Vörös Fonal, 1951 (3. évfolyam, 1-14. szám)

1951-01-10 / 1. szám

A Szovjetunió Szakszervezeti Központ Tanácsától a következő távirat érkezett: »A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az újév alkalmá­ból testvéri üdvözletét küldi a Magyar Népköztársaság dolgozóina­k és szakszervezeteinek. Az újév alkalmából kívánunk a magyar népnek további sikereket az ötéves terv végrehajtásához, a népgazdaság fej­lesztéséhez, a szocializmus építéséhez és a békéért való harchoz.« ,V. Kuznyecov, a VCSZP elnöke. A Szakszervezeti Világszövetség nevében Louis Saillant a Világszövetség főtitkára a következőket írta: »A Szakszervezeti Világszövetség 1951. küszöbén baráti és elv­társi üdvözletét küldi. A Szakszervezeti Világszövetség meg van győződve arról, hogy a becsületes embereik milliói, akik békét akarnak, harcolni fognak, hogy ez az akaratuk győzedelmeskedjék. A Szakszervezeti Világszövetség azt kívánja, hogy a béke erői egységesen hallgattassák el azokat, akik a népek közötti barátságot akarják aláásni és gyűlöletet és széthúzást szítanak a népek között.« * A Vietnami Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Francia Általános Munkásszövetség, az Olasz Általános Munkásszövetség, a Kínai Szakszervezeti Tanács, valamint a népi demokráciák és sok kapitalista államból a szakszervezetek nevében érkeztek üdvözlő táv­iratok, melyekben az 1951-es esztendőben újabb sikereket kívánnak a szocializmus építéséhez, a szabadságért és a békéért folytatott küzdelmünkhöz. Csatlakozzunk a kultúrversenyhez, javítsuk meg a kultúrmunkát! A felszabadulás óta eltelt idő a­latt kulturális felemelkedésünk, eddig soha nem látott ütemben fej­lődött, s ma már kultúrforradal­­munk jelenlegi szakaszában eljutott odáig, hogy Pártunk politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvaló­sítását a maga sajátos eszközeivel jelentősen alá tudja támasztani. Szerves részévé vált a tömegek nevelésének és az ellenség elleni harcnak. Az eddig elért eredmények meg­szilárdítására és továbbfejlesztésére az Országos Népművelési Bizottság országos kultúrversenyt hirdetett. A SZOT Elnökség felhívására Szakszervezetünk felhívja az üze­meket, hogy csatlakozzanak a kul­­túrversenyhez, amelyben a színját­szócsoportok, népi tánccsoportok és énekkarok versenyezhetnek és bizo­nyíthatják be, hogy milyen magas művészi színvonalra fejlődtek és hogy tudták munkájukat az öncélú­­ságból kizökkentve politikai tarta­lommal megtölteni. A falusi cso­portok versenye december 21-én megindult és lendületesen folyik. Most kerül sor ez ipari városok, üzemek és főiskolák kultúrcsoport­­jainak versenyére. A verseny február 1-én kezdő­dik és május 15-én fejeződik be. Az első értékelt bemutató szereplések március 15-én lesz­nek. Az ünnepélyes befejező bemutatásra pedig június 2 án kerül sor. A benevezés határideje 1951 feb­ruár­­. A kultúrbizottságok a ki­küldött nevezési lapok felhasználá­sával minél előbb küldjék be neve­zésüket. A versenyfelhívást üzemeink lel­kesen fogadták és még a nevezési lapok szétküldése előtt több üzem már írásban is bejelentette, hogy milyen csoportokkal kíván a ver­senyben résztvenni. Az óbudai Goldberger pl. a versenybe benevezett színját­szó, tánccsoport és énekkara mellett versenyen kívül bábcso­portot, szalonzenekart, szavaló­­kat, szólóénekeseket is indít. A Lőrinci Fonó szintén a többieket megelőzve küldte be nevezését.­­ A Keltext a kultúrversenyen belül versenyre hívta ki a Kistext és a Magyar Pamutipar csoportjait. A művészi kultúrcsoportokra fo­kozott munka vár. Az eddig­­ elért eredmények továbbfejlesztése mel­lett fel kell számolni a még meg­lévő hiányosságokat. A benevezett csoportok február­ban már szerepelni fognak üzemük dolgozói előtt és itt alkalmuk nyíl­ik bebizonyítani, hogy Pártunk V. Kongresszusa tiszteletére hogyan javították ki hibáikat és fejlesztet­ték munkájukat. Fel kell számolni a szervezetlenséget és tervszerűt­­lenséget. A versennyel kapcsolatban havi programmot kell készíteni. A próbákat rendszeressé kell tenni. Hiba még az is, hogy az egyes csoportok méreteit saját színpad­juk méreteihez igazítják és zavar keletkezik, ha másméretű színpadon kell szerepelniük. Felhívjuk a kultúrnevezési bi­zottságokat, hogy ne essenek abba a hibába, hogy a ver­senyre való készülés alkalmával minden erejüket a benevezett művészi csoportok fejlesztésére fordítva elhanyagolják a tömeg­­nevelést és a többi kultúr-re­­szortok munkáját. Nem mehet a versenyben nem sze­replő reszortok rovására a verseny, hanem annak lendülete magával kell ragadja és továbbfejlődését is elő kell mozdítsa azoknak. Hiba volt az eddig beérkezett nevezésekben, hogy nem kötötték össze az üze­mek nevezéseiket a SZOT Elnök­ségének h­atározatában taglaltakkal. A verseny két részből áll, ösz­­szecsapásos és teljesítmén­yverseny­­ből. Az összecsapásos verenyben az üzerpek csoportjai körzetenként, ke­rületenként, városonként és megyén­ként versenyeznek, a teljesítmény­­versenyben pedig a kultúrnevelési munka minden területén (tömeg­oktatás, tömegdal, stb.) végzett munkát értékelik ki. A kiértékelésnél figyelembe ve­szik, úgy az összecsapásos, mint a teljesítményversenyben elért eredményeket. A csoportoknak elvi és szakmai fejlődésének előmozdítására rend­szeres olvasással és annak meg­vitatásával is foglalkoznak kell. A verseny folyamán havonta egyszer nagyobb ünnepi műsort és két ki­sebb előadást kell rendezniük. Az új tömegtáncok és dalok elterjesz­tésében a dolgozó tömegek között fokozott munkát kell végezni. Segí­teni kell a gyengébb csoportokat. A tavalyi ifjúsági kultúrverseny­­ben a Kistext mind a három bene-­­­vezető művészi csoportja a döntőbe jutott, de szereplésükre nem került­­ sor, a verseny késő éjszakába való elhúzódása miatt. Az Országos Nép­művelési Bizottság versenyfelhí­vása új lendületet adott a Kistext kultúrcsoportjainak és fokozottabb munkával szeretnék bebizonyítani, hogy megfelelő helyezést tudnak el­érni, a fejlett kultúrcsoportok kö­zött. A tömegszervezetek bevonásá­val újabb csoportok létesülnek és a meglévők számbelileg és minőségi­leg megerősödnek A Kistext I kul­túraktívei kijárnak patronálni a fa­lusi kultúrversenyben résztvevő Imre-­ csoportot. A kulúrversenyben az üzemi munkásságnak kell az eszmei és művészi színvonal terén iránymu­tató eredményeket követendő példa­képpen felmutatni a kultúrmunká­sok tömegei felé. A szocialista kultúrversenyünk­­kel fel kell sorakoztatni dolgozó népünket a Magyar Dolgo­zók Pártja mögé. Kultúrverse­­­nyünknek fejlesztenie kell a tö­megekben a szocialista hazasze-­­ vetetet, a proletár nemzetközi­séget, a Szovjetunió iránti hű­séget és szeretetet. Váljon a kultúrmunka a munkaver­seny kiszélesítésének, az ötéves terv teljesítésének, az ellenség el­leni harcnak éles fegyverévé. Ter­jessze az új s a klasszikus magyar kultúrát a Szovjetunió szocialista kultúráját, a testvéri népi demokrá­ciák kulturális eredményeit a kló­zúrforradalom továbbfejlesztése ér­dekében. A fenti célok elérésére felhívjuk a textil- és ruházatipari üzemek mű­vészegyütteseit, vegyenek részt tel­jes számban a versenyben és irányt mutató szereplésükkel dolgo­zóink műveltségi színvonalnak emelésével is szolgálják a béketá­bor magyarországi frontjának to­vábbi­ megerősítését. A­iklós György Kistext kultúrfelelőse Vitas­ztmai A Győr-Soproni Megyei Bizottság munkájáról Szakszervezetünk Elnöksége egy brigádot bízott meg a Megyei Bi­zottság termelés és nevelés terén végzett munkájának felülvizisgátlá­­sáira, hogy milyen mértékben vé­gezték munkájukat a Politikai Bi­zottság határozatának székemé­ben. Az Elnökség megtárgyalta, és konkretizálta azokat az eredménye­ket, melyeket munkájuk során el­értek és rámutatott a megmutat­kozó hiányosságokra. Pártunk Politikai Bizottságá­nak határozata óta a Területi Titkárság munkájában komoly javulás tapasztalható. Megjavult a kapcsolatuk a Megyei Pártbizottságiga, és ez az üzemek­ben is megmutatkozik, mert az üzemi bizottságok és a pártszerve­zetek közti kapcsolat sokkal szo­rosabb elevenebb lett és ez ma­­gával hozta, hogy a dolgozó töme­gekkel valló kapcsolata is meg­javult a szakszervezetnek és ez­által egyre eredményesebben tudja betölteni a Területi Titkárság a transzmisszió szerepét. A Területi Titkárság munkájá­ban súlypontként a termelés kér­dése áll. Ezt bizonyítják azok az eredmények, melyek az üzemek­ben mutatkoznak. Például a Győri Lenszövő, Kefjed, Soproni Fésűs­­fonó, Győri­ Textil december ele­jén teljesítették 1950. évi tervei­ket. Ezeket az eredményeket a munkaverseny helyes megszervezé­sével és az elért eredmények tu­datosításéval érték el. Az üzemek 8250 egyéni és 500 brigádverseny­­zője közül igen sokan vannak, akik jóval idő előtt fejezték be 1950. évi tervüket. Ezek közül ki keld emelnünk Burányi Irént, aki 1952. májusi tervén dolgozik, Kárpáti Máriát, aki már 1951 decemberi tervén és Pozsgai József szaktár­sat, aki már 1951 július havi ter­vén dolgozik. Azonban van olyan üzem is, ahol lemaradás van a tervtel­jesítés terén és ilyen a Győri Fonoda, ahol kevés a munka­­módszerálladó, laza a fegye­lem, 292 olyan dolgozó van, aki nem teljesíti a normát és volt rá eset, hogy egy mű­szakban 80 hiányzó volt. A Győri Fonodára még nagyobb feladatok hárulnak az ötéves terv második évében. Ezeket a felada­tokat csak úgy tudja megoldani és teljesíteni az üzem, ha okulva az eddigi tapasztalatokon, kiküszöböli a hibákat. A Területi Titkárság munkatár­sai rendszeresen látogatják az üze­meket és az ellenőrzés során ko­moly segítséget nyújtanak az üzemi bizottságoknak. Ahol jó módszereket tapasztalnak az üb munkájában, azt átviszik a többi üzemekbe is és ugyanakkor a meglévő hiányosságokra felhívják az üzemi bizottság figyelmét. Igen helyes az a módszer, hogy nem­csak az üzemi bizottságokkal be­szélik át a feladatot, hanem fog­lalkoznak a maűrhelybizot­tságokkal és bizalmiakkal is. A munkaversenyek és felajánlá­sok szervezését az üzemek nagyobb részében a bizalmiak és művezetők együttesen végzik. A Területi Tit­kárság állandóan figyelemmel kí­séri az üzemek és a dolgozók terv­teljesítését és a lemaradott dolgo­zókra azonnal felfigyelnek. Munka­­módsze­rátartással nyújtanak se­gítséget, hogy ők is feljavítsák termelésüket. Az Állami Fonóban, ahol a normarendezéskor 362 dol­gozó teljesített 100 százalék alatt, a munkamódszerátadás révén előbb 139-re, majd pe­dig jóval lejjebb csökkent ez a szám. Az anyal úttakarékosság és önkölt­ségcsökkentés terén is vannak eredményei, például a Grállc-gyár­­ban közel egymillió forintot takarí­tottak meg egy év alatt. A munkaverseny nyilvános el­lenőrzését sem hanyagolja el a Területi Titkárság és hogy minden dolgozó tisztában legye­n a ver­seny állásával és a­z előttük álló feladatokkal, helyesen szervezte meg a szemléltető aktuális plaká­tok kifüggesztését, melyek a üzemrészek sajátosságainak meg­felelően népszerűsítik a legjobba­kat, újítókat és újításaik lényegét, felhívják a figyelmet a szűk ke­resztmetszetekre. Helyese­n kap­csolják össze a felvilágosító mun­kát a Szovjetunió népszerűsítésé­vel és árának tudatosításával, hogy a termelés terén elért eredmé­nyeink erősítik a béketábort. Azok részére, akik kimaradtak az oktatásból, megszervezték a rádiószemináriumokat. Az üzemi bizottságok és a Területi Titkárság tagjai résztvesznek képességüknek megfelelő oktatásban. Természettudományi előadáso­kat szerveznek havonta, melyre mozgósítják a dolgo­zók széles tömegeit. Egy-egy előadáson üzemenként 180— 200 dolgozó vesz részt. A Területi Titkárság munkájában komoly hiányosságokat is találhatunk Nem foglalkoznak kellően az új dolgozók beszervezésével és 2500-om felül van azoknak a dol­gozóknak a száma, akik szervez­et­­lenek. Nagy a hiányosság a mun­kafegyelem terén. Az Állami Fonó­ban október hónapban 115 elkéső, 94 igazolatlan hiányzó és 200 be­teg volt. A Soproni Pamutiparban október és november hónapban közel 100 fő volt a késők száma. Ezek a hatalmas számok figyel­meztetik a Területi Titkárságot, hogy nagyobb gondot kell fordíta­­niok a munkafegyelem megszilár­dítására. A versenymozgalom továbbfej­lesztése érdekében fontos feladata a Területi Titkárságnak, hogy fo­kozottabb figyelmet fordítson a tervkönyveknél mutatkozó hibák kiküszöbölésére. Fel kell világosí­­taniuk a dolgozókat hogy meny­nyire lényeges a tervkönyvek rend­szeres vezetése, mely nélkül tájé­kozatlan lenne a dolgozó, nem tudná, hogy mi az ő feladata. A bizalmiaknak és művezetőknek pe­dig hetenként ki kell értékelniük a tervkönyveket. Nagyobb gondot kell fordíta­nia a Területi Titkárságnak az aktívahálózat nevelésére és arra, hogy társadalmi munká­sok tömegeit neveljék ki és vonják be a szakszervezeti fel­adatok elvégzésébe. Elsősorban kísérjék figyelemmel azokat a dolgozóikat, akik a terme­lésben is megállják helyüket és fokozatosan bízzák meg társadalmi munkaként elvégzendő feladatok­kal. Állandósítsák a műszakiakkal való foglalkozást és ezáltal se­gítsék elő, hogy a verseny műszaki előfeltételei és a dolgozók szak­mai nevelése biztosítva legyen. Na­gyobb gondot kell, hogy fordítson a Területi Titkárság a sztahano­visták, élmunkások és újítók mun­kájára és nagyobb segítséget kell nyújtani úgy a szakmai, mint a politikai nevelésükben. A Területi Titkárság feladata, hogy a fennálló hiányosságokat kiküszöbölje, az eredményeket tovább fokozza és munkájukban állandóan szem előtt tartsák Pártunk Politikai Bizottsá­gának határozatát, melynek szelle­mében végezve munkájukat, moz­gósítsák a Győr-Sopron megye üze­meinek dolgozóit a béke­harcos megvédéséért folyó küzdelemre. Lénárt Antal instruktor, a brigád vezetője. 3 Eredménnyel járt a Békéscsabai Pamutszövő ifjúmunkásainak versenye a sztálini műszakban Sztálki elvtárs 71. születésnapja alkalmából a Békéscsabai Pamut­szövő ifjúmunkásai sztálini mű­szakot szerveztek. Röpgyűléseket tartottak és versenyre hívták ki az üzem összes dob­rozóit. Kezdemé­nyezésüket támogatta az üzemi pártszervezet és a vállalatvezetőség is magáévá tette az ifjúság kezde­ményezését és egy versenyzászlót tűzött ki díjul a legjobb eredményt elérő munkacsoportnak. A dolgozók vállalták, hogy a sztálini műszak­ban 57.500.000 vetést termelnek. December 21-én nagy izgalommal fogtak munkához a dolgozók a fel­dekorált üzemrészekben. Mindenkin látszott az a határtalan lelkesedés és szeretet, melyet Sztálin elvtárs és a Szovjetunió népe iránt érez­nek. Az ifjúmunkások és a dolgo­zók lelkes hangulata átragadt a műszaki dolgozókra is. Már az első két órában 112 százalékos átlagteljesítményt értek el a szö­vődében. Ez az eredmény a hátra­lévő időben tovább emelkedett. Az este 10 órakor munkába álló ifi­­műszak látván a délutáni műs­zak jó eredményeit, ezt nemcsak hogy elérte, hanem túl is szárnyalta. A negyedik negyedévi tervet az üzem dolgozói este 10 órakor be­fejezték és a felajánlást 4.376.000 vetéssel, azaz 1900 m-rel túlteljesí­­tették. Ezen a napon 119 százalék volt az átlagteljesítmény. A ver­senyzászlót Szakáll művezető cso­portja 144 százalékos te­lesü­rv­ény­­nyel nyerte el. A lelkes ifjúmun­kások közül meg kell említeni Ter­­novszki Teréz sztahanovistát, aki 205 százalékra és Krizsán Mária 6 gépes szövőnőt, aki 180 száza­lékra teljesítette tervét. Az üzem ifjúmunkásai most el­határozták, hogy a Pártkongresz­­szus tiszteletére eddigi eredményei­ket túlszárnyalták és olyan terme­lési eredményt érnek el, amilyenre még példa nem volt a Békéscsabai Pamutszövő üzemben.

Next