Temesvári Új Szó, 1992. október-december (4. évfolyam, 706-764. szám)

1992-10-01 / 706. szám

2. oldal Jogi tanácsadó K. P. — Resicabánya. A szol­gálati lakás, a hatályban levő törvényes rendelkezések értelmé­ben, nem vásárolható meg. Azt mindig az a személy veheti i­­génybe, aki szolgálati beosztása folytán tartózkodik az illető la­kásban. Ilyen a helyzet például az állomásfőnökök, a vasúti át­járók őrei, bizonyos berendezé­sek, vagy gépek és szerkezetek kezelői (földrengést jelző állomá­sok, meteorológiai megfigyelő ál­lomások, stb.) esetében. Tudni kell azonban, hogy úgymond az utcára önhatalmúlag senkit nem lehet kitenni, még ezekből a szol­gálati lakásokból sem. Ilyenkor az intézmény vagy vállalat köte­les a munkaszerződés megszün­tetésekor megfelelő lakást bizto­sítani ezen személyek számára. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy a „megfelelő“ kifejezés alatt sok mindent kell érteni (a család lét­száma, a konfort, stb.), de min­denesetre a volt alkalmazott nem állhat elő teljesíthetetlen kíván­ságokkal. Ilyenkor ugyanis az ügy a bíróság elé kerül és kila­koltatásra is sor kerülhet — nyil­ván azzal a következménnyel, hogy a perköltségeket a vesztes félnek kell megtérítenie. Éppen ezért az ön esetében azt ajánlom, hogy próbáljon meg kiegyezni a vezetőséggel. T. T. A­ltetta: A valutával tör­ténő üzérkedés és kereskedés, úgy tűnik, ma már nagyon, sok ember esetében úgymond napi folgalatosság. Ilyen körülmények között, nyilvánvaló, hogy az ügy­letek alkalmával egyeseket be­csapnak, megkárosítanak. Az il­legális üzletkötéskor egyesek a rendőrséghez fordulnak segítsé­gért. Márpedig a rendőrség az e­­setek többségében nemcsak ilyen, hanem sokkal fontosabb problé­mák megoldásával kapcsolatban sem képes intézkedni. Ebben a kérdésben talán valamelyest iga­za is van a hatóságnak, hiszen olyan cselekedetek tisztázásáért tartanak igényt hivatalos eljárás kezdeményezésére, amiket eleve szabályellenesen követtek el az illetők. Ugyanis az is tény, hogy ezeken a nem hivatalos stando­kon szinte kivétel nélkül olyan bűnösökkel találkozni, akiknek sajnos, már meglehetősen nagy tapasztalatuk van a hiszékeny emberek rászedésében. Így aztán nem véletlen, hogy becsapják az ügyfelet vagy a pénz megszám­­lásakor, vagy a „valutával“, a­melyikről utólag kiderül hogy hamisítvány. Nos, éppen ezért azt ajánlom, hogy senki se kös­sön ilyen ügyleteket, ha el akar­ja kerülni a kellemetlen követ­kezményeket, hanem fordulja­nak a hivatalos pénzintézetekhez (bankokhoz), még akkor is, ha e­­zek kevesebbet fizetnek, vagy többet kérnek a valutáért. B. Antal — Temesvár: Kisko­rú gyermeket a szülő csak abban az esetben vihet külföldre, ha ehhez megkapja a másik szülő közjegyző előtt történő beleegye­zését is. Egyébként enélkül a be­leegyező nyilatkozat nélkül, pél­dául a német hatóságok el sem fogadják a vízumhoz szükséges iratokat Ezeket a nyilatkozato­kat azokban a helységekben, ahol nincsenek közjegyzői hivatalok (például falvakon), el lehet ké­szíttetni a helyi polgármesteri hivatalokban, amelyeknek felha­­talamzásuk van arra, hogy iga­zolják a házastárs akaratát. A. Kálmán — Temesvár: Bár nem sok esetben, de azért mege­sik, hogy 4-5 testvér nem képes, vagy nem hajlandó eltartani egy szülőt, akinek semmilyen jöve­delme sincs, következésképpen eltartásra szorul Ilyenkor a szü­lő a bírósághoz fordulhat és az határozatilag kötelezheti az ille­tő személyeket az eltartásra a jö­vedelmüktől függően. Amennyi­ben ön úgy véli, hogy a szóban forgó lakótársa nem képes egy ilyen pereskedésre, forduljon a gyámhatósághoz, amely intézke­dik ebben a kérdésben. Egeressy László jogász Vizes úti Hajnali 10 óra körül ballagok hazafelé szolgálatból, annyira fá­radtan, hogy még robotpilótám hortyogása sem zavar. Járkálva­­aludni. Katonaság­­ óta nem tör­tént ilyesmi velem de az sem, hogy fényes nappal belegyalo­goljak abba a konstans, nagysá­gú víztócsába, amelyet Törött csövek fájós házak című írásom­ban tettem „halhatatlanná“. Szó szerint: Nix, nincs, te nem léte­zel, megszüntettek. A város aggó­dó keblű gazdái még ,azon me­legében, hogy odakoppintottam­ ­ébresztő a pontot cikkem végére, már szaladtak és kijavították a cső­törést. Mindent a lakosságért, mert demokrácia van, vagy mi az ördög A „vagy­­mi az ördög“ érvényes, mert nem történik sem­mi. A víz buzog a föld alól, ne­gyedik emeleti lakásom csapjai hörögnek kínjukban, én pedig puttonyokban cipelem a vizet fő­zéshez mosogatáshoz, stb. Nem akarom sajnáltatni magam, de azért engedtessék meg... A töb­bire kár a nyomdafesték­ (Figyelő) Temosvári Bj SZÓ 1992. október 1 Egy termékbemutató margójára Alig egy hónappal ezelőtt —, mint már arról beszámoltunk — a budapesti székhelyű INTER THERM Kft. mutatta be saját és az általa forgalmazott JUN­KERS (BOSCH Gruppe) és ME­­PAMSA cég termékeit. A pro­pán-bután és metán gázt hasz­nosító fűtőberendezéseket a Te­mesvári Opera előcsarnokában tekinthette meg a nagyérdemű, és­ aki oda betért, nem bánta meg. Az INTER -THERM vezéri­gazgatójával, dr. Tóth Tiborral a kiállítás befejeztével készült a következő rövid beszélgetés. Záróra után, alig néhány perccel, kérem summázza be­nyomásait a kiáll­­ásról és jö­vendő romániai partnereiről. A három nap tapasztalatait összegezve, a szakemberekkel való találkozást, tárgyalást, esz­mecserét és a vevőkkel való be­szélgetések alapján a magam ré­széről nagyon sikeresnek és ak­tuálisnak ítélem meg ezt a be­mutatót. Nagyon sok, jól felké­szült, együttműködni szándéko­zó román kollégával vettük fel a kapcsolatot Az eredetileg ki­tűzött célt, — magyar együttmű­ködésben — gyártás és forgal­mazás — elvileg elértük, a te­mesvári partnerekkel is találkoz­tak ezek a gondolatok. Egy bemutatkozó kiállítás nemritkán felemás eredmények­kel zárulhat. Sikerült-e konkrét szerződést, vagy szerződéseket a­­láírni romániai megrendelőkkel, vagy csak elvi megbeszélések zajlottak? Egyrészt, konkrét­­ eladásokra kötöttünk szerződéseket, más­részt gyártásra születtek megál­lapodások Szeretném kihangsú­lyozni, a kiállítás legnagyobb eredménye az, hogy elindulhat egy olyan közös munka, ami több, mint a mostani eladások­ra vonatkozó üzletek és megál­lapodások. Készülékeinkkel 26—30 %-os energiamegtakarítás érhető el, maximális biztonságtechnikai, környezetvédelmi igények kie­légítése mellett. Néhány bemutatott termékünk működésében újdonságszámba megy, ám reméljük, nem soká­ig. Kombinált, katalitikus — vezetékes vagy palackos gázzal működő — hősugárzó, cserép­­kályhába szerelhető gázégők, automatikus biztonsági szelepek­kel — nagyon versenyképes ké­szülékek. Abban gondolkodunk, hogy a romániai együttműködés során, nemcsak eladni, hanem vásárol­ni is szándékozunk, de legfőbb­képpen közösen­­gyártani. . Főleg a falusi háztartásokban sok helyen biogázt használnak. Az önök készülékeit lehet al­kalmazni ilyen esetekben? Erre nagyon röviden tudok válaszolni: készülékeink biogáz­ról is működtethetők. Mi a következő lépés? A tárgyalások alapján román­magyar közös vállalatot hozunk létre. A cég profilja — termék­­fejlesztés, gyártás, kereskede­lem. Bízunk abban, hogy mindkét ország részéről a megfelelő tá­­mogatást, segítséget megkaptuk és nagyon rövid időn belül Te­mesváron korszerű gáz- fűtés­­technikai rendszerek, közös üz­letünkben kaphatók lesznek. Célunk főleg az árucserefor­galom bővítése — áruinkat a kölcsönös érdekek aránján ro­mániai termékekkel ellentételez­ni. Igazgató **1. sok sikert kívá­nok, a továbbiakban Varga István A­­Vésa völgyében (Vácz F. Kornél felvétele) A szemtanúk hitelességével (Folytatás az első oldalról) történtek, a feleségemet betegen találtam a lakásomat teljesen ki­fosztották, az élelmezés nagyon nehéz, kenyeret, krumplit egyál­talán nem kapunk, néha egy kis lóhúsra tudunk szert tenni, az a szép fehér kenyér, a kol­bász és a szalonna amit a nagy­ságos asszony adott, bizony cse­mege volt, és szerencsésen haza tudtam hozni, amit a feleségem hálásan megköszön és én is. Kedves Kiss úr, ne haragudjon, hogy a zsákot és a sapkát nem küldöm vissza, de ha a sapkát visszaküldöm, nincs mit a fe­jemre tenni, mert mindenemet elvittek, a zsák meg tiszta olaj az utazástól, mert a mozdonyon jöttünk. Zárom soraim, a jó Is­ten örökké legyen magukkal“. Az írást a feleség így egészíti ki: „Kedves Nagyságos asszony, na­gyon szépen megköszönöm a férjemhez való jóságukat, és a jó Istent kérem, hogy duplán fi­zessen vissza jóságukért és sze­­retetükért, mert maguknak kö­szönhetem, hogy férjemet vi­szontláthattam még egyszer Jós­ka és feleségem. Torokszorító mondatok (az ak­kor budapesti) Flek József, a te­mesvári fogolytábor lakójának tollából. Az­ emberi nyomorúság, a kiszolgáltatottság, a pusztulás szele csap meg bennünket, akik olvassuk. Hát még a halotti le­velek és a fénykép láttán, ame­lyek fiatal életek végére tesznek pontot, bizonyítják, hogy a ko­porsóban nyugvó, huszonnégy esztendős fogoly katonát saját halottjaként siratja és temeti el a könyörületes temesvári csa­lád... Döbbenet ül az arcokon, a ta­lálkozó résztvevőit felkavarják az érzések, az átélt események. És a nyomoknak ezzel koránt sincs vége. Asztalnyi nagyságú térképvázlat kerül elő, amely pontosan jelzi, hol helyezkedtek el a barakkok, hova indultak in­nen naponta munkára, akiknek még volt jártányi erejük, hon­nan figyelt a­z őrszem, hová hordták százával a halottakat... A szemtanúk vallomásából kiraj­zolódik a vasútállomás, a zajt tehervagonokba összezsúfolt fog­lyok képe, majd a bizonytalan, a beláthatatlan út, az orosz fog­ság... Temesváron ugyan!" gyűjtő­ fogolytábor működött, in­nen vitték tovább, keletre a harcok túlélőit. A találkozó borús hangulatát meghívottaink legidősebbje, öz­vegy Kardos Gézáné oldotta fel valamelyest, amikor elmesélte, milyen sok levelet írtak férjével együtt a foglyok megbízásából haza, a családoknak. És mivel Kardos úr a vasútnál dolgozott, hátizsákban vitte a határon túl­ra a foglyok írott üzeneteit (a posta nem működött­. Ahelyett, hogy ennivalót cipelt volna ma­gával, ő a levelekkel teli zsákot vette a hátára, hogy életjelt ad­jon a fiúkról, apákról a hozzá­tartozóknak. Keletkezett is bo­nyodalom az ügyből. Mert a fél­tő hitvesek olykor-olykor gya­nakvók is... Ideutaztak, bekopog­tattak a levélíróhoz és szám­on­­kérték,­ milyen szálak fűzték hoz­zá a fogolytáborban élő férjet?! Igen, a háború sok esetben összekuszálta a szálakat, tönkre­tette a házasságokat, örökre el­rabolta a gyermekektől az apá­kat, kiforgatta mindenükből a családokat. Most, annyi év után, igaz történeteket rögzít a mag­nószalag találkozónk résztvevői. Szatmáry Károly, Kardos Gézá­né, Lengyel Etelka. Balaskó De­zső. Kasparian Julianna. Endrő­­di Erzsébet. Pernyész János. Lu­ki­nics Margit jóvoltából, mások telefonon,­ levélben jelentkeztek újabb adatokkal, nevekkel, cí­mekkel. Köszönet a segítségért, az igazságot feltárni szándékozó igyekezetért. Jó érzés tudni, hogy számíthatunk egymásra. Visszapillant a nyár... A nagyvakáció idején több ta­nuló ígérte, hogy iskolakezdés­kor beszámol nyári élményeiről a Temesvári V­T­SZÓ-nak. íme az első jelentkezés... A temesvári Bartók Béla Líce­um gimnazistáinak­ egy­­ csoport­ja Balatonlellén járt, tíz napig volt az ottani ifjúsági tábor ven­dége. Élményekben gazdag tíz nap volt Nem hiányzott a 3.já­ték, a kirándulás, a tánc. Egyik­­délután elmentünk Ba­latonszárszóba az ott táborozó Csongrád megyei gyerekek meg­hívására, akik szeretettel fogad­tak bennünket. Szórakoztatá­sunkra jelmezbált és diszkót ren­deztek. Barátságok kötődtek eí­meket cseréltünk, és mindenekék felett nagyon jól éreztük magun­kat- Más alkalommal Szántód­­pusztán jártunk. Éppen vasár­nap volt, és tanúi lehettünk egy vásárral egybekötött kutyakiállí­­tásnak. Jellegzetes vásári hangu­lat vett körül bennünket, finom illatok keringtek a lacikonyhák tájékán. A sátrakban népművé­szeti tárgyak és képeslapok kel­lették magukat a szivárvány minden színében gyönyörködtet­ve a látogatókat Kedves látványt nyújtottak a kiállított kutyák. Egyikük-másikuk szomorúan szemlélte az esetleges vásárlókat, akik végleg elszakítják őket a gazditól, de láttunk közöttük o­­lyat is, amelyik farkcsóválva je­lezte örömét, ha egy-egy gyer­mek puha kezecskéjével megsi­­mogatta. Élményeink közé sorolható az augusztus 20-án, Szent István ün­nepén végignézett tűzijáték a Balaton tükrén sikló szörfök stb. Ez a táborozás idei vakációnk legnagyobb élménye volt, soká­ig még megmarad emlékezetünk­ben. Többek között azért is, mert sok olyan helyet meglátogattunk, mely a magyarság történelmében jelentőséggel­ bír: Kiskőrösön a Petőfi Emlékházat, Szegeden a Dómot és a hozzá tartozó árkádo­kat, valamint a szabadtéri játé­kok színhelyét csodáltuk meg de járunk József Attila halálának helyén is, a szárszói vasútállo­máson... Köszönjük, hogy ott lehettünk, és a­hogy most, az újság hasábja­in megoszthattuk emlékeinket társainkkal, az olvasókkal. Simon Izabella a temesvári Bartók Béla Líceum Vil­. osztályos tanulója

Next