Textilmunkás, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUÁR ÁRA: 50 FILLÉR Újítások és szocialista brigádok (4.) Az apró ötletek is fontosak lehetnek! Két régi brigád a PNYV Kelenföldi Textilgyárban. Többszörös aranykoszorús szocialista brigádok, kipróbált, jó munkásokkal, sokat dolgozó és sok szép eredményt elért emberekkel. A Ho Si Minh brigád a mechanikai üzemben dolgozik. Tagjai főként lakatosok, esztergályosok és közöttük egyetlen nő, a brigádvezető: Bodnár Györgyné. Az ő beosztása gyártáselőkészítő. És ezenkívül törődnie kell mindennel, ami a brigádra, az üzemre tartozik. — Mi nem vagyunk gyakorlott újítók — mondja — eddig egyetlen újításunk volt, mármint a „fiúknak”, de ez úgy érzem, jól sikerült. A mi üzemünk nagyjavításokkal, generáljavításokkal foglalkozik és a szövőgépekhez gyárt alkatrészeket. Azt mondják rólunk: kisegítők, kiszolgálók vagyunk. Mi már megszoktuk, hogy a „második vonalba” soroljanak bennünket. De tudjuk, hogy nélkülünk nem sokra mennének a szövők és a fonók. Ez az újítás is azt a célt szolgálta, hogy kevesebb legyen a vetőtengely állítógyűrűinek törése. Ezek a gyűrűk azelőtt csavarral voltak rögzítve, és ezek a csavarok gyakran letörtek. Ehelyett most, szorítóvasat alkalmazunk — egyik volt brigádtagunknak — Mezei Gyulának az ötlete alapján, brigádújításnak számított. Tulajdonképpen nem nagy dolog, de a gyűrűtörések száma lecsökkent, sokkal kevesebb az ezzel kapcsolatos panasz... Hogy azóta miért nem újítunk? Talán, mert kisebbségi érzéseink vannak. Nagyon sok olyan egyszerű apróság van, amin változtatni kellene és lehetne. De hogy ez újítás legyen? Az ember nem is gondolná ... Igen, ezt a mondatot meg kell ismételni a szövődésünk ifj. Szanyi Nagy István brigádja esetében, ők is javítók. ők is az úgynevezett „kiszolgálók”-hoz tartoznak. Godena György brigádvezető egy dossziét vesz elő: — Lehet választani — mondja —, van itt újítási javaslat elég. Átalakítottak egy gépet, emelőszerkezetté. Azóta ezzel emelik a fonodában a ládákat a kocsira. Sokkal könynyebb, egyszerűbb így, mint amikor ezeket a ládákat a segédmunkások cipelték. És ott a másik elfogadott javaslat. Amikor a HT gépek hajtókarjaihoz bronzpersely helyettműanyag perselyt készítettek. (Nem kaptak bronzot, muszáj volt valamivel helyettesíteni; most újból változás lesz, zsugorított bronzból készítik a perselyeket —, de három évig ez a műanyag „futott”.) Igen, a muszáj — azt mondják — nagy úr. S ha olykor szükségmegoldásra kényszerülnek anyagbeszerzési nehézségek miatt, az is sokat számít. Mert így vannak jó pár fontos alkatrésszel, például a főtengelyekkel, amelyeknek sablonban való hegesztését szintén újításként valósították meg. Az újítási díjat a brigád közösen költi el. Kirándulni, szórakozni mennek belőle. Így szokták meg az alatt a hosszú idő alatt, amióta együtt vannak ... — Tőlünk csak nyugdíjba mennek az emberek... — mondja a brigádvezető, alig titkolt büszkeséggel. S akik maradnak, azok nélkülözhetetlen támaszai az üzemnek. BENDE IBOLYA #BUÉK1971# Nagyon sok újévi jókívánság érkezett szakszervezetünk központi vezetőségének választott tisztségviselőihez, az apparátus tagjaihoz, s a Textilmunkás szerkesztőségébe. Valamennyien szívből köszönjük a jókívánságokat, s ígérjük: mindannyian azon leszünk, azért munkálkodunk — a szervezett dolgozókkal együtt — az új esztendőben is, hogy a textilmunkások nagy táborának még szebb, a korábbiaknál is gazdagabb életük legyen. Minden szervezett textilmunkásnak boldog új esztendőt kíván A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE A központi vezetőség /s minden évben mér/—s leget készít, ezt tett A--M- re 1977. december 15-i ülésén is. Visszaidézték a központi vezetőség tagjai, hogyan indultunk januárban. Iparágunk rekonstrukciójának folytatása, a létszám állandó csökkenése nem tette könnyűvé az 1977. év indulását. A központi vezetőség örömmel állapíthatta meg az év végén, hogy az 1977- es év sikeres volt. Iparágunk termelése megközelíti a népgazdasági tervben előírt feladatokat. Segített ebben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. Ebben a versenyszakaszban az iparban mindenki összefogott. A központi vezetőség megállapíthatta azt is, hogy a textilipari vállalatoknál, üzemekben, műhelyekben jobb a dolgozók hangulata, közérzete, mint a megelőző években. A kiegyensúlyozottabb légkör kialakulásához hozzájárult a kiemelt bérfejlesztés és a műszakpótlék emelése. A szakszervezeti tevékenység tovább javult, jobb feltételeket teremtett ehhez a fejlődéshez a szakszervezeti bizalmi jogkör bővülése, a bizalmiak részvétele az éves munkát tárgyaló vállalati és üzemi szakszervezeti tanácsüléseken. A szakszervezeti tagság egész évben érezte, hogy a választott tisztségviselők értük, és velük együtt akarják megoldani feladataikat. 1978-ban az iparág és a szakszervezet előtt álló feladatokat is sorra vette a központi vezetőség. Egyetértett azzal, hogy ez évben az egész iparágban a minőségi munkát kell fejleszteni, törekedni kell a külső és belső piacon jól értékesíthető termékek arányának növelésére. Az ötödik ötéves terv harmadik évét úgy kell befejezni, hogy a népgazdasági célkitűzéseket időarányosan teljesítsük. A központi vezetőség a választott tisztségviselők és testületek számára feladatként az első három helyen jelölte meg a termelést segítő munka színvonalának fejlesztését. Felhasználva az előző év munkaverseny-lendületének tapasztalatait, a munkaverseny-vállalásokkal ki kell egészíteni a vállalati előterveket, hogy azok elsősorban minőségben meghaladják az előző év eredményeit. A szociális, kulturális és munkakörülményt javító intézkedési tervekben vállalt fejlesztések időarányos megvalósításához szükséges anyagi fedezetet hatékonyabb, szervezettebb gazdálkodással és termeléssel kell megteremteni. A gazdaságosság és hatékonyság fejlesztése elsősorban a minőség javításától, az állóidő csökkentésétől, a meggondoltabb anyagtakarékosságtól és a jobb munkafegyelemtől függ. A gazdasági vezetőktől — minden szinten — kéri a központi vezetőség, hogy a jobb minőségű és a kiegyensúlyozottabb termelési munkának feltételeiről jobb munkaszervezéssel, jobb anyagellátással, a vállalatok közti jobb kooperáció megteremtésével gondoskodjon. 1978-ban ne növelje a túlórák számát a szervezetlenség, a piackutatás hiánya. A központi vezetőség a termelést segítő szakszervezeti munkában számít a szocialista brigádok kollektíváira, példamutatására, arra, hogy példájukkal és segítségükkel 1978-ban több kollektíva határozza el magát, hogy munkabrigádban kezdjen dolgozni. 1978-ban minden vezető és szakszervezeti munkás további feladata lesz folyamatosan segíteni az üzemi demokrácia fórumainak fejlesztését. A Minisztertanács—SZOT határozata alapján rendezni kell a fórumok rendszerét és hatáskörét, ügyelve arra, hogy ne legyenek párhuzamosságok és több fórumon ugyanazt a kérdést ne tárgyalják. A gazdasági vezetőknek — csakúgy, mint a szakszervezeti vezető szerveknek — végig kell gondolni a jelenleg érvényes ügyrendek, hatáskörök rendszerét, rendjét, és módosítani azt az üzemi demokrácia fórumaihoz igazodva. A szakszervezeti tanácsoknak, bizottságoknak, műhelybizottságoknak a jövőben figyelembe kell venni a szakszervezeti bizalmiak jogkörének bővülését, és azt, hogy a szakszervezeti tanácsok üléseit a bizalmiakkal, vagy bizalmi küldöttekkel együtt lehet összehívni. Az üzemi demokrácia fórumai: a műszaki tanácskozás, a szocialista brigádvezetői tanácskozás, a termelési tanácskozás, valamint a szakszervezeti demokrácia fórumai: a vállalati szakszervezeti tanács, üzemi szakszervezeti tanács ülés, a szakszervezeti bizalmiakkal kibővítve, a szakszervezeti bizottság ülése, a szakszervezeti taggyűlés, a bizalmi csoportértekezlet rendszerének szinkronban kell lenni. A központi vezetőség áttekintette a szakszervezeti munka fejlesztésének további feladatait is. Megállapította, hogy 1977-ben tovább növekedett a szakszervezeti tisztségviselők és testületek tekintélye, javult a tagság és a vezető szervek kapcsolata, határozottabb munkát végeztek a XXIV. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. A termelést segítő munka, az üzemi demokrácia fejlesztése mellett a központi vezetőség, a harmadik kiemelt feladatként, 1978. évre, a szakszervezeti munkamódszerek, munkastílus javítását jelölte meg. A fejlődés ellenére is, még mindig sok ugyanis az értekezlet, és az írásos anyag. A nagy fluktuáció miatt, az ismételt újraoktatások ellenére is van még tájékozatlanság a tisztségviselők körében. A szakszervezetnek szinte mindenre kiterjedő jogai lehetőséget adnak a munka továbbfejlesztésére, arra, hogy az eseményekre gyakorolt hatásunk még pozitívabb legyen. Ehhez azonban a meglevő jogokkal következetesebben kell élni, tagságunk segítségét kérve a jogok gyakorlásához. A szakszervezeti / munka nyilvános/ússága nem eleget -A- -L fejlődött 1977-ben. A központi vezetőség alkalmasnak tartja az 1978 első negyedévében sorra kerülő éves beszámolókat arra, hogy ezzel egyidőben széles körben ismertessük meg tagságunkkal az értük végzett munkát. A beszámolókkal egyidőben javítani kell a szakszervezeti munka nyilvánosságát. Ehhez jó alapot ad majd a II. félévben sorra kerülő központi vezetőségi ülés, ahol a két kongresszus között végzett munkáról ad számot a központi vezetőség a tagságnak. Tovább kell növelni a szakszervezeti tisztségviselők hozzáértését, mert csak a közel 30 ezer választott szakszervezeti tisztségviselő segítségével lehet a tagságot jobban bevonni az 1978. évi feladatok eredményes végrehajtásába. 1977—1978 Írta: Dr. Bíró Györgyné főtitkár 1978-BAN: A MÓDOSÍTOTT MUNKAVERSENY-SZABÁLYZAT LÉP ÉLETBE Magasabb követelmények, nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés a szocialista munkaversenyben A társadalmunk előtt álló feladatok megoldása a dolgozó emberek aktivitása, cselekvőkészsége nélkül nem képzelhető el. Eredményeink forrása, továbbfejlődésünk alapja nem más, mint az alkotó emberi munka, az a céltudatos tevékenység, melynek eredményeként gyarapodnak javaink, erősödik gazdaságunk, miközben a munkát végző ember maga is fejlődik, változik, a szocialista emberi viszonyok kiteljesednek, feltételek és keretszámok alapján részesülhetnek. A vállalatok versenyének követelményei alapvetően a népgazdasági célok eléréséért kifejtendő átlagon felüli tevékenységre ösztönöznek, a magas színvonalú, hatékony gazdálkodásra, a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítésére Csak azok a vállalatok pályázhatnak jó eséllyel a Kiváló Vállalat és a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlaja kitüntetés elnyerésére, amelyek tervszerűen és rendszeresen javítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit, jelentős módon kibontakoztatják az üzemi demokráciát A vállalati kitüntetések társadalmi rangját növeli az is, hogy a jövőben kevesebb vállalat részesülhet kitüntetésben, a jutalomöszszeg pedig 50 százalékkal emelkedik. Az új esztendőben már e határozat szerint kell szervezni, irányítani a munkaversenyt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a módosításokat át kell vezetni a munkaverseny-szabályzatokon. A sajátos vállalati, gyári versenyformákat összhangba kell hozni a határozatokkal, felülvizsgálva egyúttal a munkaverseny irányításának, értékelésének vállalati rendszerét, konkrétan meghatározva a gazdasági vezetők feladatait, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított jubileumi munkaverseny rendsere a továbbiakban is fennmaradva, az egész mozgalom színvonalának emelkedését eredményezze. GROSZMANN TIBOR, a központi vezetőség közgazdasági osztályának vezetője Ez a folyamat tükröződik vissza a szocialista munkaversenyben, a dolgozóknak ebben az önkéntes, a tömeges aktivizálódását ékesen példázó munkamozgalmában, melynek szervezett és egységes irányítását hivatott elősegíteni az elmúlt év októberében megjelent minisztertanácsi, SZOT-elnökségi és KISZ KB intéző bizottsági együttes határozat a szocialista munkaversenyről, valamint a SZOT elnökségének határozata a szocialista munkaverseny-mozgalommal kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Az új határozat természetesen alapvető, elvi jellegű változtatást nem tartalmaz, mert az MSZMP KB 1971. december 31-i határozatának útmutatása ma is érvényes, viszont: — növeli az összhangot a munkaverseny célok és a népgazdasági, vállalati, munkahelyi feladatok között; — egységes szempontokat határoz meg a célok kitűzéséhez, az értékeléshez, valamint az erkölcsi és anyagi elismeréshez; — rendszerbe foglalja a munkaverseny egyes formáit, az egyéni, a kisebb kollektívák és a vállalatok versenyét; — az elismerések és kitüntetések odaítélésében hangsúlyt kap az igényesség fokozása, a formális elemek csökkentése. Az egyének versenyében a dolgozók által egyénileg elnyerhető kitüntetések feltételei, az elismerések, kitüntetések odaítélésének módja, erkölcsi és anyagi megbecsülésének formája és mértéke egyaránt meghatározásra kerültek. A kiemelkedő munkát végző fizikai foglalkozású dolgozók elnyerhetik — a termelési tanácskozás döntése alapján — a Szakma Ifjú Mestere, a legjobb fiatal mérnökök, közgazdászok, technikusok a Kiváló Ifjú Szakember kitüntetést, a vele járó 1300 forint jutalommal. Egységesen kétezer forint jár a Kiváló Dolgozó kitüntetéshez. Különös jelentőségű a textiliparban — ahol a dolgozóknak közel a fele 30 éven aluli fiatal —, a Kiváló Ifjúsági Brigád cím bevezetése. Ez az erkölcsi elismerés azonos értékű az ugyancsak új Kiváló Munkabrigád címmel. Ezeket, az oklevéllel járó elismeréseket, azoknak a közösségeknek adományozhatja a termelési tanácskozás, melyek egy éven keresztül példamutatóan teljesítik vállalásukat. A Szocialista Brigád cím ugyanis — a korábbiaktól eltérően — csak azoknak a kollektíváknak adományozható, amelyek a Kiváló Ifjúsági Brigád, illetve a Kiváló munkabrigád címmel már rendelkeznek, és legalább egy éven keresztül teljesítik a szocialista brigádok hármas követelményét is. Egységesítették a szocialista brigádok kitüntetési fokozatával járó pénzjutalmak összegét is, és ezzel megszűnnek az indokolatlanul nagy különbségek a vállalatok jutalmazási gyakorlatában. A jövőben a magasabb kitüntetésben, a legjobb brigádok szintén egységesen meghatározott