Heti Új Szó, 2004. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)

2004-02-06 / 6. szám

Tanulás közben növekszik a szürkeállomány A regensburgi és a jénai egyetem kutatói első ízben mutatták ki az agyi kéregállomány növekedését tanul­mányokat folytató felnőtteknél - derül ki a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. Ismert tény, hogy számos sejttípus - például sérülést követően - újraképződhet. A német szakembereknek kísérleteik során most azt sikerült kimutatniuk, hogy az agy szürkeállománya folyamatos tanulás közben növekszik. A jénai pszichiátriai klinika és a regensburgi neurológiai klinika kutatóiból álló cso­port tanfolyamra járó felnőttek agyát vizsgálta, három hónapon át rendszeresen. A meg­figyelés során nemcsak azt észlelték, hogy folyamatos tanulás közben az agyi kéregál­­lat­­ két régióban is növekedett, hanem azt is, hogy három hónapos tanulási szünetet követen ugyanazokban a régiókban csökkent. Eddig úgy tudták, hogy a felnőttek agykéregállománya nem növekszik, kizárólag csökkenni képes az életkor előrehaladásá­val vagy betegségek következtében. A kutatók mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MRI) követték a megfigyelésben részt vevők agyállományának folyamatos növekedését tanulás közben. (Nature/MTI) Újabb két elem a periódusos rendszerben Sikerült két újabb szupernehéz elemet létrehozni - állítja egy amerikai és orosz szakemberekből álló kutatócsoport. 113-as és 115-ös számú elem néhány atomját az oroszországi Dubna nukleáris kutatóintézetének és a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium munkatár­sainak a másodperc töredékére sikerült mesterséges körülmények között előállítani részecskegyorsítóban. Amennyiben a hír bizonyítást nyer, a két új elem pillanatnyilag a Mengyelejev-féle periódusos táblázat végén foglalna helyet. A szupernehéz elemek természetes úton szu­pernóvarobbanásban jönnek létre. 1940-ig a leg­nehezebb ismert elem az urán (U, rendszáma 92) volt, 1940-ben U-t neutronokkal bombázva sik­erült neptúniumot (Np, rendszáma 93) előállí­t. A folyamatban először urán-izotóp keletke­­zi­e, ami neptúniummá és egy béta-részecskévé bomlik. Ezzel a módszerrel azóta számos transz­urán elemet, azaz az uránnál nagyobb rendszámú elemet sikerült szintetizálni egészen a 112-es rendszámúig. Az új elemeket más módszerrel állították elő: kalcium (rendszáma 20) és ameri­cium (rendszáma 95) atommagok összeolvadásá­val jött létre a 115-ös, ennek bomlásával pedig a 113-as elem. A transzurán elemek előállítása és tanulmányozása igen nehéz feladat, mivel rend­szerint csak alig néhány darab új atommagot sikerül létrehozni, és azok is túl gyorsan bomlanak. Az egyre nehezebb új elemek előállításában régóta versengenek egymással a laboratóriumok. A kutatólaboratóriumok közti versengésnek nagy a tétje, hiszen rendsz­erint a felfedezők javasolnak nevet az újabb elemeknek, nem mindegy tehát, milyen eln­evezésekkel bővül az elemek periódusos rendszere. A nevekről végül egy nemzetközi tudományos testület dönt, de csak azután, hogy az új elem létrehozását független kísér­lettel megerősítették. Legutóbb 1999 őszén az amerikai Berkeley laboratórium fizikusai jelentették be szenzációs hírüket, a periódusos rendszer 116. és 118. elemének előállítását, azonban 2001-ben - miután az előáállítást nem sikerült megismételni - kénytelenek voltak vis­szavonni bejelentésüket. A ma biztosan ismert legnehezebb elemek tehát még mindig az 1996-ban a németországi Darmstadtban előállított 112. és­ az oroszországi Dubnában 1999-ben létrehozott 114. elem. (American Physical Society Physical Review/origo) ^ :i.t :î :re x :t ) Gyűrű­k ura a metrón A New­ York-i metró egyik különleges járatát a Gyűrűk Ura című sikerfilm dísz­leteivel és szereplőivel dekorálták. A mese­beli környezetet különleges textilekkel, kő­burkolattal teremtették meg. Az utazók Gollummal is találkozhattak (képünkön), aki egészséges hobbitból gonosz szörnyecs­­kévé változott a Gyűrű erejének hatására. Belelát az emberi testbe Egy 16 éves orosz diáklány azt állítja magáról, hogy „infravörösben lát". Natalia Demkina különleges érzékelő képessége lehetővé teszi, hogy „keresztüllásson" a tár­gyakon és „belelásson" az emberi testbe. Az orvosok különféle teszteknek vetették alá a diáklányt, de nem tudták tudományosan meg­magyarázni az általa leírt képeket és jelen­ségeket. 1600 dollárért bezáratta magát! A dán hatóságok vizsgálatot indítottak az ország börtöneiben, mert kiderült, hogy egyes személyek mások helyett raboskodnak. Ta­láltak egy rabot, aki már többször ült börtön­ben, de mindig mások helyett, fix összegért, egy hónapi börtönért 1600 dollárt kért. Módszere egyszerű volt: megegyezett azzal a személlyel, akit pl. ittas vezetésért ítéltek el, majd jelentkezett a börtön kapujánál, iratok nélkül, egy születési bizonyítvánnyal igazolva magát. Senki sem gondolt arra, hogy valaki képes magát bezáratni más helyett. A dán elítéltektől ezentúl személyazonos­sági igazolványt kérnek... Szerkeszti: Pataki Zoltán

Next