Heti Új Szó, 1999. október (5. évfolyam, 26-38. szám)

1999-07-02 / 26. szám

m heti lí. szó Tégla­jeggyel a Magyar Házért Eddig 693-an adakoztak és összesen 29.070.000 lej, 1360 DM és 2000 Ft. gyűlt össze. Újabb adakozó: Zubán József és Irma (Nagyszent­­miklós). Magyar-román tanügyi megállapodás Az elmúlt hét végén Budapesten három­éves együttműködési megállapodást írt alá Pokorni Zoltán magyar és Andrei Marga román oktatásügyi miniszter. Az egyezmény a két országban kölcsönösen tanító lektorok, illetve nyelvi lektorátusok számának növelé­sét, diákok és pedagógusok cseréjét irányoz­za elő. Andrei Marga utólag elmondta: a ko­lozsvári Babes-Bolyai egyetemen ősztől 38 magyar katedra lesz, két új magyar nyelvű szak is indul: ökológia és politológia. Bő­vül, illetve beindul a magyar nyelvű főisko­lai oktatás Marosvásárhelyen, Gyergyószent­­miklóson, Szatmárnémetiben, Székelyudvar­helyen és Nagyenyeden is. Koczka György Vérdíjat tűztek ki Milo­­sevics­ elnök fejére. Ötmillió dollárt. Szép pénz. Jól fel­verték az árát. A kiírás kapcsán szá­momra két dolog nem vilá­gos. Az egyik: élve, halva fi­zetnek ennyit a jugoszláviai elnökért? A másik: ki fizeti ezt a pénzt, az amerikaiak vagy az európaiak? Mert a hábo­rú kapcsán most vita folyik. Az amerikaiak vállalták a bombák költségeit és most azt akarják, hogy a békés újjáépítés kiadásait az euró­paiak állják. Ezért nem világos a szá­momra, hogy ez az ötmillió még háborús kiadásnak szá­mít, avagy már a béke­te­remtés számláját terheli. A vérdíj összegét dollár­ban, nem márkában vagy ECU-ben állapították meg, ebből arra lehetne következ­tetni, hogy ezt még az am­csik adják. Az is támpontul szolgálhat, hogy egy kiadós sortűzhöz szükséges golyó­fogyasztást bajos lenne bé­kés kiadásként könyvelni el. Isten óvja Szerbiát most, szinte hogy át kell térnie a pa­rancsuralmi gazdaságról a fogyasztói társadalomra. Ez az áttérés nekünk tíz év a­­latt többe került, mint a szomszédunkban lefolyt há­ború. Szerbiában a fogyasztói társadalomra való áttérés el­ső lépéseként Milosevics el­nököt kellene elfogyasztani, csak azután válhatna Szer­bia olyan országgá, ahol a csapból is Coca-Cola folyik és ahol egyik McDonald’s éri a másikat. A fogyasztói társadalom­ra való áttérést mi is azzal kezdtük, hogy elfogyasztot­tuk a volt elnököt. Nálunk azóta is a fogyasztáson van a hangsúly. Tíz év alatt itt annyit fogyasztottak, hogy a miniszterelnöknek a parla­mentben kellett kijelentenie: kész, az ország olyan sze­gény, hogy nincsen már mit ellopni. Ezért akarunk most részt vállalni a szerbiai újjáépí­tésben. Például kiválóan ér­tünk a hidak építéséhez - mondotta a mi elnökünk. Namármost, mifelénk régi hagyomány, hogy aki hidat épít, az az ellopott cement­ből, párhuzamosan villát épít magának. Ezért hívják nálunk a feketegazdaságot párhuzamos gazdaságnak is. •Ugyanazt jelenti, de szeb­ben hangzik. Más kérdés, miért aka­runk mi Jugoszláviában új­jáépíteni, amikor maholnap az országunk, bombázás nélkül, egyre jobban hason­lít egy romhalmazhoz. Jugoszláviában az ameri­kaiak grafit-bombákkal szün­tették meg az áramszolgál­tatást. Nálunk ezt a villany­ár állandó emelésével kí­vánják elérni. A COMTIM-et sem kel­lett lebombázni, elég volt a felnevelt hízók felét ellopni; ettől olyan drága lett a pi­acra kerülő hús, hogy any­­nyiért a kutyának se kellett. Olcsóbb volt külföldről hozni a húst. Mindaddig, amíg a termelők - a hazai termelők és enyves­kezűek - rá nem jöttek, hogy így lopnivaló nélkül maradnak. És akkor a kormány a­­ vámtarifákkal védte meg a hazai termelők érdekeit. Ez­zel kívánva segíteni a bel­földi termelőt és a terme­lést, hogy nyugodtan lehes­sen továbbra is lopni. Úgyhogy a miniszterel­nök nem ismerte eléggé jól a helyzetet, amikor ama parlamenti kijelentését tette. Okos kormány­intézkedé­sek gondoskodnak arról, hogy megtermelhessük a jö­vendő elcsenni­valót. B­ékés hadi­ kiadások Az államosított házak visszaszolgáltatásának törvénye Rendkívüli parlamenti ülés­szak során kerül a honatyák asztalára az államosított házak visszaszolgáltatásának törvé­nye. A törvény előírásai tekin­tetében nézeteltérések támadtak a kormánykoalíción belül, ugyanis Petre Roman pártja nem fogadta el a Parasztpárt egyes javaslatait. Megpróbálták kormányrendelettel átvágni a “gordiuszi csomót”, de az el­lenzék nyomására végül rend­kívüli parlamenti ülésszakon tűzik napirendre a nagy vitát kiváltó törvényt. Elfogadták az RMDSZ javaslatát A köztisztviselők működését szabályozó törvény az RMDSZ javaslatára az alábbiak szerint módosult: azokban a helységek­ben, ahol a lakosság több mint 20%-a valamelyik nemzeti ki­sebbséghez tartozik, az ügyfélszolgálattal foglalkozó tisztvi­selőknek ismerniük kell az illető kisebbség nyelvét. A javaslatot 118-97 arányban (öt tartózkodás) szavazták meg a Képviselőház­ban. Magát a törvényt a jövő héten bocsátják végső szavazá. HETI Üj­szó Független hetilap. Megjelenik minden pénteken Temesváron. Főszerkesztő Graur János Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1900 Temesvár, az 1989-es Forradalom útja 8-as szám, tel: 056/ 19-82-09; tel./fax.: 056/ 19-67-08. www.ujszo.saratoga.ro; e-mail: ujszo@saratoga.ro Fiókszerkesztőségek: Déva, December 1. utca, 30 szám, 11-es ajtó, tel./fax: 054/217-524. Lugos, Bucegi/Templom u. 4. sz., tel.: 056/35-32-40, 35-44-75. rccxi­m-5 Nyomtatott a WEST TIPO INTERNATIONAL nyomdában. Tel.: 244007. * /0/1

Next