Tiszántúli Népszava, 1946. november (2. évfolyam, 252-263. szám)

1946-11-06 / 252. szám

rhlence.i, 1946 november 6, szerda 11. évf. 252. szám TISZÁNTÚLI A 3 Z O C I A' L. D t M O K R A T A PA'f^ T N A R i L A R O A §urkintőség: Bethlen-utca 3. Telefon: 122 Megjelenik hétfő kivételével minden nap KiadóhivatalBethlen-utca 3. telefon: 119,j ujj-----------------------uiessL-----------------------------------i'-----|_j.------------- -|—...........1 .. 1-------bmw,'.............i«Bg.’JUT.JWM..v ■ ...J--------------=k­'.v, =5=53« Ára: 40 fillér A jól informál ,D­ebreczei‘­' ismét kotnyeleske­­dik és ott prókátorkodik, aho­vá senki sem hívta. Természe­tesen most is olyan jól infor­málták, mint mindig. Nemcsak a tényekkel nincs tisztában, de alapvető politikai és közigazga­tási kérdésekben is olyan kép­telenül tájékozatlan, hogy az ember hajlandó volna egész idő feim­ed­vényét tréfának tartani, ha annak inszinuatív hangja és hangulatkeltő tendenciája nem tenné kétségtelenné a támadás célját A Szociáldemokrata Párt el­nöki tanácsa tegnap délelőtti ülésén foglalkozott a ,,Deb­­reczent“ fent említett cikkével és megállapította, hogy az minden sorában a tények elferdítésével és hamis beállításával politikai célokat akar elérni. „Az ellen­­tista győzött a debreceni Szo­ciáldemokrata Párt vezetőségi választásán“ — írja már címe­iben a cikk. Az igazság ezzel szemben az, hogy a végrehajtó­­bizottság 10 megválasztott tagja közöt­t szerepelt a hivatalos listán, a másik kettő pedig pót fognak volt jelölve. Nyilvánvaló tehát a Deb­­reczeni­ szándéka ezzel a való­ságot meghamisító címmel. Azt a hitet akarja kelteni olvasói­ban, hogy a debreceni Szociál­demokrata Párt politikai vo­nalvezetése a jövőben más lesz, mint eddig volt. A szerinte ,,ab­­szolút kisebbségben maadt hi­vatalos lista“ jelöltjei éppúgy a Szociáldemokrata Párt kipró­bált és tántoríthatatlan­ hívei, mint azok, a­kik felé a „Deb­­reczen“ tegnapi szirénhangú cikkét adresszálta. Az elnöki tanács szükséges­nek tartotta ezzel kapcsolatban leszögezni, hogy Magyarorszá­gon csak egy Szociáldemokrata Párt van és ennek az egy Szo­ciáldemokrata Pártnak csak egy politikája van, csinálják azt Debrecenben, Budapesten, vagy az ország bármelyik más váro­sában■ Ezt a politikát az 1945. augusztusában megtartott 34. országos pártkongresszus hatá­rozta meg és ez fejezi ki a ma­gyar szociáldemokraták politi­kai akaratát, akár tetszik ez a debreceni Kisgazdapártnak, akár nem. Ezt a politikát pár­tunk parlamenti frakciója, tit­kári értekezletei és kombinált pártvezetőségi ülései állandóan követik és nincsen semmi szükség arra, hogy annak ru­galmassá tételére pont a „Deb­­reczen“ hívjon fel bennünket. A cikk a továbbiakban a ne­vetségesség határain túl fekvő kombinációkba bocsátkozik- Lapidáris egyszerűséggel kije­lenti, hogy Benkő Károly „a párt főideológusa“ is kibukott és a hivatalos lista „áldozata lett“ dr Erdős Imre, a párt ügyésze is. Majd meglepő logi­kával azt következteti ebből, hogy dr Erdős Imre „természe­tesen“ elveszti ennek következ­tében városi és vármegyei tör­vényhatósági bizottsági tagsá­gát is. Ezzel kapcsolatban az elnöki tanács a következőket állapítja meg. Be­­kő Károly és dr Erdős Imre sohasem voltak tagjai a párt végrehajtó bizottságának, következésképpen nevetséges annak állítása, hogy „kibuk­­ta“ ’ onnan. Benkő Károly, mint egyhangúlag megválasztott oktatási titkár végezte eddig is munkáját és foglalt helyet a pártvezetőségben. Ugyanez áll dr Erdős Imrére, aki mint be­hívott pártügyész és megválasz­tott községi titkár kapta párt­vezetőségi tagságát. Az új párt­­vezetőség és az elnöki tanács foglalkozott a két pártfunc­cio­­nárius személyével és mindket­tővel szemben teljes bizalmát nyilvánította és tisztségükben megerősítette őket. Kár volt tehát a „Debreczen“ üdvrivalgása a két elvtárs vélt eltávolításával kapcsolatban. Mindketten fokozott lendülettel és következetességgel folytatják munkájukat a párt és a magyar ■dolgozó osztály érdekében. A cikknek az az állítása pe­dig, hogy dr Erdős Imre a vá­lasztások következtében elveszti törvényhatósági mandátumát, a politikai járatlanságnak olyan fokára vet fényt, amelyről csak mosolyogva lehet megemlékez­ni. A pártvezetőségnek 16 tagja van. Ezzel szemben a szociál­demokrata városi mandátumok száma: 24. Nyilvánvaló tehát, hogy a két tagságnak semmi köze nincs egymáshoz, amint­hogy tény az, hogy a 24 tagból eddig is csak 6 volt egyben a pártvezetőség tagja. Legcsodálatosabb azonban az egész okoskodásban az, hogy tőlünk a pártvezetőségi tagság­ból való vélt kibukás miatt is a bizottsági tagság megvonását kívánja, akkor, amikor a Kis­gazdapárt országos vezetősége által a pártból kizárt Lévay Zoltán még ma is a debreceni Kisgazdapárt nevében ágál a közgyűléseken. Mikor pedig az igazoló választmány ülésén megkérdezték Őry Istvánt, a párt elnökét, hogy a Kisgazda­­párt nevében vesz-e rés­zt Lé­vay Zoltán az üléseken, váll­­vonogatással válaszolt, nyilván nem akarván dezavuálni a párt­ból kizárt képviselőt, íme a kisgazdapárti logika „salto mortale“ -ja. Az elnöki tanács foglalkozott a továbbiakban a Kisgazda Párt vasárnapi választmányi ülésén a Szociáldemokrata Párt­tal kapcsolatban elhangzott ki­jelentésekkel és megállapította, hogy abban ugyanazok a ten­denciák érvényesülnek, mint a fenti cikkben. A Szociáldemo­krata Párt nem akarja a vá­lasztójog szűkítését, de semmi­képpen sem hajlandó arra, hogy a Kisgazda Párt többségének biztosítása végett olyanoknak is választójogot adjon, akik ezt a demokrácia ellen használják fel a közelmúlt tanulsága szerint s végső céljuk az, hogy hatalom­ra jutván, minden dolgozótól megvonják a választójogot. Na­gyon téved a Kisgazda Párt, ha azt gondolja, hogy ebben a bántsa a parasztot“, ugyanak­ szándékban Szeder Ferencet és Takács Ferencet nem találja egységesen „Szakasitsék“ mö­gött. Semmi kifogásunk nincs az ellen, ha a Kisgazda Pártnak „az az elve, hogy paraszt ne kor azonban ne várják tőlünk azt a szívességet, hogy az ő intrikái következtében a Szo­ciáldemokrata Párt régi és ki­próbált harcosai a feltámadni akaró úri rend és az előretörő tőkés osztály helyett egymás el­len fordítsák fegyvereiket A magyar munkásosztály pártjai­ban és vezetőiben egy és szét­­bonthatatlan még akkor is, ha a Kisgazda Párt debreceni vá­­­­lasztmánya ezt máskép sze­­­ret­né. Világpolitika A külügyminiszterek meghallgatják Olaszország és Jugoszlávia képviselőit Küszöbön élt a polgárháború Spanyolországban Nagyyork, november 5. (AFP) A külügyminiszterek tanácsá­nak hétfő délutáni ülésén Molo­tov javaslatára Byrnes amerikai külügyminiszter váltotta az el­nöklést azzal a feltétellel, hogy a tanács tagjai az előző érte­kezleten megállapított egyez­ményhez képest váltják az el­nöki székben. Byrn­es indítványozta, hogy a tanács kezdje meg azonnal azoknak az ajánlásoknak a ta­nulmányozását, amelyeket a párizsi értekezleten Olaszor­szággal,­­ Bulgáriával, Romániá­val, Magyarországgal és Finn­országgal kötendő békeszerző­dés tárgyában előterjesztettek , amelyek tekintetében a négy nagyhatalom között még nem jött létre egyetértés. A tanács elfogadta ezt a tár­­­­gyalási rendet és azonnal az Olaszországgal kötendő béke­­­szerződés 3-ik cikkelyére rátért, amely Olaszország és Jugoszlá­via határaira vonatkozik. Molotov szerint különbséget kell tenni Olaszország és Jugo­szlávia között, tekintettel arra, hogy Jugoszlávia a győző álla­mok közé tartozik. Azt ajánlot­ta, hogy a jugoszláv javaslatot utasítsák beható tanulmányo­zás céljából a helyettes külügy­­miniszterek elé. Byrner ellenezte ezt a javas­latot. s ez a kérdés újból a külügy­miniszterhelyettesek elé kerül , mondotta­l, akkor odajutunk vissza, ahol április­ban voltak. Berüj támogatta Byrnes fel­fogását. Hosszabb vita után Uyrnes azt kérte, hatalmazzák fel arra, hogy m­eghívja Olaszországot és Jugoszláviát. A tanács tagjai igenlő választ adtak. Ennek kö­vetkeztében az értekezlet fő­titkárságát utasította, hogy ked­den délután fél négy órára hív­ják meg Olaszország és Jugo­szlávia képviselőjét. A tanács ezután áttért az olasz békeszerződés 10-ik cik­kelyének megvizsgálására, mely az osztrák-olasz határra vonat­kozik. Mototov ellenezte, hogy a szerződésbe beleillesszék a tiroli lakosság helyzetéről szóló sza­kaszt, álláspontját Byrnes ész­revételével szemben is fenntar­­totta . A jóvátétel­ kérdés ugyan­­csak hosszabb vitára adott okot A párizsi értekezlet annak idején saját, amelynek alapján Jugo­szlávia és Görögország egyfor­mán 100 millió dollárt kap jó­vátétel címén Olaszországtól. Molotov kijelentette, hogy ez a megoldás nem méltányos an­nál is inkább, mert Jugoszlávia amúgy is sérelmet szenvedett an­nak következtében, hogy nem kapja meg Triesztet. Azt java­solta, hogy Jugoszlávia a jóvá­tételi összeg kétharmadát,­­ Görögország pedig egyharmadát kapja. Bevin és Byrnes ellenezték Molotov javaslatát. Ezután Byr­nes kérte az elnöki székből, te­kintettel a fennnálló ellentétek­re, térjenek át más kérdésre. Molotov utalt arra, hogy még nem történt semmi az Albániá­nak járó jóvátételről. Byrnes megjegyezte, hogy a párizsi ér­tekezlet semmiféle határozatot­­ nem hozott ebben a kérdés­ben. A tanácskozást fél nyolckor félbeszakították és folytatását keden délutánra halasztották. Párizs, nov. 5. (AFP.) Spa­nyol köztársasági körökben a legnagyobb felháborodással fo­gadták azokat a híreszteléseket, amelyek a spanyolországi le­tartóztatásokról szólnak. Meg­állapították, hogy Franco egy­szerűen ürügyet keres arra, hogy megindítson egy új ter­ror­hullámot. Azt mondják, hogy Spanyolországot „kommunista“ veszély fenyegeti. Harcikocsik s tüzérséggel nagyszabású katonai színjátékot rendez partizánok ellen. (MTI.) London, nov. 5. Az angol rádió jelentése szerint a madridi kormány szóvivője cáfolja azo­kat a híreszteléseket, hogy Madridban Franco-ellenes álta­lános felkelési kísérletet lep­leztek volna le. Cáfolja azt is, hogy a kíséret elfojtása során tömeges letartóztatásra került volna sor. Bukarest, november 5. Groza vámúniót és az útlevélkényszer eltörlését kívánja Magyarország­gal — írja a Világosság október 30-i száma — és rámutat arra, hogy annak idején azért nem akart Groza találkozni Tildy Zoltán akkori miniszterelnök­ke, nehogy bárki is azt higgye, hogy határkérdésről folyik eset­leg a megbeszélés. A párizsi döntés előtt bizo­nyos tartózkodást tanúsított, de most, miután minden akadály elhárult ez útból, a két nép kö­zött megnyílhat a barátság felé vezető út. (MTI.) # * * * Lefokozzák az állásvesztésre ítélt tisztek­ei és alti­szterei kormányrendelet értelmében azt a tisztet és tiszthelyettest, akit a polgári igazoló eljárás során jogerősen állásvesztéssel, vay- ezzel megfelelő más hát­ránnyal sújtottak, a honvédel­mi miniszter minden alakszerű eljárás mellőzésével lefokozza. A polgári igazoló eljárás során nyugdíjazással sújtott tiszt és tiszthelyettes ügyében a honvé­delmi miniszter határoz afelett, hogy az esetleges lefokozás kérdésében való állásfoglalás céljából eljárás indíttassák­­ e. A Magyar Jóvátételi Hivatal felhívása az Egyesült Nemzetek polgáraihoz A fegyverszüneti egyezmény 13-ik pontja értelmében a ma­gyar korrikéminnnk helyre kell állítani az Egyesült Nemzetek­nek és azok polgárainak m­a­­gyarországi tulajdonait és jo­gait. A Jóvátételi Hivatal au­gusztus 23-án felhívást tett közzé, amelyben felhívja azo­kat az Egyesült Nemzetekhez­­ tartozó . _____ melyeket, akiknek tulajdona kárt szenvedett, hogy kártéríté­si igényüket jelentsék be a Jó­vátételi Hivatalnál A hirdetmény közzététele óta olyan békeszerződés tervezet készült el, amely szerint a kár­térítést igénylőknek egy év áll rendelkezésük­re igényeik be­jelentésére. Minthogy tehát a békeszerződés a kártérítési igé­nyek bejelentésének kérdésében­ndelkezett, a Jóváttett Hiva­­...Pilisíyófa érvényét veszti.

Next