Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-03 / 1. szám

2 BEBlimit—. NAPI*0 Totabántén ^ A bánya- és energiaügyi minisztérium mély fájdalommal jelenti, hogy Tatabányán, a tl.sz. aknán 1959 december 30-án éjjel, eddig még ki nem derített okból súlyos súrtólégrobbanás történt, melynek 81 hős bányász esett áldozatul. A mentési imunkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul megindultak s a mentésben részvevők a munkálatokat a legnagyobb önfeláldozással végezték. Ennek köszönhető, hogy 14 bányász életét sikerült megmenteni. A bányaszerencsétlenséget követően a Magyar Dolgozók Pártjának és a ..Magyar Ménköztársaság minisztertanácsának képviseletében a helyszínre utazott: íierő Ernő főtitkárhelyettes, államminiszter, Vas I Ibván, a Politikai Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke és Czolber Sándor, a Központi Vezetőség • tagja, bánya- és energiaügyi miniszter. A vizsgálat a szerencsétlenség pontos okának felderítésére tovább folyik. A minisztertanács a bányaszerencsétlenség áldozatait a Magyar Népköztársaság hősi halottainak nyilvánítja és temetésükről állami költségen gondoskodik. A kötelességük teljesítése közben hősi halált halt bányászok hozzátartozóinak a minisztertanács családonként kétezer forint gyorssegélyt utalt ki és elhatározta, hogy az özvegyeknek járó nyugdíjon felül az összes árvák neveltetését 18. életévük betöltéséig állami költségen biztosítja. A bányászszerencsétlenség hős áldozatainak temetése 1951 január 2-án 13 órakor volt Tatabányán. A temetésen a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, valamint az összes társadalmi szervezetek képviselői megjelentek. Eltemették Tatabányán a munka hősi halottait Kadar Janón elvtárn mondott búcsúbeszédet Portunk Központi Vezetésége nevében Kedden délben a tatabányai újtelepi temetőben helyezték örök nyugalomba a tatabányai báraszerencsétlenség hősi halottait. A temetésen ín eljelentek: Gerő Ernő, Révai József, Kádár János elvtársak, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke. Dobi István, a minisztertanács elnöke, Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter. Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára. Péter Gábor elvtársT altábornagy, az államvédelmi hatóság vezetője. Slavián István elvtárs, a bányász-szakszervezet főtitkára. Osztrovszky György elvtárs, a Tervhivatal elnökhelyettese. Párdi Imre elvtárs, a Komárommegyei Pártbizottság titkára, az MSZP tatabányai szervezetének, a helyi hatóságoknak.. Szakszervezeteknek és tömegszervezeteknek képviselői, a tatabányai «zénmedence dolgozói. — Elhunyt mangasztestvéreink a munka hősi halottak De bennük 'nemalluk a termelés,.frontjáról kiesett 'dolgozókat is jászolja Pártunk, hu- Wm drága 'elvtársainkat, a munkás, osztály forradalmár harcosait. A magyar kommunistáknak, Pártunknak harca — mint Rákosi elvtárs mondotta — az illegalitás viszonyai között éppen úgy, mint a felabadulás óta.. Pártunk egész története myarán összeforrott, egy volt a bányászság legjobbjai tuti karaival. Az elnyomás évei alatt a bányászok legjobbjai, nehéz harcát vívó Kommunista Pártunkkal együtt hirdették a reményt, a megtörhetetlen hitet a Munkásosztály, szivében élő nagy reménységet, a munkásosztály szocialista’ hazája, a nagy dicsősége Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Boldog szivvel köszöntötték a hajnal hasadását, hazánk, munkásosztályunk felszabadulását. Sztálin fiainak, harcosainak eljövetelét. — És azóta, 1945 április 4.e óta júrtunk minden harcában a szárnyakat kapott munkás osztály küzdő seregében, az első sorokban ott me. fi cielték. bányásztestvéreink, közöltük, ebben a nagy szerencsétlenségben most elhunyt dolgoskezű, harcos brínyásztestvéreink is. Gyülelemre vi*s*iik a nagy «gyet, ante’yéel ételüket áldozták . Emléküket, gyászoljuk és kegyelettel megőrizzük, de dolgozunk és harcolunk tovább. Küzdenünk •kell, mert elhunyt bányásztestvéreink özvegyei, árvák hátrahagyottai boldogabb jövőjét építenünk és védelmeznünk. az elhunytakkal v.embeni «zent kötelesség ütik. — A legnagyobb tiszteletet étidő, kintnek akkor adjuk meg, ha a sorból kiesetteket pótolva, erőinket, tudásunkat megfesd-lve még nagyobb lendülettel, elszánt> igyál' dolgoznál és táncolnak tovább. A Párt Központi Vezetősége nevében fogadom itl a meghalt bányászok sírjánál, hogy rájuk gondolva, még magasabbra emeljük a munkásosztály szent zászlaját, amely alatt ők is éltek, dolgoztak és harcoltak. Győzelemre visszük a nagy ügyet, amelyért dolgoztak és életüket áldozták. — A munkástársaim, elvtársak, elvtársitok! Legyetek erősek. Állhatatosak és szilárdak. Mutassátok meg barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a bányászok hősi népe és a di. e.sőssége S munkásosztály, e szerelmsebeliség nyomán, bár szívünkben igáz van. im’g keményebben, még eredményesebben dolgozik és harcol, megy előre új harcok, új győzelmek felé. Szerencsétlenség és bánat, na A sírok előtt a néphadsereg, a államvédelmi hatóság és a rendőrség díszszakaszai sorakoztak fel. Csajkovszkij gyászindulójának hangja után Kádár János elvtárs, az MDF Központi Vezetősége nevében búcsúztatta a munka hősi halottait. — A megrendítő súlyos szerencsétlenség, amelynek áldozatul esett 8 tatabányai bányász dolgozó, gyásza bontott számos családot. A munka hősi halottai között, fiatalok, meglett korúak és idősek is vannak. A testvérét, rá szülőjét, ki élettársa gyászolja az elhunytakban. De a sztrémesétlenség híre a közvetlen n nokon túl: mély gyásszal tölti egész munkásosztályunkat, egész dolgozó nénjünket. Bányász testvéreink halála mély gyásszal és együttérzése tölti el munkásosztályunk dics pártját, harcos vezetőnket, a kommunisták százezres tömegeit hazánkban, a Magyar Dolgozók Pártját, törjön meg minket, tegyen meg acélosabbá bennünket, erősítsen meg nőnket ,hitünkben és elszántságunkban, abban az eltökéltségünkben, hogy szabad éterünket, békénket tűzön,vizen áld minden nehézség leküzdésével győzelemre visszük. — Ezek az én búcsúszavaim, ezekkel harcos bányásztestvéreink szellemében búcsúzó in Pártom nevében, elhunyt ,testvérein letol. Meghajtjuk emlékük előtt, a Párt zászlaját .— fejezte be beszédét Kádár János. ■ szerencsé(len** és$ áldozatai a nemzet lur«»ttai A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nevében Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter beszélt. — A Magyar Népköztársaság Ezután Varga Barnabás, Kossuthdíjas sztahánovista vájár, Tatabánya és az egész ország bányászai nevében vett búcsút a hősi halottaktól. Mi, bányászok, még soha sem voltunk olyan megbecsült emberek, olyan megbecsült tagjai a társadalomnak, mint a felszabadulás óta egyre fejlődő népi demokratikus országunkban — mondotta, majd így folytatta: — Most itt, sírotoknál fogadalmat teszünk arra, hogy minden erőnkkel és tudásunkkal továbbvisszük a harcot. Helyetekbe állunk, drága barátaink. Vállvetve, sziklaszilárd helytállással és kemény akaratta visszük előre a szocializmus építését, hazánk, népünk boldogabb jövőjét. Fogadjuk, hogy mindennapi munkánkban, termelésünk fokozásával erősíteni fogjuk a népek szabadságáért harcoló embermilliók szilárd béketáborát amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet. Fogadjuk, hogy azokat a feladatokat, amelyeket győzelmünk szervezője és vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak bölcs vezére. Rákosi Mátyás elvtárs elénk táz, maradéktalanul teljesíteni fogjuk. Ezután dr. Krieger György esperes-plébános gyász-szertartást végzett el és gyászbeszédet mondott a síroknál. A gyász-szertartás végeztéve az Internacionál és a Chopin-gyászinduló hangjai mellett leeresztetkormánya nevében veszek búcsút a munka frontján elhunyt bányász hősi halottaktól — mondotta. — A Magyar Népköztársaság kormánya legmélyebb részvétét fejezem ki azoknak, a bányászcsaládoknak, akiket ez a szerencsétlenség érint. A hősi bányászhatottak a nemzet, hatottal. Az özvegyeket és árvákat biztosítom arról, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya messzemenően gondoskodni fog megélhetésükről, a gyermekek felneveléséről. Alá még nem tudjuk határozottan megállapítani, hogy ezt a szerencsétlenséget mi okozta, de folyamatban van a legszigorúbb vizsgálat, amelynek ki kell derítenie a szerencsétlenség okát. Mindent el fogunk követni, hogy a bányák üzembiztonságát a legmagasabb fokra emeljük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a bányászok életét fenyegető veszélyeket. — Nagy fájdalom minden magyar dolgozónak, de elsősorban a magyar bányászoknak, társaik halála. Hősi ha’ált’ halt testvéreink emléke kötelez bennünket arra, hogy ne kisebb, hanem még nagyobb részt vállaljunk az előttünk álló nagy feladatok meg a’húséinál. — Itt, ezeknél a koporsóknál, halott testvéreink szent emléke előtt, az ő szellemükben fogadjuk meg, hogy a dolgozók életét — minden nehézséget leküzdve — szebbé fogjuk tenni. — Búcsúzom tőletek, drága bányásztestvéreim, a szocializmust építő munka hősi halottai. A Magyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar dolgozó nép szívébe zárt benneteket és örökre meg fogja őrizni hősi emléketek.tek a koporsókat, a sírokba, amelyeket csakhamar belepett a koszorúk tömege. Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára hatalmas vörös koszorút küldött, amelyet Gerő Ernő elvtárs főtitkárhelyettes helyezett el. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Kádár János elvtárs és Révai József elvtárs főtitkárhelyettesek, az Elnöki Tanács és a kormány nevében Rónai Sándor elvtárs, Dobi István és Czottner Sándor, a SZOT nevében Apró Antal elvtárs, a Bányaipari Szakszervezet nevében Havrán István elvtárs, a néphadsereg nevében Supka Kálmán őrnagy koszorúzták meg a sírokat. S mer kiket gyászoljuki kegyelettel megőrizük, de dolgozunk es harcolnk tovább A bányászok minden erejükkel és tudásukkal tovább folytatják a széncsatát Vu Siu-Csuan Pekingbe érkezett Vu Siu-Csuan, aki a Kínai Népköztársaság küldötte volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, visszaérkezett Pekingbe. Fogadására megjelent Kuo Mo-Zso, több magas rangú személyiség és a népi szervezetek több mint 200 képviselője. Kuo Mo-Zso üdvözlő beszédében kijelölhette: .Bár a Biztonsági Tanács az amerikai imperialisták nyomására elvetette igazságos indítványunkat, a világ népei tisztán láthatták, hogy az Egyesült Állantok agressziós hatalom, amelyet meg kell büntetni. 1951 JANtJÁB Az állattenyésztés körültekintő megszervezése biztosítjuk a minisztertanács határozatának végrehajtását megyénkben az állattenyésztés fejlesztésével .A kapcsolatos számos feladat közül nézzük elsősorban mik a feladataink szarvasmarhatenyésztés terén.Tola megye szarvasmarha tenyésztése országos viszonylatban vezetőhelyen áll és ezt a helyet kell, hogy továbbra is biztosítsuk . megyénk számára. Megyénkben megvannak azok az adottságok, amelyek a minőségi szarvasmarha tenyésztéshez szükségesek- és ezeken, az adottságokon kívül, ami a legfontosabb, kiváló jó tenyészanyagunk van, amit a bonyhádi piros-tarka marhákban tálalunk meg. A minisztertanácsi határozatban az állattenyésztésen keresztül a dolgozók életszínvonalának emelése van célul kitűzve és ennek szem előtt tartása mellett fogunk állattenyésztési tervünk végrehajtásához szarvasmarha tenyésztési vonalon. Dolgozó parasztságunknak sosem szabad szem elől téveszteni, hogy állattenyésztés nélkül nincs mezőgazdaság, de nemcsak a mezőgazdaság bénulna meg állattenyésztés nélkül, hanem súlyos kihatással volna ez iparunkra is. Mezőgazdasági vonatkozásban látjuk azt, hogy az okszerű szarvasmarha tenyésztés milyen jövedelmet biztosít a gazdáknak és ezen keresztül azt is látjuk, hogy mit adunk a városi dolgozóknak élelmezésre és iparunk feldolgozására. Nézzük közelebbről legfontosabb élelmezési cikkeinket: hús tej, vaj, sajt stb. melyek mind állati termékek, de ezek korántsem merítik ki állattenyésztésünk jövedelmi forrásait. Számításba kell vennünk, hogy az iparunk részére is mennyi mindent biztosít az állattenyésztés, pld a csontok, nagyobb és tömörebb darabjait gombok, késnyelek stb. készítésére használják fel, másokból glicerint, zsiradékot vonnak ki, a zsírtalanított csontokból enyvet főznek, a zsírtalanított, enyvtelenített csontanyagot állatok takarmányozására használják fel (foszforsavas mész) vagy műtrágyagyártáshoz (foszfortrágya). Az állatok bőrét lábbelikké nyergekké, bútortartozékokká, szerszámokká, hajtószíjakká, kesztyűkké, stb dolgozza fel iparunk. Állataink szőrözését matracok, kefék, ecsetek, kalapok stb. készítésére, a szarurészeket fésű, szaruliszt gyártására. — A vér szárítva mint értékes takarmány kerül felhasználásra. A fentieken kívül az állati termékeket és állati anyagokat még számtalan formában tudjuk felhasználni és mindezek szem előtt tartása mellett nem szabad, hogy közömbös legyen egy dolgozó előtt sem állattenyésztés -fejlesztési tervünk hordereje. Szarvasmarha tenyészünk tervszerű teljesítésével súlyt kell helyeznünk a minőségnyésztésre. A minőségi tenyésztő elsősorban fontos, hogy dolgozótrasztságunk állattenyésztő és nédig állattartó legyen. Kormányünk biztosítja a köztenyésztés szere a minőségileg legkiválóbb állatokat, az anyaállatlétszám flembe vétele mellett szükséges miyiségben is. Ismerve Tolnain dolgozó parasztságának állatszer ® és állattenyésztői kedvét, bizt: tudjuk, hogy a minisztertanácsiorozatot nemcsak teljesíteni fő, hanem azt túl is teljesítjük. Az állattenyésztés fejlesztése Iderkor a legfejlettebb szílista állattenyésztés irányelvei 1 ján, a micsurini biológiai tudós iránymutatása mellett haladva: Szovjetunió állattenyésztési tue és kutatói által elért eredmét szem előtt tartása mellett kell, haladjon. Szarvasmarha tenyésüknél az egyedek kiválogatásai lett elmaradhatatlan feltétel a íimányozás kérdése, mert ezen belül tudjuk biztosítani a nagyobb emelékenységet mind tenyésztés, s a termelékenység vonalán. Eredményeink eléréséhez hatékosan felhívjuk dolgozót rasztságunk figyelmét a tenyés szerződésekre, mert ezeken belül tudjuk biztosítani a minőségi nyészállat utánpótlását. Nem sík megyénkben előfordulni annak, 1ogy minőségi tenyésztésre meg fii borjú is levágásra kerüljön, s minden gazdának át kell érezni, hogy az esetleg nála feleslegessé; egy borjúra is népgazdaságnalszüksége van. A tenyészállatajánláson kívül a termelékenységi szarvasmarhatenyésztésünknél súlyt kell helyezni a fejési átló növelésére. Nem lehet közömbös gazda számára sem, hogy tehenet vagy 5000 liter tejet ad. Ezáltal n csak saját jövedelmét növeli, ha városi dolgozóink élelmezési szítfalát jobbá téve hozzájárul életi vonalunk emeléséhez. Végül pedig rá kell, hogy világunk arra, amivel minden gazdát tisztában kell lenni: több állat—f trágya ,a talajerő visszapótlásával több termés, több termés után • 1 jövedelem és ezáltal az általi életszínvonal emelkedése, miáltal segítjük a szocialista Magyaron minél gyorsabb felépítését. Gyimesi Henri út. csop. vez. Mikus Sándor és felesége 5850 forinto kapott az évégi zárszámadásnál Jó eredmények a gyönki tszcs-ben A gyönki ,,Vörös csillag” termelőszövetkezeti csoport, zárszámadása befejeződött. Elég jó eredményt értek el, munkaegységenként 19 forint 20 fillér jutott. A legtöbb munkaegységet dolgozott Mikus Sándor, aki 248 munkaegységet ért el. Mikus Sándor a 248 munkaegységre kpott 4750 forintot, a felesége 55 munkaegységre kapott a férjén kívül 1100 forintot. Iaszk Frigyes harmMil magával 504 munkaegységet dolgozott. Az 594 munkaegységre kapott 8<MI forintot. K. Molnár Mihály másodmagával dolgozott 399 munkaegységet, a keresetük értéke 7613 forint. Ugyanakkor Kerekes István mint termelési felelős az egész évben 16 munkaegységet dolgozott és a 16 munkaegységre 304 forintot kapott a termelőszövetkezeti csoporttól. Azzal érvel, hogy ő termelési felelős és azért nem tudott dolgozni a csoportban. Nyilvánvaló, hogy nem is akart időt szakítani arra, hogy dolgozhasson a termelőszövetkezeti csoportban. Kerekes István úgy gondolta, hogy ő, mint termelési felelős nem igen törődik a csoporttal, hanem elhanyagolja. Azért, hogy termelési felelős, a többihez arányosan dolgozhatott volna, a 16 munkaegységnél sokkal többet, úgy mint ahogy a fent felsorolt elvtársak. Nieder Magdolna és két tesh 1950 szeptember 20-án léptek bt termelőszövetkezeti csői». . . és október 15-ig, vagyis három hét a! teljesítettek 38 munkaegységet. H man: három hét alatt 800 forit kerestek a csoportban. Ez a bár testvér megmutatta azt, hogy R. is akar dolgozni és megbecsülik csoportot. A gyönki „Vörös csillag” ten?: 1őszövetkezeti csoportot hátrált a munkájában az, hogy a hizlaltnemzeti vállalattól nem rendes) kapják az abraktakarmányt. Aportnak ez nagy lemaradást él azért, hogy nem tudják elég megelelően takarmányozni a göbölkét. De attól eltekintve, hogy ne tudnak rendesen takarmányom azért a versenykihívást megteli egymás között a göbölyösök. Tarsoly László kibúvta hizlalt versenyre B. Molnár Mihályt, ha a hat hónapi hizlalási idő e ; magasabb súlyeredményt fogom. Ezt a kihívást B. Molnár Mihály elfogadta. Laszk Frigyes, a csoportelnő és a párttitkár voltak pártiska, és az ott tanultak alapján fogja vezetni a csoportot és az űzer pártszervezetet. Fevilágosító múltával elérik, hogy a csoportba a pártszervezetbe minden egyest behoz magával egy két tagot, így fejlesztik önmagukat és a pátszervezetet is.