Természettudományi Közlöny 1935 (67. évfolyam, 197-200. pótfüzet)

1935-01-03 / 197. pótfüzet

10 DR. BEKE ÖDÖN. tendeig voltam szoros barátságban, esmérem studiumit, esmérem kézírásait. Ha méltóztatik Excellentiát parancsolni , az özvegytől megalkuszom azokat." FÖLDI hatásának egyik érdekes bizonyítéka, hogy mikor CSOKONAI a hon­foglalásról írandó eposzának a tervével foglalkozik, egy ismertetőt akar erről kiadni s megküldeni a „hazabéli Tudósok javának", ennek a címe majdnem azonos lett volna FÖLDI első művével : Rövid Kritikai Rajzolatja egy nagy Magyar Epopeiának, mellynek neve Árpád, vagy a Magyarok megtelepedése (Kazinczyhoz 1804 június 14-én írt leveléből). FAZEKASH­OZ való barátságának szép bizonysága „Főhadnagy Fazekas úrhoz" című költeménye, melyben egyik látogatását adja elő. E versnek a végét már azért is érdemes közölni, mert az első költemény a magyar irodalomban, amelyben LINNÉ neve szerepel : Már meglátott : gereblyéjét Jer, s érezzük, hogy nagy telket És kapáját elteszi, Többször fának ád az ég, S félig harmatos Linnéjét S kis jószágot és nagy lelket Pipája mellé veszi. Bírni boldogabb sors még. Jer, barátom ! lépegessünk Jer, e répánál térdeljünk, Kis kertednek útain, Jer, kacsint e tulipánt, S dohogás nélkül nevessünk Jer, e töknél süvegeljünk , Mások bolondságain. Mint használ ez, s egy se bánt. FAZEKAS is írt verset CsoKONAihoz, az egyiket „Csokonai neve napjára", a másikat már „Csokonai V. Mihály halálára". Kevesen voltak abban a korban, akik CsoKONAinál jobban ismerték FÖLDI műveit és munkásságát,­ de más botanikai munkák is megfordultak kezén. KLEIST fordításához írt jegyzeteiben ezt találjuk : „A szkuruc, vadber­kenye. Sorbus aucuparia L. Felföld." (I. 693.) Ez a név csak VESZELSZKinek A növevény-plánták országából való erdei, és mezei gyűjtemény (Pesthen, 1798) című művében található : Berkenye-fa ; a Tót vármegyékben Uszkurutz-fa a neve : Süvöltin-Körtvély; Tót, Wolkerusse ; Skorucha. Tehát VESZELSZKI művét okvetlen ismerte CSOKONAI. A régebbi irodalomból ismerte MELIUS Herbá­riumát. MELIUST nagy és tudós embernek mondja és sajnálja, hogy nincs most keze ügyében, hogy utána nézhetne valaminek. Nagyra becsülte „APÁCAI CSERE JÁNOSNAK a XVII. század közepén Erdélyben kiadott Encyclopaediáját, mely avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden technicus terminusokat magyarul teszen ki a tudományokon keresztül." (Széchenyi Ferenchez írt levele, 1803 január 19, II. 735.) A külföldi botanikusok között jól kellett ismernie LINNÉ műveit, mert költeményeihez írt jegyzeteiben majdnem minden növénynek megadja a LINNÉ alkotta tudományos elnevezést. Idézi C. PH. FUNKE Naturgeschichte und Tech­nologie (Braunschweig, 1791) című többkötetes munkáját (I. 204). Említi még PLINIUS Historia Naturalisát, MILLINGTHON angol botanikust,­ ­ A szamóca c. anakreoni verséhez írt jegyzetben hivatkozik is FÖLDI munká­jára : „Olvasd végig Dr. Földi Jánosnak Rövid kritikáját és rajzolatját a magyar füvész-tudományról. Bécsben, 1793. 8." (I. 206. o.)

Next