Temesvári Hirlap, 1926. szeptember (24. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

i XXIV. Bvwsroar isv ■ sn szeftehbee i szbhss. ’ p m ms. TEMESVÁRI HÍRLAP im SZIFtIMMS I $£EÎ35S. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) L. Piața Libertăţii (Jenő herceg*tér) Szerkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 Az M 9 MacMs ára Romániában jgász 9m (900 lm, léére* 520 i­i. bfTomt» 10» Mi helyben káakoz, viátkie Vt ívre 3TB LHfcfr öasiseg UitfáUi flawioábs kwwi 290 negyedén* 590 lei, mely Vitálái vaijtää« ban fizeti»HG köMMi fiiyé**i*k­áinkra.» alapította. ÖCxANYIMItIÁLY T'4-Az egyes szám ára 5 Leir 1 Nyenih: Hunyadi grafikai müirtjé* Csihsdavíkijban 15 c. karona, Magyar' I­zef, a Temesvári Hírlap nyomdája országon 32 Akár, AjMafciftan fiO gang, I Pia­* Ţepeș Vodă (Lenaurier) 2. Jugoszláviában 3 Hmár, A»«ritatt«g 2 cent. I x . ' . , , ,, K Olaszország iwfawtao Fiwwftwi 1 Ura. 1 * elefonszám 14—14 *■ Vmémtwr * !•» . I 'Sürjjiinydni: Hírlap Timişoara > Spanyolországban kürt a f©rradai©tfi Párisi jelentés ss&riníMaeirídidlaí telefon- és táviróösszekötlelés anegssalíGd/ — M forradalmai a Yunta„ a ÉMszéríissíe’M. sx&v&Ésége indította meg érkezik fi spany­olo­rs­zágból forradalmi­ hírek Egyelőre páért ni­ncs­­pontok értesülés­­arról, hogy a hidalgók­­földjérl min­ történt, meart annyi (Szivárgott ki kic­­sttító utakon, hogy ott kitört a­ forrada­lom- A hit valódiságában’ kételkedni nincs okunk,­­mert S­panyolország, akár­csak tes­tvéráll­am­a, Portugália, a­ pro­­lim­eiam­ontok kassája, hol nem tartozik a ritkaságok köze, hogy egyéni hiúsá­gukban megsértett vagy a kormm­ánnyal ellentétes politikai nézeten­ levő tábor­nokok néhány hadosztállyal a főváros felé indulnak és ledöntik a­ kormányt,, vagy pedig maguk ülnek a m­iniszter­elnöki zsíziékbe, mint más, elégedetlen g­e­­nerálisok őket is e­l nem­ űzik. A mosta­ni­­ioniadák­on­ teák annyiban különbö­zik a többitől, hogy egy egységes kato­nai­ szervezet, a Yunta indult más Prijao tie Rive­ra generális ellen. szágban is o­lyan s ziláltak a viszonyok, hogy több évtized óta hiába kísérlik meg a legjobb hazafiak és a legambició­­musbb po­l­i­tik­usok rent főzésüke­t.­­ Páris, aug. 31. Kerülő utakon érkezik a hír a francia fővárosira, hogy Spanyolországban ki­tört a fogada­lom. Madriddal minden telefon- és táv­­iróösszeköttetés megszakadt. Az eddig érkezett hírek szerint­ a farra,­­valamint a Yunta és Primo de Rivera kö­zötti ellentétek robbantották ki, és a mozga­lomnak tisztán katonai jellege van vagy pedig maguk ülnek a miniszter- akárcsak­örögországban, sapanyolul- van, akivel k­oaszalibb idő óta ellentétben áll. A Primo ele Rivera elleni aktus bizo­ny­ár­a nem lesz a s­­kuivos tisztek utolsó forradalmi ténye és ezért ezt a megmoz­dulást imm­u m k­ t­dbecsülni, mert mikárcsák :(K)rö­g(orszagban­, Spanyolor­ AMIKOR A MINISZTER HELYETT A KABINETFŐNÖK AD INTERJÚT .t^pad­atu. pomflfyminisster erdélyi ^ ~ utSarnaH. eFedra.ényel. Temesváron elégedetlen volt az adózás eredményével de az adóbehajtást fényesnek találta . Ahol nem elég kíméletlen az adóprés, kicserélik az adminisztrátorokat Bukarest, aug. 31. - A sok politikai természetű munka ■után­­ma a pénzügyminisztériumba lá­togattam el, hogy­ Lep­ad­a­tu pénz­ügyminisztertől az ország gazdasági és romaügyi problémáira vonatkozólag kér­jek interjújut. Csendes előszobájában körösil­alu kabinetfőnöke, A­r­­­o­n fogad. Amíg a miniszterhez bejutok, Arion sok mindenről ad érdekes tájékoztatót. Megtudom tőle, hogy már Pa­r­á­t­i­a­­n­u Vintila idejében is­ ő volt a kabinet­főnök. Csodálkozom rajta. Tudvalevő ugyan­is, hogy a kabinetfőnök a miniszter minden titkánál, tervéről­ túl s éppen emiatt a 'miniszter közvetlen körni.e/.ete­­sedl kerüli .'ki. Amikor e.-ódálkozásomnak kifejezést adok, Ám­on a következőket mondja: Lepadiatu pénzü­gyi miniszter úr nagyon jól ismer engem-még Bratiariu idejéből. Már akkor nagyon sokat járt fel­­ide. Ez ismeretség révén vagyok -most itt. Köziben egy erdélyiesen beszélő,’ '30. éves kinézés-in ur jön a szobába. "Előadja, hogy ‘közelebbről illusztrált románnyel­­v­ is közgazdasági lapot indít Erdélyben és­ a miniszter fényképét szeretné meg­kapni. A kabinetfőnök tomács­olja..is kérését, de a miniszter azt üzeni ki, hogy nin­­csen fény­képp, évek óta nem csinálta­tott, de szerezze meg ikertestvérének, L o p a d a. t. u Alexandra, volt kultusz­­míniiszternek fényképét, sztelyet nyu­godtan felha­s­zn­álhat, mert annyira ha­­sonlítanak egym­áshoz, hogy senki sem fogja a cserét felismerni. És már példá­val is­ szolgál.­­A Lupta utói­ számában egy politikai cikk keretében közli, a fényképét é,s CZ így já,is el: bátyja fény­képéhez az ő nevét írta. ■ Jót nevetünk ezen a kedves epizódon a Kolozsvári Hitelbanknak egyik éppen jelenlevő fii rektorával együ­tt. . . Folytatjuk­ a beszélgetést a kabinet­főnökkel és e­kkor m­egtud­am, hogy i-­­morfe - -, tv,-' L, ' u ' * -j * - ’•••'/­­ '* . - - ,*• erdélyi inzrakciós útját a miniszter vele tette meg. .Marostámsár­­hellyel nagyon meg volt elégedve a­ mi­niszter. A pénzügyi admiraiszt­ított kü­­ltjp­ megdicsérte, sőt elő is fogják lép­tetni. Kolozsványil már ne­m volt m ilyen elégedett. Rendkívü­l kevésnek találta a­piL-egy­esi vállalatok adóját, azonkívül sok­­ adóhátralékot talált. Nagyváradon különösen érdeklődött a­­ miniszter a sokat­­kereső szabad foglalkozásnak (or­­vosok-ü­gyvédek) adójáról és itt azt ta­lálta, hogy sokat közülök igen enyhén adóztak meg. Intézkedett is, hogy ezek adóját vegyék revízió alá. Arad és Temesvár volt az ezutá­ni inspi­rálóállomás. Talán egész utuk alatt Temesvá­rott találta, a miniszter a legrosszabbnak az adózást. Elismeréssel volt azonban itt az adóbehajtásról, mely talán az egész országban a legfényesebb. Lugos inpic­álására már kevés idő jutott, mert a miniszter, urnak Szinájába­ kellett sietnie a minis­ztertanácsra. Itt tartottunk a­ beszélgetéssel, amikor bejuthattam a miniszterhez. • .Miniszter­ ur, az erdélyi inspekciós útjáról,, külön erdélyi programing­áról szeretnék egy intervjut...­­— Interyju? ismétli mégegys­zer. Még nem adtam senkinek sem és nem is ad­hatok mást. sem. . — Miniszter úr erdélyi és­ tisztában van azzal, hogy Erdély gazdaságának és pénzügyeinek milyen hiányai vannak, bizonyosan kidolgozott egy speciális er­délyi t­e­rvezetet. — Nemcsak Erdélynek, hanem az egész országnak vannak ilyen bajai, de a tervjót nem adhatok. Elvből nem. — Kincsenek tőzsdéink, nincsenek áruraktáraink.. . sem vámszírbadraktá­­raink. Az egyetlen temesvári tőzsde mű­ködését sean engedélyezik. A miniszter a kérd­ésben csak a téve­désre reflektál: — A tőzsdék kérdése — mondja, a mi­niszter —nem mi h­ozzánk tartozik, ha­nem a kereskedelemügyi miniszterhez és már indul is az ajtó felé, kezet nyújt­va, nehogy még kérdéseket fel­tehessek. — Sajnálom, nem nyil­atkozhatom semmiről és ezzel már ott is hagyott. Ivijevel azon töprengtem, miért nincs a m­iniszterszoba ajtaja párnázva. Ám­on kabinetfőnök adja meg a fele­letet. . • —­ Bratianu Vintila úr nem szereti a párnázott ajtót. Mindig azt mondta, hogy csak ott kell az ilyen, ahol van titkolni való. Neki nincs. Kiegészítem az információmat azzal, hogy a temesvári pénzügyi ad­miniszt­rá­tort már a közeli napokban kicserélik más 7—8 erdélyi adminisztrátorral együtt. A kicserélés már befejezett tény és szeptember első felében hajtjaik végre. (­E­zt az értesülést C rangú mimini­sz­tr­á­tor, aki a■egyike a legkitűnőbb pénz­ügyi­ tisztviselőknek,, a napokban meg­cáfolta). B. B. Rövid politikai hírek EGY N­ÓNAPPA­L ELHALASZTJÁK A PARLAMENT MEGNYITÁSÁT. Bukar­est­­ből jutoatik. A Dimineata hivatalos körök­ből vett értesülés szerint közli, hogy a par­lament megnyitását egy hónappal elhalaszt­ják, amennyiben október 15 helyett csak november 15-én nyitják meg. Indoltul azt hozzák fel, hogy­ a törvén­yj­a­vaslatok, ame­lyeket a képviselőház elé akartak terjesz­teni, még nem készültek el, másrészt a kor­mányt át kell szervezni. Az igazi ok az, hogy az uralkodó októberben Olaszországba utazik iue, olasz királyi pár meglátogatására. — Meissner miniszter reformtervezete a politechnikumok számára. Bukarestiből jelentik: M­­e­­­is­s­n­e­r közmunkaügyi miniszter elkészült ,a politechnikumok reformjára vonatkozó javaslatával. A ja­va­sl­­at P­et­r­ovi­cs miniszter középisko­­lai refor­rmtervéhez igazodik és azzal egyidejűleg lép életibe. A romániai fascisták vezetője ola­­zországi tanulmányutok. Bukarestből, jelentik: I­am­­fil S e­­­c­a r­u, a Cu­vântul szerkesztője a . . ....... 7 romániai fascistapárt elnöke, Mussolini meg­hivására Rómáiba utazott az olaszországi­ f­ascizmus tanulmányozására. Sercaru ta­­pasztalataiól a Cuvant.nl hasábjain cikkso­­rozatna­­ fog­ beszámolni. Legjen a minössgű­ egyenruha-isisenst tanulók részére az előírt szinten a legelcsőb­b­ árak mellett Klein és Naftaly Ségnal Ti Shhip Berilielof (Kossufk­a Eiajos­o.) Scapal­atafele.

Next