Temesvári Hirlap, 1927. július (25. évfolyam, 144-170. szám)

1927-07-01 / 144. szám

r* » XXV. ÉVFOLYAM, ¥. SZXIJ M7 JÚ­LIUS I. FENTEK „Ha visszatérünk Lúgosra, kimegyünk? Tróján sírjára imádkozni és bocsánatot kérni tőle...” Beszélgetés Grozavescu édesanyjával és húgával ** BllB,b­“ 'w' Grozavescu özvegye újból férjhez megy Caltun őrnagyhoz ,( Bécs, június 30. Az Ítélet ('Miaugzott: a nagy mű­­­vész férjgyilkos feleségét az esküdtek felmentették. Az ítélet egész Bécset lázban tartja, vannak, akik helyeslik, de a túlnyomó többség fel van hábo­rodva. Rövid időn belül az esküdtszék már a második gyilkost, aki élettársát megölte, mentette fel. Néhány­­hónap előtt egy bécsi mészárossegéd­ állott a bíróság előtt. Wim­passing­er, ez volt a vádlott neve, feleségét meggyilkolta, majd a holttestet darabokra vagdalta és azután zsákba varrva, bedobta a Duná­ba. Az esküdtek őt is felmentették, mi­ként mostan Groza­vescami asszonyt. Ezek az ítéletek, sajnos, bizony a reakció mal­mára hajtják a vizet. Az esküdtszék in­tézményének ellenségei ezekkel az ítéle­tekkel hatásos, agitációs eszközt kaptak.­­ Az érthetetlen Vediktek magyaráza­­­tául szolgálhat azonban az osztrák bün­­tetőtörvénykönyv nagy fogyatékossága. Ila az esküdtek Grozavescunét bűnös­nek nyilvánították volna, úgy a bírák­nak 15 esztendős börtönbüntetéssel kel­lett volna sújtaniuk ezt a kétségkívül beteg asszonyt. A 15 évi börtönt az es­küdtek túl súlyosnak találták és ezért inkább felmentő ítéletet hoztak. A tragikus végű énekes ész édes­anyja és húga szinte példátlan előkelő­séggel viselkedtek, amikor a bíróság tanúként kihallgatta őket. Nem­ akartak ártani annak az asszonynak, aki meg­ölte legdrágább kincsüket, fiukat, illet­ve fivérüket. Most, hogy az ítélet el­hangzott és immár szavaik neve árthat­nak annak, aki oly nagy gyászt , mert reájuk, nyíltan beszélnek. Van még magasabb halálom: Isten Az anya vontatottan, a négynapos tár­gyalás izgalmaitól megviselve, remegő hangon Neszél. -Úrés ág előtt, mint tanú, bebizo­­nyítoták hogy nem viseltetem gyűlö­lettel csfiga fiam gyilkosa ellen. Igen elszomorított, igen fájt azonban, hogy a tárgyaláson szerencsétlen fiamat éppen, gyilkosa oly hallatlan módon megrágal­mazta. Az én fiamat, az én drága Tra­­jánomat. Hacsak egy szó is igaz lenne ■ ezekből a rágalmakból, úgy nem szólnék semmit sem. Azonban egy szó­­sem igaz. És mégis mindent elhittek neki. Csupán azért, mivel négy napon át a sze­rencsétlen asszony szerepét játszotta. Az­­esküdtek felmentették, azonban van még magasabb hatalom: Isten! ’ — Mivel ez az asszony semmiféle ha­zugságtól nem rettent vissza, hogy fia­mat sírjában is megrágalmazza és gyer­mekének egy hazug, rettenetes apai torzképet hagyjon örökségül, végre­­ki kell jelentenem­, hogy ez ,a­z asszony min­dig hazudott és fiam nem olyan volt, mint ahogy ő szeretné elhitetni. "Sze­gény fiam egy ízben maga figyelmezte­tett engem.­ „Látod’­ , édesanyáim, már ismét hazudik! Igazán nem tudom,­­hogy ez az asszony miért nem tehet egyetlen "lépést sem ok és megfontolás nélkül. Ha­zugságai megölnek engem. — Fiamnak a rokonok előtt is gyak­ran figyelmeztetnie kellett feleségét,­­ hogy már ismét hazudik, csak azért, hogy ezáltal megjavítsa. — Minden, amit a tárgyaláson elmon­dott, hazugság. Ha, miként mondotta, nem lett volna hallása, miként tanodha­tott volna meg huszonkét szeretet két esztendő alatt. Arról a sok piszkos do­logról, amellyel megrágalmazta, nem is akarok válaszolni, mivel h­a felelnék, úgy ezzel meggyaláznám Trajánom emlékét. — Azt reméltem, hogy Ausztriában ilyen nagy bűn nem maradhat büntetle­nül. Az asszonynak, aki kijelentette, hogy féltékenységből elkövetett gyilkos­ság nem büntethető Ausztriában, igaza volt. — Elmondhatok egy esetet annak jel­lemzésére, hogy ez az asszony miként ke­zelte Trajánomat. Erdély egyik legkivá­lóbb zenei szakértője, Wilfer József dr. képviselő, fiam barátja és párt­fogója két év előtt Bécsben tartózkodott és az operában, egy előadás után át­ölelte és megcsókolta fiamat, a követ­kezőket mondván neki: „Ma úgy éne­keltél, mint egy Isten!’­ Erre fiam fele­sége éles hangon így szólt: „úgy énekeltél, mint egy disznó!” Egy ízben fiam Lugoson egy kolduló rokkanttal találkozott és Rusz leit adott neki. Felesége a nyílt utcán óriási je­lenetet csinált a „tékozlás” miatt. Ha faim udvariasan bánt egy cseléddel, úgy felesége rendreutasította azzal, hogy ne alázza meg magát, cselédekkel nem sza­bad így bánni. — A­ védő beszédében gúnyosan felem­lí­tette, hogy sírva jöttem ugyan be a tárgyalóterembe, azonban nagy örömé­re hamar megnyugodtam. Isten óvjon mindenkit, hogy olyan csapás érje, mint engem! Fiam halála óta nem tudok em­berek közé menni. Itt Bécsben is alig hagytam el szállásomat, otthon Lugo­son sem megyek sehová sem, csak fiam sírjára. Egyetlen drága örökséget ha­gyott reám: gyemet­ét. Szerencsétlen­ségemben ez ,az I­gyetlen ■ v­igaszom. Trajánunkat most kísértük másodszor a sírhoz A halott művész nővére, Grozavescu Olga, aki, miként ismeretes, szemtanúja volt fivére meggyilkolásának, a követ­kezőket mondotta: — Sokat megérték, csak azt nem, hogy vannak emberek, akik hisznek ennek az asszonynak, akik elhitték, hogy pil­lanatnyi elmezavarban követte el tettét. Pedig ez az asszony igen ravasz. Sok­szor hallottam tőle ezt a mondatot: „A bécsieknek csak arcátlansággal lehet im­ponálni!” Ez lebegett, úgy látszik, az egész tárgyalás alatt szeme előtt és va­lóban sikert hozott számára. — Az ítéletki­hird­etésnél már semmit sem éreztem már egészen apatikus vol­tam. A­­tárgyaláson sok minden nem ke­rült szóba, így például a bezárt lakásba való betörés a gyilkosság másodnapján, amelynek során eltűnt a berlini utazás­hoz előkészített bőrönd. Pedig talán ez a bőrönd szolgálhatott volna a tett kul­csaként. — Anyám és én Trajánunkat most, a tárgyaláson kisértük másodszor sírjához. Amíg azonban az első temetésen kiváló férfiak tartottak nekrológokat, addig a mostani második temetésen gyilkosnője megrágalmazta. Mivel­­ezeket a rágalma­kat sohasem fogja megbánni, miként ma­gát a tettet sem bánta meg, anyám ,és én visszatérünk Lugosra, kimegyünk Traján sírjára imádkozni és bocsánatot kérni tőle, hogy anyám és én a gyilkos asszony rágalmait kénytelenek voltunk eltűrni. A Temesvári Hírlap bécsi szerkesztője felkereste , az esküdtek elnökét, Sturm Oszkárt is, aki az egyik nagy bécsi napilap nyomdájának gépmestere. Sturm Oszkár a vele folytatott beszélge­tés során a következőket mondotta az es­küdtszék ítéletéről. 1 .Véleményem szerint az esküdtek verdiktjét a szánalom érzése döntötte el. A vádlott négy napon át ült előttünk és módunkban volt meggyőződni arról, hogy Grozavesevné emberroncs. Az esküdtek nem tudták magukra venni, hogy elítél­jék, mivel a börtön a halált jelentette volna. Nagy hatással volt reánk a vád­lott vallomása arról, hogy férje még vá­randós állapotában is kínozta őt. A beszélgetések kiegészítéseként kö­zölhetjük, hogy Grozavesk­iné felmentése után apjának, valamint első férjének, Caltun Demeter­­ nyugalmazott őr­nagynak kíséretében hagyta el a börtönt. Caltun Demeter a tárgyalás során min­den erejével volt feleségének megmenté­sére törekedett és most Bécsben az a hír járja, hogy Grozavesevné rövidesen újból férjhez megy, még pedig első fér­,­jához, Caltan Demeterhez, aki a tárgya­lás­ folyamán kijelentette, hogy volt fele­séget hajlandó bármikor visszavenni. Mivel néhány külföldi újságban olyan hírek láttak napvilágot, hogy esetleg a felsőbb bíróságok a felmentő ítéletet megsemmisíthetik, szükségesnek tartjuk közölni, hogy a felmentő ítélet jogerős, mivel az osztrák büntetőtörvénykönyv szerint az esküdtszék verdiktjével szem­ben felebbezésnek nincsen helye, legfel­jebb semmiségi panasznak, amelynek következményeként a felsőbb bíróságok a per újrafelvételét, illetőleg új tárgyalását rendelhetik el. Mivel azonban a tárgyaláson semmiféle olyan dolog nem történik, amely az ügyészség számára egy esetleges semmiségi panasz számára okot szolgáltathatna, a felmentő ítélet jogerős és végérvényesnek tekint­hető. A felmentés jogerős Daudel xviiátt saag Action Frincaise f£5®!®er$ces!^fö?«£f Páris, június 30. 1­ a­u­d­e­t idegszöktetése miatt teg­nap a párisi rendőrség letartóztatta az Action Franscissée royalista lap főszer­kesztőjét. A letartóztatás minden külö­nösebb incidens nélkül ment végbe. A francia kamarában Ub­ry szocialista és La­fond kommunista képviselőik in­terpelláltak Daudet szökése ügyében. Barthou igazságügyminiszter azt indít­ványozta, hogy az ügyet ne tárgyalják addig, míg be nem fejezik a fogolyszök­­tetés dolgában a vizsgálatot, egyúttal felvetette a bizalmi kérdést. A kamara 350 szóval 145­ ellenében elvetette Uhry és Lafoud indítványát. Ezután a hadsereg általános szerve­zetéről szóló törvényjavaslatot tárgyal­ták, melynél Poincaré szintén felvetette a bizalmi kérdést. A kamara 379 szava­zattal 145 ellenében megszavazta a ja­vaslatot. A francia kamara mentelmi bizott­sága hat szóval öt ellenében elutasította a­ Doriot kommunista képviselő kiada­tására irányuló kérelmet, aki ellen az a vád, hogy Indokinában franciaellenes propagandát fejtett ki. Páris, június 30. A vizsgálóbíró utasítására az Action Française helyiségeiben házkutatást tartottak, az iratokat lefoglalták, a ki­adóhivatali tagokat kihallgatták. A ka­mara radikális csoportja" elhatározta, hogy aláírja a szocialisták kérvényét, amelyben Doumergue elnöktől sajtó­vagy politikai vétségekért elítélt egyé­nek számára általános amnesztiát kér. : Orbán-buíorok 8uL Berthelof (TCeseufila L« utca) t®. Napví-dö színes sfrapsd ég yfsára szaklátszeréaz udv. szállító, Timişoara, IV. TEMESVÁRI HÍRLAP RÁDIÓ MMSOM Csütörtök, június 30. Bécs 517.2 (7): Hangverseny 11. 10.15. Hangversenyaka­dém­iai 20.50. Pozsony 300 (0.5): Hangverseny 17.15. Népdalok 20. Zágráb 310 (0.35): Kamarazene (He­gedű, gordonka és zongora) Haydn és iTihomassino-trió­ 20.30. Milánó 322.6 (1.5): Hangverseny 20.45.­­Boroszló 322.0 (10): Nelsson-revü, ze­néjét szerezte Nelson Rudolf 20. Königsberg 329.7 (4.5): Zenekari langverseny (Mozart-est) 20.10. Nápoly 333.3 (1.5): Gilbert­ Katinka táncosnő, operett 22. Petit Párisien 340.9 (0.5): Hangver­seny 21. Prága 348.9 (5): Hangverseny 21. Lipcse 365.8 (4): Mozart: Varázsfü­vek, opera 18.30.­­Stuttgart 379.7 (10): A régi idők sza­badságdalai 20. Frankfurt a. M. 428.0 (4): Hangver­seny­ 20. Briten 441.2 (3): Katonazene 21.­­Római 44­9 (3): Kálmán: Csárdáski­rályné, operett 21.10. Oslo 461.5 (1.5): Bach-zeneest 21.30. Langenberg 468.8 (60): Mái sol B­retet: Mann ist Mann, zenésített vígjáték 20. München 535.7 (5): Bellini: Norma, opera 20. Budapest 555.6 (3): Magyar Rádió­­ tilsáé­ 18.30: iSzim­fónikus hangverseny 19. a tárna , cigányzene. Berlin 48.3.9 (10): Zenekari hangver­seny 20. Tán­czen­e 22.30. Péntek, július 1. Berlin 488.9 (10):­­Szimfonikus zene­kari hangverseny 21.15. Hamburg 494.7 (10): Hangverseny: Meyerbeer, Hugenották, nyitány, Fák­­lyatánc 16-15. Shakespeare, Der Wider­spenstigen Zehnnung, vígjáték 20, utána tánczene. Bács 53.7.2 (7): Hangverseny 16.15. Ária- és dalestély 19.30. Zágráb 310 (30.5): Ante- és d­alestély 20.30. Borosziló 322.6 (10): Népies hangver­seny 20.15. Königsberg 329.7 (4.5): Orosz­­költé­szet 20.05. Orosz zene 21.05, utána esti hangverseny. Nápoly 333.3 (1.5): Verdi: La Tra­­viata. opera 21. Lipcse 365.8 (4): Ludwig—Wiillner-e&t 20.15. ■ (Stritt garf 379.7 (10): Hangverseny, 16.16. Szimfonikus hangverseny 20. < Frankfurt a. M. 428.6 (4): Lant és gitárhangverseny 21.15, utána támezeno. Brünn 441.2 (3).: Gyermekeknek 17.15. Stroupenrziky: Nasi, iubrianti, színmű 19. Stockholm 454.5 (1.5): Sundsvalli hangverseny, n­orvégi­a­i zene 19.30. Oslo 461.5 (1.5): Hillmer Borgerling svéd énekművész hangversenye 21.30. Langenberg 468.8 (60): Adam: Der Postilion von Longjumeau, vig opera 19.30. * 1 Zürich 494 (4): Wagner Richárd-est 20.30. München 535.7 (5): Tsajkovszky: Phatétique szimfónia 19.15. Budapest 555.6 (3): Waldhauer—Ker­k­­ely remén­snyégyeshang­verseny 20.30. Varsó 1111 (10): Nagy hangverseny 18 és 20.30. Konstantinátpolyi 1230 (20): Török" zene, szóló és énekkari számok 19.30. A- IrsjstR­omos aszt je­leni!, ^ocsy az ©rssBicseret* ma­­­gyar sasavra sem ve £síl­e!, Sin­sn Jelire­stsEstiva.c. Ötféles tollat rövid ideig újra kaphat Moravetssnél. 10 db. 40 lei. Siessen mert elfogy!

Next