Textilmunkás, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUÁR ÁRA: 50 FILLÉR Újítások és szocialista brigádok (4.) Az apró ötletek is fontosak lehetnek! Két régi brigád a PNYV Kelenföldi Textilgyárban. Többszörös aranykoszorús szocialista brigádok, kipró­bált, jó munkásokkal, sokat dolgozó és sok szép ered­ményt elért emberekkel. A Ho Si Minh brigád a mechanikai üzemben dolgo­zik. Tagjai főként lakatosok, esztergályosok és közöttük egyetlen nő, a brigádvezető: Bodnár Györgyné. Az ő be­osztása gyártáselőkészítő. És ezenkívül törődnie kell min­dennel, ami a brigádra, az üzemre tartozik. — Mi nem vagyunk gyakorlott újítók — mondja — eddig egyetlen újításunk volt, mármint a „fiúknak­”, de ez úgy érzem, jól sikerült. A mi üzemünk nagyjavítások­kal, generáljavításokkal foglalkozik és a szövőgépekhez gyárt alkatrészeket. Azt mondják rólunk: kisegítők, ki­szolgálók vagyunk. Mi már megszoktuk, hogy a „máso­dik vonalba” soroljanak bennünket. De tudjuk, hogy nél­külünk nem sokra mennének a szövők és a fonók. Ez az újítás is azt a célt szolgálta, hogy kevesebb legyen a ve­tőtengely állítógyűrűinek törése. Ezek a gyűrűk azelőtt csavarral voltak rögzítve, és ezek a csavarok gyakran letörtek. Ehelyett most, szorítóvasat alkalmazunk — egyik volt brigádtagunknak — Mezei Gyulának az ötle­te alapján, brigádújításnak számított. Tulajdonképpen nem nagy dolog, de a gyűrűtörések száma lecsökkent, sokkal kevesebb az ezzel kapcsolatos panasz... Hogy az­óta miért nem újítunk? Talán, mert kisebbségi érzéseink vannak. Nagyon sok olyan egyszerű apróság van, amin változtatni kellene és lehetne. De hogy ez újítás legyen? Az ember nem is gondolná ... Igen, ezt a mondatot meg kell ismételni a szövődés­ünk ifj. Szanyi Nagy István brigádja esetében, ők is ja­­­vítók. ők is az úgynevezett „kiszolgálók”-hoz tartoznak. Godena György brigádvezető egy dossziét vesz elő: — Lehet választani — mondja —, van itt újítási ja­vaslat elég. Átalakítottak egy gépet, emelőszerkezetté. Azóta ezzel emelik a fonodában a ládákat a kocsira. Sokkal köny­­nyebb, egyszerűbb így, mint amikor ezeket a ládákat a segédmunkások cipelték. És ott a másik elfogadott javaslat. Amikor a HT gépek hajtókarjaihoz bronzpersely helyett­­műanyag perselyt készítettek. (Nem kaptak bronzot, muszáj volt valami­vel helyettesíteni; most újból változás lesz, zsugorított bronzból készítik a perselyeket —, de három évig ez a műanyag „futott”.) Igen, a muszáj — azt mondják — nagy úr. S ha oly­kor szükségmegoldásra kényszerülnek anyagbeszerzési nehézségek miatt, az is sokat számít. Mert így vannak jó pár fontos alkatrésszel, például a főtengelyekkel, ame­lyeknek sablonban való hegesztését szintén újításként valósították meg. Az újítási díjat a brigád közösen költi el. Kirándulni, szórakozni mennek belőle. Így szokták meg az alatt a hosszú idő alatt, amióta együtt vannak ... — Tőlünk csak nyugdíjba mennek az emberek... — mondja a brigádvezető, alig titkolt büszkeséggel. S a­kik maradnak, azok nélkülözhetetlen támaszai az üzemnek. BENDE IBOLYA #BUÉK1971# Nagyon sok újévi jókívánság érkezett szakszerveze­tünk központi vezetőségének választott tisztségviselőihez, az apparátus tagjaihoz, s a Textilmunkás szerkesztősé­gébe. Valamennyien szívből köszönjük a jókívánságokat, s ígérjük: mindannyian azon leszünk, azért munkálko­dunk — a szervezett dolgozókkal együtt — az új eszten­dőben is, hogy a textilmunkások nagy táborának még szebb, a korábbiaknál is gazdagabb életük legyen. Minden szervezett textilmunkásnak boldog új eszten­dőt kíván A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERV­EZETE A központi vezetőség /s minden évben mér­/—s leget készít, ezt tet­­t A--M- re 1977. december 15-i ülésén is. Visszaidézték a központi vezetőség tagjai, hogyan indultunk január­ban. Iparágunk rekonstruk­ciójának folytatása, a lét­szám állandó csökkenése nem tette könnyűvé az 1977. év indulását. A központi vezetőség örömmel állapíthatta meg az év végén, hogy az 1977- es év sikeres volt. Ipar­águnk termelése megköze­líti a népgazdasági terv­ben előírt feladatokat. Se­gített ebben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. Eb­ben a versenyszakaszban az iparban mindenki összefo­gott. A központi vezetőség megállapíthatta azt is, hogy a textilipari vállala­toknál, üzemekben, műhe­lyekben jobb a dolgozók hangulata, közérzete, mint a megelőző években. A ki­egyensúlyozottabb lég­kör kialakulásához hozzájá­rult a kiemelt bérfejlesztés és a műszakpótlék emelése. A szakszervezeti tevékeny­ség tovább javult, jobb fel­tételeket teremtett ehhez a fejlődéshez a szakszerve­zeti bizalmi jogkör bővülé­se, a bizalmiak részvétele az éves munkát tárgyaló vállalati és üzemi szakszer­vezeti tanács­üléseken. A szakszervezeti tagság egész évben érezte, hogy a vá­lasztott tisztségviselők ér­tük, és velük együtt akarják megoldani feladataikat. 1978-ban az iparág és a szakszervezet előtt álló fel­adatokat is sorra vette a központi vezetőség. Egyet­értett azzal, hogy ez év­ben az egész iparágban a minőségi munkát kell fej­leszteni, törekedni kell­­ a külső és belső piacon jól értékesíthető termékek arányának növelésére. Az ötödik ötéves terv harma­dik évét úgy kell befejez­ni, hogy a népgazdasági célkitűzéseket időarányo­san teljesítsük. A központi vezetőség a választott tiszt­ségviselők és testületek számára feladatként az el­ső három helyen jelölte meg a termelést segítő munka színvonalának fej­lesztését. Felhasználva az előző év munkaverseny-len­­dületének tapasztalatait, a munkaverseny-vállalá­sokkal ki kell egészíteni a vállalati előterveket, hogy azok elsősorban minőség­ben meghaladják az előző év eredményeit. A szociális, kulturális és munkakörül­ményt javító intézkedési tervekben vállalt fejleszté­sek időarányos megvalósí­tásához szükséges anyagi fedezetet­ hatékonyabb, szervezettebb gazdálkodás­sal és termeléssel kell megteremteni. A gazdaságosság és haté­konyság fejlesztése elsősor­ban a minőség javításától, az állóidő csökkentésétől, a meggondoltabb anyagtaka­rékosságtól és a jobb mun­kafegyelemtől függ. A gaz­dasági vezetőktől — min­den szinten — kéri a köz­ponti vezetőség, hogy a jobb minőségű és a ki­egyensúlyozottabb termelé­si munkának feltételeiről jobb munkaszervezéssel, jobb anyagellátással, a vállalatok közti jobb kooperáció megteremtésé­vel gondoskodjon. 1978-ban ne növelje a túlórák szá­mát a szervezetlenség, a piackutatás hiánya. A központi vezetőség a termelést segítő szakszer­vezeti munkában számít a szocialista brigádok kollek­tíváira, példamutatására, arra, hogy példájukkal és segítségükkel 1978-ban több kollektíva határozza el magát, hogy munkabrigád­ban kezdjen dolgozni. 1978-ban minden vezető és szakszervezeti munkás további feladata lesz folya­matosan segíteni az üzemi demokrácia fórumainak fejlesztését. A Miniszterta­nács—SZOT határozata alapján rendezni kell a fó­rumok rendszerét és ha­táskörét, ügyelve arra, hogy ne legyenek párhuza­mosságok és több fórumon ugyanazt a kérdést ne tár­gyalják. A gazdasági vezetőknek — csakúgy, mint a szak­szervezeti vezető szervek­nek — végig kell gondolni a jelenleg érvényes ügyren­dek, hatáskörök rendszerét, rendjét, és módosítani azt az üzemi demokrácia fó­rumaihoz igazodva. A szak­­szervezeti tanácsoknak, bi­zottságoknak, műhelybi­zottságoknak a jövőben fi­gyelembe kell venni a szak­­szervezeti bizalmiak jog­körének bővülését, és azt, hogy a szakszervezeti ta­nácsok üléseit a bizalmiak­kal, vagy bizalmi küldöt­tekkel együtt lehet össze­hívni. Az üzemi demokrá­cia fórumai: a műszaki ta­nácskozás, a szocialista brigádvezetői tanácskozás, a termelési tanácskozás, va­lamint a szakszervezeti de­mokrácia fórumai: a válla­lati szakszervezeti tanács, üzemi szakszervezeti ta­nács ülés, a szakszervezeti bizalmiakkal kibővítve, a szakszervezeti bizottság ülése, a szakszervezeti tag­gyűlés, a bizalmi csoportér­tekezlet rendszerének szinkronban kell lenni. A központi vezetőség át­tekintette a szakszervezeti munka fejlesztésének to­vábbi feladatait is. Megál­lapította, hogy 1977-ben to­vább növekedett a szak­­szervezeti tisztségviselők és testületek tekintélye, ja­vult a tagság és a vezető szervek kapcsolata, határo­zottabb munkát végeztek a XXIV. kongresszus határo­zatainak végrehajtásáért. A termelést segítő munka, az üzemi demokrácia fej­lesztése mellett a központi vezetőség, a harmadik ki­emelt feladatként, 1978. év­re, a szakszervezeti mun­kamódszerek, munkastílus javítását jelölte meg. A fejlődés ellenére is, még mindig sok ugyanis az értekezlet, és az írásos anyag. A nagy fluktuáció miatt, az ismételt újra­ok­tatások ellenére is van még tájékozatlanság a tisztség­­viselők körében. A szak­­szervezetnek szinte min­denre kiterjedő jogai lehe­tőséget adnak a munka to­vábbfejlesztésére, arra, hogy az eseményekre gya­korolt hatásunk még pozi­tívabb legyen. Ehhez azon­ban a meglevő jogokkal kö­vetkezetesebben kell élni, tagságunk segítségét kérve a jogok gyakorlásához. A szakszervezeti /­ munka nyilvános­/ús­sága nem eleget -A- -L fejlődött 1977-ben. A központi vezetőség alkal­masnak tartja az 1978 el­ső negyedévében sorra ke­rülő éves beszámolókat ar­ra, hogy ezzel egyidőben széles körben ismertessük meg tagságunkkal az értük végzett munkát. A beszá­molókkal egyidőben javíta­ni kell a szakszervezeti munka nyilvánosságát. Eh­hez jó alapot ad majd a II. félévben sorra kerülő központi vezetőségi ülés, ahol a két kongresszus kö­zött végzett munkáról ad számot a központi vezető­ség a tagságnak. Tovább kell növelni a szakszerve­zeti tisztségviselők hozzáér­tését, mert csak a közel 30 ezer választott szakszerve­zeti tisztségviselő segítségé­vel lehet a tagságot job­ban bevonni az 1978. évi feladatok eredményes vég­rehajtásába. 1977—1978 Írta: Dr. Bíró Györgyné főtitkár 1978-BAN: A MÓDOSÍTOTT MUNKA­VERSENY-SZABÁLYZAT LÉP ÉLETBE Magasabb követelmények, nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés a szocialista munkaversenyben A társadalmunk előtt álló feladatok megoldása a dol­gozó emberek aktivitása, cselekvőkészsége nélkül nem képzelhető el. Eredményeink forrása, továbbfejlődésünk alapja nem más, mint az alkotó emberi munka, az a cél­tudatos tevékenység, melynek eredményeként gyarapod­nak javaink, erősödik gazdaságunk, miközben a munkát végző ember maga is fejlődik, változik, a szocialista emberi viszonyok kiteljesednek, feltételek és keretszámok alapján részesülhetnek. A vállalatok versenyének követelményei alapvetően a népgazdasági célok eléré­séért kifejtendő átlagon fe­lüli tevékenységre ösztönöz­nek, a magas színvonalú, hatékony gazdálkodásra, a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítésére Csak azok a vállalatok pá­lyázhatnak jó eséllyel a Ki­váló Vállalat és a Miniszter­­tanács és a SZOT Elnöksé­ge Vörös Zászlaja kitünte­tés elnyerésére, amelyek tervszerűen és rendszeresen javítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit, je­lentős módon kibontakoz­tatják az üzemi demokrá­ciát A vállalati kitüntetések társadalmi rangját növeli az is, hogy a jövőben keve­sebb vállalat részesülhet kitüntetésben, a jutalomösz­­szeg pedig 50 százalékkal emelkedik. Az új esztendőben már e határozat szerint kell szer­vezni, irányítani a munkaversenyt. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a módosításokat át kell vezetni a munkaver­­seny-szabályzatokon. A sajátos vállalati, gyári verseny­­formákat összhangba kell hozni a határozatokkal, felül­vizsgálva egyúttal a munkaverseny irányításának, érté­kelésének vállalati rendszerét, konkrétan meghatározva a gazdasági vezetők feladatait, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott jubileumi munkaverseny rends­ere a továbbiakban is fennmaradva, az egész mozgalom színvonalának emel­kedését eredményezze. GROSZMANN TIBOR, a központi vezetőség közgazdasági osztályának vezetője Ez a folyamat tükröződik vissza a szocialista munka­versenyben, a dolgozóknak ebben az önkéntes, a töme­ges aktivizálódását ékesen példázó munkamozgalmá­ban, melynek szervezett és egységes irányítását hiva­tott elősegíteni az elmúlt év októberében megjelent mi­nisztertanácsi, SZOT-el­­nökségi és KISZ KB intéző bizottsági együttes hatá­rozat­ a szocialista munka­versenyről, valamint a SZOT elnökségének határo­zata a szocialista munka­­verseny-mozgalommal kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokról. Az új határozat természetesen alapvető, elvi jellegű változtatást nem tartalmaz, mert az MSZMP KB 1971. december 31-i ha­tározatának útmutatása ma is érvényes, viszont: — növeli az összhan­got a munkaverseny cé­lok és a népgazdasági, vál­lalati, munkahelyi felada­tok között; — egységes szempontokat határoz meg a célok ki­tűzéséhez, az értékeléshez, valamint az erkölcsi és anyagi elismeréshez; — rendszerbe foglalja a munkaverseny egyes for­máit, az egyéni, a kisebb kollektívák és a vállalatok versenyét; — az elismerések és ki­tüntetések odaítélésében hangsúlyt kap az igé­nyesség fokozása, a for­mális elemek csökkentése. Az egyének versenyében a dolgozók által egyénileg elnyerhető kitüntetések feltételei, az elismerések, kitüntetések odaítélésének módja, erkölcsi és anya­gi megbecsülésének for­mája és mértéke egy­aránt meghatározásra ke­rültek. A kiemelkedő mun­kát végző fizikai foglalko­zású dolgozók elnyerhetik — a termelési tanácskozás döntése alapján — a Szakma Ifjú Mestere, a legjobb fiatal mérnökök, közgazdászok, technikusok a Kiváló Ifjú Szakember kitüntetést, a vele járó 1300 forint jutalommal. Egységesen kétezer forint jár a Kiváló Dolgozó kitün­tetéshez. Különös jelentőségű a textiliparban — ahol a dol­gozóknak közel a fele 30 éven aluli fiatal —, a Ki­váló Ifjúsági Brigád cím bevezetése. Ez az erkölcsi elismerés azonos értékű az ugyancsak új Kiváló Mun­kabrigád címmel. Ezeket, az oklevéllel járó elismeré­seket, azoknak a közössé­geknek adományozhatja a termelési tanácskozás, me­lyek egy éven keresztül példamutatóan teljesítik vállalásukat. A Szocialista Brigád cím ugyanis — a ko­rábbiaktól eltérően — csak azoknak a kollektíváknak adományozható, amelyek a Kiváló Ifjúsági Brigád, il­letve a Kiváló munkabrigád címmel már rendelkeznek, és legalább egy éven ke­resztül teljesítik a szocialis­ta brigádok hármas köve­telményét is. Egységesítették a szocia­lista brigádok kitüntetési fokozatával járó pénzjutal­mak összegét is, és ezzel megszűnnek az indokolatla­nul nagy különbségek a vállalatok jutalmazási gya­korlatában. A jövőben a magasabb kitüntetésben, a legjobb brigádok szintén egységesen meghatározott

Next