Textilmunkás, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A dolgozók elmondják A TEXTILMUNKÁS kérdez Az „illetékesek“ válaszolnak Szerkesztőségünk múlt év október 25-én olvasó an­­kétot tartott a Budapesti Finomkötöttárugyár 1-es szá­mú gyárában. A kötetlen beszélgetésen elhangzott né­hány olyan észrevétel is, melyre a dolgozók választ vártak „az illetékesektől”. Szerkesztőségünk kérdéseire most érkeztek meg ezek a válaszok, melyeket az aláb­biakban teszünk közzé. Lipták Jánosné tiszt­ titkár elmondta: —„.. .bár női üzem va­gyunk, mégis három kocsma van az üzem körül, de a tej­ivót, amire nagy szükségünk lenne, megszüntették .. A XIV. Tanács VB Kereske­delmi osztályának válaszleve­lében ezt olvashatjuk: „Bár a gyár dolgozói és ve­zetősége e gondot nem jelente nekünk, de mi azért ezeket is­mertük, s éppen ezért alakí­tottuk át az Észak-Pesti Ven­déglátóipari Vállalat Nagy La­jos király út 126. szám alatti italboltját részben borozóvá, részben vajas süteményes bolttá, hogy a Kötöttárugyár dolgozói a közelben cukrász­­süteményt is kaphassanak. Ez a bolt néhány hétig tejet és kakaót is árusított, azonban nem nagy sikerrel, a megma­radt árut naponta ki kellett dobni, illetve visszáruzni a tejiparnak. A Nagy Lajos király út 136. szám alatti Tejbolt meleg te­jet és kakaót jelenleg azért nem tud árusítani, mert az a mosogató néni, aki ott dolgo­zott, kilépett. S a vállalat nem talál senkit helyette, aki ezt a félműszakos munkát elvállal­ná. Ha ismét lesz olyan nyug­díjas néni, aki szívesen dol­gozna itt naponta négy órát, akkor mi újra elrendeljük a zuglói KÖZÉRT vállalatnál, hogy ebben a boltban meleg tej és kakaó árusítás továbbra is legyen. Köszönjük szíves észrevéte­lüket. Nagy Károlyné Kereskedelmi osztály vezető” Weiniger Béláné az említett olvasóankéton többek között elmondta: Tizenhárom éve itt va­gyok ebben az üzemben, itt nincsenek megbecsülve a törzsgárdatagok. Megértem én, vannak szegényebb és gaz­dagabb vállalatok. Nem min­denütt jut az erkölcsi megbe­csüléshez pénz is, de azt aztán igazán meg lehetne tenni, hogy évenként egy-két nap jutalom­szabadságot kapnának a törzs­gárdatagok ... Azt kérem a Textilmunkástól, kérdezze meg a lap a nevünkben a ve­zetőktől: mit tudnak ígérni a jövőre?" Ugyanezt kérte őri Józsefné is, aki tizenkét éve dolgozik a gyárban. Orlovszki Péterné aranyko­szorús szocialista brigádveze­­tő, a szakma kétszeres kiváló dolgozója, illetve a könnyű­ipar kiváló dolgozója elmond­ta: „­ Szabász vagyok. Közöt­tünk a bérek négy kategóriá­ban vannak. Van aki 1500-at, van aki 1530-at, vagy 1630-at, és aki 1730-at keres. Pedig mindenki egyformán dolgozik. Tervünk van, azt meg kell csi­­nálni. Kérdésem, hogyan lehet akkor azonos munkáért kü­lönböző a bér?" Lakrovics Sándorné sza­bász: „— A megkülönböztetett fi­zetés engem is érint." Nagy Györgyné szabászati javító: „— Ugyanez a gondom.” A gyár gazdasági vezetőitől kapott válaszlevélben többek között ezeket olvashatjuk: „... az ankéton elhangzott észrevételeket a dolgozókkal és közvetlen vezetőjükkel megbeszéltük.” Weiniger Béláné és őri Jó­zsefné kifogásaira a követke­zőkben válaszolnak: „... vállalatunknál (az ol­vasó ankétot követően) no­vember 29-én elkészült a törzsgárda szabályzat, mely­nek 6. pontja tartalmazza a törzsgárda tagság anyagi elis­merésének és erkölcsi megbe­csülésének feltételeit. Először 1972. május 1-én ünnepség ke­retében kerül sor a törzsgár­datagok kitüntetésére és pénz­jutalmazására ... az első esz­tendőben a vállalat 3900 nyere­ségrészesedésre és hűségjuta­lomra jogosult dolgozója közül körülbelül 480-an részesülnek majd jubileumi jutalomban.” Orlovszki Péterné, Lakrovics Sándorné, Nagy Györgyné szabászati dolgozók pedig a következő választ kapták: „Fenti dolgozók táblázó munkakörben havi díjas beso­rolásban dolgoznak. Ez a mun­kakör 21-es kategóriába tar­tozik, melynél a besorolás 1060 forinttól 1920 forintig terjed ..., a dolgozók besorolá­sakor a vezetők nem az egysé­ges bérre törekszenek hanem figyelembe veszik a dolgozók­nak a munkához való hozzáál­lását, munkavégzését, a mun­kafegyelmét és a vállalatnál eltöltött időt is. Ez jut kifeje­zésre az egyforma munkakör­ben dolgozók bérének diffe­renciálásával ... A termelési osztály vezetője a beszélgetés során ígéretet tett az üzemré­szek dolgozóinak, hogy a leg­közelebbi bérrendezésnél a dolgozók tudását és szakkép­zettségét figyelembe véve gondja lesz arra, hogy 10—20 forintos differenciák a havi bérek között ne mutatkozza­nak .. Solt Sándorné igazgatási o. v. Dr. Vincze Sándor közgazdasági főo. v. Szabó Jánosné, az említett olvasóankéton így panasz­kodott: „„ ...itt a gyár mellett ezt a sarkot halálkanyarnak ne­vezzük, nagyon sok a baleset és nincs se egy rendőr, se egy jelzőlámpa. Pedig itt sok üzem van, óvoda és iskola..." A Textilmunkás szerkesztő­sége a Budapesti Rendőrfőka­pitányság Közlekedésszerve­zési és Igazgatási osztályának címzett levelére az alábbi vá­laszt kapta: „Szerkesztőségi megkeresé­sük alapján tudomásunkra ju­tott a Budapesti Finomkötött­árugyár dolgozóinak ■ közleke­déssel kapcsolatos problémá­ja. Levelükben említett „halál­kanyar” problémája a Közle­kedésrendészet számára is­meretlen, annak ellenére, hogy a Nagy Lajos kir. út—Szugló u. útkereszteződést ismerjük és erről mint minden más ke­reszteződésről, forgalmi cso­mópontról, baleseti statiszti­kát vezetünk. Említett kimuta­tásunkban ezen a keresztező­dés jelentéktelen balesetve­szélyes csomópontként sze­repel ... Budapesten számos olyan kereszteződés van, amelynek forgalomnagysága többszöröse az önök által említettnek ... nem áll módunkban még az ilyen frekventált helyeken sem biztosítani az állandó rendőri forgalomirányítást. Ezzel szemben a forgalom biztonságának érdekében a mozgó közúti ellenőrzéseket kívánjuk előtérbe helyezni... Kelemen László rendőrszáza­dos alosztályvezető helyettes A textilszakma minden dolgozójának és minden kedves ügyfelének eredményekben gazdag, boldog új évet kíván a MAGYAR POSZTÓGYÁR Budapest XXI., Bajáki Ferenc utca 27. 1973. JANUAR TI­ TILMIKKIS 3 Vita a szakemberképzésről A közelmúltban a Pamutnyomóipari Válla­latnál csaknem 200 szakember bevon­á­tával megvitatták a szakmai képzés, a szakember­utánpótlás helyzetét. A vállalat vezetői szükségesnek tartották, hogy a IV. ötéves terv műszaki fejleszt­ését­ párhuzamosan meghatározzák a szakmai kép­zés feladatait és foglalkozzanak a szakember utánpótlással. Meghatározták, hogy milyen típusú szakemberekre lesz szükség a követke­ző években. Figyelembe vették: a jelenlegi személyi állományból hogyan tudják azokat biztosítani, illetve milyen külső forrásból le­hetséges a pótlásuk. TURÁNI JÓZSEF, a PNYV Pamutkikészí­tőgyárának igazgatója, az ankét előkészítő bi­zottságának vezetője vitaindítójában elmond­ta, hogy a külső munkaerő forrás lényege­sen szerényebb mértékű, ezért a fejlődés üte­me a vállalat termelékenységének emelkedé­sétől függ. Felhívta a figyelmet, hogy a mű­szaki fejlesztési célkitűzéseket és a személyi állomány tervezését össze kell hangolni. Meg­állapította, hogy a vezető beosztásban levő nők aránya nem kielégítő. Kedvező képet csak a műszaki beosztottaknál lehet látni, itt 48 százalékos a nők aránya. Ritka azonban még a nők művezetői munkakörbe való kine­vezése. — A fonodában, szövödében, a kikészítő iparágban — megítélésünk szerint, elsősor­ban a helytelen szemlélet akadályozza, hogy több nőt nevezzenek ki művezetőnek —mon­dotta. — Keresni kell azokat a munkaszerve­zési megoldásokat, illetve műszaki fejlesztési lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy az anyagmozgatás könnyítésével nők is lehesse­nek művezetők a fonodában, szövödében. Hozzászólásukban többen foglalkoztak a szakmunkástanuló-képzés fontosságával, azzal, hogy az eddigieknél alaposabb tájékoztatást kell nyújtani a pályaválasztó fiataloknak, a szülőknek, a pedagógusoknak. Felmerült an­nak az igénye is, hogy a szakmunkás­kép­zéssel párhuzamosan végezhessék el a tanu­lók a hiányzó VII—VIII. osztályt. Erre Med­­gyes Béla, a Művelődési Minisztérium szak­­oktatási főosztályának vezetője reagált, ígé­retet tett, hogy a minisztérium ehhez kellő segítséget ad majd a vállalatnak. A hozzá­szólások közül néhányat kiemelnék. NAGY MIHÁLY főmérnök, (Kistext): — Nem új oktatási lehetőségeket, formá­kat kell keresni, hanem a jelenlegi adottsá­gok jobb kihasználására kell törekedni — mondotta. — 1971-ben 743 betanított munkást vettünk fel, e létszám 47 százaléka kilépett. Ez is bizonyítja, hogy nem a munkaerő meg­szerzése, hanem annak megtartása a nehe­zebb feladat. A vezetői készséget, az embe­rekkel való bánásmódot kell javítani, és is­merni kell az emberek természetét. Vala­mennyi munkahelyen emberségesebb bánás­mód kialakítására van szükség. KOVÁCS IMRE, a Könnyűipari Szervezési Intézet igazgatója azt javasolta, hogy a Pa­mutnyomóipari Vállalat saját tanfolyamán képezzen vezetőket, az eddigieknél nagyobb körültekintéssel válassza ki a művezetőket, mert ők a termelés közvetlen irányítói, ezért nagy befolyással vannak a termelésre, a dol­gozók szakmai és politikai képzésére. SALAMON FERENC, a Könnyűipari Mi­nisztériumból pedig a meglevő lehetőségek jobb kihasználására hívta fel a figyelmet. — Rendet kell teremteni az oktatási for­mákban — mondotta. — Elsősorban a szak­mát, a munkát kell megtanítani és megtanul­ni. Majd javasolta, hogy a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa jobban használja ki a Textilipari Műszaki és Tudományos Egye­sület által nyújtott szakmai továbbképzés le­hetőségét. Kérte, hogy az FMKT versenyek szakdolgozatait „használhatóság” szerint ér­tékeljék a jövőben. Hardy Mária A szocialistá­k tanácskozása Csong­rád megyében A SZEGEDI TEXTILMŰVEKBEN közel 300-an vettek részt a tanácskozáson, közülük 19-en szóltak a beszámolóban elhangzottakhoz. A felszólalók mindegyike az üzem iránt ér­zett felelősséggel, a közös gondok alapján kapcsolódott a vitá­ba. Szóvá tették a rendszertelen anyagellátást, a társadalmi tulajdon védelmének szükségességét, bírálták a munkafegye­lem lazaságát, valamint hiányolták a brigádmozgalom rend­szeres értékelését. A FELSZÓLALÓK javasla­ta az volt, hogy a brigádve­zetők vonják felelősségre tag­jaikat a hiányos munkáért. Véleményük szerint sok gépál­lás azért van, mert a dohány­zóban csoportosan álldogál­nak. A tanácskozás, a vállala­ti szocialista brigádvezetők ér­tekezletére nyolc küldöttet választott. A SZEGEDI JUTAÁRU­­GYÁRBAN 60-an vettek részt a gyári eszmecserén, s tizen­négyen kértek szót. Javasol­ták, hogy az üzem intézze el az orvosi szakrendelést, mert az SZTK-ban sok idő megy el a várakozással, s ez az üzem­ben jelentős termeléskiesést von maga után. A szocialista brigádvezetők kérték hogy a művezetők jobban osztozza­nak a brigádokkal a gondok­ban. A brigádok vezetői vál­lalták, hogy a jövőben a fia­talokat még nagyobb szeretet­tel fogják nevelni. A KSZV KÖZPONTI GYÁ­RÁBAN tizennyolcan, a Szege­di Kenderfonóban tizenhatan szóltak hozzá a tanácskozáson KISPÉTER RÓZSA a Ken­derfonóból például elmondot­ta: nagy a létszámhiány nap­pal négyen, éjjel ketten dol­goznak, amellett a kártolt anyag elég rosz. S a létszám­­hiány miatt szabadságra sem tudtak menni. Szóvátette, hogy a gazdasági vezetők és a brigádok között javítani kell a kapcsolatot. Emberségesebb hangot kérnek. A brigádok el­ismerik, hogy a művezetők is nehéz helyzetben vannak a létszám- és az anyaghiány miatt, azonban mindez nem ok arra, hogy a dolgozókkal go­rombán bánjanak. A tanácskozás ajánlotta a vállalati szocialista brigádve­zetők értekezletének: hozza­nak határozatot arra, hogy a brigádnaplókat a gyár vezető­sége, félévenként ellenőrizze és tegyen javaslatot a további jobb munka végzésére; a gyár vezetői kössenek szerződést a szocialista brigádokkal a mi­nőségi munka javítására, az újítási mozgalom szélesítésére; a szocialista brigádok munká­ját rendszeresen, havonta ér­tékeljék, s e tanácskozások ha­tározatait építsék be a ver­senyvállalásokba. CSONGRÁD MEGYÉBEN a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásainak színvonalát növelte, hogy a gyárak vezetői jól felkészültek, közérthetően adtak részletes tájékoztatást az üzemek életéről, a brigádok munkájáról. Pesti Lajos textiles összekötő Boldog új évet kiván a TEXTILMUNKÁS minden kedves olvasójának a TEXT­T HASZNOSÍTÓ VÁLLALAT

Next