Temesvári Hirlap, 1929. október (27. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-01 / 223. szám
ALAPÍTOTTA: ' ' to . POGÁNY MIHÁLY# XXVII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM ír . CJ FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP SzerkcuUsig &s kiaddhivatal: I., Piaţa Libertăţii (reneharcegi tör) 3 Saját nyomda: Hunyadi mUIntézet, Piaţa Ţepeş Vodă (Lemau-îftr) 2 ----- ---------- ----- jai 1491 Telefon: szerkelőség 12,51, kiadóhivat ■IS, nyomda 14*14 1929 OKTÓBER 1. KEDD V- FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY LÁSZLÓ 12 OLDAlt, ARA 6 LEJ ,, f IPi YVYYYYYYY YYYYWYY YYYYYY fYYWWFYVYVYWtYYYYtryYYYY gaYYYfYTFYTYyWYyYVYtftYWvVyYTfYWYYY ÉRTENI ÉS TUDNI A városi tanács pályázatot hirdet a moziigazgatói állásra. Nem mintha nem tudott volna róla mindenki, hogy itt egy jó állás keres gazdát. Sőt, annyi előkommentár hangzott el már itt is, ott is, — néha egy kicsit már túlságba menő objektivitás-igyekezettel —, hogy most aztán igazán meg kell néznünk közelről ezt a moziigazgatói ügyet. 16.000 lej havi fizetés és külön évi tantém, vagy remuneráció, mert a kommercializálási törvény a városi vállalatok komercializálását írja elő, így már aztán érdemes ezt az igazgatói tisztet, minden nehézségével együtt, vállalni, még ha olyan súlyosak is a város által szabott feltételek. Például: legalább egy kisebbségi nyelven kell tudnia az új igazgatónak. Jelentékeny haladás a múlttal szemben! Volt idő, amikor a conditio sine qua non-nak tekintették, hogy a jelölt ne tudjon egyetlen kisebbségi nyelven sem .A mozik állítólag 12 milliót jövedelmeznek a városnak. (Lásd: tantilus és remuneráció!) Ezt a 12 milliót javarészt a magyar és német mozilátogató közönség hozza be a városi pénztárnak. Ez a 12 millió olyan öszszeg, hogy érdemes miatta egy kicsit dugasz alá tenni a nyelvi és nemzeti türelmetlenséget, mert valószínűleg nem iolulia atizenkétmillió hiányát hangzatos nemzeti jelszavakkal pótolni. Az egyetlen kisebbségi nyelv tudása mégsem helytálló feltétel. A városi mozikban volt alkalmunk filmeket végignézni, amikor a legkomolyabb jeleneteknél közröhej kísérte az előadást, oly értelmetlen, zagyva volt a magyar és német szöveg, sőt a román szöveg is. Nem ritka eset volt, hogy a három szöveg homlokegyenest ellenkezőt tartalmazott. Köszönjük a bölcs tanácsot, hogy aki moziba jár, ne olvassa el mind a háromnyelvű felírást, elégedjék meg eggyel is. Nyilvánvaló, hogy a rosszul fordított magyar szöveg épp olyan stupid dolog, mint a rosszul fordított román vagy német. Miután rendszerint az egyik rosszul fordított szövegből készül a másik kettő, elképzelhető, hogy a közönségnek a nyelvi szörnyszüleményeken, mivil milyen értelmi bárgyúságokat kell a saját pénzén lenyelnie. Nem fogadhatjuk el ellenérvül, hogy a szövegeket a filmkölccsönző vállalatok ragasztják be a filmekbe és ezekért a városi mozi nem tehetsemmit. Egy olyan konzumens, mint a városi mozi, aki egyedüluralja az egész város filmszükségleteit,tud befolyást gyakorolni üzletfeleire,, akik rajta keresnek, hogy tisztességes és értelmes szövegekkel lássák el a megvett filmeket. Végeredményben a mozinak egy kis százaléknyi nevelő ereje is van, ha ezt ugyan nem is nagyon szó, kár igénybe venni. Az új moziigazgatónak tehát nemcsak egy kisebbségi nyelven kell legalább tudnia, hanem legalább két kisebbségi nyelven is. Legalább magyarul és németül is. A városi mozik javarészt ezt a publikumot szolgálják ki, a városi moziigazgatónak ennek a publikumnak a nyelvét és kívánságát kell legjobban ismernie. A nyelvismeretek alatt nem értjük a felületes és felszínes diskurzust, hanem igenis: tartalmas iskolai előképzettséget, a nyelv lelkében és grammatikai felépítésében való jártasságot, hogy ez az új moziigazgató legyen a legelső cenzúrázója a filmkölcsönzők által adott ostoba feliratoknak. A moziigazgatónak tehát kultúrembernek kell lenni, műveit embernek, aki nemcsak érti a kisebbségi nyelveket, hanem beszélni is tud rajtuk és ha beszél, tudja, hogy mit beszél. A mozdiigazgatói állásra hirdetett pályázat legérdemesebb pontja és azt mondhatnánk, apályázat komolyságának leginkább megfelel, amely azt kívánja, hogy a moziigazgató jártas legyen a mozgóképszakmában, lehetőleg vezetett legyen mozgószinázat, vagy ha azt nem, hát kereskedelmi vállalatot. Ez a komoly feltétel azonban mégis arra a kérdésre indít, hogy miért kell ezt külön kikötni, hogy egy moziigazgató értsen a mozihoz, melyet igazgatni fog? Eddig ez, nem volt fontos! Eddig a moziigazgató a moziban tanulta meg a mozgókélpigazgatást, a város pénzén, a közönség pénzén! Mégis, bármennyire komikusnak tűnik ez a feltétel, egy súlyos hibát korrigál, de néma teljesen, mert még mindig ott hagyja alehetőségeit, hogy esetleg más kereskedelmi vállalatban sikerrel működött egyén kerülhessen a mozi élébre. Nem értjük, mi szükség a feltételeknek ilyen lefelé való csökkentésére! Mi ugyanis nem tudjuk elképzelni azt, hogy például egy teksztilgyáros sikerrel vezethessen egy mozgószínházat, még ha olyan hervadhatatlan érdemeket szerezhetett is magának a teksztilben. Hogyne, meg fogja tanulni! Egy év alatt érteni is fog hozzá, de addig a város pénzén tanul és a közönség pénzén tanul. Maradjunk tehát csak a szigorúbb feltétel mellett moziigazgató csak az lehet, aki nemcsak irt a mozihoz, akinek nemcsak adiringja vann róla, hanem tekintélyes szakmabeli múlttal rendelkezik, közismerten komoly szaktekintély, hosszú múltja van ebben a szakmában, üzleti komolysága kifogásolhatatlan, és a szakkörükben egységes jóvélelmény uralkodik róla. Mert érteni és tudniiinzkettő. Talál-e a város alkalmas igazgatót? Majd elválik a pályázaton. Volt a városi mozgóképszínházaknak hozzáértő igazgatója, ma is a filmek nagy részét az általa létesített filmkölcsönző szállítja. A nyári mozit, ezt az országszerte híres, ideális szórakozóhelyet, amely bármely nyugat- európai műjében is elférne, ő teremtette meg. Kisebbségi ember volt. Miért ment el a mozi éléről? Nemi tudott románul? Bizonyára megtanult volna a saját pénzén, mint ahogy az új, esetleg zeniszakférfit megtanul a mozihoz érteni a város pénzén. Sándor Pál, Szterényi József és Nagy Vince a demokratikus átalakulásról Budapest, szept. 30. Magyarországon néhány hét óta az ellenzék — különösen Bothexmieere lord nyilatkozatának hatása alatt — egyre erősebb mozgalmat indított a demokratikus reformokért. Nagy Emil után most faltházár Dezső református püspök lépett ki követelésekkel a nyilvánosság elé a Bethlen-kormány ellen. A követelések már azért is óriási feltűnést keltettek, mert egyenesen alkotmányreformokat követel a kormánytól. Balthazar követeléseit 12 pontba foglalta össze. A 12 pont és a püspök hozzáfűzött kommentárja a következőket tartalmazza: — Hazafias aggodalmaim súlyosakká váltak s nem engedik, hogy a hanyatlást tétlenül nézzem. Igénytelen teknieim és tapasztalati felkészültségem fogyatékos eszközeivel próbáltam a betegség természetét megállapítani és keresni az orvosságot. Az lebeg előttem és az parancsol, amit hazám érdeke minden más külső tényező már megnevezése nélkül kíván s ha a nyugati hatalmak kívánságaira is tekintek, az csak azért van, hogy erősítsem velük mindazokat, amiket hazám javára valónak látok. — Mivel a baj nagy és a gyökerekig ér, gyökésiy hatónak kell ténám az orvosságnak is. Azok a programpontozatok, amelyeket most közreadok, sokak egyéni érdekét fogja sérteni és emiatt, ellenségeskedést támasztanak ellene. Ez énnekem fáj, de nem fáj annyira, mint hazám romlása. Áldozathozás nélkül nem lehet az országom segíteni. Akik az áldozathozás mértékét nagynak találják, gondolják meg, hogy válság fokozódása mindenüket is kockára vetheti. Ma ízt is, még egy résszel is segíthetink s ha ezt elmulasztjuk, elveszítjük az egészet — s Semmi új sincsen ezekben a programpontokban. Talán csak a politikai őszinteség új benne.. Deezt az őszinteséget hazánk sorsdöntő óráiban követeli a magyar közvélemény is, de követelik azok a nagyhatalmak is, amelyeknek segítő kezét nem sorolhatjuk az elhanyagolható mennyiségek közé. — A válság orvoslásának módja pontokba szedve itt következik. 1. Magyarország minden reális vagy perszonális uniótól független szuverén állam, s mint ilyen, a maga jogait mind egészükben, mind részeikben az államfőt és népképviseletet magában foglaló országgyűlés az általa létesített alkotmányos szervek által saját maga gyakorolja, kizáratván minden elgondolható vonatkozásban bármely idegen tényezőnek az állam életébe való beavatkozása, akár az ország földjét, akár népét, akár főhatalmát érintően.§ 2. Magyarország úgy az államforma, mint az államfő szabad megválasztásának joga és tényleges állapotában van. 3. Magyarország a trianoni szerződést nem tartja igazságosnak, annak hatását magára nézve károsnak, Európa békéjére veszedelmesnek tartja, ennélfogva annak megváltoztatására a békés meggyőzés minden eszközeivel törekszik.1 4. Magyarország, mint jogegyenlőség alapján áll állam, minden születési, történelmi, felekezeti, osztály, gazdasági, közjogi kiváltságot és előjogot eltöröl s mint demokratikus nemzeti állam minden jog és érvényesülés alapjául és forrásául az egyén hazafias, tehetségbeli és erkölcsi értékét ismeri el. 5. Magyarország, mint szabad állam, minden polgárának — egyenként, külön és tagallva, társaságok szerint — a szabadságát biztosítja a szó, írás és képesábrázolat használatában, gyülekezésben és egyesülésben, a haza és közerkölcs érdekének korlátain belül és minden polgár szabadságát és védelmét az esküdtszéki bíráskodással biztosítja mindazokban a cselekményekben, amelyeket az elmélet és gyakorlat ebbe a tárgykörbe vont. 6. Magyarország, mint szabad állam, úgys a földbirtok, mint az ipar és kereskedelem körében szabad forgalmat biztosít a fejlődés folyamán alakult megkötöttségeit nélkül az állam egyetemes tulajdonjogának épségben tartásával. A közgazdaság és szociális élet körébe tartozó állami vállalatokat és intézményeket, fokozatosan megszünteti, a magánvállalkozás és társadalmi intézés területére visszaengedi nemcsak azért, mert ezek az államháztartásában legkevésbé rentábilisak, hanem azért is, hogy a polgárság szabad elhatározása a gazdasági függőségtől minél inkább mentesíttessék. A szabad verseny egészséges kifejlődhetése érdekében a szövetkezetek s magánvállalatok segélyezését ezek életképességének egyszeri méltányos, de többször nem ismételhető biztosítása mellett megszünteti. Vérszegények, sápadtak, étvágytalanok, képszim üveg ára 110 lej. Megrendelhető egy levelezőlapon Arad, Strada Eminescu 21. Egy kúrára hat üveg Postán utánvéttel szállítja kizárólag dr. Földes gyógyszertára és vegyészeti laboratóriuma cséges. Hat üveg rendelésénél postadijat nevy számi tűnje fel. Hamisítványoktól óvakodjunk.