Vörös Fonal, 1951 (3. évfolyam, 1-14. szám)

1951-01-10 / 1. szám

2_ ­ Szervezés________ Felszabadulás után a felszaba­dult vidéki parasztok átálltak az iparhoz. Most teljes jogot és sza­badságot élveznek a demokráciá­ban. Szakszervezetbe tömörültek és képezik m­agu­ka­t. Rövid idő alatt a munkásság 80 százalék­a szakszervezeti tag lett. A szakszer­vezetek fejlődnek és erősödnek. A szervezett munkások száma 1949. év végéig 500.000 munkásból­­ 400.000-et tesz ki. ­ A munkások öntudatának emelése A fölszabadulás óta a munká­­­­sok öntudata hatalmasan emelke­dett, így a munkához ,való viszo­nyukban előnyös változás követke­zett be. Az a tény, hogy ők a ha­lalom birtokosai, meglátszik min­den vonalon. A munka termelé­kenysége óriási módom elmélkedett, a nyersnyagtakarékossági moz­galomban élenjárnak, a fel­szere­lési tárgyakra úgy vigyáznak, mint semmik fényére. Bettentetik a birháiból ismeretes kiáltványokat, mint »becsapni az időt«, »lassan járj«, mint a múlt csö­ke­vényeit. Hogy" ezeket a feladatokat telje­sülhessék, önkéntesek felemelték a munkaidőt és ez az önkéntes mun­ka tömegmozg­aloimmá fejlődött. A csingtaui és tiencsini munkások a többi között társadalmi munká­ban tesznek válalássoka­t. Ezt min­den külön ell­enszolgáltatás nélkül végzik. Az ilyesmi a hal orrán láng­­időben ismeretlen fogalom volt. A textilmunkások állandóan ké­pezik magukat. Tökéletesítik a gé­peket, racionalizálásokat hajtanak végre. Az élmunkások száma állan­dóan növekszik és kifejlődőben van­ a savlahanov-mozgalom. A felszabadulás után, áruhiány miatt sok nehézséggel kellett meg­­küzdeniök. Hogy mi áthidalják, az addig elpazarolt anyagokat fel­használták, úgy­, hogy billiós doll­­­ármegtakarítást értek el ezzel. A kormány kezében lévő gyárak­ban üzemi bizottságok alakultak, amelyek élén gyárigazgatók állnak és részt vesznek ezekben ,a munká­sok képviselői. A munkásoknak módjukban áll részt venni a gyár­vezetésben, az adminisztrációban. A munkában kihint munkásokat előléptetik. Ez fejleszti bennük azt az érzést, hogy ők a gyár urai. 0gy munkarendszabályokat lép­tettek életbe. A munkások és a vezetőség közötti összhang nagyon jó. Amíg felszabadulás előtt a munkásság és a vezetőség két szembenálló tábort képezett, ma szívvel-lélekkel egy cél lebeg sze­mük előtt, a szocializmus építése. VMxoo Zonal A kínai textilmunkások harcos tradíciója A kínai tex­t­ülmunk­ások nagy­mértékben vették ki részüket a kínai forradalmi mozgalomban. A kínai Kommunista Párt vezetésé­vel heasee küzdelmet vívtak a ja­pán és amerikai imperialisták elen, nemzeti függetlenségük és létfenntartásuk érdekében. A shangshaji és csingtaui textlmun­­kások előharcosai voltak a kínai 1925 május 30-i felkelésnek. A hosszú évek óta tartó forradalmi években a te­x­ti­lmunk­ások határo­zott, önzetlen harcosoknak bizo­nyultak. A felszabadított területükön a textilmunkások a hadsereget el­látták textiláruval, az ellenség hatota vidékeken gyengítették az el­lenséget, megvédték gyáraikat és a fennálló bürokráciát igyekeztek kiküszöbölni. A shanghaji textil­gyári munkások életük feláldozá­sával védték a gyárakat. Amint a tények bizonyítják, érdemes volt megvédeni azokat, mert a felszaba­dulás után azonnal hozzáláthattak a termelő munkához és egyidejűleg a szocializmus építéséhez. A mérnök a myilt rendszerben m­ér­­földnyi távolságban állt a munká­sok számára, megvetette a mun­kást, ma a legjobb viszony van közöttük, új technikával dolgoznak és ideológiai téren is nagy hala­dás muta­tkozik. ___________Bérkérdés_________. A Kuomintang-rendszer hibás bérpolitikáját teljesen megváltoz­tatták. Azt az elvet követik, hogy több termelésért több bér jár. A múltban h­iába dolgozott többet, az a tőkés zsebébe vándorolt. Ezen a téren még van némi hiányosság, de­ a múlt ezeréves hibáit néhány év teljesen nem hozhatja rendbe, de a munkások tudják, hogy ez is rendeződni fog. Munkásbiztosítás és jóléti intézmények Az imperializmus igája alatt, a feudalizmusban, a bürokratikus kapitalizmusban a kínai munkás­­osztály semmiféle védelemben nem részesült. Munkásbiztosítás nem lé­tezett. A Kuomintang-rendsze­rben, ha beteg volt a munkás, az utcára került és ha lehetett volna is rajta segíteni, nem volt módjában és idő előtt, meghalt. Ma a gyárak mellett kórházaik, kantinak talál­hatók. Azelőtt Sanghajban­, Tien­­csinbem az éhség, a járvány pusz­tított a lakosság körében. Ma vi­rágzó gyárakat, boldog embereket látunk mindenütt. Kultúra és művelődés | Nagy feladat várt a dolgozó tömegek politikai nevelése és az csatái vén tud­at növelése terén a Pártra , és a tömegszervezetekre, köztük, a szakszervezetekre. A kor­mány, abból a célból, hogy a munkások részére biztosítsa a továbbtanulást, úgy intézkedett, hogy az ipar a bérek 1,5%-ának megfelelő összeget bocsásson a szakszervezetek rendelkezésére, mint neveltetési alapot, úgy, hogy ma a szakszervezetek iskolákat és gyakorló osztályoka­t tartanak fenn, esti iskolák, tanulókörök, könyv­tárak alakultak. A Daitoni textil­­gyár munkásai közül ezelőtt csak 593 tudott írni olvasni, ma mind­egyik legalább 300 jeleit ismer. Az éhezés ideje befejeződött, ma is harcolnak, de a békéért, tanul­nak, dolgoznak, építik a szocializ­must, mert ők is tudnak különb­séget tenni a Kuomintang és a mai rendszer között és a mérleg Mao Ge Tumg m­ellett dől el. Egy­másután a földből nőnek ki a te­hetségek és építőmunkát végeznek Kína egész területén. *A kínai szakszervezetiek tájé­koztatójá­­ból fordította Horn Margit Egy nyugatnémetországi textilmunkásnő írta... A Bekleidungs Arbeiter november 24-i számában egy textilmunkásnő, az alábbi levelet írta Kelet-Német­­ország dolgozóihoz: Egy élberfeldi textilgyárban, Quast & Sohn üzemben dolgozom. A heti keresetem 25 márka, melyből csak kínlódva tudok létezni. Most szerencsétlenségemre kisbabát vá­rok, ami annyit jelent, hogy gyer­mekem részére nem tudom bizto­sítani a szükséges ellátást. Sokat hallottam arról a törvényről, mely nálatok az anyát és a gyermeket védi. Boldog lennék, ha ilyesmi ná­lunk létezne. Egyenlő munkáért egyenlő bér nálunk ismeretlen fo­galom. Ugyanazért a munkáért, amit a férfiak végeznek, én a fér­fiak fizetésének csupán 60 száza­lékát kapom. Nálunk nem úgy néznek ki a gyermekotthonok, mint nálatok. Ná­lunk is vannak ugyan gyermekott­honok, azonban ki tudja közülünk gyermekét ott elhelyezni, amikor a­z havi 60—80 márkába kerül. Ennyit én egyáltalán nem keresek, honnan vegyem hozzá a pénzt? Szívesen mennék át hozzátok Kelet-Németor­­szágba, ha valami munkalehetőség kínálkozna, ti legalább tudjátok, miért dolgoztok. Elképzelhetitek, hogy milyen gaz­dasági nehézségek vannak nálunk, ha én 28 éves koromban azt írom, hogy szerencsétlenség, hogy gyer­mekem fog születni, amikor úgy vágyódom gyermekre, amikor én is örülök, hogy anya leszek. Mi mun­kásnők elhatároztuk, hogy mindent elkövetünk, hogy nálunk is ugyan­olyan helyzet legyen, mint nálatok. Inkább száz csepp izzadságot a békéért, mint egy csepp vért a há­borúért. A Bekleidungs Arbeiter-ből fordította: Horn Margit Faanyagtakarékossági mozgalom a Hungária Jacquard Szövőgyárban A Magyar Népköztársaság A Mi­­nisztertanácsának határozata foti­los feladatokat ró minden egyes iparágra a takarékosság terén. A feszült nemzetközi helyzet a béke védelme megköveteli üzemünkben is, hogy nagyobb gondot fordítsunk az anyaggal a gépekkel, a mun­kaerővel való takarékosságra. Ez­­évi tervünk nagy feladatokat állít az ország minden dolgozója elé. Amikor tervünk teljesítéséről be­szélünk, nemcsak a termelés , foko­zását kell szem előtt tartanunk, ha­nem arra kell törekednünk, hogy minél jobban gazdálkodjunk, hogy minél jobban takarékoskodjunk az anyaggal és szerszámmal. Csök­­kentenünk kell az önköltséget is, hiszen a magunkéval gazdálko­dunk. Ezúton felhívom az egész ország tex­tiüzemeiben­ dolgozó faipari dolgozókat, nem­ becsüljék meg és észszerűen használják fel a láda és egyéb használt faanyagot, h ha mi eredményesen valósítjuk meg a takarékossági mozgalmat, akkor csökkenteni fogjuk államunk ki­adásait, mégpedig olyan kiadásait, melyeket kü föld felé drága valu­tával kell kifizetnünk. Ha mi ered­ményesen takarékoskodunk, akkor újabb beruházás válik lehetővé öt­éves tervünk keretében. Mi, üzemi asztalosok elhatároztuk, hogy egy év alatt 4 köbméter fenyőfát taka­rítunk meg. Én üzemünkben tapasztalom, hogy igen komoly lehetőségei vannak az anyagtaka­rékosságnak. 1948 őszétől 1949 őszéig a Bu­dapesti Selyemközpontnál dolgoz­tam mint asztalos, ahol állandóan bontási anyaggal dolgoztam és azzal építettem újjá a raktárain­kat. Így módomban volt meg­figyelni, hogy mit számít a sok­szor semmibe nem vett bontási deszka. Az eddigi munkám során szerzett tapasztalatokat fel fogom használni arra, hogy csökkentsem üzemünk önköltségét, hogy meg­gyorsítsuk hazánkban a szocializ­mus építését, hogy ezen az úton is harcoljunk családunk és gyer­mekeink boldog jövőjéért hogy harcoljunk a békéért. FÜSTI MOLNÁR SÁNDOR asztalos, Hungária Jacquard Szövőgyár. Dolgozó népünk szereti és megbecsüli Néphadseregünket Kedves Elvtársak, Munkatár­saim ! Alig pár hónapja még ott dolgoz­tam köztetek. Együtt harcoltunk a magasabb termelésért, a kevesebb sejlettért, az önköltségcsökken­tésért, a munkánk könnyebbé téte­léért, boldogabb jövőnkért s azért, hogy a mi kis üzemünk, a Burett­­fohógyár is megállja a helyét az országé­pítésben. Mindig meleg szeretettel gondo­lok vissza ezekre a napokra. Tudjátok valamennyien, hogy építeni csak békében tehet, már­pedig az imperialisták és csatló­saik nem jó szemmel nézik a mi sikeres építésünket. Minden esz­közt igyekeznek felhasználni, hogy megtámadjanak minket s vissza­állítsák azt a rendszert, amelyben nekünk dolgozóknak csak a nya­ hallotta hogy... A Szegedi Kender­gyárban az egyik szolgálatos tűzoltó éjszakai beosztása alatt furcsa bemutatóra készítette elő a kul­túrteremben kö­­lyökkutyáját A kult­úr­terem erre lega­lkalmasabbnak gondolt helyén a kölyökkutyát ráuszította az ottlévő macskákra, melyek közül a kutya egyet agyonharapdált. Az üzemben a kártékony egerek és patkányok pusztítására tartják a macskákat, hogy az összerágcsá­­lástól megmentsék a fonalakat. A dolgozók el­ítélték ezt az em­bertelen, állatkínzó magatartást, azonban az illető tűzoltóban nem volt annyi gerincesség, hogy je­lentkezett volna és elismerte volna, hogy helytelenül járt al. * a Szegedi Textilkombinátban a vállalatvezetőt hiába keresték a dolgozók, mert annak a helyette­sének a helyettesével tudtak csak beszélni. Kiderült, hogy a vállalat­­vezető annak helyettese és a mű­szaki dolgozók nagy része, egy­szerre vették ki a szabadságukat, mert nem tartották be a szabad­ságolási tervet. Ez akadályozta a termelést és úgy nézett ki az üzem, mint egy olyan hadsereg, amelynek nincsen parancsnoka. Re­méljük, hogy a jövőben jobban ügyel arra a vállalatvezető, hogy ne kelljen a helyettesének a he­lyettesére bíznia a vállalatvezetést. * a Csepeli Posztóban is »takaré­kossági mozgaloméról beszélnek. A 2-es számú farka­soz­ó gép dec. 18-án vízben állt. Természetesen a víz árt a gépnek, rozsdásodik és a rozsda megeszi a gépalkatrésze­ket. Nem is beszélve a felesleges vízfogyasztásról. Az itb. megálla­pította, hogy az éjszakai műszak­ban dolgozó fonók mosdás után nem zárták el a vízcsapat és ebből adódott a kár. Azonban az üb. en­nél tovább nem ment és nem vizs­gálta ki, hogy ki a felelős az okozod kárért. laprúság jutott. Nekünk ebből elég volt! Mi ebből nem kérünk! S ezért erőssé, ütőképessé t teszük néphadseregünket, boldog hazánk, a dolgozó nép hazájának védel­mére. Mikor bevonultam néphad­seregünkbe, éreztem és tud­tam azt, hogy ma már nép­hadseregünk tagjának lenni dicső kötelesség és megtisz­teltetést jelent. Éreztem az első perctől kezdve az igazi bajtársi szeretetet a többi baj­társaim és a parancsnokaim ré­széről is. De láttam és tapasztal­a taim dolgozd népünk megbecsülését is és őszinte lelkesedését néphad­seregünk iránt. Tisztjeink a nép fiaiból valók , a dolgozó nép szeret­etére, a haza iránti hűségre s a­ világ összes dol­gozóinak megbecsülésére n­evein­ek. Néphaderegün­k szilárd alapja az öntudatos vasfegyelem. A múltban a fasiszta hadseregben vakfegye­­lem volt, ami abból adódott, hogy a »tiszt uraik« a katonáikat ember­telen kimásokkal kényszerít­ették a kizsákmányoló rendszerük fenn­tartására. A mi hadseregünk a nép érde­keit, a ti érdekeiteket szol­gálja. Mindig szemünk előtt lebeg az a jelszó, hogy: Van hazánk, van mit megvédenünk. A dicső Szovjetunió Vörös Had­serege a példaképünk, ment a­­vi­lág békeszerető népeinek bölcs ta­nítója, a nagy Sztálin vezeti és megmutatja nekünk, hogyan kell győztesen harcolni az igaz ügyért. Bátran követjük őket. A mi életünkben a legfőbb segítségünk és legerősebb tá­maszunk a Párt. Minden cse­lekedetünkhöz a Párt mutatja az irányt. A Párt az, aki köztetek és köztünk is itt a néphadseregben ment vilá­gító fáklya, mutatja az utat a szo­cializmus építésében. A Párt az, aki megmutatja azt, hogy ma a szabadságukért élet-halál harcot vívó hős koreai és vietnami nép­hadseregek győzelmei a mi győzel­meink is. Pártunk nevel bennün­ket arra, hogy nem el­ég a bék­ét óhajtani, hanem azt meg ki kell védeni. Népünk a munkásosztályunk ha­talmának védelmére felállította néphadseregünket. Pártunk, né­pünk bizalmából kerültem én a tisztképző iskolára. S nagyon örü­lök, hogy a mi kis üzemünkből már többen büszkélkedhetünk ezzel. Igérem nektek, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy itt is megálljaim a helyeimet s ha kell, a ti építő munkátokat fegyverrel nem meg. Kívánok nektek további mun­kátokhoz sok sikert és azt, hogy jó munkátokkal erősítsétek szere­tett vezetőnk, Rákosi elvtárs sza­vait: »Országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján«. E­lvtársi üdvözlette­l; Jakubik Gyula lillllllllllllllilfllllltllllllllllllllllllliltllllllllllllllllllll Alexandrov. I(A szocialista munkafegyelem" Szocialista munkafegyelem nél­kül elképzelhetlen a szocialista ter­melés. Éppen ezért minden dolgo­­zónak, legyen az munkás, vagy alkalmazott, egyaránt ismernie kell azokat a szabályokat, amelyek a munkához való viszonyt a szocia­lista társadalomban meghatároznák.­­Ez a vékony füzet vázolja a munkafegyelem szükségességét és leírja a tőkés társadalom kizsákmá­nyoló munkafegyelmét. Ezután tö­mören és világosan összefoglalja a munkafegyelemre vonatkozó alap­fokú rendelkezéseket a Szovjet­unióban. A könyv elolvasása tehát feltét­lenül szükséges és hasznos NÉPSZAVA kiadás. Ára 7 forint. Több és tőbb munkával ünnepeljük Pártunk V. kongresszusát!

Next