Textilmunkás, 1994 (89. évfolyam, 1-11. szám)

1994-01-01 / 1. szám

2 •Textilmunkás BAKAY-NAPOK Egy esztendeje, hogy a Szegedi Textilipari Szakközép- és Szakmunkásiskola felvette BAKAY NÁNDOR nevét. A névadó születésének 160. évfordulója alkalmából megemlékező ünnepséget tartott az iskola. Bakay Nándorról jószerével csak annyit tudnak még a szegediek is, hogy a nevével fémjelzett utcában van egy gyár, amit még ma is spontán egyszerűséggel úgy hívnak, a „Bakay”. Nos, a rendezvény egyik feladatául tűzte ki, hogy legalábbis a róla elnevezett iskolába járó gyerekek e témában többet tudjanak. Nem érdemtelenül, hiszen olyan emberről van szó, ki szűkebb pátriájának jeles politikusa volt a képviselő is. Nevéhez fűződik az Ipar Kamara és a máig is fejlődő Szegedi Ipari Vásár létrehozása. Szinte se szeri, se száma, főként iparpolitikai publikációjának. (Még Kossuthtal is levelezésben állott.) Máig is ható üzenete, hogy ápolni kell és kihasználni a jó értelemben vett lokálpatriotizmust. Okos szóval, értelmes célok felTEXTILMUNKÁS A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének havonta megjelenő lapja Megbízott főszerkesztő: KÁLMÁN GYÖRGYI Szerkesztőség: Budapest VI., Rippl-Rónai u. 2. Levélcím: 1392 Bp. Pf.: 253. Telefon: 112-3868 Kiadja és szerkeszti: a TDSZ Felelős kiadó: KELETI TAMÁS főtitkár Készíti: 94—137. Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató ISSN 0230—3302 mutatásával a város polgárai tudnak és akarnak tenni. Személyes példázata, hogy a mélypontról — a szegedi nagy árvizet követően —, közös akarattal lehet és kell ipart teremteni, ennek jegyében hozta létre előbb a Szegedi Kötélgyárat, majd később a Szegedi Kenderfonógyárat. A névadó példáját követve a mai diákutódok stílszerűen egy korabeli hangvételű — de mai gondjainkra is választ kereső — interpellációval kívánták megkeresni a város polgármesterét. A választ az önkormányzat jegyzője teljes komolysággal adta meg a diákoknak. A kétnapos rendezvénysorozat bővelkedett irodalmi és szakmai vetélkedőkkel, jutott idő egy „társszakma” — szalmafonás fortélyaival is megismerkedni, egy beavatott kézművestől. „A Bakay és kora” műveltségi vetélkedő pedig egy villanásra felidézte a múlt századot. A két nap egyenlege, hogy a gyerekeit, a rendezvényen részt vevő felnőttek egyaránt végig élvezték a történteket (a hét végén sokat hazautazhattak volna és nem tették), érezhetően a felkészülés és maga a megemlékezés összekovácsolta az iskolai közösséget, s talán nem túl merész az a megállapítás sem, hogy a múltat idézve, a jelenre is reményt kaptak —, ha nem is feledve az ipar jelenlegi helyzetét, de példát látva a kiútra. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az iskola és várhatóan a rendszeres évenkénti megemlékezés egy nagyon illetékes személyében „mecénásra” is talált. A kutatás során ugyanis fellelték Bakay Nándor kései utódját, Bakay Kornél történészt (a Kőszegi Múzeum igazgatója), aki minden évben megjutalmazza a legjobb diáktörténészt. Vígh Zoltán A győztes Ismerkedés a régi technikával Érdekvédelmi Nyugdíj-megállapítás, táppénz, lakáscélú támogatások Egyeztető tárgyalások, viták után a véleményeltérések ellenére a parlament elfogadta a társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetését. Eszerint az egészségbiztosítás 336 milliárdból gazdálkodhat 1994-ben, melyből 164 milliárdot a fekvő-járóbeteg-ellátásra, 51 milliárdot gyógyszerre, 30 milliárdot pedig táppénzre fordíthat. A döntéssel kapcsolatban Simsa Péter, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnöke elmondta: az elfogadott törvény sérti a biztosítottak érdekeit, nem az ésszerűségre, hanem a politikai és hatalmi érdekek kiszolgálásra épül. A törvény ellentétes a tb-önkormányzatokról szóló törvénnyel is. Ezért nincs kizárva, hogy az önkormányzatok elnökségei és közgyűléseik az Alkotmánybírósághoz fordulnak, továbbá mérlegelik, hogy az új parlamentnél kezdeményezik a tb-költségvetési törvény módosítását. A nyugdíjbiztosítás 372 milliárd forintból gazdálkodhat 1994-ben. A parlament döntése értelmében a nők nyugdíjkorhatára 1995. január 1-jétől egy évvel növekszik, azaz 56 éves koruktól mehetnek nyugdíjba. Ám a fokozatosság érdekében, aki 1994. december 31-ig betölti a nyugdíjkorhatárt, illetve jogosultságot szerez korkedvezményes, korengedményes vagy előnyugdíjra, átmeneti járadékra, arra még az 55 éves korhatár érvényes. A nyugdíj-megállapításhoz szükséges valorizáció kérdésében a parlament úgy döntött, hogy akinek 1993. december 31. és 1995. január 1-je között állapítják meg a nyugdíját, annak az 1988. évi keresetét 118,5 százalékkal, az 1989. évi keresetét 86,9 százalékkal, az 1990. évi keresetét 52,2 százalékkal szorozzák fel. A nyugdíjkiszámításnál alkalmazott degresszió kérdésében is elvetették a képviselők az önkormányzatok kedvezőbb javaslatát, s ehelyett január 1-jétől az átlagkereset teljes összegét 14 ezer forintig számítják be, 16 001 forinttól 18 000 forintig a kereset 90 százalékát, 18 001 forinttól 30 000 forintig pedig 80 százalékát veszik alapul. A degressziós tábla ennél magasabb összegeinél nem történik változás. S bár a kormány lemondott a járulékalap-szélesítés nagyobb mértékéről, az önkormányzatok teljes egészében ellene voltak. Január 1-jétől 44 százalékos járulékot kell fizetni a választott tisztségviselők tiszteletdíja után. Ilyenek például az alapítványok, a társadalmi szervezetek, azok szövetségei, társasházi szövetkezetek, egyesületek, továbbá a helyi (települési) önkormányzatok választott tisztségviselőinek a tiszteletdíja, valamint a társadalmi megbízatás alapján dolgozó polgármesterek járandósága. A táppénzhez jutás feltételeit is szigorították. A táppénz az előző év átlagkeresetének 65 százaléka, és azoknak jár, akik kétévi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek A megszakítás nélküli keresetképtelenség 31. napjától pedig a kereset 75 százaléka jár majd. ★ Bár a parlament elfogadta a szociális törvény módosítását, az továbbra sem tartalmaz valódi szociális jogokat a rászorulóknak. Január elsejétől a népjóléti miniszter kivételes méltányosságból gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot állapíthat meg legfeljebb kétévi időtartamra annak is, aki legalább három kiskorú gyermeket nevel, s azok közül az egyik 3 éven aluli. A parlament megszavazta a kormány azon javaslatát, miszerint a szociális segéllyel támogatottak hagyatékából (a szociális támogatás összegéig) az önkormányzat részesül, s e jogosultságot hagyatéki teherként bejegyezheti. A törvény újraszabályozta a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának feltételrendszerét is. Ezt az ellátást a ratinélküli-ellátásból kikerülők kaphatják, ha a család egy főre jutó jövedelme nem haladta meg a nyugdíjminimumot (6400 forintot). Az adható összeg ennek 80 százaléka, azaz 5800 forint volt. A jövőben erre a támogatásra jogosulttá válik az, aki a munkanélküli-járadék folyósításának megszűnése után nem tudott elhelyezkedni vagy elhelyezkedett, ám munkaviszonya ismét megszűnt és újabb járadékra nem szerzett jogosultságot, és továbbra is kapcsolatban marad a munkaügyi központtal. De a támogatás megvonható, ha az önkormányzat közcélú vagy egyéb munkát ajánl, de az érintett ezt nem fogadja el. Ebben az esetben a munkanélküli legalább 6 hónapig, de legfeljebb 1 évig nem részesülhet a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából. ★ A kormány rendeletet alkotott a lakáscélú támogatások módosításáról. Ennek megfelelően a jövőben a szociálpolitikai kedvezmény összege a meglévő második gyermek után 300 ezer forint, a meglévő harmadik gyermek után 900 ezer forint lesz. A további gyermekek után járó összeg mértékéről a népjóléti és a pénzügyminiszter dönt. K. S. MI TÖRTÉNT A SZTRÁJK UTÁN? (Folytatás az 1. oldalról.) szándékkal vegyen részt a tárgyalásokon, akkor az eredményt is biztosítaná. Ezidáig semmi bizonyítékát nem adta annak, hogy meg akar egyezni. A munkavállalók eddigi öt ajánlatával szemben a munkáltatói oldal egyetlen ajánlata áll, amely efogadhatatlan, és ezt önök is jól tudják. A felajánlott 10% alapbéremelés méltánytalanul alacsony, a prémiumajánlat követelményei pedig műszaki feltétel oldaláról teljesíthetetlenek. A következő tárgyalás sikere érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a munkáltatói ajánlatot a tárgyalás időpontja előtt legalább 3 nappal kapja meg a tárgyaló csoportunk. A munkavállalók minimum követelései ismertek önök előtt, de félreértések elkerülése miatt azt az alábbiakban megismételjük: — Alapbéremelés 20% 1993. október 1-jétől. — A prémium mértéke 5%os, ha a másodosztályú részarány 4% alatti. A minőségi prémiumhoz ki kell dolgozni a felelősséget és feltételrendszereket. Külön értékelendő a szövödék és a kikészítő munkája. A rendszer kidolgozása és elfogadása a kollektív szerződéshez hasonlóan történik, és olyan szabályzat kidolgozása szükséges, amely egyértelműen tartalmazza a felelősséget és a feltételeket, amelyek mindenki számára ellenőrizhetők. A zalaegerszegi bérelmaradásokat a budapesti bérekhez kell igazítani, valamint a szombati műszakra 50%-os pótlékot, vagy egységesen 400 Ft-ot kell biztosítani. A társaságnál a bértarifarendszer bevezetése 1994. január 1-jétől szükséges. (Az írásban már előzőekben biztosítottak szerint.) Annak érdekében, hogy a tárgyalások minél előbb elkezdődjenek, és a megállapodás létrejöhessen a sztrájkbizottság az alábbi döntését hozta meg a munkavállalók véleményének összegzése alapján: " A sztrájkot határozatlan időre felfüggesztjük, és 1993. december 20-án 6.00 órától minden sztrájkban lévő munkavállaló a saját műszakjában megkezdi a munkát. Ezzel a munkavállalók közössége esélyt kíván biztosítani a munkáltatónak, hogy a zavaró körülmények ne okozzanak a tárgyalás menetében bizonytalanságot. — A sztrájkbizottság mindaddig fenntartja működését, ameddig a megállapodás nem jön létre. — A tárgyalások kimenetelétől függ a sztrájkkészültség végleges megszüntetése. A sztrájkbizottság felkéri a munkáltatót, hogy intézkedései és döntései meghozatalánál szigorúan tartsa be a törvényes előírásokat. Át nem gondolt intézkedései ne zavarja meg az amúgy is törékeny munkabéke fenntartására irányuló törekvéseket. — Amennyiben a sztrájkban részt vevő munkavállalóval szemben retorziót vagy arra utaló intézkedést ad ki, annak következményeit és teljes felelősségét a munkáltatónak kell viselni. A tárgyalás időpontjának — az önök indokait is figyelembe véve — 1994. január 6-ra vagy 7-re javasoljuk kitűzni. Budapest, 1993. december 17. Lutter Tibor, a munkavállalók sztrájkbizottságának vezetője (Zalaegerszeg) Gondos Istvánné, a munkavállalók sztrájkbizottságának vezetője (Budapest) ★ A munkásgyűlés egyöntetű véleménye volt, hogy a munkások nem tartják elfogadhatónak a munkáltatói alapbér-emelési javaslatot, mert az 1%-os emelés csak formális. A prémium-célkitűzést elsősorban azért kifogásolják, mert a kollektív felelősséget kívánja alkalmazni. A dolgozók viszont saját munkájukért tudnak felelősséget vállalni. A rendszer felülvizsgálatát követelik. A munkásgyűlés részleteiről, a megállapodások és a kollektívszerződés-tárgyalás eredményeiről következő számunkban adunk hírt.