Temesvári Hirlap, 1927. július (25. évfolyam, 144-170. szám)

1927-07-01 / 144. szám

XXV. SVFÖLYÄH 1m i JULIUS I. PÉNTEK ; m szAfl. ^ TEMESVÁRI Smaktss&ség c$ kiadóhivatal: Tmisoam (Temesvár) L, Plesa Libérium (Jenőhercegdér) Sxexkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 Ax előfizdék ára helyben házhoz, vidékre Romániában «gévi évre 1560 Ia, félévre 180 lei, havonta 130 lá, V. évre 390 L. A külföldi államokba pedsig havi 200 ki, negyedévre 500 lei, mely külföldi valuták­ban fizethető külföldi folyószámláinkra. ALAPÍTOTTA­ POGÁNY MIHÁLY Az egyes szám­ára 6 Lei Cechado várósban 1’5 c. korona, Magvas T­ernigon 32 fillér, Ausztriában 40 garas, Jugoszláviában 3 dinár, Amerikában 2 ceni, Oi**B3rs*ágV»an, valamint Fiuméban 1 fan. Nyomda: Hunyadi grafikai mű»l intézet, (Temesvári Hírlap nyomáig Piaţa Ţepeş Vodă (Lenau«Ux) % Telfonszám 14—14 Sürgönyeim: Hírlap Tkmtoan — Vasárnapon b 6 lei — Románia k­onzolidációja kérdés , és a kisebbségi A kisebbségi blokk taránsebesi választó gyűlésén elmondotta: HORVÁTH JÓZSEF dr. Románia összes kisebbségeit egy táboriba tömörítő és az edidogii paktumos kisérletezé­­sek helyett a saját­ célú politika irányába, térítő­­kisserleteéigi blokk nemcsak a kisebbsé­gek köz­hangulat­áinak felelt meg, de azt az egyed­üli utat választotta, l am­elyet a sors­a kisebbségek számára beláthatatlan időre ki­jelölt. " . Az a kívánság, hogy a Magyar Párt és a többi kisebbségi pártok szőröstől-bő nőstől olvadh­tanak bele a rom­áni pártokba; nem­ ve­hető komolyan mindaddig, míg a kiseb­bsé­­geiknek sérelmeik vannak, míg a kisebbségek rés®érne a gyulafehérvári határozatokban, valamint a békeszerződésekben biztosított jo­gok, az utolu­só­­k­övetkezményekkel együtt, a valóságos életbe átültetve nincsenek. Tessék megoldani a m­emizetiségi kérdését s biztosít­hatom a román pártokat, hogy a kisebbségi pártok önm­aguktól fognak megszűnni és a nagy román pártok között felolvadni. Addig azonban, míig a kisebbségi kérdés nincsen megoldva,­­a kisebbségi pártok a kisebbségi­­érdekek elánulása nélkül román pártokba nem léphetnek be. Akik mégis megteszik, ki­szakadnak a nemzeti közösségiből­, nem szá­­m itt sírtak ner­a, hogy nemzetük képviselő­je­­ként ..tekintse őket. Arr­a­­kérdésre, hogy melyek azok a sérel­mek, amelyek orvoslását továltjuk, azt fele­lem, hogy az állami élet majd minden ágá­ban megtalálhatók sérelmeink.­ Néhány kon­krét esettel fogok foglalkozni. Itt tű­nt elsősorban a közoktatás ügye. Kul­turális alapelv, hogy az iskolafelállítás kor­látozásoktól szabad­ legyen , az iskolafenn­tartó állapíthassa meg a tannyelvet. Mégis, mit látunk? Lépten-nyomon korlátozásokba ütközünk s egyes iskolafenntartókb­a rák­ény­­szeri­t­k a romanizálást, így például a temes­vári piaristagimnázium fokozatos roman­i­­zálása miatt négy év múlva teljesen kiszorul a m­agya­r nyelv ebből az iskolából; ezzel százezer bánsági­­ magyar f­og középiskola nélkül állam­i. Mag­am i­s úgy állok két fiam­mal, hogy nem tudok részükre a Bánságban magyar középiskolát találni. Az után az em­be­ri jogok sérelmei. A hiva­talos felfogás nem akcarjai elismerni az em­beri ősjogot, hogy mindenki olyan nemzeti­ségű, amilyennek érzi, vallja magát, nem akarja megengedni, hogy a szülő illete az iskolába járathassa gyermekét, ahova akar­ja, hanem ir­idiktált nemzetiségének , iskolá­jába. A sajtószabadság korlátozása. Régóta fi­gyelem, hogy lapjaink nem írnak azon a hangon, ahogy a közérdek megkívánná. A ■lelje­ sajításszabad­ság­ot kell visszaállítani s kimondani, hogy semmiféle hírlapot beszün­tetni nem lehet. A kisebbségi követelések az emberiség fej­lődésével állanak szoros összefüggésben. A civilizáció élén haladó hatalma® államok mind elismerik azt, hogy a kisebbségi kér­dést meg kell oldani és pedig nem hatalmi nyomással, hanem, a kisebbségek megnyeré­sével, a szívek meghódításával. A világ leg­nagyobb állama, Anglia, józan belátásból , feladta a tűz é® vas politikáját és rátért a­­telje® nemzetiségi szabadság alapelviére. Ír­­orszá­g, mel­yne­k lako­ss­ágai 85 százalékban el­felejtette­kaa ősi kelta nyelvet, telje® területi autonómiát kapott önálló belkormányzattal, hadsereggel, szabadágammá lett, dacára, hogy Anglia hatalmi nyomással is féken tarthatná. A világ,fejlődés az, hogy a kisebbségeknek teljes szabadi mozgás adassák kulturális, tanügyi, gazdasági téren, ily kezeléssel az államnak igazi, szívvédések­kel­­ragaszkodó­­ polgárai lesznek, ily szabad­ szellemű felfo­gás mellett csatlakoznak az állami és társa­dalmi konszolidáció munkájaihoz. A kisebbségek nem­­is­ akarnak egyebet, mint tanügyi és kulturális szabadságot, nem követelnek területi vagy egyéb autonómiát, követeléseikben a kellő mérsékletet tanú­sít­­ják, úgyhogy az állami­ élet egységének meg­­bolygatássai nélkül­ kielégíthetők volnának. Mikor fog a hivatalos politika a kisebb­ségek harmóniát kereső lelkéhez közeledni? Amíg ez be nem következik, addig lesz ki­sebbségi politika s ennek kérem teljes­ támo­gatását a kisebbségi választóktól, abban túl biztos tudatban, hogy eljön a na­p, amikor a hivatalos politika be fogja látni az eddigi tévedéseket, melyek Románia konszolidáció­ját évtizedekre visszavetették. M­e^akeidiál^vasott feisebbség­i választdigyülések a Bánságban Megtámadták a magyar jelölteket Vingán |orga teum^dLJa* a xiemsiseli^p p­rasztpártot és liberálisodat M parlament ö&sszepivdtsa Temesvár, Junius 30- A­ választási hiane T ara* t­o­ ron tál­i ne­­­gyeiben kezét kiélesedni, mégpedig sajná­­atos módon­­éppen a kisebbségi válasz­tási kartell magyar jelöltjei ellen. Felelőtlen elemiek igyekeznek meg­félemlíteni a kisebbségi képviselő­­jelöltek munkáját. C­o­s­­­e Gyula, dr. prefektus szerdára Majilát­í­va, M­onostor és Vinga közsé­gekbe adott gyűlési engedélyt a Ma­gyar Párt részére. Tornya Gyula dr. és N­é­m­­e­t­­h Kálmán a prefektusi en­gedély birtokláiban is m­egjelentek Maj­­láthifalván és Ihat óra után akarták kez­deni a gyűlést. Az ottani csendőmitmes­­ter, azonban arra való hivatkozással, hogy az en­gedély hét órára szól, nem enedető azt megtartani. A jelöltek vártak hét óráig, ekkor azonban a csendőr­­őrmester kij­elentette, hogy hét óra után már semmiféle politikai gyű­lést sem szabad tartani. Felszólította a jelölteket, hogy azonnal hagyják el Majiláthifalvát, ami meg is tört­ént. Két csendőr felült Tornyáék autójába és elkísérte őket Monostorra, ahol még azt sem engedték meg, hogy a gyűlésre összegyűlt magyaroknak meg­mondhassák, hogy a nyolc órára engedé­lyezett népgyűlést nem­ szabad megtarta­ni. A csendőrök csak Monostor után tá­voztak el az autóból. Ily körülmények között a Vi­ligára es­te kilenc órára enged­élyeze­tt gyűlést sem­ tudták megtartani. Tornya Gyula dr. és Németh Kálmán Aurbrózy An­dor bárónné kíséretében Gyürky Vik­tor gróf cs­aládij­ána­k ven­dégei voltak va­csorára. Vingán néhány éretlen suhan­c, akiket eddig ismeretlen egyének nyil­ván felbujtottak, a jelöltek idézését arrra használták fel, hogy tüntetést ren­dezzenek ellenük. Fel­­etár Nándor dr. volt vingai­­polgármestert záptojás­sal megdobálták, majd kövekkel beverték az ablakait Feletár felesége már lefeküdt, amikor arra ébredt fel, hogy kövek hullanak a betört ablakon keresztül az ágyára. A tüntetők — öt-hat subámé és kisebb ut­cagyerekek — ledobálták a Gyürky-kastély abla­kait is. Man­d mn­kor Tornya dr., Német­h Kál­mán és Amibrózy Andorné a­utóra száll­tak, záptojásokat és köveket hajítattak rájuk. A támadók botokkal is fel voltak fegyverkezve. Vinga polgárságában nagy­ meg­botránkozást váltott ki ez az incidens és tegnapra reggel küldöttségileg keres­ték fel Gyüriky Viktor grófot, valamint Feletár Nándort, hogy kifejezést adja­nak szere­tetüknek, bizalmuknak és el­itéljék a felelőtlen elemiek tüntetését. Tegnap Gizellalfalván, Pangován­­és Békáson akadálytalanul megtartották a kisebbségi választási kartell n­épgyűlé­­seit, ellenben Baksán és Sztancsófalván nem en­gedték megártani a magyar gyűlé­seket, azon a címen, hogy letelt az idő, melyre a népgy­ülés engedél­yezve Bukarest, júniu­s 30. Tegnap a fővárosban csu­pán egyetlen nevezetesebb népgyűlés volt, amelyet a Jorga Miklós elnöklete alatt álló nem­­zeti párt rendezett a s Dácia-szálloda nagytem­sében. Jorga ez alkalom­mal hosszabb politikai rekszpozét tartott s­zélesen kritizálta a nemzeti-paraszti párt magatartását, amelyet a Stirlbey-kor­­mány ismert manifesztu­mának aláírása miatt kétszínűséggel vádol és a pártot komolytalannak nevezte. Majd a liberális kormány visszajövete­­léről beszélt és kijelentette, hogy a kormány akkor bukik meg, ami­kor Biratianu Jones alkarja és akkor jön vissza Bratianu a kor­mányra, amikor ő akar. Ennek a hely­zetnek Jorga szerint meg kell szűnnie. Jorgának az a véleménye, hogy legkö­zelebb az ő pártját fogják kormányra hívni. Július 21- re hívják össze a par­lametet .Maga a kormány teljesen biztosnak érzi m­agát a választási győz­em­ tekin­tetében és olyan intézkedéseket tesz, amelyek azt mutatják, hogy a liberális­­párt véglegesen berendezkedik. Biztos helyről származó értesülésünk­ szerint a Shom­aipii (minisztertanács kizárólag a parlament összehívásának kérdés­ével fog­ foglalkozni. Az eredeti tervtől elté­rően nem­ július 27-én, hanem m már július 21-én összeül a parla­ment. Új párisi követet neveznek ki A kormány egy igen fontos­­ külügyi pozícióban jelentős változást készít elő. Értesülésünk szerint Petrescu C­o ii­ne­n meghatalmazott miniszter,­­Romá­nia berni követe, aki a Népszövetség ülésszakán képviselte Romániát, Pá­­risba megy és Diam­an­di követ he­lyét foglalja el. Diamandit visszahívják népgylűlésen először­­Konrádi András dr. Isváb fleileitt fejtette ki progm­afilmját, majd Tornya Gyula dr. beszélt a­ kisebb­ségi blokk jelentőségéről, Némethi Kál­mán pedig a­­m­agyar iskolai, egyházi és­ kulturális kérdéseiről beszélt. A ma­gyar, német és sokác lakosság nagy lel­kesedéssel­ fogadta a szómoklato­kat. Ma este hat órakor Gátalján, hét órakor piá­dig i­sculyán lesz — amennyiben megint meg némi akadályozzák — választó? Bukarestbe, míg Petrescu helyébe B­o­­­­lescu­ért nevezik ki. Július 15-ig elkészül az amnesztia rendelet Az amnesztiára vonatkozó törvény­­■tervezettd kapcsolatban a hadügymi­nisztérium hivatalos kommünikét adott ki, melyben közli azon rendelkezéseket, melyeket megküldött a hadbíróságoknak­­az amnesztiában részesülő egyének táb­lázatának összeállítására. Ebből kitűnik, hogy csak a háború előtti és a háborús ka­tonaszökevények kapnak amnesztiát. Ezzel szemben hivatalos helyen kijelen­tették, hogy ez csak a hadügyminiszter­nek a tervezete, az amnesztia azonban tényleg sok­kal szélesebb körű lesz és politikai­­ deliktumokra is kiterjed. A kormány megbízta Stelian Popescul igazságügyminisztert és a hadügymi­nisztert, hogy szakértők bevonásával ké­szítse el az amnesztiarendelet tervezetét, még­pedig július 15-ig, hogy a rendkívüli ülésszakon a parlament azt már megsza­vazhassa. volt. A rókusi gyűlés. Jorga a nemzeti párt ellen TÖSSDE — Julius &. — — Az Orient Radio-Ridor Jelentése —­­ ZÜRICHI NYITÁS. Berlin 12310, Amster­dam 20810, Newyork 51­50, London 252275, Paris 2035, Milánó 288250, Prasta 1539, Buda­pest 9055, Belgrád 913, Bukarest 310, Varsó 59, Bécs 730750. TŐZSDÉK ÉS ÁRFOLYAMOK A. Banca de Scont a României (temesvári fiók) devizaosztályának jelentése. Dollár kifizetés 166.25, effektiv 165, font ki­fizetés 810, effektiv 800, francia frank kifize­tés 32.10, effektiv 32, lira kifizetés 9.25, effek­tiv 910, szokol kifizetés 4.94, effektiv 4.85, dinár kifizetés külföldi 2.93, effektiv 2.86, ma­gyar pengő kifizetés 29.05, effektiv 29.20, osz­trák schilling kifizetés 23.40, effektiv 23.50. Az irányzat lanyha.

Next