Heti Új Szó, 2016. január-március (22. évfolyam, 1-13. szám)
2016-01-01 / 1. szám
HETI ÚJ SZÓ Évértékelő Halász Ferenc RMDSZ-elnökkel Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőre, nem tévedés azt mondani, hogy különleges eseményekben bővelkedő esztendőt tudhatunk magunk mögött. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni atrocitással induló iszlám szélsőséges akciók sorától, a modern korban soha sem látott méretű népvándorlásig, az utasszállító ■epülőgépet hegynek irányító depressziós pilóta másfélszáz lelket elpusztító és közfelháborodást kiváltó tettéig és a szerencsétlenséget követő, az utazók biztonságát szolgáló rendkívüli, a mozgásteret korlátozó reptéri rendelkezésektől, a határállomásokon több órás várakozást előidéző ellenőrzések, a regisztráció bevezetéséig, az orosz katonai gép lelövése miatti orosz-török feszültségig, meg a gázszállítások körül évek óta ismétlődő orosz-ukrán uniós csőkéig sok m minden történt 2015-ben. Házunk táján a korrupcióellenes hadjárat közismert személyiségek tevénségéhez köthető nagyértékű sikkasztásokat, csalásokat tárt fel, végigkísérték az esztendőt a hírességeket bilincsben bemutató filmkockák, az „utca nyomására” megbuktatott Ponta-kormány leváltásától, a technokrata kormányzás bevezetéséig mozgalmas volt a politikai közélet, annak ellenére, hogy 2015-ben nem került sor választásokra. Viszont annál erőteljesebben folyt a kulisszák mögött a pártok hátországának a megerősítése. A bánsági magyar közösség mindennapjai sem teltek egyhangúan, magyar vonatkozású szobor-, és emléktábla-avatóra, népes részvétellel megtartott közösségi rendezvényekre került sor az év folyamán. Halász Ferenctől, az RMDSZ Temes megyei elnökétől azt kérdeztük, milyen érzésekkel hagyja maga mögött a 2015-ös esztendőt? Miután az eltelt évben nem kellett választási megmérettetésekre összpontosítani, energiáinkat a közösségépítésre fordíthattuk és úgy érzem, hogy ebben a viszonylatban sikeres esztendőt zártunk, amelyben megalapozhattuk a valószínűsíthetően nagyon nehéz 2016-os esztendő tevékenységeit. 2015 februárjában az RMDSZ Temes megyei szervezetében és a legtöbb helyi szervezetben is tisztújításra került sor, jómagam a következő három éves időszakban folytathatom az elnöki teendőket, és a megyebeli szervezetekben is összeálltak azok a csapatok, amelyek irányítani fogják ezek tevékenységét. A tisztújítással párhuzamosan az elnökség tizenegy tagúra bővült, és az alelnökök több mint a fele harminc év körüli fiatal, ami szavatolhatja azt, hogy a jövőben is működni fog Temes megyében az 2016. január 1., péntek [ 3]) RMDSZ. Pozitívumként értékelem azt, is, hogy negyed évszázados fennállása óta először idéntől, Kovács Zsombor személyében ügyvezető alelnöke is van a szervezetnek. A megyei elnökség fokozott figyelmet kíván fordítani a szervezésre, ez az ügyvezető alelnök munkaköréhez is kötődik, és két alelnök foglalkozik a temesvári illetve a megyebeli szervezési kérdésekkel. A szervezeti fiatalítás jegyében alakult meg a Temes megyei RMDSZ ifjúsági szervezete, a TEIS, amely csatlakozott az országos ifjúsági szervezethez. Az ifjúsági szervezet tagsága komoly segítséget nyújthat a megyei szervezet tevékenységében. Természetesen megtartottuk hagyományos rendezvényeinket, például a négy történelmi eseményre való megemlékezést, de 2015-ben is a civil szervezetekkel vagy a történelmi egyházakkal együttműködve megszerveztünk több, egy-két éve elindított kulturális eseményt is. Idén is folytatni kívánjuk ezt a munkát. Szervezetünk életében komoly előrelépést jelentett az, hogy szeptember elsejétől az Eurotrans Alapítvánnyal együttműködve foglalkozunk a honosítási ügyekkel, ami azt jelenti, hogy megyeszerte számos emberrel találkozunk, és bevonhatjuk őket a szervezet tevékenységébe. Makkai Zoltán (folytatás a 4. oldalon) Év végi gondolatok 2015-ben Amikor a mögöttünk hagyott évben bekövetkezett világfelfordulást és beláthatatlan következményeit vesszük számba, valójában nem a régmúlt idők iránt érzünk nosztalgiát. Csupán néhány évvel ezelőtt még hittel hittük, hogy Európa népe, s benne a Kárpát-medencében élő magyar nemzet tagjai számára elérkezett a megváltás, hogy az Európai Unió zászlajára tűzött határlégiesítés gyógyír lehet, jóvátételül szolgálhat Magyarország feldarabolása által szétszórattatott nemzetünk lelki sérülésére. Reméltük, hogy egy határok nélküli Európa megoldás lesz az országok között ki-kiújuló, emberéletáldozatokkal járó megannyi értelmetlen háborúval szemben. A ma Romániában élő, szülőföldjükhöz hű maradt magyar emberek számára felcsillant a remény, hogy a román nemzetállam hívei előbb-utóbb bennünket is egyenlő jogú, államalkotó polgároknak tekintenek őshonos szülőhelyünkön, hogy a mesterséges határok közé zárt államformák helyett nagyobb szerep jut a régiók autonómiájának, amelyekben a közös gazdasági érdekek meghatározó szerepe mellett az együttélő nemzetek szabadon ápolhatják saját értékeiket. Legyen úgy, mint régen volt?... Sajnos az elmúlt esztendő történései alapján szertefoszlani látszanak felcsillant reményeink. A világ totalitarista berendezkedésű államait olyan országok vezetői is követendő rendszernek tekintik, amelyeknek társadalma hosszú évekig nélkülözte a demokratikus szabadságot. És mialatt a korlátlan hatalmak terrorját megelégelő népek, elnyomóik elől a globalizálódó világ szerencsésebb része felé menekülnek, az új, demokratikusan megválasztott kiskirályok országaikban igyekeznek olyan fékek nélküli hibrid demokrácia rendszerét felépíteni és megszilárdítani, amelyben ágaimat nem ismerve szüntethetik meg az alig sarjadó szabad világ rendjét, s a korábbi nemzetállamellenes magatartásukat megtagadva, a nemzetállami berendezkedés megerősítéséért szállnak síkra. Huszonhat évvel ezelőtt, a több nemzetiségű Temesvár eufóriás napjaiban, átéltük a nemzetek közötti testvériség őszinte példájának örömét. Ám tudjuk, hogy a spontán megnyilvánulást - amely bizonyítéka volt annak, hogy az emberek másságuk ellenére sem gyűlölik egymást - túl hamar elgáncsolta a hatalmat féltő nacionalista uszítás. Ma is tanúi lehetünk olyan célzott gyűlöletkeltésnek, amely nem vezethet a huszonegyedik századi Európa és talán az egész világ rendkívüli problémájának megoldásához. A demagóg hangulatkeltés nem járul hozzá a gondok megszüntetéséhez, és nem a joggal féltett európai kultúránk megőrzésének, hanem rövid távú politikai célok elérésének lehet csupán hatékony eszköze. Az új év kapujában a zárt felhőtakaró keltette borongás hangulatunkban, gondoljunk arra, hogy a felhők fölött mindig süt a nap, s hogy a borzalmas cselekedetek elkövetői, bármilyen kegyetlenek is cselekedeteik, sokkal kevesebben vannak, mint azok, akik hisznek az emberek eredendő jóságában. Graur János