Textilmunkás, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1984. JANUÁR ÁRA: 2 FORINT A központi vezetőség üléséről jelentjük Tiszteletet parancsolnak az eredményekkel is honorált erőfeszítések December 13-án, Apró József elnökletével tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége. A testület értékelte az 1983-as esztendő gazdasági eredményeit, meghatározta az 1984-es év legfontosabb feladatait, és állásfoglalásával utat jelölt a szakszervezeti tisztségviselők számára a gazdálkodást segítő munkában. A gazdasági témákkal foglalkozó első napirendi pont előadója Kelényi Gábor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa és Turáni József, központi vezetőségünk titkára volt. A tanácskozás résztvevői dr. Martos Istvánné főtitkár előterjesztésében tájékoztatást kaptak a testület két ülése között végzett főbb tevékenységéről. A tanácskozás résztvevői a napirendek megtárgyalását megelőzően egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Keresztényi Csaba, a SZOT munkatársa emlékének Az esztendő végéig az ipar várhatóan eleget tesz a legfontosabb népgazdasági követelményeknek — szögezte le bevezetőjében Kerényi Gábor. Ennek bizonyítására elmondta, hogy az év utolsó hónapjaiban élénkült és felgyorsult az ipari termelés, valamint az export üteme. Történt mindez annak ellenére, hogy az év első felében reménytelennek látszott a lemaradások behozása, amelyet elsősorban az esztendő első negyedének anyaghiánya idézett elő A tervezetthez közelítő adatok mellett gondot okoznak a rubelelszámolású exportban tapasztalható lemaradások — figyelmeztetett a főtanácsos, majd a továbbiakban a népgazdaság egészére vonatkozó várható adatokat ismertette. Mint mondta, a bruttó nemzeti termelés 1 százalékos növekedésével számolhatunk, és ugyancsak 1 százalékra tehető az a nemzeti jövedelem emelkedése, amely reálértékben azonban kisebb a korábbinál. Az ipari termelés ugyancsak a tervezettnek megfelelően alakul, de a tervezési keretszámok alsó sávjának felel meg: a termelés növekedési üteme várhatóan 1,2 százalékos lesz. A nemzeti jövedelem belső felhasználása az előirányzott 3-4 százalékos csökkenéssel szemben várhatóan csupán 2-3 százalékkal apad. Mindezt elsősorban az okozza, hogy a beruházások a tervezett 10 százalék helyett mindössze két-három százalékkal mérséklődnek. A rubelelszámolású kivitel alatta marad a tervezettnek, és a konvertibilis elszámolású kivitel sem éri el — dollárban — az előirányzottakat. így van ez, annak ellenére, hogy például az ipar a konvertibilis elszámolású kivitel tervezett 4,6 százalékos növelésével szemben 8,6 százalékkal javította produktumát. A növekedésben nagy szerepet játszott az energiahordozók kivitele, ugyanakkor az árfolyamveszteségek érzékenyen érintették a népgazdaságot. Az import a tervezett szinttartás helyett 2-3 százalékkal mérséklődik. A könnyűiparra a népgazdasági terv szintentartást írt elő — emlékeztetett a 100,2 százalékos termelésnövelési adatra a főtanácsos. Az eredmények arra utalnak, hogy az ágazat megfelel a tervben megfogalmazott elképzeléseknek. Mindez olyan előzmények után következett be, amikor is az év első felének termelése csak folyóáron érte el a bázisszintet, a harmadik és negyedik negyedévben azonban a könnyűiparban is felgyorsult a termelésnövekedés üteme. Kelényi Gábor a továbbiakban néhány fontosabb termék termelésének alakulásáról szólva elmondta, hogy az előzőekben vázolt adatok az ágazatokat tekintve nagymértékben szóródnak. A textilhordozós műbőr termelése például jelentősen, a pamutfonalé csekély mértékben nő. A gyapjú- és a kötöttáruipar termelése kisebb, a gyapjú- és selyemszövet termelése jelentősen csökkent. Bizonyos eltolódás tapasztalható az ágazatok termelésének havi alakulásában is. Az alapanyaggyártók első negyedévi nehézségei némi késéssel érintették a készárugyártókat. A könnyűipar a külkereskedelemnek az előző esztendeinél 4 százalékkal nagyobb értékben adott el árut, miközben a nagy- és kiskereskedelemnek szállított termékek értéke a tervezettnél 1,2 százalékkal volt alacsonyabb. Az utóbbin belül mintegy 4 százalékos , a tervhez közelítő mértékű a textiltermékek értékesítésének csökkenése. A ruházati termékek iránti kereslet élénk volt, felülmúlta a várakozásokat. Mindazonáltal krónikus ellátási zavarok legfeljebb elvétve voltak, de a választék- és mérethiány változatlanul nehezítette az igények kielégítését. Mindezt fokozta, hogy a nagykereskedelem az 1982. évihez viszonyítva csaknem 5 százalékkal kevesebbet importált. A könnyűipar folyó áron számított rubelelszámolású forgalma 6,2 százalékkal volt alacsonyabb az 1982. évinél. Gondot okozott, hogy a magyar vállalatok (köztük textilipari gazdálkodó szervezetek is) egy része nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek. Ráadásul a kiszállított termékek egy részének minőségi színvonala is romlott. Ami a feladatok mennyiségi teljesítését illeti, a vállalatok az esetek többségében alaptalanul hivatkoztak vagonhiányra, és jogtalanul tették felelőssé a vasutat elmaradásaikért. Kedvező viszont, hogy a könynyűipar tekintélyes sikereket könyvelhetett el a konvertibilis elszámolású kivitelben. Az év első 10 havában (a központi vezetőség tanácskozásának időpontjában pontos adatokkal még csak erre az időszakra rendelkeztek) összesen 22,4 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva a konvertibilis elszámolású export. Az sem közömbös, hogy a könynyűipar kivitele — ellentétben az átlaggal — dollárban is növekedett. A főtanácsos a továbbiakban felidézte az 1983-as esztendő elejének anyagellátási zavarait, mint utalt rá, az importengedélyezések elhúzódása mintegy 1,5 hónapos késedelmet okozott az anyagellátásban. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az új referenciarendszer bevezetése lehetővé tette egy sor nehézség kiküszöbölését. Egyebek között azt, hogy a vállalatok rangsorolhassanak és maguk dönthessenek az importból beszerzendő alapanyagokról és kellékekről. A könnyűipar létszámhelyzetéről szólva az előadó utalt az utóbbi tíz esztendő munkaerőalakulásának romlására. Az év első kilenc hónapjában sem állt meg ez a folyamat, a létszámveszteség 13 ezer dolgozó, azaz 4,3 százalékos, ami meghaladja az ipari létszámmérséklődés átlagát. Különösen kedvezőtlen a textilméterárut és a kötöttárut gyártók létszámapadása. A könynyűiparban az év első három negyedében 1982-höz képest 4 százalékkal emelkedtek a bérek, és az esztendő végéig összesen 4,2 százalékos bérnövekedésre számítanak. A tervezettnél magasabb adatokhoz hozzájárult, hogy a szabályozás lehetővé teszi a távozók bérének részbeni felosztását. Ugyanakkor a vállalatok nyeresége az előző esztendeihez viszonyítva 2-3 százalékkal csökken. A főtanácsos néhány konkrét textilipari adatot ismertetve elmondta, hogy a textilipari vállalatok folyó áron számított termelése szeptemberig 2-3 százalékkal növekedett, s ez elsősorban a rövidáru-, a len- és a kenderipar termelésének köszönhető. A textilipar rubelelszámolású exportja várhatóan alulról közelíti meg a 100 százalékot, a tervezett 100,6 százalékkal szemben. A vállalati tervek eredetileg 12 százalékos konvertibilis exportnövekedésre számítottak, azonban a tárca felkérésére felülvizsgálták lehetőségeiket, és összesen 21,6 százalékra, többletvállalást tettek. Az év első 10 havában konvertibilis devizáért értékesített termékek értéke 25 százalékkal múlta felül az előző esztendő hasonló időszakát. A textilipari vállalatok — más gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan — túl optimistán ítélték meg a várható létszámhelyzetet: mindössze 1,4 százalékos csökkenésre számítottak. A tényleges elvándorlás 4,1 százalék körül várható, a fizikai dolgozók létszámának csökkenése ennél is nagyobb. A legnagyobb gondot a közvetlen termelőterületek létszámmérséklődése okozza: elsősorban kötőkből, fonókból, szövőkből, varrónőkből van hiány. E tekintetben sikerült folytatni az eddigi szervezéseket, amelyek általában ellensúlyozták az elvándorlást. A textilipari vállalatok nyeresége a tervezettnek megfelelően, de az ipar átlagánál jobban csökken, változatlanul gondot okoz néhány veszteséges és alaphiányos vállalat. A főtanácsos végezetül az 1984. évi fő gazdasági irányokról szólva elmondta, hogy a túlzottan optimista jóslatok megalapozatlanoknak látszanak, változatlanul nehéz külgazdasági feltételekre kell számítanunk. Mindezt figyelembe véve az 1983. évihez hasonló erőfeszítésekre lesz szüksége a vállalatoknak. A textilipari termelés 1984-ben 0,5 százalékkal, a szocialista kivitel 8,2 százalékkal, a tőkés export pedig 5,3 százalékkal haladja meg az egy esztendővel korábbit. A tárca a tervezési munkához irányelveket adott ki, amelyben külön is figyelmeztetett a kooperációs lazaságok megszüntetésére, a minőség javítására, a kapacitáskihasználás fokozására. A munkaerőhelyzet megoldását segítheti a külföldi munkavállaló alkalmazásának fokozása. A főtanácsos a továbbiakban utalt a kormány és a SZOT közös határozatára, amely a textilipari dolgozókat is érinti. Eszerint lehetőség nyílik a melegüzemekben és a több műszakban dolgozók teljesítményének fokozott elismerésére. A bérnövelés mértékeiről a bv-ülés időpontjáig nem született döntés. Kerényi Gábor végezetül elismerően szólt a központi vezetőség és az Ipari Minisztérium együttműködéséről, amely nélkül aligha valósulhattak volna meg az eredmények, amelyeknek első számú letéteményesei a textiliparban dolgozó áldozatkész szakemberek. Munkájukért, teljesítményükért köszönet illeti őket. A napirend másik előadója, Turáni József, ismertette a gazdálkodást segítő állásfoglalástervezetet kiegészítő elnökségi javaslatokat. Előadásában foglalkozott az 1983. évi foglalkoztatási nehézségekkel, a termelés havi ütemtelenségének okaival, majd leszögezte: az ilyen körülmények között elért eredmények és erőfeszítések tiszteletet parancsolnak. Javasolta, hogy a központi vezetőség mondjon köszönetet a munkásoknak és a szakszervezeti tisztségviselőknek a rendkívül nehéz munkáért. Hangsúlyozta: a vállalati szakszervezeti tisztségviselőknek határozott javaslatokkal kell segíteniük a gazdasági vezetők munkáját. E tekintetben nagyobb érvényt kell egyebek közt szerezni a dolgozók jogos várakozásának, miszerint az irányítás keresse a termelési és anyagellátási feszültségek orvoslásának módját. Felhívta a figyelmet a felszabadulás 40. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyben rejlő tartalékokra, majd az egyensúly- és fizetési mérleget javító feladatokról, valamint a lakossági igények kielégítésének szükségességéről szólt. A demokratikus fórumokról szólva elmondta, hogy ezek akkor tudnak megfelelően működni, ha a vszb-k hozzájárulnak olyan, a döntést segítő orientáló állásfoglalás-tervezetek kialakításához, amely alkalmas az évközi változások rugalmas követésére. Megengedhetetlen, hogy a gyári fórumokon a vállalati teendőket ismertessék saját feladataik helyett. Turáni József a fórumok teendőivel kapcsolatban figyelmeztetett a vállalati és gyári vezetők véleményezésének fontosságára, illetve alapelveire. Az előadásokat vita követte, amelyben többek között felszólalt szakszervezetünk főtitkára is. A testület állásfoglalást fogadott el az 1984. évi gazdasági feladatok megvalósítását segítő szakszervezeti teendőkről. Az állásfoglalást az Elnökségi Tájékoztatóban nyilvánosságra hozzák. A központi vezetőség végül a testület két ülése között végzett munkáról tájékozódott. Az elnöki asztalnál: Vég László, Döbrentei Károly, Turáni József, Kelényi Gábor, Apró József, dr. Martos Istvánné, Aigner Ferencné, dr. Bíró Györgyné A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A vitában részt vett: Fábry Györgyné, a Köbtext vszb-titkára Elmondta véleményét: Kollár Enikő, az MTV vszb-titkára Szót kért Pejovics Bogdánné, a Patex vszb-titkára