Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Szépen halad az aratás a decsi határban A begyűjtés terén még vannak hibák Szerte a határban nap mint nap szaporodnak az ősziárpa keresztek. Egyre több dolgozó paraszt fejezte be ősziárpa és megkezdte a búza és a rozs aratását. Decs község határában is csaknem teljes egészében befejeződött az őszi árpa aratása. Az aratás során a község III. típusú termelőcsoportja járt az élen, majd példáját követték az 1. típusú termelőcsoportok és az egyéni dolgozó parasztság is. Ennek az eredménye lett az, hogy az árpa aratása mellett a községben már közel 70 hold búzát is learattak. Az ősziárpa aratása még a legeltető társulatnál nincs befejezve, amit részben a munkaerőhiány, részben pedig a kaszáltság gátolt meg. Kiss Antal a községi tanács elnöke elmondotta, hogy az ősziárpa aratásának befejezése után a dolgozó parasztság megkezdte az előcséplést. Az előcséplés során megállapították, hogy árpából körülbelül 16 mázsás holdankénti átlagtermést fognak betakarítani. A tűzrendészetet is megszervezték, a kijelölt szérűkben kikészítették a megfelelő mennyiségű vizet és a tűzrendészeti felszereléseket. Állandóan őrséget tart öt dolgozó paraszt egy tűzoltó parancsnoksága alatt, akik szükség esetén azonnal meg tudnak jelenni a helyszínen. Kis elvtárs rámutatott azokra az eredményekre és a hibákra is, amelyek a begyűjtés terén felmerülnek. Elmondotta, hogy a tojásbegyűjtésben Arnódi Vendel 108, ifj. Gombár István 110, Fleiser József pedig 120 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A baromfi beadsában Ringeiner János 12 holdas középparaszt 55 százalékra Lőrinc Antal 8 holdas 60 százalékra teljesítették beadásukat. A szénabeadás terén Bence József 13 holdas középparaszt, aki a tanácselnök helyettese mutat jó példát. Beadását 100 százalékra teljesítette...a jó példát követték . Laskai József 6 holdas és Dénes Sándor 7 holdas dolgozó parasztok is, akik szintén 100 százalékig teljesítették szénabeadási kötelezettségüket. A szénabegyűjtés terén sokkal jobb eredményeket is lehetett volna elérni, ha a földművesszövetkezet ügyvezetője nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy csak hetenként kétszer vegyék át a begyűjtendő szénamennyiséget. Több esetben előfordult azonban az, hogy amikor a dolgozó parasztság a szénamennyiséget elvitte a begyűjtőhelyre az ügyvezető utasítására, azzal lettek elküldve, hogy ma nem vesszük át, majd hozzák akkor, amikor átvevőnap van. Az átvevő napokon is a legtöbb esetben késő reggeli és kora délutáni órákban vették át a szénát, amikor a dolgozó parasztság már javában dolgozott kint a határban. A baromfi- és a tojásba gyűjtésnél is mutatkoztak hibák. A tojásbegyűjtést főleg „C“ vételi jegyre szorgalmazta a szövetkezet és nem végzett felvilágosító munkát a dolgozó parasztság között és a ,,B" vételi jegyre alig tudtak egy keveset begyűjteni. A baromfi átvételnél pedig olyan hibák fordultak elő, hogy a földművesszövetkezet rendelkezésére álló tágas helyiség igénybevétele helyett ketrecekbe tömörítették a baromfit, ahol több elhullott. Amikor a tanácselnök felszólította a hanyag munkát végző ügyvezetőt, azt a választ kapta,hogy a tanács ne irányítsa a földművesszövetkezetet. A helyi pártszervezet fektessen az eddiginél sokkal nagyobb súlyt a szövetkezet munkájára és a tanáccsal, valamint a tömegszervezetekkel karöltve próbálják jó útra téríteni az ügyvezetőt, hogy az ne csak a lányokkal foglalkozzon, hanem töltse be kellően a szövetkezet által reá háruló feladatok KÖNI VJSMERI E l ES Hámori Ottó: Én, Károlyi Gábor fogadom . . . Károly Gabi esztergályos. A műhelyben a legjobban dolgozó ifjúmunkások közé tartozik. Apja szintén az üzemben dolgozik, régi harcos ember, aki ma is keményen megfogja a dolog végét. Gabi hamarosan, élre kerül, csak egyetlen komoly „vetélytársa” van: Verebes Sanyi. Régi barátok, nagyon szeretik egymást, de valami mégis megzavarja eddigi mély barátságukat: ugyanazt a kislányt szeretik. Ez még nem borítaná fel a régi, jó viszonyt, azonban valami rettenetes dolog történik. Valaki elrontja Veres Sanyi gépét s emiatt ideiglenesen lemarad a versenyben. A gyanú barátjára, Károly Gabira terelődik. Gabi előtte való este bennmaradt a gyárban, saját gépén hajtott végre valami újítást. Veres Sanyi meginog, nem hisz barátja ártatlanságában. Elidegenednek egymástól. Gabit nagyon bántja, hogy nem tudja igazát bebizonyítani. Elkeseredését fokozza, hogy legjobb barátjai és a régi munkatársai sem hisznek ártatlanságában. Az ellenség, a műhely szociáldemokratái kihasználják a fiú sértődöttségét és igyekeznek őt maguk mellé állítani. Többek között arra akarják rávenni, hogy ne vállalja a pártszervezet jelölését és ne vonuljon be tisztképző tanfolyamra. Azzal próbálnak a fiúban bizalmat ébreszteni, hogy megígérik neki, hogy segítenek leleplezni a bűnöst, aki miatt ő kártevő hírébe keveredett. Gabi gyanút fog, átlát az ellenség mesterkedésein, mindent elmond a párttitkárnak. Az ő tanácsára látszólag belemegy a játékba, így sikerül is az ellenséget leleplezni. Elérkezik a bevonulás ideje. Károly Gabi nagy lelkesedéssel veti bele magát a tanulásba. A kiképzés kemény, a tanulás nem könnyű, de a fiú állja a sarat, jó tiszt akar lenni. Ezt a történetet mondja el érdekesen és sok tanulsággal Hámori Ottó. Erénye a könyvnek, hogy a történetet mindvégig könnyedén, elevenen tudja elmondani, képet ad a honvédség életéről és művészi eszközökkel mozgósít az ellenség gyűlöletére és a haza megvéésére való felkészülésre. ÄP X. Ó szekszárdi gimnázium tanulói és tanárai saját erejükből rendbehozták a természettudományi szertárat rck megmentett, és a KM által időközben kiutalt kísérleti eszközei pedig polcokon, padban, üveg nélküli roncsszekrényben, vagy szekrény tetején porosodtak. Az iskola tanári testülete és ifjúlét és ifjúsága átérezve a természettudományi oktatás fontosságát saját erejéből látott, neki az előadóterem és a szertáraik rendbehozásának. Januárban elhatározták, hogy a Pártunk kongresszusára a fizikai előadótermet rendbehozzák és átadják rendeltetéseinek. Az elhatározást tett követte. Megalakult, a javító brigád Merő László kartárs vezetésével és nagy lendülettel megindult a munka, gyalukkal, kalapáccsal, vésőkkel, ecsettel. 60 centiméter magas emelvényre előadó asztalt építettek 10 darab hathét személyes romasztalt helyrehoztak. Kijavították, illetve átszerelték az elsötétítő ablaiktáblákat. Padok is kerültek az asztalok mellé romszekrényekből. Befestették a kijavított bútorokat. Lelkes munkájukkal egyrészt megtakarítottak körülbelül 1200 forintot, másrészt lehetővé tették, hogy márciusbén 8 év után esőízben ismét. a fizikai előadóban folyhatott a kísértetekben gazdag és termékeny hangtani óra. Egymás után állították helyre az összetört szekrényeket, így vált lehetővé a kémiai és biológiai szertár szétválasztása és mindhárom szertár öntevékeny továbbfejlesztése. Ez a munka azonban nem ment a tanulás rovására. Tanár és tanítvány egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy első és legfontosabb munka a tanulás. A tanárok és diákok nemcsak érzik, de tettekkel bizonyítják, hogy az iskola az övék, a dolgozó népé! A szekszárdi Garai János gimnáziumban súlyos nyomokat hagyott a háború. Az elmúlt évek során lassanként eltűntek a deszkával foltozott ablakok. A KM hathatós támogatásával a tantermek bútorzatát is sikerült kiegészíteni, de a fizikai előadó a legutóbbi időkig ■ bútorroncsok raktára volt, a természettudományi szertá- 1951 JULIUS 1 Kardos elvtárs bírálja a kritikát A Tolnai Napló „Párt- és pártépítés" rovatában június 23-i számunkban,, A politikai iskolák záróvizsgái" címmel írtuk, hogy rossz példát mutatott az alapfokú politikai összefoglaló iskolán Tamásiban, ahol 23 hallgató közül csak tizen jelentek meg. Erre a cikkünkre kaptunk egy bírálatot Kardos Férenc elvtársié, Tamási község tanácselnökétől, aki a politikai iskola vezetője volt. Ahelyett, hogy a kritikát elfogadná, visszautasítja azzal, hogy 1 százalék igazság sincs benne. A cikk nem úgy bírálta, hogy mindig rossz volt a politikai iskola, de a zárószeminárium nem volt előkészítve és az egy elrettentő példa volt azoknak a számára, akik még azután tartották a zárószemináriumot. Kardos elvtárs minden igyekezettel azon volt,hogy igazolja a lemorzsolódást és mint írja ,nem tizen, hanem tizenegyen jelentünk meg.. . f. maga a fi-ik). A lemorzsolódás oka: egy elitázs elköltözött, 1 beteg volt, 3 termelőszövetkezeti tag igazoltan volt távol“. Azonban arról nem ír, hogy hol volt az a 8 elvi árs, aki szintén nem jelent meg. De megjegyzi, hogy tudomásom szerint a többi iskoák a megindulás elején lemozsolódtak“. Kardos elvtárs azt is eredménynek tartja, hogy a zárószemináriumra 23-ból tizen meg is jelentek. Kardos elvtárs a heti szemináriumon mindig megjelenik,kivéve azt, ha iskolán volt, vagy i. járási pártbizottság valahová kiküldte. Ez igazolja hogy „ebben a kritikában egy százalék igazság sincs”. — írja Kardos elvtárs. A kérdéseket sem délután küldte ki, hanem reggel, pedig saját bevallása szerint ő már négy napja megkapta, a járási pártbizottságtól. Lehet, hogy reggel küldte ki, de az egyik elvtárs maga is azt mondotta, hogy azért nem tudott felkészülni, mert a kérdést csak délután kapta meg. Kardos elvtárs saját maga bizonyította be. hozzánk írt levelében, hogy a kritikában igazság van. Ezzel szemben ő nemhogy elfogadta volna, hanem durván visszautasítja, sőt fenyegeti is a cikk íróját. Hogy a marxi-lenini elméletből sohasem elég ebben egyetértünk Kardos elvtárssal, csak az a baj, hogy a politikai iskolán nem tudtak a hallgatók az anyagból elsajátítani annyit, mint amennyit kellett volna. Ezt a zárószeminárium bebizonyította. Kardos elvtárs saját maga beismeri levelében, hogy a hibák túlsúlyban voltak a tanfolyam ideje alatt, de mégis az a véleménye, hogy e cikknek egy betűje sem igaz. Mit jelent nekem rendőrnek lenni? A Szovjetunió Hadserege a magyar nép számára is megadta azt a lehetőséget, hogy szabadon építhesse fel hazáját, a szocializmust, így többek között Alkotmányunk nekünk is biztosítja azt a jogod, amely a múltban nem volt meg. Az egyenjogúságot. Én, ebben a rövid kis cikkben szeretném vázolni és elmondani, hogy,milyen érzés rendőrnek lenni és az egyenruhát viselni. A felszabadulás után meg lett a lehetőség arra, hogy nő is egyenruhát viselhet. Én az iskola elvégzése után otthon szüleimnél a háztartásban segítettem, majd később az MSZT adminisztrátora lettem, ahonnan kértem felvételemet a rendőrséghez. A tanfolyam elvégzése és tanulásom eredménye után megkaptam a megérdemelt rendfokozatot. Az életem felejthetetlen legboldogabb és legszebb napja volt és nem tudom szóval kifejezni azt az érzést, amikor az egyenruhát felvehettem. Munkámmal azon leszek, hogy tőlem telhetően én is kivegyem a részem a szocializmus építésében és Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lehessek. SJtanszki Anna r. töru. Szekszárö Népköztársaságunk megjutalmazta dolgozó nevelőket Az *50/51 iskolai év eredményeit mérlegelve megállapíthatjuk, hogy pedagógusaink általában jó munkát végeztek. Igen nagy előrehaladást mutathatunk fel a szovjet nevelés tapasztalatainak felhasználásában, a szocialista nevelés módszereinek továbbfejlesztésében. Pedagógusaink jelentős eredményeket értek el önképzésük terén is, mert a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatából a Közoktatásügyi Minisztérium lehetővé tette a szovjet pedagógia élenjáró módszereinek tanulmányozását. Pedagógusaink megkezdték a nevelőmunkát megtölteni szocialista tartalommal. Felismerték, hogy soha nem volt olyan megbecsülésben részük, mint amiben népköztársaságunk részesíti őket. Ma már a pedagógus nem az iskolaszék, nem a földesúr engedelmes szolgája lübbé, hanem a fölszabadult magyar nép szabad ifjúságának nevelője. Ebből fakad megbecsülésük és ezt bizonyítja az a nagyfokú anyagi juttatás is, amivel Népköztársaságunk a jól dolgozó nevelőket megjutalmazni .A 22-én és 25-án megtartott nevelők napján megyénk területén 72 ezer forint jutalmat osztottak ki 160 jól dolgozó nevelő között. Fel kell sorolnunk a példamutatónk közül néhányat: László Istvánná a szekszárdi általános fiúiskola igazgatója, aki példásan látta el az iskola egy személyi felelős vezetését, vele párhuzamosan önképzésben is élenjáró volt. 1 .000 forint jutalmat kapott, dr. Pénzely László a dombóvári általános gimnázium tanára kimagasló eredményt ért el tudásának fejlesztésében. A szovjet pedagógia elveinek, gyakorlatának továbbadásában fáradságot műrismerő munkáit végzett, társadalmi munkájában, a szocialista kultúra terjesztésében, énekkarok sikeres vezetésében végzett fáradhatatlan munkájáért 1000 forint jutalmat kapott Rudas György alsómnlgyesi tanító a beiskolázás területén 100 százalékos eredményt ért el. Jól irányítja az ifjúsági szervezetek, a szülői munkaközösség eredményes munkáját elősegíti. Tanítási eredményeinek fokozására Mjelnyikov módszerrel dolgozik és tapasztalatait kartársainak átadja. Jó munkajóért 1.000 forint jutalomban részesült. De a tapasztalt nevelők mellett ott vannak Népköztársaságunk fiatal hajtásai is. Radó Anna Dombóvár-Tüske-pusztai gyakorlóéves tanítójelölt, akinek szorgalmából, eredményes munkájából a tapasztalt pedagógusok is tanulhatnak. Hagyma László döbröközi tanárjelölt harcos kiállásából ugyancsak példát megüthetünk. 600- 600 forint jutalmat kaptak, így lehetne még tovább felsorolni azokat a jó nevelőket, akik megértették és magukévá tették a szocialista nevelési módszer fontosságát. Nem volna azonban helyes, hogyha eltakargatnánk hibáinkat, ha azt mondanánk, hogy most már csak jó nevelőink vannak. Akadnak még passzívak, közömbösek, visszahúzódók a nevelők között. Ezek merítsenek erőt és kitartást a kiemelkedők példájából. Mert mint a példákból is látható, dolgozó népünk állama bebizonyította, hogy a nevelő, oktató munka is becsület és dicsőség dolga. Nincs szebb hivatás, mint felszabadult országunk ifjúságát nevelni és előkészíteni a további még hatalmasabb feladatok elvégzésére. Vannak most is megoldandó komoly feladataink és itt bebizonyíthatják azok a nevelők is, hogy méltók a megbecsülésre, aki eddig elzárkóztak, visszahúzódtak. Az iskolai évad bezártával komoly szerepet vállalhatnak a mezőgazdasági feladatok megoldásában. A kenyércsata, a gyapotcsata sikere csatasorba hívja a nevelőket is. Lelkesítsen minden pedagógust az a megbecsülés, amely azelőtt soha nem jutott a nevelőnek. Forrjon össze jó kollektívává, megyénk pedagógus közössége és akkor sikeresen oldhatjuk meg azt a feladatot, amit Makarenko a következőképpen jelöl meg: ..Iskoláinkból a szocialista társadalom erélyes és meggyőződéses tagjait kell kibocsátanunk, akik habozás nélkül, bármikor életük minden pillanatában megtalálják a helyes, egyéni cselekvés kritériumait s ugyanakkor másoktól is meg tudják követelni a helyes magatartást.“ Megyei Tanács Oktatási Osztálya. A hoggészi állami gazdaságban is fektessenek nagyobb súlyt az éberségre Állami gazdaságatokban a verseny fokozódásának egyik legfontosabb alapja, hogy aszerint kapják fizetésüket, ahogyan dolgoznak. Ott ahol érvényesül a ,, mindenkinél: munkája szerint“.evv. a dolgozóknál sokkal jobb a munkához való viszonya, mint ott, ahol nem látják a dolgozók biztosítva, hogy munkájuk szerint rendesen megkapják, amiért megdolgoztak. Nem fokozódik a versenymozgalom akkor sem, ha a dolgozói csak megkésve kapják meg a bérüket. Élő példát találunk erre a hőgyészi állami gazdaságban is, ahol a dolgozók között lévő versenymozgalomra nem mondhatjuk, hogy erős motorként szerepel az eredmények fokozásánál. Azért nem egészséges a hőgyésziek versenymozgalma, mert többféle tényező hiányzik a gazdaság életében. Többféle hiányosság van a gazdaságban,ami akadályozza a versenymozgalom fejlődését. Ilyen hiányosság tapasztalható a bérezés terén is. Szigeti Ferenc bérfelelős szerint a dolgozók meg is kapják rendesen, amiért dolgoztak. A valóságban azonban nem így áll. Már többször előfordult, hogy csak megkésve és többszöri reklamálás után kapják meg fizetésüket. És ez több esetben kizárólag a bérelszámoláson múlott. A legutolsó alkalommal a mucsi brigád több tagja mindössze pár forintot kapott, vagy nem is kapott semmit többnapi munka után. Ennek az lett az eredménye,hogy másnap többen otthon maradtak a munkából, mert azt gondolják, hogy már nem is kapnak többet az előző napi munkájukért Hajdú Flórián is többször kérte már a bérfelelőst, hogy mikor kapja meg a mintegy 80 forint fizetést. Szigeti Ferenc ahelyett, hogy kötelességét teljesített vona és azonnal utána nézett volna, az elmaradás okának, meggyőzőtt lett volna a valóságról, azt mondta, hogy amit neki átadtak, ki van fizetve. Sokkal helyesebbett volna, ha a brigádvezetőt is megkérdezte volna erről és közösen nézték volna az elmaradás okának. Szigeti úgy látszik nem gondolt arra, hogy a hasonló esetek gátolják nemcsak a versenymozgalom fejlődését, hanem a munkaerő biztosítását is. Maga Hajdú Flórián is, aki egyébként mucsi egyéni dolgozó paraszt azt mondta, amikor kérte elmaradt fizetését, hogy azért nem kap a gazdaság elég munkást, mert nem fizetnek rendesen. Mi azért dolgozunk, hogy megkapjuk azért a pénzt. Tőlem mások is megkérdezik hogy megkaptam-e az elmaradt, fizetésem. És, amikor megmondom, hogy „nem“, azok is rossz véleménnyel vannak. Szigeti hasonló cselekedeteivel bőven hajtja a vizet az ellenség malméra. Hogy tudatosan csinálja, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem egyszer fordult már hasonló eset elő és ilyenkor igyekszik kezeit tisztára ,.mosni“. A bérelszámolásért ő fele! A mucsiak elmaradt fizetésénél azonban mégis azzal igyekezett magát menteni, hogy nem ő tévesztett, hanem egy másik bérelszámoló. Váljon ki a felelős a bérelszámolásért teljes egészében? A bérfelelős, tehát Szigeti felelős azért, hogy elmaradt a dolgozók fizetése és ez erősen kihatással van a dolgozók munkakedvére is. A bérelszámolásnál fennálló komoly hiányosságok arra kell hogy késztessék a gazdaság vezetőségét, az üzsiai bizottságot, de elsősorban a gazdaság kommunistáit, hogy éberségüket felfrissítsék. Okuljanak eddigi tapasztalataikat, éberségüket minél nagyobb mértékben fokozzák. Gondoljanak arra, hogy az ellenség főleg akkor tud legtöbbet ártani szocializmusunk építésének, ha sikerül a dolgozók soraiba, mint ,,dolgozó“ beht rakodni».