Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1931-01-03 / 2. szám

1931 JANUÁR 3. SZOMBAT* Szatmári Erzsébet városi tisztviselőnő nem akart szembenézni 1931-es Luminállal öngyilkosságot kísérelt meg Temesvár, január 2. Szatmári Erzsébet városi tiszt­viselőnő szerdán délután eddig még ismeretlen okokból kifolyólag öngyil­kosságot kísérelt meg, tettét azonban idejekorán észrevették, az életunt tisztviselőnőt sikerült meg­­r­e-'teni. Szatmári Erzsébet szerdán délután 6 ó­- tájban megjelent a józsefvárosi pályaudvarral szemben lévő Dózsé­­szállodában és szobát kért, ahová visszavonult. Néhány perc múlva a szobaaszony a 26-os számú szobából erős hör­­gést hallott Fülét a kulcslyukhoz tapasztotta és ekkor tisztán hallotta az­ előbbi hör­gést. Megkísérelte az ajtót kinyitni, ez azonban nem sikerült mert a kulcs .....................................................................................................................................................................|,||,||| belülről benne volt a zárban. Fellár­mázta a portást, aki értesítette a men­tőket és a Józsefváros- állomás rend­őrségét. Ezek csakhamar meg is jelen­tek, behatoltak a szobába és ott eszméletlen állapotban az ágyban fekve találták Szatmári Erzsébe­tet. Az éjjeli szekrényen ott volt még a pohár, amelynek tartalmát kiitta. Megállapították, hogy a pohárban luminisoldat volt. Az eszméletlen állapotban lévő tisztvi­selőnőt a mentők a közkórházba vit­ték, ahol a kórház orvosai azonnal ke­zelésben részesítették. Gyomormosás és ellenméreg beadása után Szatmár Erzsébet állapota lényegesen javult, eszméletét azonban még akkor sem nyerte vissza. kórházban ügyeletes úgyhogy az időközben a megjelent, Grell József rendőrtiszt nem hallgathatta ki. Csü­törtök reggelre Szatmári Erzsébet ál­lapota annyira jobb lett, hogy kezelő­orvosai véleménye szerint 6-8 nap alatt teljesen felgyó­gyulhat és további kórházi kezelésre nincsen szükség. Stefánia­ utca 2. szám alatti lakására szállították, ahol szülei árvol­­ták tovább. Habár eszméleténél van, beszélnie még nem szabad és miután levelet nem hagyott hátra, tettének okára vonatkozóan semmi bizonyosat nem lehetett megtudni. Talán 3—4 nap múlva, amikor majd szabad lesz beszélnie, Szatmári Erzsébet elmond­hatja, miért is akarta eldobni magá­tól az életet és miért nem akart szem­benézni 1931-el. * Újabb adat a népszámláláshoz: elfelejtett népszámlálóívek A népszámlálást megelőzően számos nyilatkozat hangzott el, mely arról szólt, hogy a magyarságnak nincs oka bizalmatlansággal tekinteni a nép­­számlálás elé, mert semmiféle nyo­mást vagy erőszakot sem fognak al­kalmazni és mindenki olyan nemzeti­ségűnek vallhatja magát, amilyennek akarja. Azóta már lezjlott a népszám­lálás és egyes számlálóbiztosok visel­kedése igazolta, hogy a magyarság arvndalma nem volt hiábavaló. A nép­­számlálás után egyre több eset vált ismeretessé, mikor a népszámláló biz­tos vitába bocsátkozott és az ismert névvegyelmezést használva. K­ibe­­szélni iparkodott egyeseket arra, hogy más nemzetiségűnek írja be az ívbe, mint amilyen nemzetisé­gűnek az illető eredetileg vallani akarta magát. Előfordult olyan eset, hogy a biztos a gazda távollétében , és valósággal kényszerí­tette a meg­­ijedt szobalányt, hogy gazdája nemze­tiségét ne magyarnak tüntesse föl. Az ilyen erőlködés nemcsak tör­vény telen, hanem nevetséges is. Fo­gadjuk el valónak, hogy a népszámlá­lóbiztosok nem kaptak semmiféle meg­bízatást arr­a vonatkozólag, hogy így járjanak el az ilyen biztosok és túlzott rosszul fölfogott hazafias szolgálatot vélt tenni ezzel. Ezzel a magyarság­nak számát akarta csökkenteni, az vi­lágos. De azt nem akadályozhatta meg, hogy az erőszakkal minősített ál­lampolgár ne magyar anyanyelvűnek vallja magát, aminek folytán az­­ az eset áll majd elő, hogy a népszámlálás adatainak feldolgozásánál végered­ményben nem fog egyezni a magyar nem­zetiségűek száma a magyar anya­nyelvűek számával és jóval több magyar anyanyelvű sze­repel majd a statisztikában, mint ma­gyar nemzetiségű. Ezen módon tehát mégsem sikerül majd a magyarokat eltüntetni Romá­nia lakosai közül, az egyik ügyes nép­­számlálóbiztos tehát azt az egészen eredeti módot választotta, hogy nem is ment vissza egy magyar családhoz a kitöltött népszám­lálási ívért. A józsefvárosi Begabalsor 6. számú házban a biztos beadta az ivet T­o­r­may Aladár ismert női kalapdivatház tulajdonosának is, aki pontosan ki is töltötte az ivet, de hiába várta, hogy a biztos a jelzett időben érte jöjjön és Hivatalosan közült, hogy a szovjet­unió végrehajtó tanácsa visszarendel­te Kollontai asszonyt a stockholmi követség éléről, mert burzsuj életmódjával és pazarló fényűzésével megsértette a bolse­vista elveket.­­ Nem sokáig tartott Kollontai Alexandra stockholmi működése. Megelőzőleg Oslóban képviselte a szovjetuniót, de a norvég kormány ki­erőszakolta, hogy rendeljék onnan vissza, mert bolsevista agitációja már az első nap tűrhetetlen volt. Akkor is azzal hívta vissza Moszkva, hogy toa­lettjeinek pazarsága és ékszereinek ragyogása kompromittálja a bolse­­vizmust. Oslótól Mexikóba ment követnek Akkor még Calles volt a mexikói köz­társaság elnöke és mivel Kollontai Alexandra ,„hírneve” hamar eljutott Mexikóba, a köztársaság elnöke nem csinált sok teketóriát: kitoloncoltatta a szovjetkövet asz­­szonyt. Litvinov ekkor Párisba akarta külde­ni nagykövetnek, csakhogy a francia kormány nem kért ebből a megtisztel­tetésből. Erre az időre esik a lappo mozgalom Finnországban. Stockholm elvigye. Ilyen módon Temesvár össz­lakosságának száma — föltéve, hogy újabb hasonló eset nem kerül nyilvá­nosságra — öt lélekkel és ezek közül négy magyarral lett kevesebb. Kérdés, hogy ilyesmi után lehet-e bizalma akárkinek is a népszámlálás hiteles­ségében és pontosságában. 1­6 gyermeksorban ment férjhez Alexandra egy dúsgazdag cári ez­redeshez, háztartási alkalmazottal ki az ivet töltötte Kollontai Alexandra Kalandorregénye Fényűzése és pazarló életmódja miatt­­ visszarendelte a szovjet Stockholm, jan. 1- rendkívül fontos lett a moszkvai szov­jeturaknak, mert arrafelé vette útját a fegyvercsempészés Finnországba. Augusztusban tehát kinevezték Kol­lontai Alexandrát a stockholmi sezov­­jet követség élére, hogy ő vezesse a hadjáratot a finn lappo-mozgalom el­len. Ennek a dicsőségnek most vége lett. Kollontai Alexandra már nem fiatal, de még rendkívül szép. Atyja cári tábornok volt, idősebbik testvére, Moravina pedig a régi péter­­vári udvari színház leghíresebb mű­vésznője. Szinte TH A gép kora Az emberi tevékenység majdnem minden igá­ban a gép helyettesíti a kézimunkát. A legtöbb szappan gyártása és csomagolása kézzel esz­közöltetik. A Cadum-szappant géppel gyárt­ják, a puszta kéz nem érinti egyáltalában a gyártásának semmilyen fázisában. Ha látni a Cadum-szappangyár berendezését, meggyő­ződne, hogy mennyi gondot fordítanak az egészségre, higiéniára sem soha más szappant nem használna,, de belekeveredett a forradalmi moz­galmakba és a pétervári rendőrség elől menekülnie kellett. Megjárta Pá­rist, onnan Varsóba ment, aztán meg­fordult Brüsszelben és amikor a cári uralom összeomloott, sietett vissza Moszkvába. Lenin őt tette meg első­nek a szociális népbiztosság vezetőjé­vé, mert ismerte ..nagy tehetségeit.” Első férjétől bolsevista módra el­vált s m­ég aznap férjhez ment a hirn­eát Dubenko forradalmár matrózhoz, aki Kronstad­tban fellázította a flottát és bőrtűzzel pusztította el azokat a hadi­tengerésztiszteket, akik ellenkezni mentek. Az esküvő a moszkvai Szent Sándor székesegyházban raemt végbe, ugyanakkor azonban Kollontai asz­­szony elrekvirálta a templomot a ko­lostorral együtt és ott rendezte be a népjóléti népbiztosságot. Első házasságából való fiát kita­gadta. Az egykori cári kincsekből legtöb­bet Kollontai Alexandra zsákmányolt s egyik perverzitása, hogy valósággal ékszerekkel megrakodva szokott nyilvánosan mutatkozni. Trói készsége nem közönséges. A for­radalom előtt sokáig élt Berliniben és Kautsky híres szocialista folyóirata számára pedagógiai cikkeket irt. Ne­vezetes művei abból a korból az Er­kölcs & szokás című munkája, mert polgári fogalmak szerint is becses. Ezt a művét tagadta meg Új erkölcs és munkásosztály című könyvével s még inkább a következőkkel, ame­lyeknek sora igen hosszú. Ezek közül való a Szabadszerelem és A szerelem útjai. Mind a kettő olyan, hogy bár­mely pornográf h­a is belepirulna. Kérjen mindenütt KRAYER -cipőkrémet A magyar-cseh vámháború súlyos következményei megbuktatják a cseh kormányt Prága, jan.­­ Csehszlovákia egyre súlyosabban érzi a csehszlovák-magyar vámháború következményeit. A magyar fogyasz­tók, akik eddig Csehszlovákiából sze­rezték be szükségelteiket, új piacokat keresnek, de a magyar közönségnek az a része is, amelyet közvetlenül a vám­háború nem érdekelt, másfelé keres piacokat válaszul a csehek eljárására. A következmények máris mutatkoz­nak és azokat , a­m­e­­­i­k cseh nép­párti képviselő, a néppárt elnöke, lap­jában, a Ceske Hlastyban őszintén fel is tárja: — A csehszlovák-magyar kereske­delmi kapcsolatok kérdésében — írja erős éllel a cseh agrárpárt elleni — a cseh agrárpárt teljesen elkülönülve áll. A mostani fülledt légkörben borzalmas bombaként csapott ránk a Magyarországgal való vám­háború, amelyet a cseh agrárpárt idézett elő. Ebből borzasztó gazdasági és szociá­lis bizonytalanság állott elő. A mun­kanélküliek száma háromszázezernél több, ami egy-két hónapon belül a kétszeresre emelkedhetik. A megsza­vazott százötven millió nagyobb ré­szét mezőgazdáknak kellett volna ad­ni, most azonban egy fillért sem vár­hatnak, mert az összeg a munkanélkü­liek támogatására kell Mennyit veszít a cseh állam csak adók fejében és a gyári üzemek beszüntetése miatt. A súlyos körülmények nyomott han­gulatot idéztek elő a kormánykoalíció­ban. Az agráriusok teljesen magukra maradtak, a politikai helyzet pedig a cseh agrárpárt fellépése következté­ben olyan nehéz, hogy csak két lehető­ség van: vagy új kormány, vagy pedig új választás. és jr

Next