Textilmunkás, 1992 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
TEXTILMUNKÁS | 1992. JANUÁR 2 Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa % Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa # Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa Mint ismeretes, az elmúlt év novemberében (előző lapszámunk nyomdába küldésével egy időben) tartotta rendkívüli kongresszusát a Magagyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A kongresszuson elhangzottakról a Textilmunkás decemberi számában beszámoltunk, ám néhány dokumentumot hely- és időhiány miatt ismertetni nem volt módunk. Összeállításunkban most ezt pótoljuk. VISSZAPILLANTÓ „Napi gondjainkban nem vagyunk egyedül... Csanádi József többféle minőségben is érdekelt volt az MSZOSZ közelmúltban megtartott rendkívüli kongresszusán: részint mint küldött, másfelől a Textilipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége részéről, s talán leginkább mint a Secotex Szegedi Textilművek Rt. „gyakorló” szakszervezeti tisztséget viselő szb-titkáraként. Mindjárt a beszélgetés elején kiderült szinte az egész kongresszus lényege. A szövetség ne csak tárgyalási javaslatokkal rendelkezzen, hanem legyen kidolgozott terve a munkaharc keményebb eszközeinek, végső esetben a sztrájk fegyverének alkalmazására is. ” Ezt a gondolatot tükrözi a kongresszusi anyag címének retorikája is... „programja és követelései". Csanádi József e „stíluskeményedést” azzal magyarázza, hogy az MSZOSZ megalakulása óta eltelt másfél esztendőben minden jelentős érdekképviseleti szándékuk egyfajta időhúzásba torkollott, pedig a kormány legitimitását erősíthetné, ha maga mögött tudhatná a közel kétmilliós tagsággal bíró MSZOSZ-t. A célokat illetően a rendszerváltás és a hozzá kapcsolódó piacgazdaság, annak egyéb következményei - nincs alapvető eltérés az MSZOSZ és a kormány között, csupán a hozzá vezető út és az ehhez kapcsolódó eszközrendszer tekintetében. Az MSZOSZ azzal, hogy meghatározta saját helyét: „Tulajdonnal nem rendelkező, a gazdasági hatalomból nem részesülő munkavállaló tömegek érdekeinek megjelentetője ... a politikai paletta baloldalán és a centrumban álló, szélsőségektől mentes,” - abbéli szándékát is deklarálta, hogy a legnagyobb érdek-képviseleti tömörülés. Az elmondottak „túl nagybetűsnek” tűntek, mert hisz országos viszonylatban minden bizonnyal ezek a kitapintható irányvonalak, de vajon az üzemben élő szakszervezeti titkár számára mit hozott ez a kongresszus? Elsősorban azt a megerősítést, hogy a napi gondjainkban nem vagyunk egyedül. Másodsorban saját tartozásunkhoz támaszt ad azzal, hogy a kongresszuson jelen lévők és az általuk képviseltek kimondottan keményebb eszközök alkalmazását helyezték kilátásba. Csanádi József szavai szerint elégedetten jött el a kongresszusról, mert azt tapasztalta, hogy a jelenlévők egységesen, elszántan kívánják betölteni érdek-képviseleti feladatukat, ami szűken véve a textiliparon belül talán az általánosnál is nehezebb lesz, mert ez az ágazat igen jelentős, mindinkább szegényedő tömegek érzékeny rétegét reprezentálja. VIGH ZOLTÁN VIKSZ • Öt szakszervezeti tömörülés hozta létre Az 1989. évi II. törvény, valamint 1991. évi XXVIII. törvény rendelkezései alapján - tekintettel arra, hogy az utóbbi napok eseményei következtében a szakszervezetek vagyona ismét veszélybe került - a magyarországi szakszervezeti tagság túlnyomó többségét képviselő öt szakszervezeti tömörülés megalakította a Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetet, e szervezet nyitott. Létrehozta annak legfelsőbb képviseleti szervét, a közgyűlést. Lépéseket tesz e szervezetközismert néven VIKSZ igazgatótanácsának, mint végrehajtó szervének megalakítására, valamint működési feltételeinek biztosítására. Mindezekkel összefüggésben a VIKSZ közgyűlése felhívja minden kül- és belföldi, magán- és jogi személy figyelmét arra, hogy a VIKSZ igazgatótanácsának nyilatkozatai a VIKSZ közgyűlése egyetértésével, ennek ellenjegyzésével érvényesek. A VIKSZ alapszabályában megfogalmazott célok társadalmi jelentősége érdekében a közgyűlés úgy határozott, hogy a szervezet tevékenységével kapcsolatos - a nyilvánosságnak szánt - információkat közleményekben fogalmazza meg. Mi lett a javaslatok sorsa? Az alábbiakban közöljük a TKT kiegészítő és pontosító javaslatait a rendkívüli kongresszus programjához és követeléseihez: 7. oldal 1. pontjáhozAz első francia bekezdés folytatásaként javasoljuk: „A munkahelyteremtés kormányzati feladat is, a munkanélküliek ellátásában a kormánynak mint legfőbb munkáltatónak, döntő szerepet kell vállalnia.” - A harmadik francia bekezdés első gondolatában támogatjuk a munkaidő csökkentését, kiegészítve az „órabérek egyidejű emelésével". - A harmadik francia bekezdés második gondolata pontosítandó: a korengedményes helyett helyesen „korkedvezményes” nyugdíjazás, továbbá a feltételt ki kell egészíteni az alábbiak szerint: „ahol a fizikai és szellemi igénybevétel, valamint az egészségkárosodás magasabb az átlagnál”. Mindhárom javaslatunkat a kongresszus elfogadta és beépítette programjába. A 91. oldal 3. pontjához A második francia bekezdés folytatásaként javasoljuk: „a vállalkozóvá válás esélyeit javító bérleti rendszert.” (Ugyanakkor nem értünk egyet a munkavállalói bérleti rendszerrel; elfogadhatatlan, hogy a bérükből a munkavállalók még fizessenek is, ha dolgozni akarnak.) A negyedik francia bekezdés folytatásaként javasoljuk: „megfelelő szankciókkal a munkavállalók privatizációban való részvételi jogának megsértése esetén.” A kongresszus mindkét véleménnyel egyetértett és javasolta, hogy a privatizációval kapcsolatban készüljön önálló törvénytervezet, mely képviselői indítványként kerüljön a parlament elé. Az indítványban a javaslatokat vegyék figyelembe. Új bekezdésként javasoljuk: „a m munkavállalók általános térítés nélküli tulajdonhoz juttatását— a kárpótlási törvényhez hasonlóan - az eddigi spontán privatizáció során a dolgozókat ért veszteségek mérséklésére.” Javaslatunkat a kongreszszus elvetette. (A tagszervezeti szavazás alakulása: 7 igen, 46 nem, 12 tartózkodás.) 10. oldal (4 pont) - Az első francia bekezdést ki kell egészíteni: „a garantált nyugdíj- és a munkanélküli-járadék minimuma nem lehet alacsonyabb a mindenkori létminimumnál; a munkával megszerezhető legkisebb bérnek meg kell haladnia a munkanélküli-járadék minimumát.” -A második francia bekezdéshez javasoljuk: „a társadalombiztosítás új szervezeti keretei között is biztosítani kell a méltányosság gyakorlásának lehetőségét;A negyedik francia bekezdésben „döntések szülessenek az üzemegészségügy korszerű rendszerének kialakítására” helyett javasoljuk: „az üzemegészségügyi ellátásnak az új egészségügyi rendszerbe történő integrálására...” A kongresszus úgy döntött, hogy készüljön önálló szociálpolitikai csomagterv és ennek részét képezzék javaslataink. Összességében a kongreszszus a textiles javaslatokat egy kivételével elfogadta és hasznosításra alkalmasnak tartotta. Több pénzt a mozgalom központi céljaira! Miközben egyik oldalon kialakult a mai viszonyoknak megfelelő szakszervezeti szerveződés, és az MSZOSZ kidolgozta a munkavállalók érdekeinek megfelelő programját, hiányoznak a megvalósításhoz szükséges anyagi feltételek, így fogalmazott Somogyi Gyula, az Építők Szakszervezetének főtitkára, amikor vitára bocsátotta az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának az érdekvédelem anyagi-pénzügyi feltételeire szóló állásfoglalás-tervezetét. A rendkívüli kongresszus választ adott arra, hogy ne önsegélyező szervezetként működjön tovább a szövetség, hanem megfelelő számú és jó felkészültségű szakértőgárdával álljon ki az érdekegyeztetés porondjára. Szükség van a szakszervezeti tisztségviselők képzésére is, valamint a sztrájkalapok feltöltésére. Óvjuk meg társadalmunkat a szélsőségektől A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége rendkívüli kongresszusának felhívása A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének rendkívüli kongresszusa aggodalommal állapítja meg, hogy a magyar társadalmi életben növekednek a szélsőséges indulatok. Kis létszámú, harsány hangú csoportok, felelőtlenül politizáló, széles nyilvánosságra méltatlan személyek - kihasználva a fokozódó feszültséget - megpróbálnak nagyobb szerephez jutni a közéletben. Ezek a közszereplésre alkalmatlan csoportok és személyek félelmet és rettegést keltő, indulatos megnyilvánulásaikkal veszélyeztetik a békés társadalmi-gazdasági rendszerváltozást. Ezzel elvonják a figyelmet a valós társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális problémák megoldásától. Átérezve a legnagyobb társadalmi szervezetként viselt felelősséget, az MSZOSZ kongresszusa a demokratikus átalakulást veszélyeztető szélsőséges indulatok ellen közös fellépésre és széles társadalmi összefogásra szólítja fel az ország felelős tényezőit, politikai életünk szereplőit. Szövetségünk meggyőződése, hogy a munkavállalók milliói, minden tisztességes állampolgár érdekelt az új demokratikus Magyarország békés megteremtésében. Óvjuk meg társadalmunkat a szélsőségektől, szabadítsuk meg állampolgárainkat a félelmektől, utasítsuk el a demagógiát, a felelőtlenségen alapuló türelmetlenséget. Hárítsuk el közös erővel a kicsinyes és önző politikai szándékokból emelt akadályokat a nemzeti összefogás elől !Tegyük lehetővé a valódi változásokat, a demokrácia megvalósítását, ezzel is elősegítve anyagi és szellemi felemelkedésünket! A jó szándék kevés... Állásfoglalás az érdekvédelem anyagi-pénzügyi feltételeiről A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége mostani, rendkívüli kongresszusán a szövetséget alkotó szakszervezetek tagságuk megújított, megerősített bizalmára támaszkodva újrafogalmazzák legfontosabb célkitűzéseiket, programjukat és meghatározzák az érdekérvényesítés megvalósításához szükséges eszközöket. Mindez elkerülhetetlenné teszi, hogy az MSZOSZ tagszervezetei feltegyék maguknak a kérdést: vajon a jó szándékon, tagságuk egyre erősödő bizalmán túl birtokában vannak-e azoknak az anyagi eszközöknek is, amelyek kellő erőt kölcsönöznek a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért a munkáltatókkal, a kormánnyal vívott harcukhoz? Amikor a múlt században a munkások létrehozták az első önsegélyező egyleteiket,úgy gondolták, hogy a befizetett tagdíjaik egymás közötti újraelosztásával segíteni tudnak majd bajbajutott társaikon. A modern piacgazdaság kialakulása, a szakszervezeti mozgalom fejlődése szükségképpen vezetett el annak felismeréséhez, hogy a szakszervezeti tagdíj, ha nem önsegélyezésre fordítják, hanem helyette erős szakmai szakszervezeteket, országos szövetségeket hoznak létre, olyan erőt jelent az érdekérvényesítésben, amely a „befektetés” sokszorosát jelentő eredményt hoz a szakszervezeti tagok, valamennyi munkavállaló számára. Az MSZOSZ és tagszervezetei 1990-ben, miközben programjukban, céljaikban, működésükben egy - a szociális piacgazdaságban létező - modern szakszervezet alapjait teremtették meg, ehhez anyagi-pénzügyi oldalról a tagdíjak felhasználását tekintve egy múlt századi önsegélyező egylet pénzügyi feltételeit rendelték. Miközben ma már általános a felismerés, hogy a munkavállalók elemi érdekeiért a döntő harcot az országos szövetség és az ágazati-szakmai szakszervezetek szintjén kell megvívni, Európában példátlan módon a tagok által befizetett tagdíj 50-70 százaléka az üzemi-munkahelyi szakszervezeteknél marad. Ennek a helyzetnek a kialakulásában - az alapszervezeteket valóságosan feszítő szociális problémák és a nehéz helyzetben lévő kollégáikon való segítő szándék mellett- nem kis szerepe volt a szakszervezetek különböző szintjei között meglévő bizalmatlanságnak, a „bürokráciákkal” szembeni általános ellenérzésnek, de ki kell mondani azt is, hogy nemritkán a meglévő pozíciók védelmének. Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa elérkezettnek látja az időt, hogy ha gyökeres érdemi fordulat nem is, de döntő változás történjen az érdekvédelem anyagi-pénzügyi feltételeinek biztosításában. Az MSZOSZ tagszervezeteiben 1,8 millió ember tett új nyilatkozatot tagsági viszonyának megerősítéséről, s ez a bizalom újjáéledését, megszületését jelzi. Egyértelművé vált, hogy ma Magyarországon a szakszervezetek azt tudják a munkavállalók számára elérni, amit az érdekérvényesítés keményebb eszközeinek felmutatásával is sikerül kivívniuk. Ma már a tények is mindenki számára bizonyítják, hogy miközben a ma szociális segélyként 1 milliárd forint tagdíj nem vagy alig tud enyhíteni a létező szociális feszültségeken, pusztán egyetlen ütőképes országos szakszervezeti akció, mint például a júniusi figyelmeztető sztrájkfelhívást követő megállapodás, önmagában mintegy 10 milliárd forint pluszjövedelmet biztosított a dolgozók számára. Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa ezért úgy foglal állást, hogy a most elfogadásra kerülő program megvalósításához meg kell teremteni az ehhez nélkülözhetetlen anyagi-pénzügyi feltételeket is. Mind az országos szövetség, mind az ágazati-szakmai szakszervezetek szintjén ütőképes, érdekérvényesítésre felkészült szakértői szervezetre, tisztségviselőkre van szükség. Meg kell teremteni a közös akciók pénzügyi alapját és fel kell gyorsítani a sztrájkalapok feltöltését.Az MSZOSZ kongresszusa felhívással fordul valamennyi szakszervezeti taghoz, tisztségviselőhöz: - Ismerjük fel valódi érdekeinket, az üzemi-munkahelyi érdekvédelem szükséges anyagi feltételeinek megőrzése mellett, közösen teremtsük meg az ágazati-szakmai szakszervezetek és az MSZOSZ érdekérvényesítési munkájának anyagi feltételeit. - Nem a szakszervezeti tagok tagdíjának emelésére, hanem annak hatékony felhasználására van szükség! -A szakszervezeti tagdíjból egyre nagyobb részt fordítsunk az érdekvédelem eszközrendszerére, hogy olyan feltételeket harcolhassunk ki, amikor nem vagy egyre kevésbé szorulnak szaktársaink segélyre, mert biztos munkájuk, tisztességes munkabérük, nyugdíjuk van! MSZOSZ szövetségi tanácsa