Temesvári Hirlap, 1923. április (21. évfolyam, 74-96. szám)
1923-04-01 / 74. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, Piaţa Libertăţii (Jenőherceg-tér) 3. szám Telefonszám 44-12 Sürgönyeim: lîirîap Timişoara Az előfizetős ára Romániában egész évre 480 lei, félévre 240 lei, havonta 40 lei, helyben házhoz, vidékre postán. Az összes külföldi államokba havi 50 lei, negyedévre 150 lei, mely külföldi valutában fizethető külföldi folyószámláinkra. Felelős szerkesztő és lapkiadótulajdonos POGÁNY MIHÁLY Az egyes szám ára egész Romániában Jugoszláviában 1 dinár, Csehszlovákiában 1 c. K, Magyarországon 20 m. K, Ausztriában 700 o. K, Amerikában 1 cent. Olaszországban valamint Fiumében/»líra. Nyomda: Hunyadi-nyomda a Temesvári Hírlap nyomdája Temesvár-Belváros, ’ Piaţa Tepeş Voda (Lenau-tér) 2. szám Telefonszám 14-14 Ezen példány ára lel. ELVAR Élet halál között dolgozik, faraid, viasskodik az eamber. Rövid az út a kettő között, pár évtized, mely gyorsam tovaszápúid és csak az aggkor határa juttatja eszébe a tévelygőnek, hogy mi mindent mulatsztott és mi mindent hibázott. Élet és halál között rövid az út és mégis az eamber, Istennek ez a nagyszerű teremtménye, milyen tétován, kínosan botorkálva, önmaga és embertársai ellen vetkőzve teszi meg ezt az utat. Az évezredek szenvedései, pusztulás és vérontás, aüinség és járvány megszabadulhatták volna lelkét a salaktól, érzéseit az alacsony indulatoktól, az utóbbi évszázad tekrikai vívmányai, kulturális leuikolása, felemelhették volna egy békésebb világszemlélet szintjére, de éppen, ellsantkiezoleg, a mai ember még csak a barbár korszak szenvedelmeitől sem mondható mentesnek, erkölcsi felfogása megingott, haszonlesétének kiméletlensége felháborstó, vérszomjasgrűlölködése folyton új tüzeket gyújt, haragja nem ismer kíméletet, élvvágya eltipor minden tilalmat, az ember neon javult, semmit, sőt mert öldöklő szerszámai hatékonyabbak, csak inkább sülyedt és rosszabbodott. A vallás enyhítő és biztató vigasza, a tudomány felvilágosító ereje, mind kárbavész a gonosz indulatok bűvkörével szemben. E bűvkörön belül örült kavargásban, sebzett testtel, fantomok után kapkodva, járja ördögi táncát az emberiség. Mi az az erő, mely onnan kiragadhatná? Honnan jön az a hatalom, mely megállíthatná e kavargást? Mikor pattan ki egy nemesbült ember agyából az uj eszme, mely az embernek utat mutatna és ezen az uton el is tudná indítani egy tisztultabb élet és békésebb lehetőségiek utján. Teremnek eszmeáraimbaltok, egyik a mádkkail folyton harcban áll, de boldogulást nem nyújt egyik sem. Még javulást sem. Mintha átokként nehezedne az emberiségre, hogy minden ami embertől való, az ember által el is pusztítható. Mibe vessél hát bizodalmának reményét az élet és halál közötti rövid teret annyi fáradalom, keserűség és baj között végigszenvedő, merre fordítsa könnyes arculatát, hogy egy kis biztatást nyerjen, mit tegyen,mit tegyen, hogy elviselhetőbbé Tegyen vezére a reánehezedő nagy teher? Forduljon az örök gyógyszer csodakutjához, a hitihez és higgyen. Igen, higyje azt, ha biztató szép szarvakat hall, higyje a vallás tanításait, higyje a boldogság elkövetkeztetését, higyje a jobb jövőt, merüljön el Heiden szenvedése a főrentáli lét Ígérte üdvüki utáni vágyban, szive dobogjon a csodákért, szeme ragyogjon az egekre pillantva és hitét imádva remélje a javulást csurtagának és embertársainak is. Miként feltámadott a szeretet hirdetője és miként minden romlás és bomlás között, üldözötten és megtépázva feltámad a szeretet, úgy támadjon fel a lelkekben a jobb emberiségben és az ember megjavulásában való hit. Hinni, legalább hinni kell benne, hogy eljön a kor, mely megvilágosítja az elméket, és felüdíti a szíveket. Higgyetek tehát, emberek, a jóban és igazban, mert aki már hinni sem tudja egy szebb kor elkövetkezését, az mindent elveszített, főképpen elveszítette önmagát. A TEHESVÁRI HÍRLAP TÁRCÁJA Tavasszal. Szabolcsba Mihály. Mikor halálán volt e tájék, —„Bolyongva rajta szerteszét. — A mint ősszel én fogtam itt le Az utolsó virág szemét. Felhős, korongos volt az égbolt, Sápadt a reszkető levél .. . S az erdő egy nagyigyászjelentés, Hogy ah, a nyár többé nem él! Végkép kifosztva mindenedbőL Ki akkor is veled maradt, biztatva uj, lombos tavasszal, A néma, csüggedt fák alatt, lnujuló erdő! — barátod, — Most ébredésedet leseim, H szemed első nyilatkozását, Első ibolyád keresem! . Mi akkor benned szerte-szórva, S fent volt a búsongó egon. Lásd, a lemondás, csüggedés, bú, Most itt borong mind, szivemen! De ugye, majd ha régi kedved A ladnibbal, dallal visszatért: Te is teszesz valamit, a te Szegény, csüggedt barátodért! Í53£T Aszerikai levél. Kedves Szerkesztő Úr! Végre alkalmam nyílik hosszabban irni önnek s magamról leszámolni. Már hét éve élek az amerikai ládban, a munka lázában, mely szubtilis méregként omlik át mindenen, ez a fáradhatatlan ösztökélő mely gyakran egy rövid emberéleten át koldusból milliárdost, sivatagok helyén százezer lakása várost varázsol felhőkbe tolakodó gigantikus házsorokkal. S az írt világ ,ma is a korlátlan lehetőségek országa; a letört mérnök, aki talán ma éppen mint utolsó segédmunkás kalapálja a frissen tört őserdőben a vasúti sínt, — egy technikai gondolat, — egy kézzelfogható üzleti eszme, valami amerikaiasan imponáló erőfeszítés révén, talán már mint a sok száz kilométeres vasúti hálózat ura és birtokosa fejed be életét, egy tipikusan amerikai palotában, hol a faklárat nagyon is díszes brokát tapétáján túl sok a nagyon is gazdag keretű kép, hol a vitrinek aranyból és ezüstből készült műtárgyai túlságosan uralják a helyzetet az üvegekkel és norcellánokkal szemben, s viagkereskedikak illatát árasztják a túltömött vázat Mindig csak előretörni, valami ismeretlen izgalom hajt itt mindenkit az élet itt egy nagy regény, s a regény szerencsés fejezete, a beérkezettek markáns alakjainak élete. Jaki Enogan, a mozi színész, több százezer dollárt keres évente, pedig alig u ANGLIA NEM KÖZVETÍT FRANCIAORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG KÖZÖTT. Párisból jelentik: A Petit Parisien szerint a londoni német követ írrauit tetted fel*»,*. esste Bonar L»'» angol miniszterelnököt és megkérte, hogy a francia-német tárgyalások megindítására tegyen lépéseket Bonar Law a kétesre kategorikusan kijelentette, hogy Németország forduljon közvetlenül Franciaországhoz, vagy Belgiumhoz, avagy pedig a jóvátételi bizottsághoz. e.ns Németorszég gazdasági helyzetéről. (A Temesvári Hírlap berlini tudósítójától.) Aligha. Lesz Közép európában újságolvasó, aki ne ismerné a Siemens nevet. Karl Friedrich von Siemens dr., a Siemens und Halske, valamint a Siemens és Sehuk ért művek elnöke ebben a minőségében Közép európa legnagyobb elektrogyárainak tulajdonosa. A Siemens und Zialske, valamint a Siemens und Schuckert-művek látták már el békében is Középeurópa összes államainak az elektromos szakmához tartozó szükségleteit. Siemens gyárai izzólámpákat produkálnak, villamos vasutakat készítenek és mindent szállítanak aminek a villamossághoz csak a legkisebb köze is van. Érdekesnek tartottam ezt a világon a német nagyiparost felkeresni és íme nyilatkozatot kérni Németország gazdasági helyzetére. A feltett kérdésekre Siemens dr. a következőket mondotta: 1 — Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a márkastabilizálódjék, mivel a gazdasági viszonyok csak akkor rendeződhetnek, ha a gyáros és kereskedő ismét hosszabb időre előre kalkulálhat. Németország gazdasági életét rendbenül sújtja, hogy a német márka nem stabil, hanem ide-oda hullámzik. A már nyolc éves fiú. Midőn a múltkor New Yorkban járt, már előre jelezték jövetelét, de ő véletlenül délután helyett már délelőtt érkezett meg, sebaj, zenekarok és kikiáltók járták be az utcákat a pályaudvarra irányítva a népet és ő már kinn volt, lemászott egy éppen megérkező vonatról, volt mit lekurblizni s a film most egész világ előtt nyilvánvalóvá teszi, micsoda lelkesedéssel fogadta Newyork Jaki jövetelét. Pihenésem ritka óráiban mindig merengve nézem karveszékemből szépen bekeretezett jogi és filozófiai kettős diplomámat, európai ifjúságom kedves, de haszontalan emlékeit. Egy percig sem kellettek, pedig sok után kerestem az érvényesülést, különösen az első évek nehéz küzködéseiben. Egy vendéglőben debütáltam, jegyet vágtam, vedreket hordtam, padlót mostam, persze kimerültem, kórházba jutottam, felépülve is olyan voltára, mint az árnyék, 42 kvót nyomtam, éppen egy munkásközvetítő hely előtt pdöngtem, midőn megszólított egy szakállas ember, hajlandó vagyok-e napi 2 dollárért sétálni. Természetesen örömmel válaszoltam, azonnal bemutatott egy pukkadásig kövér embernek s igy szólt: önök együtt fognak dolgozni. Este már karonfogva sétálltunk a legforgalmasabb útvonalakon, fejünkön félméteres üveges linderrel, melyet belülről percenként vörös villanylámpa világított át, mutatva az Írást: A jó öreg Greg orvos hizlaló pirulái biztosak! Én voltam a »használat előtt“, a kövér barátom ,fa használat után“. Csakhogy baj történt, a jó levegő és a kellemes életmód csakhamar felhizlalt s egy szép napon Grey doktor kegyeiből kikoptam. Az angolt már tökéletesen beszéltem s ruházatom is amerikaias volt. Ismét egy vendéglőbe kerültem, de már pincéjd minőségben, biztos jó jövedelemmel. Német vendéglő volt, az ó-angol konyha már szinte eltűnt a föld színéről, mert a sok bevándorlás folytán már minden nemzet megtalálja a maga konyháját. Nálunk minden kapható volt, miről a német ízlés álmodhatott: savanyú káposzta frankfurti, hamburgi steak, wrestfali sonka, marinirozott hering stb. A nagyvilági helyek természetesen francia szakáccsal dolgoznak, van egyes ételek, melyek internacionálisak lettek, mint az olasz makaróni és a magyar gulyás. Ea valaki kínai konyhát akar megizletni, itt vannak a rikító színű Chop-Suey-házak, ételeiken, kiszolgálásukon ás bútordarabjaikon az idegenszerűség vonásával. A cionista mozgalom óta, a zsidó konyhák is nagyon elszaporodtak. Egy jó vendéglős vicc járja most nálunk. Könyöradományt gyűjt egy jól táplált arcú ember. Hogy merészel ily kövér arccal koldulni, támad rá egy jenki. Bocsásson meg uram, szól ez, ez az arc nem az enyém, hanem, a vendéglősömé, tőle kaptam hitelbe. .K lagy választéka Sósószolcsiátos* árakon DUSCHNITZ gyermektrikók 2848