Temesvári Hirlap, 1923. május (21. évfolyam, 97-118. szám)
1923-05-01 / 97. szám
Saerkasszá cég és kiadóhivatalt Temesvár-Belváros, I Aaţis Lâ&erSâţii (fecötea fwf-tér) 3. «â» Talefonszám 14-13 läTfäByeisat Hírlap Tsraissar* H: '•': XXi. SMvmL A» erS&satc* ár* Rsmáaiáís» e^éra évr* &30 lei, tótóvr« 840 !*i, bavesta 40 lei’ nífftoa hishas, «Mákra pesiáa, A« i«*aä kaläSldi inasaakfe» havi £0 lei, n«gr«ldvr® ISO lei, nsely kalföMi «alen I ha» fcetósetS katfááí MyoBiral&iaknu Felel®« ®53®r8/K©-®3sfö&® 1 e gr Ss 8 a sle Imi le J «* on o» pooÁism 1923 május 1, kedd. Ass «®ry©B mac Ann Ai»» !^W" dt“vf5 ®gr*S»*!B As»*sa&m4&!te®a» áSS1 Jugcasl&TiáJnta i kínárv G*ah«nowákrátesaî c, K» Ania, K* Ana&iUbaa 790 &.K, AraeriJMifes»i eeai. ÜSsfssawiságfcaa TaisuníttFlantétea'/» tea» Nypanda: Htmjidi-eţfomda j * 'fémtanán .Hirtag ,j T©mwárrBa!tifi% Pfeţ» Ţtap«*! V«áfi .(Lsssra-^-®, jg£m j Telef«Äa- ■»»fi . J Lloyd George, ci pesszimista,, Bejárja a világot Lloyd George ■vészkiáltása, hogy végveszély fenyegeti a magántulajdont. Philipp Bnowden az angol munkáspárt nevében indítványt nyújtott be a parlamenthez, amelynek értelmében a törvényhozás irányzata a magántulajdon megszüntetése ■ legyen. Lloyds George arra hivatkozik, hogy a munkáspárt négy és egynegyed millió szavazatot kapott, míg az uralkodó konzervatív párt csak öt és hél milliót kiszámítja, hogy az állítólag hasonirányzatú független liberálisokkal együtt 21 millió angolországi lélnek áll. a i Snowden indítványai mögött; ekképpegészen a küszöb előtt látja Lloyd George azt az özönvizet, mely a magántulajdont el fogja mosni. A nagy özönvíz előtt is ettek-itták az emberek, nem hittek, míg jött az ár -és elsodorta őket. Lloyjd George fel akarja rázni az emberiségiet és azt a tanácsot adja, hogy világosítsák fel a munkásokat és intézményesen biztosítanak jobb sorsot a munkásoknak. Lloyd George tényadatai nem bírálhatók felül, azok kétségkívül megfeleleltek a valóságnak. De a fiu agán tulajdon intézménye nincs veszedelemben. Láttuk, hogy a bolsevizmus kénytelen visszatérni -hozzá, láttuk, hogy a német birodalmi gyűlésszocializáló bizottsága minden gazdaságikérdésnél foglalkozik, csak a magántulajdon megszüntetésével nem. .Egy angol parlamenti indítvány nem fogja megbuktatni a magántulajdont, mely nem, csak a mai emberekirendieszerének felel meg, de el nem képzelhető olyan ideális emberi társadalom, amelyben ne lenne előnyös egy igazságos magántuláj- Ion rendszere. Éppen ellenkező veszély fenyegeti az ■emberiséget: az, hogy a magántulajdon elleni bűre meg fogja buktatni, mint ahogy eddig is, Oroszországban, mint Németországban megbuktatta a szocia- Uzmussnak azt az álláspontját,mely általános emberi érdiefen. .Amíg ugyanis Marx és Engels meg nem jelentek a szintéren, addig az lítopisták, élükön 8 a mn, Leinon gróftál, olyan társadomi rendszert kerestek, melyminden embernek a lehető legtöbbszellemi, erkölcsi és anyagi jólétet biztosítaná. Még csak a tapogatószásnál voltak, de maga a,.gondolat minden emberi, érzésnek megfelelt. Ekkor léptek fel Marx és Engels ’azon, hogy ők az utópiák világából atudomány területére viszik át a kérdést és megoldást. Tudomány helyett azonban szkolariztikus, taknudista rakdsztikát adtak, a logikát, kiforgatták sarkaiból, a tényeket kibújtatták a saját bőrükből. A megállapíították a következőőket: - --Csak az idővel mérhető átlagmunká i, lemnél értékeket. A szellemi munka ■redukálandó átlagos munkára. Aki a .tüzetlelopta az égből az emberiség számára és ezzel a világ volt, vart és. lesa: vasúrunkásaival egyedül is egyenértéklü munkát végzett, annak a munkáját Már.s redukálná átlagos munkára. Prometheus, telikét is odadobná akeselyüknek. Aki szervez, hogy a munkásoktöprgei lafunkánlivatóokhoz jussanak, aki vállalkozik, aki rezolv aki feltalál. .miértre igényelhetné azt a gazdasági termelvényt, azado idézett elő! Vagyis:a ..ritkái“ munka' is' cs.töktermellő, mtímlék az átlagmunka, tehát ő is jogga jelentkezik az osztozkodásnál. És ha én harminc évig dolgozva, eredményem felét megtakarítom, te pedig ugyanazon harminc év alatt elherdálod, akkor a harminc év múltával neked éppen annyi jussod legyen a világ javaihoz, mint nekem? Holott én, aki takarékoskodtam ezzel közhasznú eljárást tanúsítottam, mert a megtakarított tőke segítségével több, jobb és olcsóbb árut lehet a közhasználat számára előállítani. Világos ezekből, hogy nemcsak az átlagmunkának, de a ritka munkának (feltaláló, vállalkozó, szervező, vezető, tudós, művész stb.) és a tőkegyűjtésnek is vám érték termelő ereje és érdeme. De Marx tételét dogmává avatták követői. A világ legradikálisabb pártja, születése pillanatában a legdogmatikusabb megkövülés állapotába jutott. Emiatt vagy ragaszkodik a dogmához, mikor aztánemiatt bukik, mint fokozatosan . Oroszországban, vagy pedig kénytelen egyszerűen szegre akasztani elveit, hogysegítsen megmenteni az emberi társadalmat a saját elveivel szemben. Ez történt Németországban. Marx tanításaszerint" a magántulajdon intézménye teszi lehetővé, hogy a termelvényeket elvonják jogos igénylőiktől, egyedüli előállítóiktól, a munkásoktól". Ezzel szemben semmi sem tarthat vissza bennünket egy olyan lehető társadalmi rendszer elképzelésétől, melyben mindenki, s nemcsak az átlagmunkás, megkapja saját magántulajdonába a maga termeléseinek eredményét. Marxot azonban visszatartja ilyen, szerinte tudománytalan elképzeléstől, az ő történelmi materializmusa, amely szerint az ember tehetetlen a gazdasági okokkalszemben. A ,,,tudományos“ Marx és Engels a múlt század negyvenes éveiben kezdtek külmbálni egy utópiát az emberiség fejlődésére vonatkozólag, mely csak annyiban különbözik ,a többi utópistáktól, hogy ezek az emberektől aktív tevékenységet vártak sorsuk intézésére, míg Marxék fatalisztikusan az anyagiak okozati kifejlődésétől várták az idejük eljövetelét. A marxi anyagi okok és okozatok rendszerét különösen két ember döngette meg alaposan a múlt század végén. EduardS B o r m s te í n és M assa ryk. jelenleg a csehszlovák köztársaságelnöke. Mind a kettő tősgyökeresszocialistái, ámde ,emberi és , Min szkolasztikus értelemben. Napnál világosabb, hogy a szocializmusnak elképzelhetőleg legkeresztényisée emberi programját, tudniiillik minden ember anyagi, szellemi és erkölcsi lehető legtöbb jólétének általános keresését Marx fiaujai akadályozták és zavarták meg.Mert e tanok logikailag nem igazak és gyakorlatilag nem keresztülvitetők. Lloyd Georgenak tehát niincs igaza, mert amiely szocializmus visszatér Marxhoz, azbuktatja a szocializmust. Ha az angol munkáspárt a magántulajdont akarja megszüntetni, ezzel eszik önmagát!" viszi zsákutcáiba, de a magántulajdont, amelynek éppen mennél általánosabbá tételére kellene törekednünk, sőt törekszünk is mindannyian, nem fogják megbukhatni. Lloyd George jól mondja, hogy a kapitaliizmus sem: a teréletén tökéletességét, sem ' a termékek szétosztásának igazságosságát nem érte el". Gyógyszernek ajnálja, hogy a 'munkásokat világosítsuk fel, de nem oldja meg: mire és hogy intézményekkel segítsünk a munkásokon, de nem mondja meg: miképp? A munkásokat fel kell világosítatni, hogy mik az értéktermelő tényezők? •Ezek: «Agregat a temaészetts társadalom, másrészt a háromféle emberi munka: az átlagmunka, a ritka munka és a tőkiegyüjtő munka. A természet, a mi szülőanyánk, ingyen adja minden ember számára az ő hasznosságait: ez adja az ember jogát a létminimimhoz, melynek egyik oldala a munkához való jog, másik oldala a munka kötelessége. A társadalom, a mi nevelő anyánk, szintén minden ember számára nyújtja hasznosságait, a maga számára csak az önfentartási költségeket igényli adó alakjában. A háromféle emberi munka osztja szét maga közt a (természet és társadalom segítségével is) közösen előállított értékeket. Ez a szétosztás nem az erősebb jogán, hanem a gazdasági igazságosság kulcsával történjék. Az is, aki azt akarja, hogy a szocializmus érvényesüljön és az is, azt akarja, hogy ne legyen szükség semmiféle szocializmusra, mind a kettő számára van egy biztosan célra vezető eszköz. Tessék minden gyermeket, mondjuk, tizennyolc éves koráig valamilyen foglalkozásban tökéletes mesterré kinevelni. Természetesen a szegény gyermekeket, az elhagyottakat táplálni és ruházni kell ez idő alatt. A cél az legyen, hogy minden emberből kivétel nélkül kihozzuk, kifejlesszük a benne rejlő szellemi, ,erkölcsi és testi erőket. Milyen jó üzleti befektetés volna ez az államira nézve, I.i a minden ..polgára tökéletes mesterrévolna kinevelve. Természetes, hogy ilyen társadalomban a termelés lehető legtökéletesebb volna és a szétosztást sem lehetne másképp berendezni, minthogy mindenki kapja meg eredményét. És pedig a saját magántulajdonába! Mennél tbb magántulajdona legyen kivétel nélkül mindenkinek! Ez az, ami mindenkit konzervatívvá tenne: az általános és lehető legtöbb magántulajdon! Nem az tehát ma a baj, hogy magántulajdon van, hanem az, hogy magántulajdon nincs, ezért fordítsuk meg a Lloyd George vészkiáltását ekkép: Végveszélyben :a magántulajdon hiánya! MKBfMWKUeaBKHr« NEHEZEN SZÜLETIK MEG A LAUSANNE! BÉKE. Párisból jelentik, hogy a Iousaiméból érkező hírek kedvezőtlenek. Félhivatalosan megcáfolják, mintha Pelle tábornok és Iza cspasa a Chester-féle amerikai konce,sziók dolgát tisztázták volna. Grew amerikai megbízott, aki a lausannei konferencián megfigyelőként képviseli az Egyesült Államokat, a Törökországban élő külföldiek védelmének szabályozásáról folyt vitában kijelentette, hogy Amerika sohasem fog hozzájárulni, hogy Törökország egyoldalú kijelentéssel eltöröljön olyan intézményeket, amelyek nemzetközi szerződéseken nyugodnak. A kabinet átalakítása, Bukarestből jelentik,hogy Bratianu miniszterelnök, aki vidéken tartózkodott, ma Bukarestbe érkezik.Ellenzéki körökben azt beszélik,hogy Bratianu bukaresti tartózkodása alatt akarja a kabinet sokat emlegetett részleges átalakítását keresztülvinni, különösen azonban Vaitoanu belügyminiszter tárcáját Matzescuminiszterre bízni. Ma a verzió szerint a kabinet átalakítására csak a parlamenti ülésszak után kerül a sor, amiért a közigazgatási reform törvénytervezetét, csak az őszi ülésszakon fogják a parlament elé terjeszteni. 97. szám. A Cladirea házépítési a fedé. (Saját tudósítónktól.) A sok meddő házépítési mozgalom után most egy újabb ilyen akció lendült neki. Ez az akció, Cladirea néven indult meg, sok reménységgel kecsegtet már azért is, mert az élén gyakorlati emberek állanak. A Cladiirea Faur Liviusz miniszteri igazgató, főipari elügyelő kezdeményezése, aki terveibe egy szűkesfélekörű bizottságot vont be, amellyel ügy felől tanácskozott. Az alapos megbeszélések után a Cladirea vasárnap, lépett először a nyilvánosság elé. Hogy ez a terv milyen szükségletet van hivatva betölteni, kiviláglik abból is, hogy a városháza nagytermét, ahová az értekezletet a Cladirea céljainak ismertetése végett egybehívták, zsúfolásig töltötték meg. Az értekezleten Gavanescu tábornok, Coste Gyula dr. prefektus és Georgeviei Lucián főpolgármester is megjelentek. Faur Liviusz miniszteri igazgatóismertette a mozgalom célját. Rámutatott arra, hogy a lakásínség minden államiban nagy és hogy mindenütt igyekeznek azt megszüntetni. Hangsúlyozta, hogy az építkezést társadalmi úton kell megkezdeni. Egyesületet kell alapítani, mely magába tömörítsen mindenkit, szegényt, gazdagot, tisztviselőt, munkást. Természetes, hogy azEgyesületnek támogatásra van szüksége és pedig nemcsak a hatóságok,hanem a tehetős vál-latok részéről is. Építeni kel különféle lakásokat, olyanokat, amelyek az egyes családok társadalmi állásának és életmódjának megfelelnek. Az építkezés sürgős, a sok szó helyett át kell térni a tettekre. . Bárdor Ágost dr. szintjén sürgeti az egyesület megalkotását, mert a tömörülésben látja az erőt. Most itt a tavasz, meg kell kezdeni az építkezést s nem szabad megint tétlenül bevárni a telet. Felkéri Gavanescul tábornokot, járjon közbe a hadügyminiszternél, hogy a használaton kívül álló katonai épületeket engedje át lakások céljaira. Skuteczki Miksa dr. hangoztatja, hogy egy--egy lakáshivatali tárgyaláson ötvenhatvan fél is verseng egy lakásért. Mindenki át van hatva az építkezés szükségességétől. A Cladirea ezt tűzte ki feladatául. Tiescu János dr. a betegségek gyors elterjedését a lakáshiánynak tulajdonítja s azért közegészségügyi szempontból is sürgeti az építkezést. Fenyves Vilmos dr. javasolja, hogy a város lakossága várllaljon magára önfenntes megadózást olyformán, hogy mindenki, akinek lakása van, fizessen lakbér után tíz százalékos építkezési adót, ami Temesvárért évente több mint hat millió volna. Ezt alapul véve vegyien fel a város nagyobb,szállásu építkezési kölcsönt. Idő hiúlvá a lakbérekből a kölcsön törlesztődne s a városnak egész son uj háza volna, melyek beze emelné a város jövedelmeit. Coste Gyula dr. prefektus örömmel látja a Cladireiat s annak sok sikert kiván. A maga részéről támogatni fogja a célt. Georgevich Lucián dr. főpolgármester elsősorban szükségesnek tartja, hogy a Cladirea alapszabályait megalkossák. Azért javasolja, küldjön ki a Ha értekezlet erre egy bizottságot, mely az ügyet tanulmányozza, az alapszabályokat elkészítse s azokat a véglegesalakuló