Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-22 / 65. szám

t H Swkosztség és kiadóhivatal! Temesvár-Belváros, Pista Libertăţii (­TenSh&reeg-tér) 3» mim Telefonszám 14-12 Sürgönyeim: Hirkp Timişoara XXL évfolyam. Az szónzetea ár» Prománib­an égess évr* 480 ki, félévre 340 lei, havonta 40 lei, helybe» házhoz, vidékre postán. A* fiesses külföldi államokba havi S0 lei, negyedévre 150 lei, mely külföldi vanitá­­ssa fizethető külföldi folyószámláinkra. Felelős eb­erl*.c­skííó és lapkiadótulajdonoa &OGÁWY MIHÁJC11 1823 júniyius 22.­ csütörtök. A* «ay#.» az£n. Az** egész Domăniában Jugoszláviában i dinár, Csehszlovákia­­ben 1 e. K, Magyarországon 30 m­. K, Aptaliában 700 o. K, Amerikában 1 cent, Olaszországban valamint Fiuméban Vo­ltra. Nyomda: Hunyato-nyomíSat a Ted­esvári sík­tap avasnál | Teamesvár-Belváros, I P»|# Ţepoj Vodă (Laató-íé^ f, Telelonazám 14*14 65. Rssám. (Saját­­ a’dó’tri­­­ónktól.) Temes­vár város 1923. évi k­üzségvetése, amint azt megírtuk, elkészült és azt a városi pénzügyi hiva­talban közszemlére tették ki. A költségvetés elleni felszólamlások­ra szabott határidő ma járt le és a vá­ros vezetősége a költségvetés tervezetet jóváhagyás végett külön futárral már el is küldötte Bukarestbe a belü­gymi­niszterhez. A költségvetési tervezet ellen két tes­tület emelt kifogást. Az egyik a­­Pol­gári Szervezet, a másik az Állami Nyugdíjasok Szövetsége. Amíg a Pol­gári Szervezet fellebbezése a rendes közigazgatási szükségletek, illetve azok fedezésének módja ellen irányul, addig az Állami Nyugdíjasok Szövetsége ter­jedelmes fellebbezést adott be a víz­vezetéki és csatornázási igazgatóságnak a vízdíjjak felemlésébe irányuló és a pre­fektus általi jóváhagyott határozata el­len. A két fellebbez­és indokainak első f,­gadlása felett a belügymini­szte­r fog­­határozni.­­Mie­lőtt ezen fellebbezések ismertetésére részletesen áttérnénk, ér­dekesnek tartjuk a város költségvetési­ tervezetét a­­polgárságot különösebben érdeklő vonatkozásaiban ismertetni. Is­­­­m­rretes, hogy a kormány a régéi b­ün­tetőiig érvényben volt úgynevezett kon­­tabilizációs törvényt a­­csatolt területe­ken is életbe léptette úgy, hogy a költ­ségvetési év — ezúttal először — nem, áprilistól­ áprilisig, hanem április 1-től december 31-ig­ tart A jövőben a költ­ségvetési év a naptári évvel fog egybe­esni. Az erre vonatkozó kormány­rende­let­­csak február 18-án érkezett meg a városhoz, aminek folytán az akkor már tizenkét.. hónapra készített kötségvetési tervezetet kilemc hónapra kellett átdol­gozni. Az idei kilenc hónapra készített költségvetés részben egy negyed érvvel való megrövidítése­ miatt, részben pe­dig azért nem lehet a tavalyi tizenkét hónapos költségvetéssel arányos­ítási szempontból összhehaasonlítóan­, mert­­van­­na­k a városi költségvetésiben olyan­­ té­telek, mel­yek a gazdasági évtől el nem válasszatok, illetve a kiadások és bevé­telek az eddigi egész évi költségvetés­­ helyett kilenc hónapos költségvetésre arányos leszállítással be nem állíthatók. Ilyen a kilen­c hónapos költségvetés téá­ára egész évre szóló tételek, például a tűzifa,beszerzés, a nép- és strandfürdő, az épületek fen­tartása, az Utak fentar­­tása,­­továbbá a kimondatla­n szezon - nsimkál-­, mint kőbánya, erdőkiteámelés stb. Ezzel szemben azonban az erőstő­­üzem fentartása — kimondottan, sze­zonmunka lévén, csak ‘félévre vézetett . " Az összehasonlítás az előző évi költ­ség­vetésekkel már azért Szép nyújthat­om képet, miért míg azelőtt az összes vá­rosi­ vállalatok költségvetései külön­ ké­szültek és kü­lön képezték kormány­­­hatósági jóváhagyás tárgyát, addig az idén a vállalatok egy részének, nyolc kivételével, vállalati jelleget — leg­alább a költségvetés szempontjából — a kormány megszüntette. Az idei vá­rosi­­költségvetésben tehát a­ vállalatok e­gy része szintén szerepel kia­dásokkal, illetve bevételekkel. Ez a körülmény nagyban változtat a költségvetés végső­­számszerű adatain. Ez tehát,­­szintén ir­reálissá teszi az összehasonlítást. Az­­a nyolc városi vállaltat, melyek költség­­vetése továbbra is­ szerepel a rendies városi költségvetésben, a következők: vízvezeték, gázgyár, villamtelep, villa­mos vasút, tejközpont,­­téglagyár, te­metkezési vállalat és mozgóképszín­házak. Ezzel­ szemben a múlttól eltérő­­leg a költségvetésben szerepelnek a kö­vetkező vállalatok: jövedék, jéggyár, közvágóhíd, sziklási kőbánya,­­­erdő­­gazdaság, kertészeti stb. A­z idei költség­­vetésben tehát közigazgatási alkalma­zottként szerepel mindenki az előbb em­lített nyolc vállalat alkalmazottain kí­vül. Mindezek dacára, az ö­ss­zehasonlí­­tás, illetve, az összeh­asonlító táblázatok elkészítése lehetséges lett volna, ha kor­­mányhatósági intézkedések a csupán kilenc hónapos költségvetés készítésére nem elkésetten — már a rendes egész évi bukfeje elkészülte után — érkezett volna. Bár egészen pontos összahason­l­ít­tt adatok így nem állanak rendelkezésre, megállapíth­ató, hogy — a beruházási té­teleket leszámítva— az emelkedés a tava­lyival szemben 30—40 százalékot tesz ki. A város idei költségvetése reálisnak mondható annyiban, amennyiben a ki­adásokat fedezik a bevételek. Kivételt csupán egyes beruházási tételek képez­nek, melyeket a város kölcsönök útján kíván fedezni. Az új adótörvény meg­szünteti a városnak azt a jogát, hogy az állami adók után városi pótadót vessen ki. Az idei költségvetésben tehát a­ köz­ségi pótlékok április 1-től kezdv már net­ szerepelnek­. Megmaradtak azon­ban azok a városi adók, melyek nem bírnak pótadó jellegével és­­amelyekre vonatkozólag a város adószedőid­őjogát kifej­e­zetten fentartotta a törvény. Ilye­nek az idegen, adók, a forgalmi, a lukszus, a közlekedé­si, szálodái, fo­gyasztási, telekérték, gáz- és villimadó. A költségvetés maga két főrészből áll rendes és rendkívüli­ sz­ü­kségletekből és jövedelmekből. A költségvetés végleges összege kereken ötvenkilenc millió, amiből a­ rendes kiadásokra h­arminchat millió, a rendkívüliekre pedig huszon­három millió esik. Az új törvények­­ ed­dig nálunk nem ismert rendelkezése az, hogy a költségvetés­re előre nem látott kiadásokra semmiféle összeg nem ve­hető fel. Nem­ ismeri az egyes tételek közötti átruttátásokat sem. Az új ren­­delkezés értelmében,­ hogy a költségve­tés fogékonyság­a mégis némileg bizto­sított legyen, a büdzsébe­n erre a­ célra külön alap veendő fel. Azonban ez az összeg is csak a rélrefordu­lás céljának pontos út megjelölésével és­ esetről-esetre való iiminis­zteri­ jóváhagyás után hasz­nálható f­el. Tehát a­z eddigi pótköltség­vetést, illetve póthitel igénybevételét helyettesíti ez­ a külön alap, amely Te­mesvár idei költségvetésében fél millió lejel szerepelt A városi költségvetés harminc-negy­ven százalékos­­emelkedésének­­ oka rész­ben az is, hogy bár az alkalmazottak számm­a mintegy ötvennel apasztatott, a költségvetésben a­ vállalatok nagy részé­­nek a rendies költségvetésbe való bevo­násával, a tavalyihoz képest a közigaz­gatási tisztviselők és alkalmazottak száma nem csökkent. A nem vállalati alkalmazottaik száma összesen két­száz. Az ■emelkedés oka­m is, hogy a város a megélhetési viszonyok figyelembevéte­­lével a tisztviselők fizetését felemelni kívánja. Ez azonban nem­­jelenti­ a pol­gárságnak újabb adókkal való megter­helését, mert a többletet a városi vál­lalatok hozzájárulása fedezné. Ismere­tes, hogy a múlt év október hava óta a tisztviselők havi hatszáz lej pótlékot kapnak. Ez megmarad az új költség­­vetési évben is. Ennek összege egy mil­lió kétszázezer lej, amit azonban az ál­­lam­­ megtérít a városnak.­ A vállalatok ■múlt. évi tizenkét hóra szóló hozzájáru­lása a tisztviselők fizetéséhe­l négyszáz­­harminchatezer lej volt, amit most több mint h­áromszorosára emeltek úgy, hogy­ ezen a címen kilenc hónapra egy millió kétszázezer lej szerepel a­ költségvetés­ben. A kétszáz közigazgatási tisztviselő és alkalmazott, jav­adalonazásába­n tíz­­millió kétszázhuszonnyolcez­er lej szere­­pel a­­költségvetésben, amiből levonva a városi vállalatok és az ...állam két miil­lió négyszáz­ezer tejnyiéhoz«járadását», a város rendes bevételeinek terhére ma-­­rad hat millió nyolcszázhuszonnyol­cezer lej. Fizetésemelésre a város­ tulajdon­képpen csak a­ vállalati hozzájárulást és­ az állami megtérítést fordítja. Hogy, egy példával világítsuk meg az eme­lést, megemlítjük, hogy a polgármester után a legmagasabb fizetés egy ,a la­­tod­ik fizetési osztály első fokozatában lévő városi tanácsnok részére az eddigi háromezernyol­cszáiz lei helyett négy­­ezreríni ötszáz lej. A város költségvetéséb­en szereplő fontosabb és a polgárságot közelebb női érde­kíö­téteteket legközelebb ismer­tetjük. ,. B­ibombák a­ ­Bukaresti tudósítónktól.) A szenátus ülésén D­ai­n­i­el ir­v­i­d­­ fog­­lalkozott G­a­i­l­i a szenátornak a tegnapi ülésen elhangzott támadásaival,­­faiba ugyanis azt a vádat emelte, hogy a zsidó szenátorok a foktőn élő összes zsidók honosításának keresztülh­itelét akarják elősegíteni. Daniekvici­­kifejtette, hogy a zsidók képviselők azért nem fogadhat­­ták fel az alkotmánytervezetet, mert az mm­ oldotta meg világosan azt a kérdést­, amellyel­ ők­­foglalkoztatak, tudniillik az országban élő­­ összes zsidótók jogrendezé­sének kérdését. Miután a hézezaibátyok nem engedik meg, hogy bárki feltétele­sen szavazhasson, az alkotm­ányter­vezet ellen keltett szavazra. Inau­grályozza, hogy olya­n családhoz tartozik, melynek múltja két századra ugunik vissza.. . há­borúban: testvérét, tunakaöecsére és hagyó­bátyát elvesztette. G­a­­­t­­­a azt feleli, hogy legkevésbé állott szándékában a zsidó szenátorokat megsérteni. Const­ann­tinesc­u föld­mivelésü­gyi miniszter arra kéri a­ szenátust, hogy a napirendibe felvett és a tulajdonról szóló 17­-20. szakaszok, tárgyalását napolja el. A 21. szakasznál, mely a munka szabad­ságáról szól, hosszú vizet fejlődik ki, de ennek ellenére változatlanul elfogadják. B­a­n­u kultuszminiszter arra kéri a szenátust, hogy az­ egyházakról szóló 22­ szakasz tárgyalását halasszák el, amihez a­­szenátus hozzájárul­. A 26. szakaszt ötvenhat szavazattal harmincnyolc elle­nében elfogadják azon javaslattal szem­ben, mely , a kötelező egyházi esketés elő­ír­ás­t indítványozza. Változatlanul el­fogadja a szenátus azon szakaszt, mely­ben a görög keleti román és görög kato­likus egyházat a román nép egyházainak jelentik ki. A görög keleti román egyház­nak a régi alkotmány értelmében meg­hagyják az „uralkodó egyház“ cmet, míg a görög katolikus egyháznak a többi egy­házak feletti elsőbbségi jogát­ áll­­ipítják meg. ......................* Schulte­r a­s ctr-j­ajjánlja, hogy a sza­kasz utolsó mondatát­t úgy módosítsák, hogy az állam viszonyát, az egyházakhoz a teljes egyenjogúság, az­ összes feleke­zetek­ és vallásoit szervezetek teljes sza­badsága alapján külön törvény útján fog­ják rendezni. ■Schüllerus indítványát el­vetik. Popovics szenátor hozzászólván a 24­ szakaszhoz azt ajánlja, hogy a román nyelvet mint tantárgyat az összes kisebb­ségi iskolákba honosítsák meg, míg a többi tantárgyak oktatása az illető ki­sebbség nyelvén történjék a parlamentben. Schallerus dir. rövid­en megindo­­kolja két indítványát: Az, első, hogy az elismert egyházak és­ vallási szervezetek nyilv­ános joggal­­bíró felekezeti iskolákat alapáthiassanak, a második úgy szól, hogy­ minden népnek legyen illeg a joga az oktatást saját anyanyelvén t­smáitól származó tanerők utján tegeztetni. Az zöld irányokat elvetik­ és a szakaszt vál­tozat­lniul elfogadják. Az ülés este ki­lenc óraikor zárul­ A kamarában Vájd íí-V­o­e­v­o­d Sándor nyilatkozatot ad,a­melyben ismételten kifejezé­sre a­i'­araán nem­zeti párt hitározata,­­­ogy az alkot­mányt mun­ketlkrisjieíti el, mert az min­den törteé­nges teatót­ nélkülöz. B­u­d­o­r Pál szemére hányja a kor­mánynak, hogy a külföldet­­az alkot­­m­ánytervezet tárgyalásáról hiányosan informálta. aum­i a tanító,testületek h­elyzeté­­tének javítását­ célzó intézkedéseket sür­­get. A pénzügym­inisz­ter azt re­meli, hogy erre a célra, ötszáz millió lejt vettek fel­­ a kö­tségve­etésből, mely az állami­ hi­vatalnokok sorsának megjavitására szolgál.’ Florogcu igaafiiágügymi­niszter né­­hány törve n.7 terv­ezetet terjeszt tá, mire. J o a n a hadikárosultak érd­ekéért száll síkra. ..J un i an .interpellál a tegnapi ese­mények miatt, küönösen a tűzoltók ál­tal a román nemzeti klub ellen intézett zára adás miaatt. S­p­ineanu tiltakozik a terembizto­­sok brutalitása ellen, akik tegv­an a kép­­viselőh­ázban képviselőket tettleg bán­­talmaztak. Közben M­a­n­­­u és O­r­t­e­a­nu­­ kö­zött heve szócsata fejlődik ki, mialatt a teremben szernyű­ bűz terjeng szét. Az ellenzék ujjongva távozik a teremből, éppen úgy kiürülnek a többi tribünök is. Megállapítják, hogy bűzbombát helyeztek el. Az ülést egy órára fel kellett füg­geszteni. Az újbóli megnyitás után , M­o­nd­o­ré­an­u León­te hevesen megtámadja az ellenzéket és az Zailt vádolja, ő helyez­te el a bűzbombákat. A legszigorúbb büntetést kéri. Or­le­a­­n­u f­elolvassa az incidartről szóló jelentést, mely szerint a bű­zös folyadékot tartalmazó üvegecskét 1­ r a g h i c i c i széke­­alatt­ találták meg, akit­­a f­gye­lmi választmány elé utasították.­­ . A vita alá kerülő alkotm­ánytervezeti szakasznál Jorga annak kidomborítását

Next