Textilmunkás, 1986 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
TEXTILMUNKAS 1986. JANUAR 2 I A Kőbányai Textilműveket 1982-ben és 1983-ban az alacsony hatékonyságú vállalatok közé sorolták. Ezekben az években csökkent a termelés mennyisége, romlott a termékek minősége, a tervezettnél és a kívánatosnál kevesebb nyereséget ért el a vállalat. Azután jött az 1984-es esztendő, és a „mutatók” előbb csak lassan, szinte észrevétlenül, majd egyre szembetűnőbb módon javulni kezdtek. Az 1985-ös évet pedig a stabilizálódás éveként tartják számon a vállalatnál. — Nehéz, gondokkal terhes időszak volt számunkra az 1982-es és 1983-as év — mondja CSONTOS JÓZSEF vezérigazgató. — A hatodik ötéves tervidőszak 200 milliós vállalati fejlesztése döntő részben ezekben az esztendőkben valósult meg, az új üzemek, az új gépek „beüzemelése” alighogy megkezdődött. Egyidejűleg munkaerőgondokkal kellett szembenéznünk, és az egyes technológiai fázisok nem kellő összehangoltsága is nehezítette a munkát. Mindezt természetesen csak átmeneti állapotnak tekintettük, és az egész vállalati kollektívára támaszkodva arra törekedtünk, hogy mihamarabb kilábaljunk a bajokból, minél előbb megfelelőképpen nyereségessé váljunk. Őszintén, szépítgetés nélkül feltártuk gondjainkat dolgozóink előtt, de egyidejűleg felvázoltuk az általunk célravezetőnek tartott kivezető utat is. A pártszervezettel, szakszervezettel közösen sikerült mozgósítani az embereket és az összefogásnak meg is lett az eredménye. A vezérigazgató szavait alátámasztja, hogy a Köbtex 1980 és 1984 között 24 százalékkal növelte termelését, 32 százalékkal szocialista kivitelét és 46 százalékkal tőkés exportját. 1984-ben a vállalat árbevételarányos nyeresége meghaladta a pamutipari átlagot. Ami pedig az elmúlt évet illeti, e cikk nyomdába adásakor a kilátások a termelési érték és a nyereség tekintetében ugyancsak kedvezőek voltak. Az előbbi egymilliárd forint fölött, az utóbbi a 100 millióhoz közel volt várható. Mindemellett jelentős vásári sikereket is hozott az 1985-ös esztendő. — A Carina, Ella, Zaza, Daniela színes és tarkánszőtt pamut- és kevert szöveteink és a Margaréta között kelménk nemzetközi elismerést arattak: elnyerték a Lipcsei Vásár aranydiplomáját — sorolja a vezérigazgató. — alig egy hónappal később az őszi BNV vásárdíját is átvehettük Carina és Zaza szöveteinkért. Ezek mindhárom piacon egyaránt jól értékesíthető termékek, amelyekből máris nagyobb tételt rendelt tőlünk például Anglia, Kanada, Finnország és Svédország. A lipcsei és a budapesti eredményes szereplés mögött természetesen nagyon sok munka van. BÁRTFAI ISTVÁN termelési főmérnök erről a következőképpen vélekedik: — Azzal kezdtük, hogy leültünk DROPPA JUDIT és PAULI ANNA textiltervezőkkel, nekik kitűnő információik voltak a nemzetközi divatirányzatokról, mi ismertük a saját lehetőségeinket - egyszóval összejött a dolog. A kollekciónkban szereplő bármelyik termékre érvényesek az alábbi megállapítások: divatos a fazon és az alapanyag, divatosak a színek. Sok-sok modellből választottuk ki azt a harmincat, amelyekkel szerepeltünk, és a siker sok ember közös tevékenységének eredménye. Csakhogy a korszerűbb, igényesebb termék magasabb színvonalú technológiát, jobb termelési feltételeket is igényel. A Köbtextnél ezek javítására is nyílik lehetőség, hiszen hírül adta a televízióba rádió, megírták a napilapok, hogy az Állami Fejlesztési Bank és a Kőbányai Textilművek vezetői november 1-jén szerződést írtak alá, miszerint a bank 66 millió forint fejlesztési juttatást nyújt a vállalatnak. A kedvezményes „kölcsön” lehetővé teszi, hogy a vállalat saját forrásait is felhasználva, jelentős fejlesztésekkel kezdhesse meg a VII. ötéves tervidőszakot. Termelésbe állítanak 98 korszerű SZTB szövőgépet és sor kerül a kikészítő gyáregység részleges rekonstrukciójára is. A fejlesztés eredményeként 2,8 millió négyzetméterrel nő a szövettermelés és tovább javul a termékek minősége. A vezérigazgató is, a termelési főmérnök is összefogásról, sok ember közös munkájáról beszélt. Hogyan vett részt a nehézségek legyűrésében a szervezet? Erről kérdeztük FÁBRY GYÖRGYNÉ vszb-titkárt. — Tisztviselőink a legeredményesebben dolgozó és legtöbb tapasztalattal rendelkező munkások és alkalmazottak közül kerülnek ki. A 71 bizalmi, 11 főbizalmi és helyetteseik, a budapesti és vidéki szakszervezeti bizottságok és különféle munkabizottságok tagjai — ez összesen több mint 200 szakszervezeti aktívát jelent, akinek háromnegyed része fizikai dolgozó. Személyes példamutatásuk, meggyőző munkájuk olyan eszköz, amely nélkül nem érhetett volna el ilyen eredményeket a vállalat. A munkafeltételek folytonos javításán, a közhangulatot negatívan meghatározó tényezők kiiktatásán túl a szakszervezeti munkában olykor konkrét termelési, technológiai gondok, nehézségek is „terítékre kerülnek”. Például ha nem megfelelő a klíma, nem csupán arról van szó, hogy a dolgozó fázik vagy éppen izzad, hanem a fonási, szövési technológia is csorbát szenved. Azután az is jó hatással van a dolgok menetére, hogy a különböző üzemrészekben dolgozó bizalmiak, szb-tagok a testületekben időről időre találkoznak, véleményt cserélnek. A szövők például jobb fonalat kérnek a fonóktól, és az ilyen személyes kontaktusok gyakran többet jelentenek, mint egy-egy írásban vagy szóban kiadott utasítás. És azt hiszem, azzal sem mondok újat, hogy a vállalati eredményekben „benne van” a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny sok pluszt adó lendülete, és természetesen arra törekszünk, hogy ez a lendület továbbra is megmaradjon. SITKEI BÉLA CYCEVIRAM A kikészítőüzemben, ahol eldől a termék minősége, 10-15 éve volt utoljára fejlesztés. Az idén több elavult berendezést korszerűbbel váltanak fel. Négy évvel ezelőtt egy vékony, szőke, mosolygós kislány jelentkezett felvételre a bajai 609. Sz. Szakmunkásképző Intézetbe. Ápolónő szeretett volna lenni, de túljelentkezés miatt „csak” fonószakmunkás-tanulónak vették fel. Nem panaszkodott még az édesanyjának sem, pedig nagyon bántotta a dolog. Bizony elég távol esett a fonás a betegápolástól. Hát még, amikor meghallotta az örökké zúgó gépeket s látta a sebesen pörgő orsók sokaságát! Néhány napig szótlanul üldögélt a tanterem padjában, de ahogy teltek a napok, egyre inkább lekötötték figyelmét a szakoktató előadásai, egyre inkább kíváncsibb lett a szakma szépsége iránt. Kiss Aranka lassan otthonosan érezte magát a bajai Finomposztó Vállalatnál. Szinte valamennyi tantárgy érdeklődése középpontjába került. Az első szülői értekezleten csak a legnagyobb elismerés hangján szóltak róla, s tanulmányi eredménye alapján is a legjobbak közé sorolták. A 13 szakmunkástanuló közül egyedül ő vizsgázott kitűnőre. Az 1984. évi „Szakma kitűnő tanulója” országos versenyen a tizenegyedik helyen végzett, nagyon erős mezőnyben. Kiss Aranka közel másfél éve fonó szakmunkás. Teljesítménye rendszeresen 107-108 százalék, s ezzel havonta 5000 forint körüli fizetést visz haza. Szorgalmát — ha százalékban mérnék — bizonyára jóval száz százalék fölé értékelnék. Ötleteiért, javaslataiért, szervezőkészségéért s nem utolsósorban példamutató magatartásáért a KISZ- alapszervezetben vezetőségi tagnak válaszották. Most végzi a szakközépiskola második évét levelező tagozaton. A vállalatnál nemrég zajlottak le a szakszervezeti bizalmi választások. Kiss Arankát egyhangúlag főbizalmi helyettesnek választották. Aranka rászolgált a bizalomra. Érdekli őt a mások gondja, s e gondok megoldásáért nem ismer fáradságot. Már szakmunkástanuló korában is tagja volt — ma is tagja — az üzemi lap, a Finomposztó Híradó szerkesztőbizottságának. Közéleti tevékenységére felfigyeltek a vállalaton kívül is. Október 22-én — a vállalat javaslatára — megválasztották a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökségébe. Gratulálunk! SZABÓ FERENC A Gardénia Csipkefüggönygyár 1984-es termelési eredményeit oklevéllel ismerték el. A mintegy ötszáz dolgozót foglalkoztató, kisgyőri gyár termelési értéke évente 460 millió forint, amelynek 50 százalékát exportálják, túlnyomórészt tőkés piacokra. Az óév végén arról érdeklődtünk, milyen erőfeszítéseket tettek eredményeik további javításáért, az export bővítéséért? DR. PÓLYÁK ZOLTÁNNÉ főkönyvelő így vázolta az eddig végzetteket: — 1982-ben 58 millió, 1983- ban 97,5 millió, 1984-ben 138 millió, 1985-ben pedig várhatóan 150-155 millió forintra tehető a tőkés exportunk. Ezek a számok jól szemléltetik az elmúlt évek dinamikus fejlődését, amelyet csak úgy tudtunk megvalósítani, hogy termékszerkezetünket gyorsan, az igényeknek megfelelően módosítottuk és a legkorszerűbb, legkeresettebb cikkekkel jelentünk meg a külföldi piacokon. Megszüntettük például a szövött és hurkolt kelmék gyártását, s helyébe a hímzett allover, vagy köznyelven a madeira lépett. A hímzőüzemet két éve létesítettük, nyolc hímzőgépből és a szükséges kiegészítő berendezésekből áll. A 160 millió forintos beruházásra kapott hitel visszafizetése az idén is leköti az érdekeltségi alapunkat, ezért most más módon folytatjuk a korszerűsítést. A legújabb függönygépeket lízingszerződés keretében hoztuk be. Ezek egyike, a plüssfüggönykötő gép olyan, amiből egész Európában csak kettő van. A beruházások kapcsán megemlíteném még, hogy mindig azonos cégtől vásárolunk gépeket, így az alkatrész-ellátással és a karbantartással is kevesebb a gond. Ezek a függöny gépek, szám szerint öt darab 1985 második negyedévében érkeztek gyárunkba. Üzembe állításuk ragyogóan sikerült, határidő előtt, így már az óévben bővíteni tudtuk árualapunkat, az exportkollekciókat és a belföldi választékot egyaránt. Elmondhatjuk, hogy most már a Nyugattal összehasonlítva is korszerű, elektronikus vezérlésű gépparkunk van. A mintakészítés szintén Grosse rendszerű automatán történik, ami óriási dolog. A mai mintázási igényeknek ugyanis a régi, manuális módszerrel már nem tudnánk eleget tenni. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy képesek vagyunk igazodni a tőkés piac gyorsan változó követelményeihez. A beruházások és a termékszerkezetek átalakítása már az őszi BNV-n meghozta eredményét. A Gardénia egyik termékcsaládja nagydíjat nyert, de megkapták a Fogyasztók Országos Tanácsának első díját és az Ipari Minisztérium gyártmányfejlesztési pályázatának első díját is. A végtelen effect cérnával díszített, vetülékbefektetéses, szintetikus függönycsalád teljesen új karakterű termék. Visszafogott, a mai lakásbelsőkhöz jól illeszthető s nem utolsósorban olcsó, jó minőségű. Az idén mintegy 40 ezer, jövőre, pedig 173 ezer négyzetmétert gyártanak belőle. DR. PÓLYÁK ZOLTÁNNÉ az elmondottak kiegészítéseként a régi gépek átalakításáról is szólt. Kisebb módosításokkal ezeken is keresettebb termékeket tudnak gyártani. A hímzőgépeken például a szín- és raportváltást bővítik. Jelenleg ugyanis a fehér kelmére fehér hímzést készítenek, az átalakítás után azonban három-négy színű virágot, mintákat is tudnak majd hímezni. Ez a munka már folyik, s rövidesen megjelennek a piacon is a többszínű termékek, köztük felvasalható matricák és emblémák. Mit terveznek az új esztendőre? Amint DR. PETNEHÁZY ATTILÁNÉ technológiai osztályvezetőtől megtudtuk, számos elképzelésük van. — A hagyományos, szintetikus függönygyártásban, amit mi Raschelnak hívunk, 1986-ban teljes termékváltásra kerül sor. Szakítunk az eddigi, virágos, megszokott mintázattal. Helyette új típusú mintázófonalakkal modern mintákat készítünk, figyelembe véve azokat a trendeket, amelyeket a nyugati cégek szolgáltatnak gyárunknak. A vetülékes és a struktúrtechnológiával készülő cikkeket is az eddigektől eltérően, bővebb mintázattal, új mintázófonalakkal állítjuk elő. Jelentős mennyiség készül jacquardárukból is. Itt nagy változást nem tervezünk, de már az idén elkezdtük a színes alapfonalak felhasználását, ami a terméknek a szokásostól eltérő, exkluzívabb képet ad. A plüssgépen jelenleg függönyt, ágyterítőt és párnát gyártunk, jövőre pedig kötve kész terítőkkel és másféle függönyökkel bővítjük a választékot. A hímzett kelméknél kihasználjuk a szín- és raportváltási lehetőségeket, gyártunk színes hímzésű méterárut, s hímzünk méretre is, például zsebkendőket és asztalterítő-garnitúrákat. A fogyasztók igényei szerint népi motívumokat is felhasználunk. 1986-ban a már említett matricákat, felvasalható emblémákat nagy mennyiségben gyártjuk zoknira, pulóverre, pólókra. Ugyancsak 1986-ban indulunk egy magasabb igényt kielégítő termékkel. Most folyik egy perzselőgép beüzemelése, amelyen majd a jobb minőségű, lángálló és szennytaszító termék kikészítését végezzük. Bízunk benne, hogy a vásárlói igények indokolják ezt a korszerűsítést is — mondta befejezésül a technológiai osztály vezetője. SZÉNÁSI ÉVA Fejlesztések a Gardénia Csipkefüggönygyárban Új gépek, korszerű termékek Mi az érdekünk k özel kétórás győzködés után is ott tartottunk, hogy beszélgetésünkből semmi nem publikálható. Az érvek leperegtek, a percek teltek, s végül is udvarias búcsúzkodással zárult a találkozó. Arra a kérdésre kértem a választ az egyik textilipari vállalatnál november közepe táján, várhatóan milyen eredménynyel zárja az évet az egyik gyáruk? A felelet: a dolgozó kollektíva érdekében nem mondják meg, merthogy felesleges izgalmat keltene. Ha a dolgozók korrekt tájékoztatása folyamatos volt az év során, ha megfelelőképpen működtek a különféle üzemi demokratikus fórumok, akkor vajon milyen kérdés kelthetne felesleges izgalmat a gyári kollektíva körében? Hiszen a vállalat minden munkaterületén nyilvánvalóan rendszeresen megtárgyalták az aktuális és lényeges tennivalókat a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti bizalmi testületi üléseken és a párt-alapszervezeti taggyűléseken. A gazdasági vezetők éppúgy, mint a szakszervezeti tisztségviselők kötelességüknek érezték, hogy gyűjtsék és továbbítsák a gyár életével kapcsolatos információkat. A gondokon — ha az üzemi demokrácia fórumai a rendeltetésüknek megfelelően működtek , közösen törték a fejüket, a nehézségeket együtt hárították el, vagy ha nem is sikerült minden gondot megoldani, hát legalábbis keresték a kiutat, a felfutás lehetőségét, és éppen ezért nem tartozhat a tabu-témák közé a termelés alakulása, a gyár várható gazdasági eredménye. „Erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe” — mondja ki az MSZMP XIII. kongresszusának határozata. Hogyan vonhatták be az előkészítésbe és az ellenőrzésbe azt a dolgozó kollektívát, amely számára meglepetés lesz az egész évi munka eredménye? S természetesen igazi meglepetésről nincs szó. Az üzemekben dolgozók általában tudják — vagy legalábbis érzik —, hogy milyen eredmény várható. Sejtetik azt bizonyos jelek, körülmények. Például, ha nem érkezik meg valamilyen anyagszállítmány, vagy ha rosszak a gépek és technikai hibák miatt nem sikerül a kívánt ütemben vagy minőségben gyártani. És azért a különböző fórumokról is jönnek mégiscsak a jelzések, az információk. Csak az a lényeg, hogy a közismert dolgok ne legyenek leírva, ne jelenjenek meg nyomtatásban ...? Erre is volt már máshol is példa. Az ágazathoz tartozó egyik vállalatnak balul sikerült az üzemtelepítése. A szakmához nem értő munkaerővel voltak kénytelenek dolgozni. Az új üzemben készített anyagok nagy részét a központi gyárban újra fel kellett dolgozni. Az újrafeldolgozásban részt vevő dolgozók természetesen tudtak is, beszéltek is erről. Csak a helyi, üzemi lap nem írhatta meg, hogyan dolgozik az új üzem. A tájékoztatás hitelessége, gyorsasága, pontossága . .. amit mindenki tud, az se jelenjen meg nyomtatásban. És így legyen hiteles és mozgósító erejű a lap, adjon teret a kollektív fejtörésnek, agitáljon meggyőzően. A Pártélet 1985 augusztusi—szeptemberi összevont számában írja Vértes Csaba: „A nyilvánosság kizárása mögött — sajnos — gyakran húzódik meg az a törekvés, hogy a veszteséget, bajt, gondot okozó ügyet, ha nem verjük nagydobra, a felettes szerveknek szóló egy-két jól fogalmazott igazoló jelentéssel esetleg el lehet feledni a személyre szóló felelősség megállapítását el lehet kerülni.” A „mundér” valódi becsületével foglalkozott írásában a szerző, aki a gyakorlati tapasztalatok alapján rámutat arra is, hogy az eltussolás és „az elvtelen felelősségelhárítás gyakorlata defenzív gazdasági stratégia. Tudniillik a selejt, a hanyag munka anyagi következményeit igyekszik elhárítani — a selejt és a hanyag munka elhárítása helyett”.agy félreértés a gazdasági vezetők — és a szavukra e tekintetben hallgató társadalmi-mozgalmi vezetők — körében, hogy a sajtó a kis ügyből csinál nagyot. A szocialista sajtó az információadás mellett a kollektív gondolkodás egyik eszköze és nem a szenzációhajhászásban, az érzelmek mesterséges felfűtésében leli gyönyörét. Hanem sok esetben éppenséggel az érzelmek lehűtésében van szerepe. És a korrekt tájékoztatás, a józan szó többnyire a gondolatokat mozgatja meg és nem az indulatokat. Ki-ki meggyőződhet arról, hogy az őszinte szó, a beosztott dolgozó partnernek tekintése kedvezőbb hatású, mint a titkolódzás, a ködösítés. Már csak egy kérdés: mit fognak csinálni ennél a vállalatnál, ha az irányítást a vállalati tanács veszi át? Akkor is lehetséges lesz, hogy visszatartsanak információkat „a dolgozók érdekében”? KOVÁCS GYULA