Textilmunkás, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

TE­TILMITNKÁS 2 KIVÁLÓ BRIGÁD Százhuszonhat szocialista brigád van a Győri Richards­­ban, köztük egy — a kiváló. — A kivarró üzemrész Bé­ke brigádja szerezte meg ezt a ma még valóban meglehető­sen ritka címet — mondta Neumann Sándor, a szakszer­vezeti bizottság munkaver­­­seny-felelőse. — Ezt megelő­zően kétszer kapták meg az arany fokozatot. Nemcsak a brigád, mint kol­lektíva, vizsgázott kitűnően, hanem a tizenkét brigád tag majd mindegyike is bebizo­nyította, méghozzá egyéni tel­jesítménnyel, hogy elsőrendű munkát végez. Sályi Józsefné munkájáért megkapta már a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát és Czeiner Ferencné­­vel, Gyarmati Jenőnével, Piri Istvánnéval és Kocsis László­­néval együtt a könnyűipar ki­váló dolgozója is. — Nálunk a Richardsban — folytatta Neumann Sándor — a kollektív szerződés sze­rint a bronzjelvényes brigá­dok tagjai egyénenként 300 forintot és egy nap jutalom­­szabadságot, az ezüstjelvénye­sek 400 forintot és két nap pluszszabadságot kaptak. Az aranyjelvényeseknél ez már ötszáz forintra és három nap­ra emelkedett. A kiváló bri­gád tagjai 1500 forintot kap­tak, jutalomszabadságban azonban nem részesültek, mert a cím odaítélése a kol­lektív szerződés megkötése után történt, s így ahhoz, hogy ők is jutalomszabadságot kap­hassanak, módosítani kellett volna a kollektív szerződést — pedig megérdemelték vol­na a pótszabadságot is! — Tízéves a brigádunk — mesélte Sályi Józsefné, a Béke brigád tagja —, én hat éve dolgozom ebben a kollek­tívában. Egyébként 1948 óta, ez a gyár az első munkahe­lyem és ha minden jól megy, innen megyek nyugdíjba is. A brigádunk magas termelési százalékot ér el, nagyon so­kan közülünk 180—200 szá­zalékot hozunk. De van né­hány fiatalunk is, ők ma még visszahúzzák ezt a teljesít­ményt átlagosan 165 százalék­ra. A brigád háromnegyed éves átlaga volt ez a 165 százalék. Ahhoz, hogy másodszor is kiválóak legyenek, el kell ér­niük a 180 százalékot. Van esélyük erre. Segítenek a fia­taloknak is, s mint Sályi Jó­zsefné mondta: — Nálunk nincsenek ellen­tétek a rutinosabb és a fia­talabb munkásnők között. Se­gítünk nekik és ők is ipar­kodnak. Természetes ez, hi­szen a brigádnak akkor is jól kell dolgoznia, amikor mi, idősebbek már nem leszünk itt. Hihetetlenül nehéz feladat másodszor is elnyerni a kiváló címet — fejezte be a beszél­getést Sályi Józsefné —, de mi metrozó­l­uk. Ha csak egy mód van rá ... S ahogy visszaemlékezem mindarra, amit a B4k° kiváló szocialista brigádról hal­lottam Győrben, hihető, hogy lesz módjuk ORBÁN ATTILA I 1973. JANUÁR Brigádvezetői tanácskozás­­ Miskolcon CSATLAKOZTAK EGY NEMES SZÁNDÉKÚ AKCIÓHOZ A szocialista brigádok ve­zetői tanácskoztak a napok­ban a Pamutfonóipari Válla­lat miskolci gyárában. Az ér­tekezleten jelen volt és felszó­lalt Vida László, a Pamutfo­nóipari Vállalat termelési fő­mérnöke. A Miskolci Pamut­fonó igazgatója dr. Szigety Tibor megnyitó beszédében ér­tékelte a gyár 1972. évi mun­káját, és a szocialista brigá­dok tevékenységét. A szocialis­ta brigádversenyben 131 kis közösség vesz részt 1049 dol­gozóval. A miskolci gyár már 1972. december 10-én teljesítette múlt évi tervét. S e szép ered­mény elérésében nagy szere­pe volt a vállalat valamennyi szocialista brigádjának. Jó mi­nőségű, megfelelő mennyiségű fonalat termeltek. Kiemelkedő a brigádok tár­sadalmi munkája is: nevelőin­tézeti, árva gyermekeket pat­ronálnak és magukra vállal­ták a gyári nyugdíjasok ta­lálkozójának a megszervezését is. E napokban a lengyel kár­tológépek felszerelését végzik társadalmi munkában. Idáig 86 szocialista közös­ség áll holtversenyben az élen. Közülük a kártolóban dolgozó Zalka Máté és a munkaügyön tevékenykedő Radnóti I. bri­gád már elnyerte az arany fo­kozatot. A csaknem félszáz if­júsági brigád közül a Ciol­­kovszkij végezte a legtöbb tár­sadalmi munkát, mintegy 500 munkaórát dolgoztak, aminek az ellenértékét Vietnam meg­segítésére ajánlották fel. Napirenden van a gyárban az éjszaka dolgozó nők mun­kájának a megkönnyítése. Szá­mos, ezt elősegítő intézkedés vár megoldásra. Többek kö­zött tervezik, hogy a jövőben éjszaka is árusítson a gyári élelmiszerbolt, működjön az üzemi mozgó büfé, s legalább hetente egyszer legyen éjsza­ka is orvosi rendelés. Az igaz­gató a Központi Bizottság ál­lásfoglalása alapján összegez­te a jövő évi feladatokat. Az ezt követő tartalmas vi­tában a felszólalók örömmel üdvözölték a terveket, a vár­ható béremelést és a nyug­díjkorhatár leszállítását. A tanácskozás végeztével a gyár brigádjai csatlakoztak a Lenin Kohászati Művek kez­deményezéséhez. „Gyermeke­ink korszerűbb tanulásáért” címmel november 19-én je­lent meg a Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjai­nak felhívása. A kezdemé­nyezés lényege, hogy a Borsod megyei általános iskolák tan­termeinek a száma, a felsze­reltségük, s a kollégiumi rend­szerük — az állandó fejlesz­tés ellenére is — az országos átlag alatt van. A népgazda­ságunk jelenlegi erőforrásait figyelembe véve, ez a helyzet lényegesen nem változna a ne­gyedik ötéves tervidőszakban, annak ellenére sem, hogy a többi megyéhez viszonyítva erre a tájra 240 millió forint­tal többet fordít az ország. E fejlődés meggyorsítása érde­kében született az említett kezdeményezés. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Pamutfonógyárának szocialista kollektívái a me­gye üzemei között elsőként csatlakoztak a felhíváshoz, s több ezer forinttal járulnak hozzá az általános iskolák fej­lesztéséhez. SZÁNTÓ ISTVÁN TÖRZSGÁRDATAGOK MEGBECSÜLÉSE A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budapesti fonógyárában . A fonónők ritkán men­nek nyugdíjba a gépek mel­lől. Ha van valami, amit sze­retnénk megoldani törzsgár­­datagjainknak, az nem más, mint az, hogy idősebb korban ne kelljen kevesebb bérért dolgozniuk... A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Karolina úti gyár­egységében az szb-titkárral, Tamás Istvánnéval beszélge­tek a törzsgárdatagok megbe­csüléséről. Tizenhat éve külön jutalom A budapesti fonógyár régi dolgozóinak megbecsülését il­letően, a vállalaton belül is egyedül áll. Náluk ugyanis már 1957-ben megállapodtak egy törzsgárdaszabályzatban melynek értelmében nyere­ségrészesedéskor külön jutal­mazták a törzsgárdatagokat, valamint minden évben egy­szer, műszakonként külön-kü­­lön rendeztek törzsgárdata­­lálkozót. Ezen az összejövete­len szerényen vendégül látták a tagokat, elbeszélgettek egy­mással, a vezetőkkel, szó esett még a gyár gondjairól is. Hogy ez az egyszerű össze­jövetel milyen sokat jelentett a dolgozóknak, mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy a vi­dékről bejárók, akiket egyéb­ként csak nagyon nehezen le­het ott tartani egyes rendez­vényeken, ezen a napon nem siettek, szívesen vállalták a késői hazatérést. Most, hogy az elmúlt évben elkészült a vállalaton belül is a törzsgárdaszabályzat, ezt a régi szokást természetesen a fonógyáriak továbbra is meg­tartják. Tamás Istvánná mosolyog­va emlékszik vissza, hogy pár éve, amikor az influenzajár­vány miatt elhalasztották a szokásos találkozót, ő már nem mert a dolgozók elé ke­rülni, annyi szemrehányást ka­pott, hiába hivatkozott a jár­ványra, orvosi tilalomra. A gyár 620 dolgozója közül 483-an törzsgárdatagok. A törzsgárdatagság feltéte­le: 5 éves munkaviszony, il­letve 3 éves munkaviszony és kiváló dolgozó kitüntetés, vagy ennél magasabb kitünte­tés. A tagok kötelezettségei A tagok kötelezettségei: megfelelő magatartás, a mun­kafegyelem megszilárdításá­nak elősegítése, szakmai, po­litikai tudásuk gyarapítása. Velük szemben a vállalat kötelessége: technikumi, vagy egyéb felvételi kérelmeiket ja­vasolni, kitüntetésre felter­jeszteni, üdülési lehetőséget biztosítani részükre. Jelvények, juttatások és nevek Az 5 év után bronzjelvény­­nyel kitüntetett tagok az év végi nyereségrészesedéskor fél százalékkal, a 10 év után ezüst jelvénnyel kitüntetettek egy százalékkal, 15 év után, arany jelvénnyel kitüntetet­tek másfél százalékkal töb­bet kapnak. Ezenkívül, a 20 éve itt dolgozók 750 forintos textiljuttatást, a 30 éve itt dolgozók havi 100, a 35 éve dolgozók havi 150 forintos bérkiegészítést kapnak. — A százalékos nyereségré­szesedés ugyan nem sok —, mondja Tamás Istvánné —, a dolgozók mégis nagyon szá­mon tartják. Talán ez bizo­nyítja legjobban, milyen fon­tosnak érzik a törzsgárdatag­­ságot. Igaz, a vállalat vezetői is sok mindent megtesznek a dolgozókért. Tudják, ebben a gyárban a munka nehéz és piszkos, ezért megfizetik: a textiliparban övék a har­madik legjobban fizető gyár. A törzsgárdatagok névso­rát látva, feltűnik, milyen sokan vannak, akik több mint 30 év óta dolgoznak. Hogy csak néhányat említsünk kö­zülük: Bobrik Józsefné 41 éve, Magó Károly 40 éve, Köncöl Mária 38 éve, Aszalai Istvánné 34 éve, Hanuk Ist­ván 39 éve dolgozik a vál­lalatnál. Ha őket megkérdez­ném hosszú munkaviszonyuk miértjéről, valószínű, hogy nem a külön anyagi juttatá­sokra hivatkoznának. De mert sokan vannak, igaztalan len­ne bárkit közülük kiemelni. vvvw'wvvvvvvv'vyvvv Fvyvyvyvinfv^yvyvyvirvtrVyvV^\rVV^V^V^\rVV^trVVnfVWv\ri A 5 ém, í M iß/ i EREDMÉNYES JÓ MUNKÁS ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN ! minden kedves ügyfelének, termékei felhasználóinak­­ és a textilszakma valamennyi dolgozójának a 5 PAMITFOXÓIPARI VAIXVLAT ' \ XVIII., Pestlőrinc, Gyömrői út 85/91. ) MOZGALMI ÉLETÜNK Az információszerzés követendő módszere Alapszervezeteink munkájában alapvetőnek tekinthető a helyes információs rendszer kialakítása vállalaton, il­letve gyáron belül. Ennek jó megszervezése biztosíthatja a színvonalas vezető, irányító munkát, a helyes dönté­sek meghozatalát, a megalapozott véleménynyilvánítást. Tizennégy alapszervezetnél szerzett tapasztalatok alap­ján megállapíthatjuk, hogy ahol színvonalas a szakszer­vezeti munka, ott rendelkezésre állnak mindazok az in­formációs feltételek, amelyek ma a mozgalmi életben nélkülözhetetlenek. A tizennégyből nyolc alapszervezet­ben azonban azt tapasztaltuk, hogy semmiféle közlöny, értesítő nem jár. Hat szakszervezeti bizottság pedig a gazdasági munkáról sem kap írásos jelentéseket, tájé­koztatásokat. A következtetés egyértelmű: ezeknél az alapszerveze­teknél kifogásolható a szakszervezeti munka színvonala Jó módszerként ajánlhatjuk a Kőbányai Textilmű­vekben tapasztaltakat. A szakszervezeti bizottság össze­állította igényét, hogy 1973-ban rendszeresen, évenként, félévenként, havonta, naponta és alkalmanként milyen adatszolgáltatást kér a vállalat különböző osztályaitól. A vállalat igazgatójával megbeszélve és egyeztetve az igényt, megállapodtak, hogy 1975-től, mindazokról, amit két gépelt oldalon felsoroltak, szervezetten, időben tájé­koztatják a szakszervezeti bizottságot. Az új év indulásával mód lenne arra, hogy alapszer­vezeteink megjavítsák alapvető információs rendszerü­ket, hogy szervezetté tegyék tájékozódásukat. Ehhez ja­vasoljuk a Kőbányai Textilművek szakszervezeti bizott­sága által kezdeményezett módszer tanulmányozását. KISS D. TIBOR Hűség a gyárhoz így csak példaként említ­hetjük meg a nevüket, a munkaszeretetről, a hűségről, a gyár becsületéről. Az új tö­zsgárdaszabályzat, amely már öt év után is megkülön­bözteti a dolgozókat a „ván­dormadaraktól”, talán elősegí­ti, hogy a mostani bronzjelvé­nyesek is megérjék a 20—25 —30 éves munkaviszonyuk megbecsülését, jutalmát. Több mint 2000 dolgozó tagja a CSEB-nek a Magyar Posztóban A Magyar Posztógyár csepeli gyárában 1971-ben 72 ezer forint CSEB-segélyt fizettek ki, 1972- ben pedig már 95 ezret. Mi a magyarázata a 23 ezer forintos emelkedésnek? — erről beszélget­tünk Palásti Lajosnéval, a szak­­szervezeti bizottság társadalom­­biztosítási tanácsának elnökével. — A magyarázat igen egysze­rű — hangzott a válasz. — A CSÉB-tagok száma gyárunkban (­s), az összes dolgozóknak a 30 százaléka. Közülük a 20 forintos biztosításról a 40 forintos bizto­sításra 950-en áttértek, és így több lett a segélyezésre fordítha­tó összeg. A segélyezéseknél dif­ferenciálunk, aki magasabb tag­sági díjat fizet, az nagyobb ösz­­szegű segélyt kap. Szülésnél és házasságkötésnél például az előbbiek 200, az utóbbiak 300 fo­rint segélyben részesülnek. A betegségi és egyéb segélyeknél szociális meggondolásokból nem teszünk különbséget, egységesen 3©0 forintot adunk.­­ Nemcsak ezt tekintjük ered­ménynek, hanem azt is, hogy a CSÉB-tagok létszáma stabil, ami azért különösen nagy szó, mert a gyárban sajnos meglehetősen nagy a munkaerő-vándorlás. De mi az új dolgozóknak már belépésükkor a felvételi irodán felhívjuk a fi­gyelmét a CSÉB-tagság előnyeire és ez a fáradozásunk nem is eredménytelen. Szakszervezeti bi­zottságunk nagy fontosságot tu­lajdonít a biztosítási és önsegély­ző csoportnak, én magam is tag­ja vagyok a CSÉB helyi intéző bizottságának, és ez a körülmény önmagában is biztosítja a megfe­lelő együttműködést a szakszer­vezeti bizottság és a CSÉB között BRUCKNER JÓZSEF Eredményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN termékeink felhasználóinak és a textilszakma minden dolgozójának a KENDER ÉS JUTAGYÁR Budapest XIII., Váci út 189.

Next