Heti Új Szó, 2004. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)
2004-02-06 / 6. szám
Tanulás közben növekszik a szürkeállomány A regensburgi és a jénai egyetem kutatói első ízben mutatták ki az agyi kéregállomány növekedését tanulmányokat folytató felnőtteknél - derül ki a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. Ismert tény, hogy számos sejttípus - például sérülést követően - újraképződhet. A német szakembereknek kísérleteik során most azt sikerült kimutatniuk, hogy az agy szürkeállománya folyamatos tanulás közben növekszik. A jénai pszichiátriai klinika és a regensburgi neurológiai klinika kutatóiból álló csoport tanfolyamra járó felnőttek agyát vizsgálta, három hónapon át rendszeresen. A megfigyelés során nemcsak azt észlelték, hogy folyamatos tanulás közben az agyi kéregállat két régióban is növekedett, hanem azt is, hogy három hónapos tanulási szünetet követen ugyanazokban a régiókban csökkent. Eddig úgy tudták, hogy a felnőttek agykéregállománya nem növekszik, kizárólag csökkenni képes az életkor előrehaladásával vagy betegségek következtében. A kutatók mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MRI) követték a megfigyelésben részt vevők agyállományának folyamatos növekedését tanulás közben. (Nature/MTI) Újabb két elem a periódusos rendszerben Sikerült két újabb szupernehéz elemet létrehozni - állítja egy amerikai és orosz szakemberekből álló kutatócsoport. 113-as és 115-ös számú elem néhány atomját az oroszországi Dubna nukleáris kutatóintézetének és a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium munkatársainak a másodperc töredékére sikerült mesterséges körülmények között előállítani részecskegyorsítóban. Amennyiben a hír bizonyítást nyer, a két új elem pillanatnyilag a Mengyelejev-féle periódusos táblázat végén foglalna helyet. A szupernehéz elemek természetes úton szupernóvarobbanásban jönnek létre. 1940-ig a legnehezebb ismert elem az urán (U, rendszáma 92) volt, 1940-ben U-t neutronokkal bombázva sikerült neptúniumot (Np, rendszáma 93) előállít. A folyamatban először urán-izotóp keletkezie, ami neptúniummá és egy béta-részecskévé bomlik. Ezzel a módszerrel azóta számos transzurán elemet, azaz az uránnál nagyobb rendszámú elemet sikerült szintetizálni egészen a 112-es rendszámúig. Az új elemeket más módszerrel állították elő: kalcium (rendszáma 20) és americium (rendszáma 95) atommagok összeolvadásával jött létre a 115-ös, ennek bomlásával pedig a 113-as elem. A transzurán elemek előállítása és tanulmányozása igen nehéz feladat, mivel rendszerint csak alig néhány darab új atommagot sikerül létrehozni, és azok is túl gyorsan bomlanak. Az egyre nehezebb új elemek előállításában régóta versengenek egymással a laboratóriumok. A kutatólaboratóriumok közti versengésnek nagy a tétje, hiszen rendszerint a felfedezők javasolnak nevet az újabb elemeknek, nem mindegy tehát, milyen elnevezésekkel bővül az elemek periódusos rendszere. A nevekről végül egy nemzetközi tudományos testület dönt, de csak azután, hogy az új elem létrehozását független kísérlettel megerősítették. Legutóbb 1999 őszén az amerikai Berkeley laboratórium fizikusai jelentették be szenzációs hírüket, a periódusos rendszer 116. és 118. elemének előállítását, azonban 2001-ben - miután az előáállítást nem sikerült megismételni - kénytelenek voltak visszavonni bejelentésüket. A ma biztosan ismert legnehezebb elemek tehát még mindig az 1996-ban a németországi Darmstadtban előállított 112. és az oroszországi Dubnában 1999-ben létrehozott 114. elem. (American Physical Society Physical Review/origo) ^ :i.t :î :re x :t ) Gyűrűk ura a metrón A New York-i metró egyik különleges járatát a Gyűrűk Ura című sikerfilm díszleteivel és szereplőivel dekorálták. A mesebeli környezetet különleges textilekkel, kőburkolattal teremtették meg. Az utazók Gollummal is találkozhattak (képünkön), aki egészséges hobbitból gonosz szörnyecskévé változott a Gyűrű erejének hatására. Belelát az emberi testbe Egy 16 éves orosz diáklány azt állítja magáról, hogy „infravörösben lát". Natalia Demkina különleges érzékelő képessége lehetővé teszi, hogy „keresztüllásson" a tárgyakon és „belelásson" az emberi testbe. Az orvosok különféle teszteknek vetették alá a diáklányt, de nem tudták tudományosan megmagyarázni az általa leírt képeket és jelenségeket. 1600 dollárért bezáratta magát! A dán hatóságok vizsgálatot indítottak az ország börtöneiben, mert kiderült, hogy egyes személyek mások helyett raboskodnak. Találtak egy rabot, aki már többször ült börtönben, de mindig mások helyett, fix összegért, egy hónapi börtönért 1600 dollárt kért. Módszere egyszerű volt: megegyezett azzal a személlyel, akit pl. ittas vezetésért ítéltek el, majd jelentkezett a börtön kapujánál, iratok nélkül, egy születési bizonyítvánnyal igazolva magát. Senki sem gondolt arra, hogy valaki képes magát bezáratni más helyett. A dán elítéltektől ezentúl személyazonossági igazolványt kérnek... Szerkeszti: Pataki Zoltán