Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

TOUMAK fr­ zig PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK i f A MAI SZÁMBAN; ^ K. J. Varosilov elvtárs beszéde s Szovjetunió haditeinge­részeti erői kitüntetett tengernagyai, tábornokai és tiszt­jei előtt (2. o.) — Ivest Farge, Nemzetközi Sztálin-béke­­díjas francia békeh­arcos autóbaleset következtében mag­­halt (2. o.) — Tízn-Jugoszlávia a nyomor és a jogfosz­­tottság hazája (2. o.) — A Szekszárd-ú­jvárosi pártszer­vezet népnevelőinek harca a tavaszi vetésterv sikeres befejezéséért (3. o.)J M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA.... . X. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM­ÁRA »« FILLÉR SZi­k­ra A, 1ÁPRILIS 1 A május 17-i választás újabb lépés előre a felemelkedés útján A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a minisztertanács javaslatára május 17-re tűzte ki az új ország­gyűlési választásokat, mivel az 1949-ben megválasztott ország­­gyűlés megbízatása lejár. A vá­lasztás előtt tekintsünk vissza a most lezáruló országgyűlés mun­kájára. Megállapíthatjuk, hogy a magyar dolgozó nép történelmé­ben először, képviselői valóra váltották adott szavukat. Megbí­zatását a nép országgyűlése tel­jesítette. Első ízben mondhatjuk el ha­zánk történetében, hogy az or­szággyűlés egész munkálkodásá­ban hiánytalanul megfelelt népünk bizalmának. Ez az országgyűlés egész dolgozó népünk osztatlan bizalmát bírta. Valóban a nép országgyűlése volt, a nemzeti egység, a munkások és dolgozó parasztok parlamentje. Ez volt az első magyar országgyűlés, mely­nek képviselői között nem volt se nagybirtokos, ,se bankár, sem­miféle kapitalista, kulák. Ezért hozhatott és hozott az országgyű­lés olyan törvényeket, amelyek minden betűjükkel az országépí­tés programmjának megvalósítá­sát, a dolgozók millióinak érde­keit, boldogulását szolgálják. Az 1949-es választásokon pár­tunk kezdeményezésére a függet­lenségi népfront az ötéves terv hatalmas, országátalakít­ó pro­­grammjával lépett hazánk népe elé, s az ötéves terv jóváhagyá­sát, népi demokráciánk békepoli­tikájának jóváhagyását kérte a választóktól. ,,Az előttünk álló feladatok közül kettő a kimagasló: ötéves tervünk megvalósítása és békénk megőrzése — mondotta Rákosi elvtárs a választások elő­estjén. — A két feladat csak együtt valósítható meg, egyik fel­tételezi a másikat, egymástól el nem választható.” S dolgozó né­pünk 1949-ben egy emberként ad­ta szavazatát az ötéves tervre, a békére. Megválasztotta az ország­­gyűlést, mely összetételében tük­rözte nemzeti egységünket, a munkások és parasztok szövetsé­gét, a munkásosztály vezető sze­repét és kifejezte azt a változást, hogy hazánk az urak országából a dolgozók hazájává fejlődött. ,,A sárbaragadt, elmaradt ma­gyar dolgozó nép azelőtt csak me­séiben álmodott a hétmérföldes csizmáról, most azonban megva­lósult annak lehetősége, hogy hét­mérföldes léptekkel haladjunk előre"" — mondotta Rákosi elvtárs 1949 május 14-én. A dolgozó né­pünk másnap a választásokon sza­vazatával tett hitet amellett, hogy hétmérföldes léptekkel akar ha­ladni a haza felvirágoztatása út­ján. Ez az országgyűlés fogadta el népünk első igazi alkotmányát, amely törvénybe foglalja mind­azokat a hatalmas vívmányokat, melyeknek hazánk minden dolgo­zója osztályrészese. Az alkotmány tárja elénk, hogy élni tudtunk a szabadsággal, hogy birtokba vett­tük az országot, új életet terem­tettünk, szilárdan, megingathatat­lanul haladunk a szocializmus felé. Ez az országgyűlés iktatta tör­vénybe népünk évszázados vágyai­nak megvalósulását: „A Magyar Népköztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé." És dolgozó népünk élt ezzel a jogával, hiába beszélt az ellenség. Már az eddigi eredmények is mind-mind győ­zelmi jelentések arról, hogy mun­kásosztályunk, dolgozó parasztsá­gunk, értelmiségünk szívvel-lélek­­kel teljesíti a tervet és olyan al­kotásokat­ hív életre, amelyeknek elkészítéséhez azelőtt évtizedekre volt szükség. Azért tudtunk ilyen hatalmas eredményeket elérni, mert mellettünk állt a hatalmas Szovjetunió, állandóan segített bennünket, mert munkásosztá­lyunk hatalomra jutásával megva­lósult a proletárdiktatúra. Ezért épülhetnek olyan ipari központok, mint Sztálinváros, a November 7 Erőmű, Kazincbarcika, az új Kom­ló, ezért épülhet a földalatti gyors­vasút, az új hidak, új és kibőví­tett gyárak egész sora. Ezért lé­tesülnek megyénkben is egymás után a napközik, bölcsődék­, új üzemek, könyvtárak és számos más alkotás, amely a dolgozó nép életét teszi szebbé, munkáját könnyíti meg. Hatalmas léptekkel haladtunk előre a legutóbbi választások óta a mezőgazdaság területén is. — 1949-ben a szocialista mezőgaz­daságnak még csak előhírnökei voltak­­­ falun, s ma már az or­szág mezőgazdaságának több, mint 37 százaléka a szocialista nagyüzem keretében küzd a ter­melés növeléséért. Ezért alakult megyénkben is közel kétszázötven termelőcsoport, s a földterület kö­zel húsz százalékán harcolnak a bő termésért. Az országgyűlés munkájához méltó alkotás volt az utolsó ülés­szakon hozott törvény a választó­jog kiterjesztéséről is, amely kü­lönösen közelről érinti a fiatalo­kat. A legközelebbi választáson újabb többszázezer magyar ifjút és lányt ér az a megtiszteltetés, hogy szavát érvényesítheti az or­szág vezetésében, irányításában. Az országgyűlési választások to­vábbi lépést jelentenek a demo­kratikus jogok kiterjesztésének útján. A most lezáruló országgyű­lés egész munkáját a békeszerető népek baráti együttélésének, a béke megvédésének magasztos eszméje hatotta át, ez tömörítet­te még szorosabbá a béketábor erődje, felszabadítónk, a Szovjet­unió köré hűséges népünket és fűzte még szorosabbra a kölcsö­nös segítség kapcsolatait a test­véri népi demokráciákkal. Az országgyűlés 1949-től vég­zett munkájára visszatekintve egész dolgozó népünk alkotómun­kájának, békeharcának győzel­­meit látjuk. És békealkotásaink­­ban, megváltozott életünkben ott látjuk győzelmeink szervezőjét, lelkesítőjét, pártunkat és népünk szeretett vezérét, Rákosi elvtár­sat. Hatalmas győzelmeink újabb sikerekre lelkesítik a magyar dol­gozók millióit. A felszabadulási hét nagyszerű eredményei dolgo­zó népünk szilárd elhatározását váltja tetté: azt, hogy a legyőz­hetetlen Szovjetunió-vezette bé­ketáborban, 5 diadalmas sztálini lobogó alatt, Rákosi elvtárs ve­zetésével még gyorsabban előre­haladni a megkezdett úton, az ötéves terv, a béke útján. A Tatarozó Vállalat március 19-én befejezte negyedévi tervét „Mi, a Tolnamegyei Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgozói öröm­mel jelentjük, hogy 1953. első ne­gyedéves tervünket március 19-ig 100 százalékba­n teljesítettük“ — hangzik a Tatarozó Vállalat dolgozóinak dísz­távirata, amit az MDP Tol­na megyei Pártbizottságához küldtek. — „ígér­­jük, hogy a felszabadulási hét kere­tén belül harcolunk adott szavunk betartásáért, április 4-ét, hazánk leg­­nagyobb ünnepét tervünk, a válla­lások túlteljesítésével akarjuk még szebbé, még gazdagabbá tenni.“ Megyénk üzemeinek dolgozói egy­­másután jelentik, hogy a felszabadu­­lás­i hét sikere nagyban segíti a terv­­teljesítést, időre, vagy idő előtt tel­jesíteni tudják adott javukat. Ez annak eredménye hogy dolgozóink többség­e megértette a felszabadulási hét jelentőségét, tudatában van an­nak, ha többet termelnek, az saját maguk hasznává válik. Ennek szelle­­mében harcolnak ezekben a napok­ban üzemeink dolgozói, sikeresen akarja­ megvalósítani a párt, Rákosi elvtárs hatalmas célkitűzéseit, amit az ötéves terv előír: „agráripari or­szágból ipari agrár­országot, építsünk ki hazánkban.“ A gyulaji Kossuth tszcs tej beadási kötelezettségét 816 százalékra teljesítette A gyulaji Kossuth tszcs az állam, a saját maga érdekében hazafias kö­telesség tudaté­ban példamutatóan ele­get tett az állammal szembeni köte­lezettségének. Első negyedéves be­adási kötelezettségét március 29-ig tejből 316, tojás és baromfiból 100 százalékra teljesítette. A jó eredmé­nyek eléréséhez a termelőcsoport minden tagja kivétel nélkül hozzá­járult. A mutatkozó hiányt a háztáji gazdálkodásból pótolták a termelő­­csoport tag­jai. A termelőcsoport tagjai büszkén jelentették a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, hogy a felszabadulási hétre tett vál­lalásukat maradéktalanul teljesítet­ték, mellyel a megye termelőszövet­kezetei közül a begyűjtésben élenjá­rók közé tartozik. Illés János begyűjtési osztály vezetője, Bátaszék. A varsádi termelőcsoportok március 28-ra minden koratavaszit elvetettek A varsádi III. típusú Béke Iszac tagjai a felszabd­ uulás­i hit tiszteletére vállalták, hogy a kukorica, és a bur­gonya kivételével minden magot el­vetnek. A felszabadulási hét első 10 napjában munkájukat úgy szervez­ték hogy vállalásukat jóval a kitű­zött határidő előtt teljesítsék. A ku­korica és burgonya elvetésére a föl­det előkészítették. A varsádi Béke tszcs.nek március 28-án egy talpalat­­nyi területe sem volt ami ne lett volna megművelve. A mezőgazdasági munkák mellett a csoport tagjai ne­m feledkeztek meg az állammal szem­beni kötelezettségük teljesítéséről sem. Mivel a csoportnak még nincs törzsállománya, a tagok úgy adták össze a tejet, tojást és baromfit, így 100 százalékra teljesítették első negyed­éves beadási kötelezettségüket. A varsádi Béke tszcs-Lö] nem m­esz­­i,79 marad el a községben lévő Előre tszcs sem, utóbbi ugyanis versenyben végzi a tavaszi munkákat a Béke tszcs-vel. Az Előre tszcs is úgy, mint a Béke tszcs a kukorica és burgonya kivételével összes tavaszi magvakat elvetette és példát mutat a begyűjtés teljesítésében is az élenjáró gazdák­nak. Kató Albert VB -elnök, V­amsiá­d fi tengel ci Pe őfi a felszabadulási hét első napjaiban belezt­e a koratavasziak ve­rsét A tengelici Petőfi termelőszövetke­zet vezetői és tagjai a felszabadu­lási hét első napjaiban kiváló ered­­ményeket értek el. Ez annak köszön­­hető hogy jó a termelőszövetkezet­­ben a munkaszervezés. A tagság a vezetőséggel együtt összhangban vég­zi munkáját. Ezért tudták elérni azt, hogy a felszabadulási hét napjaiban 30 hold árpa, 80 hold zab, 25 hold borsó, 69 hold napraforgó, 25 hold ta­vaszi bükköny, 15 hold somkóró, 40 hold burgonya, 24 hold cukorrépa 30 hold takarmányrépa vetését befejez­ték. A tavaszi magvak elvetése után elvégezték a fejtrágyázást és a talaj, előkészítő munkákat is. Ezek után megkezdik,, egy közel ötszáz holdas tábla vetését amit mind kukoricá­val vetnek be. A tsz tagjai örömmel számolnak be arról, hogy időben el­végezték a tavasziak vetését és most azon igyekeznek, hogy a még hátra­lévő kapások is minél előbb a földbe kerüljenek. Péti elvtárs brigádja vezet A felszabadulási hét tíz napjának eredménye szerint a tamási Vörös Szikra tszrben Péti elvtárs brigádja vezet a brigádok közötti verseny­ben. Péti elvtárs brigádja azt vállal­ta, hog­y a felszabadulási héten az összes koratavaszi magvakat elvetik. A felszabadulás első napjaitól kezd­­ve a brigádok nagy érdeklődéssel fi­­gyelték a verseny eredményeit. Péti elvtárs brigádja március 25-re 10O százalékban, teljesített,, a tsz terü­lete szerint ráeső vetéstervet. A ku­korica kivételével mindent elvetet­tek. Most a felszabadulási hét hátra­lévő napjaiban a kukorica és gyajtot talajelőkészítési munkáit végzi. Kocsis Sándor a tamási Vörös Szikra tsz agronómusa. Gyenge a népnevelő munka, gyengén megy a begyűjtés Cik­­ón Ci­kó község begyűjtési eredménye gyenge képet mutat. Az eredmények nem i­s véletlenek, hisz januárban és februárban a begyűjtési munkát el­hanyagolták, belenyugodtak abba, hogy a dolgozó parasztok maguktól nem vitték a tojást, baromfit. Semmi­féle agitációt és népnevelő munkát nem fejtettek ki a begyűjtés terén. Mikor a járási tanácstól megkapták az utasításokat a begyűjtés fokozásá­ra, akkor kezdtek kapkodni és pró­bálták a lemaradásukat pótolni, ( ha község megkapta­ a járási tanácstól a begyűjtési ütemtervet, s mégsem tudják teljesíteni begyűjtési tervüket. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a népnevelők nem végeznek kellő felvilágosító munkát a dolgozó pa­rasztok körében. A községi tanács látja a nagy lemaradásukat. Ezért népnevelő értekezletet hívtak össze, ahol megbeszélték a feladatokat és felajánlásokat tetteik a begyűjtési ter­vek teljesítésének érdekében. Ezen az értekezleten több, mint 50 felaján­lás történt a dolgozó parasztok ré­­széről. Azonban hiba van a teljesíté­seknél, mert a felajánlások csak pa­píron vannak meg, pár nap múlva ezeket elfelejtették, e a tanárs nem vette nyilvántartásba, nem kíséri fi­gyelemmel azok teljesítését. A késői és felületes munkának ered­ménye az, hogy alig haladták túl a begyűjtésben az 5.000 darab tojást A baromfibeadásban is sok javítani­valója van a községnek, mert a­ ter­vük teljesítésének felét alig haladták túl. Hiba a községben az is, hogy nem hozzák nyilvánosság elé az olyan eredményeket, mint Bogos Antal tel­jesítménye, aki 260 tojást adott be, amellyel félévi beadási kötelezettségé­nek teljesítését túlhaladta. A községi tanács, a begyűjtési ál­landó bizottságot nem aktivizálja kellőképpen és ezért nem adnak a községi tanácsnak megfelelő segítsé­­get a begyűjtési munkákhoz. A tö­­megszervezeteket nem vonják be a begyűjtés nagy munkájába. Ci­kó köz­­ség és a többi lemaradt községek számolják fel végre lemaradásukat, többet foglalkozzanak a dolgozó pa­rasztokkal,­­szélesítsék ki a népneve­lő munkát, a dolgozó parasztok ver­senyét és azon igyekezzenek, hogy hazánk felszabadulásának 8. évfordu­lójára, április 4-re minél szebb ered­ményeket érjenek el. GYUGYI JÁNOS kegy. oszt. vez. h. LEVELEZŐNK ÍRJA: A dombóvári járási tanács konkrétabb segítséget ad­ on Nagy lendülettel kezdtük meg Nak községben a­ felszabadulási hetet, melynek első napjaiban a legjobb eredményt értük el, ami a vetésnél mutatkozik m­eg, mert tervünket 100 százalékon felül teljesítettük. Hogy ezt az eredményt tovább tudjuk fo­kozni, nagyobb segítséget várunk a dombóvári járási tanács mezőgazda­­sági osztályától. Nálunk az ősz fo­lyamán tagosítás volt, így az állami gazdaság és a termelőcsoport 430 hold földet átvett a község földterületé­ből. Az állami gazdaságnak az emlí­tett területe leesik, mert az álami gazdaság nem a községünkhöz tarto­zik,­­ ő vette kezelés alá ezen föld­­ingatlant. A járási tanács mezőgaz­­da­sági osztálya pedig tervbe vette az amlUett földterület elvetését. Ez pe­­dig lehetetlen, mert a föld nem­ ké­pezi, a községünkben lakó egyéni gaz­­dákodók tulajdonát. A járási tanács mezőgazdasági osztályához már több­ször személyesen fordultam ennek az ügynek kijavításáért, de semmi kon­krét választ nem tudtak adni. Mikor felvetettem, hogyan tudjuk teljesíteni a tervünket, ha nincs meg a földünk és a terv­törvény. Pedig mi, najki dolgozók csak úgy tudjuk biztosítani a tervet, ha a valóságnak meg­felelő jó adatok állnak rendelkezé­sünkre. így javaslom a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének, hogy nézzen utána az ilyen bürokra­tikus kivetések kiküszöbölésének, hogy a tervet minden község 100 százalékig teljesíteni tudja. Termelőszövetkezetünk tagsága és egyéni dolgozó parasztságunk elvár­ja, hogy a járási tanács mezőgazda­­sági osztálya többször járjon falura és konkrétabb segítséget nyújtson a m­­unkák elvégzésében. Beszélnek az átlatok tomárnyunk AUcl­Udtéséről, hogy nincs már takarmány, de ugyanakkor nem veszik észre, hogy a dolgozó parasztok jószágai még mindig az istállóban vannak, aminek kint a le­gelőn volna már a helye. A dombó­vári járás mezőgazdasági osztályának több segítséget kellene, hogy nyújt­son felénk a tervek teljesítésében, így tudjuk végrehajtani azt, amit pártunk és kormányzatunk célu­l tű­­zött ki. . VARGA LAJOS MDP-titkár­ Nak. R 5011

Next