Textilmunkás, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Pályázat A MUNKA Szerkesztőbizottsága abból a célból, hogy a hasznos kezdeményezések terjesztésével elősegítse a gyakorlati tevékenységet, MEGOLDOTTUK.. . címmel pályázatot hirdet. A pályázatban egy-egy feladat, probléma megoldásáról kell beszámolni, amelynek a feltételei nem voltak eleve adottak.A pályaművek szólhatnak bizonyos intézmények, berendezések, például orvosi rendelő, szellőző berendezés, klubszoba stb. létesítéséről, vagy egyes emberek anyagi, társadalmi, jogi, szociális problémájának a megoldásáról, egy vitás ügy stb. rendezéséről.) Egyetlen követelmény, hogy a dolgozatból világosan kiderüljön : mit tettek az eljáró szakszervezeti szervek, szakszervezeti tisztségviselők, illetve a tagok? Az esetleg szükséges eszközöket miként teremtették meg? Nem követelmény, de növeli a beküldött pályázat értékét, ha a pályázó az eset tanulságai alapján közérdekű intézkedésre hívja fel a figyelmet. A dolgozat terjedelme 100 —200 sor lehet. Beküldési határidő: 1967. február 1. (Cím: Munka Szerkesztősége, Budapest, VI., Dózsn György út 84 /b.) A legjobb pályaműveket lapunk márciusi számától kezdődően közöljük — ekkor számolunk be a pályázat eredményéről, a nyertesekről is. I. díj: külföldi út I. díj: 2 hetes (esetleg családos) üdülés üI. díj: Kiskönyvtár. A legutóbbi választások óta ismét eltelt két esztendő. A szakszervezeti tisztségviselők arra készülnek, hogy munkájukról számot adjanak választóiknak. A szervezett dolgozók elbírálják a tisztségviselők tevékenységét, gyűjtik a jó tanácsot, véleményt, hogy ezzel is segítsék a szakszervezeti mozgalom további fejlesztését. Nagy feladatok várnak a szakszervezeti aktivistákra. A pártkongresszus határozata a dolgozók életkörülményeinek továbbfejlesztését fő feladatként határozza meg minden aktivista számára. A jólét növeléséhez eszközként a gazdasági reformot jelöli meg a párt. A jelenlegi választás jelentősebb a korábbi választásoknál, mert pártunk IX. kongresszusa után a gazdasági irányítás reformjának küszöbén kerül végrehajtásra. A szervezett munkásoknak olyan vezetőket kell választaniuk, akik jól eligazodnak az elkövetkezendő évek bonyolult tennivalói között. Szeretnénk, ha az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészítésében alapszervezeteink kezdeményezően vennének részt. A vállalati önállóság, felelősség, kockázat növekedésével jár. A gazdasági vezetők döntései nagymértékben hatnak a vállalati és egyéni jövedelmek alakulására, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátottságra. Ilyen esetekben a szakszervezeti tisztségviselők, a dolgozók képviseletében önállóan, bátran kell hogy véleményt mondjanak. Véleményükkel segítsék elő a gazdasági vezetők helyes kezdeményezéseit. De következetesen harcoljanak az olyan döntések ellen, amelyek csak pillanatnyi eredményt jelentenek a kollektíva számára és egy későbbi időpontban, káros következményei lehetnek. A közösen eldöntött intézkedések megvalósítását nevelőeszközök alkalmazásával, a dolgozók lelkesedésére építve segítsék. A párt IX. kongresszusán Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában azt mondta: „...az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 1968-ban megkezdve, vállalatonként, üzemenként fokozatosan 1970 végéig az öszszes ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan 44 órára kell csökkenteni. Az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő munkakörben eddig 170 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették heti 36—42 órára, ezt a munkát folytatni kell és fokozatosan 1970 végéig azonos mérvű munkaidőcsökkentést kell végrehajtani az összes még hátralevő hasonló munkakörben, mintegy 60—70 ezer dolgozónál.” Szakmánkban többségében nők dolgoznak. A kisgyermekes anyák havi 600 forintos gyermekgondozási segélyezése két és fél éves koráig ugyancsak nagy jelentőségű intézkedés és ebben a megválasztásra kerülő szakszervezeti tisztségviselőknek igen fontos tennivalóik lesznek. A szakszervezetekre vár az üzemi kollektív szerződések megkötése, a dolgozók érdekeinek határozottabb képviselete. Részt vesznek a szakszervezetek a vállalatok tevékenységének, jogkörének kialakításában. Szélesítik az üzemi demokráciát, bevonják a dolgozókat a vezetésbe. Ezek az intézkedések mutatják, hogy milyen feladatok megvalósítására választjuk tisztségviselőinket Törekedjenek arra, hogy a vezető testületekben megfelelő létszámban helyet kapjanak az üzemek dolgozói, a munkások, a műszakiak, az adminisztratív dolgozók egyaránt. A választásokon megbízható, a szocializmus és a dolgozók ügye iránt felelősséget érző, a dolgozók bizalmát élvező, mozgalmi munkákban járatos szakszervezeti tagokat választanak a különböző tisztségekbe, testületekbe. Ez elsősorban a jelölő bizottságok feladata, de valamennyi szervezett dolgozó kötelessége, saját érdeke, hogy ilyen javaslatokat tegyen. Az üzemekben a szakszervezeti tanácsok választására hozott határozatot Központi Vezetőségünk. Sokan kérdezhetnék, hogy miért? Azért szükséges a nagyobb számú vezető testület, mert így lehet biztosítani, hogy a szervezett dolgozók saját ügyükben, az egész kollektívát érintő fontos kérdésekben dönteni tudjanak. Azok a legilletékesebbek a dolgozók sorsáról dönteni, akiket érintenek az intézkedések. Valamennyi szervezett dolgozónak részt kell vállalnia a közös munkából. Minden szervezett dolgozó fogadja munkatársainak megbízatását megtisztelő feladatnak, mert a közösségért dolgozni becsület dolga. A mi társadalmunk erejét az növeli, hogy fáradhatatlan, becsületes társadalmi munkások tízezrei viszik előre ügyünket. Az elkövetkezendő idők fokozzák a követelményeket, növekedni fog azoknak a száma, akik részt vállalnak az üzemek, gyárak vezetésében, jobb életkörülményeink megteremtéséért folyó harcunkban. Albrecht Károly Szakszervezeti választások A mechanikus szövőgép feltalálója A szövés nehéz munkáját 1733-ban a John Kay által felfedezett repülő vetélő könnyítette meg. A vetélőt egy zsinór meghúzásával repítették a szádon át, egyik oldalról a másikra. Fia, Robert Kay már váltóládát alkalmazott, és tarkánszőtt árut is készített. Ezek az újítások azonban nem változtatták meg lényegesen a kéziszövők munkáját, felkeltették a takácsok félelmét a munkanélküliségtől. Az igazi nagy találmány a mechanikus szövőszék, nem váratott magára sokáig. A feltaláló nem takács volt. Edmund Cartwright 1743-ban Angliában született. Oxfordban tanult, plébános, költő és orvos volt egy személyben. Angliába Indiából és Észak-Amerikából özönlött a gyapot. Az eldugott kis plébániát is elérte a fejlődés szele. 1784-ben látja Cartwright a magyar Kempelen találmányát, a csodálatos sakkozó gépet. A bábukat kitűnően mozgató gépről nem tudja, hogy szellemes csalás. Cartwrightot nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy hasonló szerkezettel munkát is lehetne végeztetni. 1787-ben szerkeszti meg az első szövőszéket, amely 300-szor termel többet, mint egy takács. A vetélés és a nyüstök emelése mechanikus megoldású. Később tökéletesíti a gépet, amely már 600-szor termelt többet, mint egy kéziszövő. A szabadalom alapján gyárat nyit, de hamarosan megbukik. Arkwright pamutfonó, Watt gőzgépét és Cartwright szövőszékét egyesítve alapítják egymás után a gyárakat.A gyárosok elkülönítik magukat a takácsoktól, külön osztályt képeznek. A munkanélkülivé vált takácsok feleségeiket és gyermekeiket küldhetik a gyárakba. A szövés korábban férfimunka volt, a mechanikus szövőszéket nők és gyermekek is kiszolgálhatják. Tizennégy, tizennyolc órás munkaidőben, éhbérért dolgoznak. A takácsok az emberi munkát megkönnyítő gépeket, melyek az ő életüket feldúlták, lerombolták vagy lerombolni akarták, csak katonasággal tudták megfékezni őket. A békés termelés jelképe, a mechanikus szövőszék, így született véres harcoktól, nyomortól és átkozódásoktól kísérve. Sz. F. Textilmunkások gyermekei játszadoznak egy belgrádi gyár óvodájában Emelkedő árucsere-forgalom Csehszlovákiával Az évenként ismétlődő csehszlovák—magyar árucsereforgalmi tárgyalások alkalmával arra kértük Jaromir Hettes elvtársat, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetsége kereskedelmi osztályának munkatársát, hogy mind a csehszlovák textilipar fejlődéséről, mind a két ország textilipari kapcsolatainak jelenlegi helyzetéről nyilatkozzék. Hettes elvtáns elmondotta, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma a demokratikus országokkal az utolsó tíz év alatt 151 százalékkal emelkedett. Országuk külkereskedelmében Magyarország a negyedik helyet foglalja el a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország mögött. A csehszlovák—magyar árucsere-forgalom 1950-ben 486 millió cseh koronáról 1965-re kétmilliárd 186 millióra, tehát körülbelül négy és félszeresére emelkedett. A textilipari árucsere 1955. évi 403-as indexszáma 1965-ben 674-re nőtt, amely jelentős fejlődést azonban mindkét ország fokozni kívánta. Csehszlovákiában az életszínvonal emelése érdekében hozott párt- és kormányhatározatok természetesen a textiliparban is éreztették hatásukat. Ennek egyik jellemzője, hogy a pamut-, gyapjú-, len- és kötszövőiparban a munkatermelékenység átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett, amelyet egyebek között igen sok újítás és találmány, valamint új gépek hasznosításával értek el. Rendkívül eredményesnek mutatkozott a vetülék nélküli szövőtechnika bevezetése nemcsak a műszál-, hanem a pamutiparban is. Új típusú gépeik közül Magyarország is vásárolt, számos szabadalmat kapitalista államoknak adtak el. Gépújdonságaik közül különösen beváltak az ARACHNE elnevezésűek, amelyeken azbeszt anyagtól a posztokig a legkülönfélébbtextíliák szövés nélkül gyárthatók. Ezt a gépet egyébként a világon először hazánkban állították ki. ARABEVA-gépük modernizált típusát kötszövőiparunk szerezte be. A termelékenység emelését a POLCYON műszálsodró gép, az UNIPLETESA 4/2 varrás nélküli harisnyakötő gép új rendszerű konstrukciója nagymértékben segítette, de nem kevésbé az évtizedek óta hírnevet szerzett, a világpiacon is versenyképes MINERVA ipari varrógépek tökéletesített példányai. Mindezekkel sikerült munkatermelékenységük indexszámát 1948—1960-ig mintegy háromszorosára emelniük. Ezt a valóban kimagasló eredményt egyebek között a szakmunkásképzés széles körű fokozása támogatta. Szakközépiskoláik számát megötszörözték, ipari főiskoláikon pedig a hallgatók száma hatszorosára nőtt. A fiatalok ilyen nagyarányú kiképzése az állam jelentős anyagi megterhelésével jár, de jól ismerik annak fontosságát, hogy a jövő dolgozói lépést tartsanak a technika rohamos fejlődésével. A továbbképzésből a nők is kiveszik a részüket, a kormányzat pedig a házitartási munkák könnyítésével, bölcsődék, napközik, óvodák létesítésével segíti elő, hogy egyre többen léphessenek munkába. A csehszlovák államnak és hazánknak közös érdeke, hogy gazdasági kapcsolataik fejlődjenek és a kölcsönösen felajánlott cikkek választéka állandóan bővüljön. Erőfeszítéseik örvendetes eerdménye, hogy a legutóbbi három év alatt a két ország közötti könnyűipari forgalom 4 százalékra tervezett emelkedése helyett 11 százalékot ért el. Bizonyosra tehető — fejezte be nyilatkozatát Hettes elvtárs —, hogy a régi hagyományokon nyugvó kölcsönös bizalom a két ország közötti barátságot szorosabbá fűzi, gazdasági kapcsolataikat egyre inkább kimélyíti. Molnár György MOSZKVÁBAN ALÁÍRTÁK AZ 1967. ÉVI szovjetcsehszlovák árucsere jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvértelmében a két ország árucseréje 1967-ben jelentősen növekszik az 1966. évihez viszonyítva, s eléri a mintegy 13 milliárd koronát. Sor kerül a híres cseh textíliák, vásznak exportjára a Szovjetunióba, míg onnan modern gépeket szállítanak Csehszlovákiába. A VIETNAMI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE, amelynek tagja a Textilipari Munkások Szakszervezete is, üzenetben felhívta a világ munkásosztályát, hogy fokozza a vietnami munkásosztály és nép támogatását az amerikai agresszió elleni harcban. A Vietnamii Szakszervezetek Szövetségének nyilatkozata hangsúlyozza: „... A vietnami nép jelentős sikereket ért el az amerikai repülőgépek és hadihajók támadásainak visszaverésében. A jövőben is mindent megteszünk a támadás sikeres visszaverésére. Nem tesszük le a fegyvert csak akkor, ha az amerikaiak elhagyják Vietnamot. Felhívjuk a világ munkásait, hogy támogassák becsületes harcunkat a szabadságért és békéért . SZÓFIÁBAN ALÁÍRTÁK Bulgária és az Egyesült Arab Köztársaság 1967-re szóló árucsere-jegyzőkönyvét. Ennek értelmében az EAK gyapotot, mint nyersanyagot szállít a bolgár textiliparnak, míg Bulgária — többek között — kész textiliát exportál. OLASZORSZÁG KÜLKERESKEDELMI MINISZTÉRIUMÁBAN a közelmúltban tartotta első ülését a románolasz gazdasági, ipari és technikai együttműködési vegyesbizottság. A jegyzőkönyv leszögezte, hogy a két ország fejleszteni kívánja a jövőben gazdasági, ipari és műszaki együttműködését. Ez kiterjed a textilipar területére is. Az olasz gépipari cégek modern textilgépeket szállítanak Romániába, míg a románok speciális textíliákat, Olaszországba. KONGÓBAN LETARTÓZTATTÁK a Kongói (Kinshasa) Szakszervezeti Szövetség kilenc vezetőjét, köztük Jean Henry Malhonga főtitkárt, Pirre Botuil és Philippe Sassa titkárokat. A letartóztatott vezetők között vannak a textilipari szakszervezet legfőbb irányítói is. A Kongói Szakszervezeti Szövetség hivatalos közleményt adott ki, amelyben tiltakozik a szakszervezeti vezetők bebörtönzése ellen, és követeli azonnali szabadon bocsátásukat. + NICARAGUÁBAN SZTRÁJKBA LÉPTEK a textilgyárak munkásai, mert alacsony a keresetük és kedvezőtlen viszonyok között végzik munkájukat. A gyárak munkatermei elhanyagoltak, egészségtelenek. A Textilipari Munkások Szövetsége nyilatkozatban foglalt állást a munkások jogos követelései mellett. 1967 januárjában és februárjában a textilipari szakszervezeti vezetők tárgyalásokat kezdenek a munkáltatókkal a helyzet megjavítására. A VENEZUELA ELNÖKE, RAUL LEONI rendeletet írt alá 32 politikai fogoly szabadon bocsátására. A foglyok között van Eloy Torrez, volt kommunista parlamenti képviselő, a Szakszervezeti Világszövetség Tanácsának tagja — ismert textilipari szakértő. A TÁVOLI MOCAMBIQUE PORTUGÁL GYARMAT fővárosában, Lourenco Marquesben a katonai törvényszék 26—28 havi börtönbüntetésre ítélt kilenc bennszülött értelmiségit, akik közül több már hosszú évek óta aktív szakszervezeti funkcionárius. Azzal vádolják őket, hogy tagjai a Mocambiquer Felszabadítási Frontnak (FRELIMO). KANADÁBAN több textilgyárban 1967. tavaszán elbocsátásokra kerül sor, mivel pénzügyi csődbe kerültek. A kanadai szakszervezeti sajtó beszámol arról, hogy az országban drágul az élet. Az ottawai Szövetségi Statisztikai Hivatal közleményben jelentette be, hogy felment a textiliák, az egészségügyi cikkek, a dohány, a szesz ára, emelkedik a lakbér. Az Általános Szakszervezeti Tanács akciót kezdeményez valamennyi iparág, köztük a textilipar bevonásával a gyárigazgatók intézkedései ellen. + OLASZ TEXTILIPARI MUNKÁSOK sztrájkba léptek több nagyvárosban, követelve a magasabb bérek teljesítésére már korábban előterjesztett szakszervezeti határozat megvalósítását. Ha a kormány, illetve a munkáltatók nem teljesítik a követeléseket, akkor a textilipari szakszervezeti központ szerint a munkások 1967 tavaszán több nagyszabású sztrájkot szerveznek. Egy moszkvai textilgyár modern munkaterme Próba közben látják a csehszlovák szakszervezeti kultúrcsoportot.