­szi vissza a szót az elnök. — Ennek legalább a felét nevesíteni kell. Elvileg az egészet is lehetne, de annak nincs értelme. Jelenleg a 964 egységből 193 szerződé­ses üzlet, 136 bérleti rend­szerben működik, öt pedig kft. Ha összeszámoljuk, ki­derül, hogy több mint egy­­harmad máris valamilyen vállalkozásként üzemel. A legfontosabbnak az át­strukturálódást tartom. Kell egy közös nagykereskedelmi vállalkozás, így kialakulhat egy szövetkezeti áruházi lánc. — Ezek igen nagystílű tervek. Kissé meglepőek is, hiszen elég sokan kongatják a harangot a szövetkezetek fölött.­­ Hogy ez egy életképes dolog, arra ismét néhány számadattal tudok válaszol­ni. Az idén 20-25 százalék­kal több alap- és célrészje­gyet jegyeztettek tagjaink, mint 1989-ben. Persze, ez érthető is, hiszen a célrész­jegyek kamata általában 1 százalékkal magasabb, mint a pénzintézeteké. Az­két vonnak le. Az új sze­­sítés zöme még előttünk áll, tény, hogy szükség van a vetkezeti törvény feszített de az önkormányzatokkal vagyonnevesítésre és a pri­­munkára kényszerít mind­ való kapcsolat kialakítása,­vatizációja, de az is biztos, annyiunkat, hiszen a jövő a szövetkezeti vagyon hat,- hogy kell a szövetkezés, év március 31-éig át kell kony működtetése, valamint csak nyilván újabb forma­­állni. Az új alapszabály, a az együttműködés kialakí­­ban, tisztújítás és a vagyonneve­ tása a többi érdekvédelmi MEGYERI VALÉRIA GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetet kül­dött a több milliós szövetkezeti tagságnak. Annak a rétegnek, amely — a családtagokkal együtt — ezek­ben a hónapokban azért drukkol, hogy az új szö­vetkezeti törvény, valamint a nyomában bekövet­kező változás a tulajdonviszonyokban, számára ked­vező fordulatot hozzon. Ezt kívánja a Délvilág is. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Göncz Árpád levelét: Kedves Barátaim! Tisztelettel és nagyrabecsüléssel üdvözlöm a 69. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából hazánk több milliós szövetkezeti tagságát. Sokak számára talán meglepő, hogy az önkéntes társuláson alapuló ter­melői, fogyasztói és szolgáltató közösségek biztosít­ják lakosságunk jelentős részének megélhetését, elé­gítik ki mindennapi szükségleteit. A magyar szövetkezeti mozgalom közel másfél százados múltra tekint vissza, és gazdag hagyomá­nyokkal rendelkezik. Gyakran azonban csak a leg­utóbbi idők rossz tapasztalatát és gyakorlatát lát­ják benne. Pedig a mai szövetkezetek — s ezt al­kotmányunk is kimondja — az állam által támoga­tott olyan önkéntes társulások, amelyek önállóság­gal, érdekképviseleti szerveik érdekvédő és képvi­seleti jogával rendelkeznek. A szövetkezeteket — elsősorban a mezőgazdasá­giakat — magam is jól ismerem, hiszen agrármér­nökként éveken át abban a környezetben dolgoz­tam. Tudom, mi volt bennük a rossz, a hibás, a té­ves, ezektől meg kell szabadulni. Ugyanakkor meg kell őrizni jó hagyományait. A pozitívumok megőrzése mellett kellő figyel­met kell fordítani a megújulás gyorsítására, arra, hogy a szövetkezetek a tagok valós érdekeit képvi­seljék, és ezen keresztül járuljanak hozzá a gazda­ság föllendüléséhez. Alakuljanak át minél hamarabb a résztvevők magántulajdonán alapuló valódi tár­sas vállalkozásaivá. Az Országgyűlés elé terjesztett és tárgyalásra váró szövetkezeti törvényjavaslat szándéka nem csu­pán a tulajdonviszonyok rendezését segíti majd elő, hanem elfogadása után minden bizonnyal hozzájá­rul az igazi, önkormányzaton alapuló szövetkezetek újjászületéséhez is. A szövetkezés jogi kereteinek meghatározásával lehetővé teszi, hogy a szövetke­zetek életképességüket és hatékonyságukat az esély­­egyenlőség szellemében a gazdaság legkülönfélébb területein bizonyíthassák. Az ünnepi alkalommal kívánom önöknek, hogy az ésszerű, okos szövetkezések, a gazdasági és tár­sadalmi fejlődésünkhöz nélkülözhetetlenül szüksé­ges önkéntes érdektársulások a szövetkezeti gondo­lat alapján, ennek szellemében működjenek. Budapest, 1991. július­ 1. /OT4V DISZKONT KFT AKCIÓ! AKCIÓ! Rendszeres hétvégi leárazásunkban most cukorvásár és száraz fehér- és tarkabab szerepel. Vásárhely, Kutasi úti Diszkontunkban megkezdjük nagybani üvegvisszaváltó tevékenységünket is. Várjuk kedves vásárlóinkat!

Next