Vörös Fonal, 1951 (3. évfolyam, 1-14. szám)
1951-01-10 / 1. szám
2_ Szervezés________ Felszabadulás után a felszabadult vidéki parasztok átálltak az iparhoz. Most teljes jogot és szabadságot élveznek a demokráciában. Szakszervezetbe tömörültek és képezik magukat. Rövid idő alatt a munkásság 80 százaléka szakszervezeti tag lett. A szakszervezetek fejlődnek és erősödnek. A szervezett munkások száma 1949. év végéig 500.000 munkásból 400.000-et tesz ki. A munkások öntudatának emelése A fölszabadulás óta a munkások öntudata hatalmasan emelkedett, így a munkához ,való viszonyukban előnyös változás következett be. Az a tény, hogy ők a halalom birtokosai, meglátszik minden vonalon. A munka termelékenysége óriási módom elmélkedett, a nyersnyagtakarékossági mozgalomban élenjárnak, a felszerelési tárgyakra úgy vigyáznak, mint semmik fényére. Bettentetik a birháiból ismeretes kiáltványokat, mint »becsapni az időt«, »lassan járj«, mint a múlt csökevényeit. Hogy" ezeket a feladatokat teljesülhessék, önkéntesek felemelték a munkaidőt és ez az önkéntes munka tömegmozgaloimmá fejlődött. A csingtaui és tiencsini munkások a többi között társadalmi munkában tesznek válalássokat. Ezt minden külön ellenszolgáltatás nélkül végzik. Az ilyesmi a hal orrán lángidőben ismeretlen fogalom volt. A textilmunkások állandóan képezik magukat. Tökéletesítik a gépeket, racionalizálásokat hajtanak végre. Az élmunkások száma állandóan növekszik és kifejlődőben van a savlahanov-mozgalom. A felszabadulás után, áruhiány miatt sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Hogy mi áthidalják, az addig elpazarolt anyagokat felhasználták, úgy, hogy billiós dollármegtakarítást értek el ezzel. A kormány kezében lévő gyárakban üzemi bizottságok alakultak, amelyek élén gyárigazgatók állnak és részt vesznek ezekben ,a munkások képviselői. A munkásoknak módjukban áll részt venni a gyárvezetésben, az adminisztrációban. A munkában kihint munkásokat előléptetik. Ez fejleszti bennük azt az érzést, hogy ők a gyár urai. 0gy munkarendszabályokat léptettek életbe. A munkások és a vezetőség közötti összhang nagyon jó. Amíg felszabadulás előtt a munkásság és a vezetőség két szembenálló tábort képezett, ma szívvel-lélekkel egy cél lebeg szemük előtt, a szocializmus építése. VMxoo Zonal A kínai textilmunkások harcos tradíciója A kínai textülmunkások nagymértékben vették ki részüket a kínai forradalmi mozgalomban. A kínai Kommunista Párt vezetésével heasee küzdelmet vívtak a japán és amerikai imperialisták elen, nemzeti függetlenségük és létfenntartásuk érdekében. A shangshaji és csingtaui textlmunkások előharcosai voltak a kínai 1925 május 30-i felkelésnek. A hosszú évek óta tartó forradalmi években a textilmunkások határozott, önzetlen harcosoknak bizonyultak. A felszabadított területükön a textilmunkások a hadsereget ellátták textiláruval, az ellenség hatota vidékeken gyengítették az ellenséget, megvédték gyáraikat és a fennálló bürokráciát igyekeztek kiküszöbölni. A shanghaji textilgyári munkások életük feláldozásával védték a gyárakat. Amint a tények bizonyítják, érdemes volt megvédeni azokat, mert a felszabadulás után azonnal hozzáláthattak a termelő munkához és egyidejűleg a szocializmus építéséhez. A mérnök a myilt rendszerben mérföldnyi távolságban állt a munkások számára, megvetette a munkást, ma a legjobb viszony van közöttük, új technikával dolgoznak és ideológiai téren is nagy haladás mutatkozik. ___________Bérkérdés_________. A Kuomintang-rendszer hibás bérpolitikáját teljesen megváltoztatták. Azt az elvet követik, hogy több termelésért több bér jár. A múltban hiába dolgozott többet, az a tőkés zsebébe vándorolt. Ezen a téren még van némi hiányosság, de a múlt ezeréves hibáit néhány év teljesen nem hozhatja rendbe, de a munkások tudják, hogy ez is rendeződni fog. Munkásbiztosítás és jóléti intézmények Az imperializmus igája alatt, a feudalizmusban, a bürokratikus kapitalizmusban a kínai munkásosztály semmiféle védelemben nem részesült. Munkásbiztosítás nem létezett. A Kuomintang-rendszerben, ha beteg volt a munkás, az utcára került és ha lehetett volna is rajta segíteni, nem volt módjában és idő előtt, meghalt. Ma a gyárak mellett kórházaik, kantinak találhatók. Azelőtt Sanghajban, Tiencsinbem az éhség, a járvány pusztított a lakosság körében. Ma virágzó gyárakat, boldog embereket látunk mindenütt. Kultúra és művelődés | Nagy feladat várt a dolgozó tömegek politikai nevelése és az csatái vén tudat növelése terén a Pártra , és a tömegszervezetekre, köztük, a szakszervezetekre. A kormány, abból a célból, hogy a munkások részére biztosítsa a továbbtanulást, úgy intézkedett, hogy az ipar a bérek 1,5%-ának megfelelő összeget bocsásson a szakszervezetek rendelkezésére, mint neveltetési alapot, úgy, hogy ma a szakszervezetek iskolákat és gyakorló osztályokat tartanak fenn, esti iskolák, tanulókörök, könyvtárak alakultak. A Daitoni textilgyár munkásai közül ezelőtt csak 593 tudott írni olvasni, ma mindegyik legalább 300 jeleit ismer. Az éhezés ideje befejeződött, ma is harcolnak, de a békéért, tanulnak, dolgoznak, építik a szocializmust, mert ők is tudnak különbséget tenni a Kuomintang és a mai rendszer között és a mérleg Mao Ge Tumg mellett dől el. Egymásután a földből nőnek ki a tehetségek és építőmunkát végeznek Kína egész területén. *A kínai szakszervezetiek tájékoztatójából fordította Horn Margit Egy nyugatnémetországi textilmunkásnő írta... A Bekleidungs Arbeiter november 24-i számában egy textilmunkásnő, az alábbi levelet írta Kelet-Németország dolgozóihoz: Egy élberfeldi textilgyárban, Quast & Sohn üzemben dolgozom. A heti keresetem 25 márka, melyből csak kínlódva tudok létezni. Most szerencsétlenségemre kisbabát várok, ami annyit jelent, hogy gyermekem részére nem tudom biztosítani a szükséges ellátást. Sokat hallottam arról a törvényről, mely nálatok az anyát és a gyermeket védi. Boldog lennék, ha ilyesmi nálunk létezne. Egyenlő munkáért egyenlő bér nálunk ismeretlen fogalom. Ugyanazért a munkáért, amit a férfiak végeznek, én a férfiak fizetésének csupán 60 százalékát kapom. Nálunk nem úgy néznek ki a gyermekotthonok, mint nálatok. Nálunk is vannak ugyan gyermekotthonok, azonban ki tudja közülünk gyermekét ott elhelyezni, amikor az havi 60—80 márkába kerül. Ennyit én egyáltalán nem keresek, honnan vegyem hozzá a pénzt? Szívesen mennék át hozzátok Kelet-Németországba, ha valami munkalehetőség kínálkozna, ti legalább tudjátok, miért dolgoztok. Elképzelhetitek, hogy milyen gazdasági nehézségek vannak nálunk, ha én 28 éves koromban azt írom, hogy szerencsétlenség, hogy gyermekem fog születni, amikor úgy vágyódom gyermekre, amikor én is örülök, hogy anya leszek. Mi munkásnők elhatároztuk, hogy mindent elkövetünk, hogy nálunk is ugyanolyan helyzet legyen, mint nálatok. Inkább száz csepp izzadságot a békéért, mint egy csepp vért a háborúért. A Bekleidungs Arbeiter-ből fordította: Horn Margit Faanyagtakarékossági mozgalom a Hungária Jacquard Szövőgyárban A Magyar Népköztársaság A Minisztertanácsának határozata fotilos feladatokat ró minden egyes iparágra a takarékosság terén. A feszült nemzetközi helyzet a béke védelme megköveteli üzemünkben is, hogy nagyobb gondot fordítsunk az anyaggal a gépekkel, a munkaerővel való takarékosságra. Ezévi tervünk nagy feladatokat állít az ország minden dolgozója elé. Amikor tervünk teljesítéséről beszélünk, nemcsak a termelés , fokozását kell szem előtt tartanunk, hanem arra kell törekednünk, hogy minél jobban gazdálkodjunk, hogy minél jobban takarékoskodjunk az anyaggal és szerszámmal. Csökkentenünk kell az önköltséget is, hiszen a magunkéval gazdálkodunk. Ezúton felhívom az egész ország textiüzemeiben dolgozó faipari dolgozókat, nem becsüljék meg és észszerűen használják fel a láda és egyéb használt faanyagot, h ha mi eredményesen valósítjuk meg a takarékossági mozgalmat, akkor csökkenteni fogjuk államunk kiadásait, mégpedig olyan kiadásait, melyeket kü föld felé drága valutával kell kifizetnünk. Ha mi eredményesen takarékoskodunk, akkor újabb beruházás válik lehetővé ötéves tervünk keretében. Mi, üzemi asztalosok elhatároztuk, hogy egy év alatt 4 köbméter fenyőfát takarítunk meg. Én üzemünkben tapasztalom, hogy igen komoly lehetőségei vannak az anyagtakarékosságnak. 1948 őszétől 1949 őszéig a Budapesti Selyemközpontnál dolgoztam mint asztalos, ahol állandóan bontási anyaggal dolgoztam és azzal építettem újjá a raktárainkat. Így módomban volt megfigyelni, hogy mit számít a sokszor semmibe nem vett bontási deszka. Az eddigi munkám során szerzett tapasztalatokat fel fogom használni arra, hogy csökkentsem üzemünk önköltségét, hogy meggyorsítsuk hazánkban a szocializmus építését, hogy ezen az úton is harcoljunk családunk és gyermekeink boldog jövőjéért hogy harcoljunk a békéért. FÜSTI MOLNÁR SÁNDOR asztalos, Hungária Jacquard Szövőgyár. Dolgozó népünk szereti és megbecsüli Néphadseregünket Kedves Elvtársak, Munkatársaim ! Alig pár hónapja még ott dolgoztam köztetek. Együtt harcoltunk a magasabb termelésért, a kevesebb sejlettért, az önköltségcsökkentésért, a munkánk könnyebbé tételéért, boldogabb jövőnkért s azért, hogy a mi kis üzemünk, a Burettfohógyár is megállja a helyét az országépítésben. Mindig meleg szeretettel gondolok vissza ezekre a napokra. Tudjátok valamennyien, hogy építeni csak békében tehet, márpedig az imperialisták és csatlósaik nem jó szemmel nézik a mi sikeres építésünket. Minden eszközt igyekeznek felhasználni, hogy megtámadjanak minket s visszaállítsák azt a rendszert, amelyben nekünk dolgozóknak csak a nya hallotta hogy... A Szegedi Kendergyárban az egyik szolgálatos tűzoltó éjszakai beosztása alatt furcsa bemutatóra készítette elő a kultúrteremben kölyökkutyáját A kultúrterem erre legalkalmasabbnak gondolt helyén a kölyökkutyát ráuszította az ottlévő macskákra, melyek közül a kutya egyet agyonharapdált. Az üzemben a kártékony egerek és patkányok pusztítására tartják a macskákat, hogy az összerágcsálástól megmentsék a fonalakat. A dolgozók elítélték ezt az embertelen, állatkínzó magatartást, azonban az illető tűzoltóban nem volt annyi gerincesség, hogy jelentkezett volna és elismerte volna, hogy helytelenül járt al. * a Szegedi Textilkombinátban a vállalatvezetőt hiába keresték a dolgozók, mert annak a helyettesének a helyettesével tudtak csak beszélni. Kiderült, hogy a vállalatvezető annak helyettese és a műszaki dolgozók nagy része, egyszerre vették ki a szabadságukat, mert nem tartották be a szabadságolási tervet. Ez akadályozta a termelést és úgy nézett ki az üzem, mint egy olyan hadsereg, amelynek nincsen parancsnoka. Reméljük, hogy a jövőben jobban ügyel arra a vállalatvezető, hogy ne kelljen a helyettesének a helyettesére bíznia a vállalatvezetést. * a Csepeli Posztóban is »takarékossági mozgaloméról beszélnek. A 2-es számú farkasozó gép dec. 18-án vízben állt. Természetesen a víz árt a gépnek, rozsdásodik és a rozsda megeszi a gépalkatrészeket. Nem is beszélve a felesleges vízfogyasztásról. Az itb. megállapította, hogy az éjszakai műszakban dolgozó fonók mosdás után nem zárták el a vízcsapat és ebből adódott a kár. Azonban az üb. ennél tovább nem ment és nem vizsgálta ki, hogy ki a felelős az okozod kárért. laprúság jutott. Nekünk ebből elég volt! Mi ebből nem kérünk! S ezért erőssé, ütőképessé t teszük néphadseregünket, boldog hazánk, a dolgozó nép hazájának védelmére. Mikor bevonultam néphadseregünkbe, éreztem és tudtam azt, hogy ma már néphadseregünk tagjának lenni dicső kötelesség és megtiszteltetést jelent. Éreztem az első perctől kezdve az igazi bajtársi szeretetet a többi bajtársaim és a parancsnokaim részéről is. De láttam és tapasztala taim dolgozd népünk megbecsülését is és őszinte lelkesedését néphadseregünk iránt. Tisztjeink a nép fiaiból valók , a dolgozó nép szeretetére, a haza iránti hűségre s a világ összes dolgozóinak megbecsülésére neveinek. Néphaderegünk szilárd alapja az öntudatos vasfegyelem. A múltban a fasiszta hadseregben vakfegyelem volt, ami abból adódott, hogy a »tiszt uraik« a katonáikat embertelen kimásokkal kényszerítették a kizsákmányoló rendszerük fenntartására. A mi hadseregünk a nép érdekeit, a ti érdekeiteket szolgálja. Mindig szemünk előtt lebeg az a jelszó, hogy: Van hazánk, van mit megvédenünk. A dicső Szovjetunió Vörös Hadserege a példaképünk, ment avilág békeszerető népeinek bölcs tanítója, a nagy Sztálin vezeti és megmutatja nekünk, hogyan kell győztesen harcolni az igaz ügyért. Bátran követjük őket. A mi életünkben a legfőbb segítségünk és legerősebb támaszunk a Párt. Minden cselekedetünkhöz a Párt mutatja az irányt. A Párt az, aki köztetek és köztünk is itt a néphadseregben ment világító fáklya, mutatja az utat a szocializmus építésében. A Párt az, aki megmutatja azt, hogy ma a szabadságukért élet-halál harcot vívó hős koreai és vietnami néphadseregek győzelmei a mi győzelmeink is. Pártunk nevel bennünket arra, hogy nem elég a békét óhajtani, hanem azt meg ki kell védeni. Népünk a munkásosztályunk hatalmának védelmére felállította néphadseregünket. Pártunk, népünk bizalmából kerültem én a tisztképző iskolára. S nagyon örülök, hogy a mi kis üzemünkből már többen büszkélkedhetünk ezzel. Igérem nektek, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy itt is megálljaim a helyeimet s ha kell, a ti építő munkátokat fegyverrel nem meg. Kívánok nektek további munkátokhoz sok sikert és azt, hogy jó munkátokkal erősítsétek szeretett vezetőnk, Rákosi elvtárs szavait: »Országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján«. Elvtársi üdvözlettel; Jakubik Gyula lillllllllllllllilfllllltllllllllllllllllllliltllllllllllllllllllll Alexandrov. I(A szocialista munkafegyelem" Szocialista munkafegyelem nélkül elképzelhetlen a szocialista termelés. Éppen ezért minden dolgozónak, legyen az munkás, vagy alkalmazott, egyaránt ismernie kell azokat a szabályokat, amelyek a munkához való viszonyt a szocialista társadalomban meghatároznák.Ez a vékony füzet vázolja a munkafegyelem szükségességét és leírja a tőkés társadalom kizsákmányoló munkafegyelmét. Ezután tömören és világosan összefoglalja a munkafegyelemre vonatkozó alapfokú rendelkezéseket a Szovjetunióban. A könyv elolvasása tehát feltétlenül szükséges és hasznos NÉPSZAVA kiadás. Ára 7 forint. Több és tőbb munkával ünnepeljük Pártunk V. kongresszusát!