Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-01 / 233. szám
k TOLNAI 004 (JanIá,. * / c /5in “Afl ■•- - --j NAPLÓ VILÁG PROTETÁPJA / k'GYF/ÜLJETEK! — . . " " *“* A MAI SZÁMBAN: A minisztertanács határozata az 1954—55. évi fűtési idényről (2. o.) — Dédanyám bölcsője (2. o.) — A kölcsönjegyzés tapasztalatait felhasználja a mőcsényi alapszervezet (3. o.) — Munkás-paraszt találkozó Bonyhádon (3. o.) — Jó úton halad az őcsényi kultúrotthon (4. o.) — Útmutató a dohány szedéséhez, tárolásához (4. o.) I . . AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ARA 511 fillÉR PÉNTEK, 1954 OKTÓBER 1 Benánflismm igazgatók Jogkörének kibővítéséről sasélé rendeletbe* A megnövekedett jogkör nagyobb felelősséget is jelent A napokban jelent meg a minisztertanács határozata, mely félreérthetetlenül kifejezi a szocialista iparvezetéshez szükséges hatáskör biztosítását, az igazgatók jogait és kötelezettségeit. E nagyjelentőségű határozat, amely pártunk bizalmát jelenti, az eddiginél nagyobb lehetőséget ad mindennapi munkánk sikeres elvégzéséhez, nagyobb önállóságot biztosít. Mi, gazdasági vezetők, igazgatók a dolgozó nép tulajdonával gazdálkodunk és nem mindegy, hogyan kezeljük a reánk bízott vagyont. A dolgozó nép tulajdonával nekünk úgy kell gazdálkodnunk, hogy gyarapítsuk népgazdaságunkat, s dolgozó népünk életszínvonalát állandóan emeljük. De nemcsak bizalmat ad pártunk határozata, hanem egyben nagyobb felelősséget is a vállalat egyszemélyi vezetésében, mert a felelősségteljes munka elvégzéséhez biztosítja a feltételeket is: a kisebb beruházások saját hatáskörben való megoldását, a béralappal, a prémiummal történő önálóbb gazdálkodást. Pártunk ezen határozata megszünteti azt a gyámkodást, amely nálam is fennállt, különösképpen addig, amíg a vállalat az egyesüléshez tartozott. Intézkedési köröm egészen szűkre korlátozódott, nem éreztem magam teljes jogú vezetőnek. Ez a kötöttség a dolgozók előtt is kisebbítette tekintélyemet. Változott a helyzet, amikor a vállalat a helyi tanács irányítása alá került, de gyökeres változást vezető munkámban az új határozat jelenti, melynek alapján a vállalat felelős vezetőjének érezhetem magamat. Ez a megnövekedett jogkör azonban nagyobb felelősséget is jelent, mert nem lehet úgy mint eddig az objektív nehézségeket vesszőparipának felhasználni. Nem vitás, hogy feladataink megoldására a jövőben is sok nehézséget kell leküzdenünk, mert az igazgatók önállóságának növelésével, a tervek jobb teljesítését, az olcsóbb termelést kell elősegítenünk. Ahhoz, hogy a minisztertanács határozatát eredményesen végre tudjuk hajtani és élni tudjunk vele, az kell, hogy a vezetés színvonalát szüntelenül emeljük, a tanuláson keresztül, mely biztos alapja annak, hogy intézkedésünk határozott és bátor lesz. Odepka Rezső Tolnamegyei Nyomda igazgatója. Jutalmat kaptak a gabonabegyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok Az elmúlt héten kibővített v. b.ülések keretében adták át a begyűjtési miniszter tárgyjutalmait a gabonabegyűjtésben élenjáró dolgozó parasztoknak. Megyénk területén 16.725 forint értékű mezőgazdasági munkaeszközt osztottak ki, darabonént 5—600 forintnyi értékben. 44 lenjáró dolgozó parasztot jutalmaztak meg. A jutalomtárgyak között szerepelnek: eke, ekekapa, borona, kukoricadaráló, kukoricamorzsoló, permetező, népszuperrádió, néprádió, férfi kerékpár és rögtörő fogás. Minden megjutalmazott termelő a jutalomtárgy mellett még egy-egy mezőgazdasági szakkönyvet, vagy szépirodalmi művet is kapott. A jutalmazottak tábora a november 7-i, az őszi kapások begyűjtési versenyében ismét szaporodni fog. Az eddigi versenyvállalásokból és teljesítésekből ugyanis úgy látszik, hogy igen sok jutalmazásra érdemes munkaeredmény születik majd a verseny során. flőkészületek az „Ünnepi Könyvhétére Szekszárdon szombaton este ünnepi műsorral kezdődik a Könyvhét Az Ünnepi Könyvhét megnyitásának ideje rohamosan közeledik. Talán ekkora érdeklődés még sohasem volt az Ünnepi Könyvhét iránt, mint most, így vélekednek a szekszárdi könyvesbolt dolgozói. Az érdeklődést nyilvánvalóan a sok új kiadvány idézi elő elsősorban. Ez a népszerűség kötelez is egyben, kötelezi a könyvesboltok, földművesszövetkezetek, könyvtárak dolgozóit az alapos felkészülésre, hogy az igényeket ki tudják elégíteni és emellett újakat támasszanak, ezalatt a hét alatt minél több emberrel szerettessék meg a tudás forrását, a könyvet. A szekszárdi könyvesbolt felkészült a könyv ünnepére, alapos, széleskörű szervezőmunkát végzett. A megyében 100 helyen lesz könyvvásár. Csak a szekszárdi járásban állítanak 38 könyvsátrat. Szekszárdon pedig a könyvesbolt előtt három napig fog állni a könyvsátor, amelyet mindenki megnézhet, akit a gazdag könyvállomány oda csalogat és mindjárt vásárolhat is. A könyvesbolt dolgozói a szekszárdi iskolák tanulóit, hivatalok és üzemek dolgozóit csoportos sátorlátogatásra hívják meg. A szekszárdi járási kultúrotthonban könyvkiállítás nyílik ez alkalommal, amely október 2-án este nyílik meg. Ugyanakkor műsoros megnyitó ünnepély lesz, amelyen Tamási Lajos költő is szerepel. Műsort ad ezen az ünnepélyen a sárpilisi népi együttes is. A könyv ünnepe alkalmával megyénk öt legnagyobb üzemében, a Bonyhádi Zománc- és Cipőgyárban, a Tolnai Selyemfonóban és a Textilgyárban, a Simontornyai Bőrgyárban szakkönyv ankétot rendez a könyvesbolt. — Legjobban a magyar klasszikus könyveknek örülünk, azokat is keresik leginkább. Már egész csomó előjegyzést kaptunk — meséli Letenyei Györgyné, a könyvesbolt vezetője. .— Az idén sokkal jobban felkészültünk a könyvhétre, mint bármikor eddig — mondja tovább Letenyei Györgyné. — A csomagokat is kiküldtük a legtöbb helyre, ahol könyvvásár lesz. Üzemi munkások, dolgozó parasztok, kiskereskedők, nyugdíjasok lelkesen jegyeznek békekölcsönt Az új kormányprogram megjelenése után a magán-kisiparosok és kiskereskedők előtt is nagyobb lehetőségek nyíltak meg. A mi megyénk területén is számtalan kiskereskedő kapott iparengedélyt, s az új kormányprogram lehetővé teszi számukra, hogy központi árukészletekből kapjanak árut. Most, amikor a kormányunk felhívással fordult egész népünkhöz, az ötödik Békekölcsön jegyzésére, megyénk magánkiskereskedői sem akarnak lemaradni a jegyzésben. Láng Sándor öcsény, Hollender Ödön bonyhádi, Máj Ádámné dombóvári kiskereskedők 7—800 forintos jegyzésükkel járultak hozzá a kölcsönjegyzés sikeréhez. Özv. Bánki Sándorné dombóvári dohányárus 500, Vég János utcai árus 700, és Rónai Gyuláné szekszárdi gyümölcs- és zöldségkereskedő 700 forintos összeget jegyzett. * Szekszárdon a nyugdíjas dolgozók is lelkesen jegyeznek. Nem egy esetben fordult már elő, hogy a városi tanács pénzügyi osztályát keresték feljegyezni, mivel akkor nem voltak otthon, amikor a népnevelők kintjártak, özv. Schütter Lajosné Beloiannisz utca 19. szám alatti lakos is felkereste a városi tanács pénzügyi osztályát és elmondotta: „Tudomásom szerint lakásomon jártak a népnevelők, mikor nem voltam otthon. Én sem akarok kimaradni a békekölcsönjegyzésből, azért jöttem, ha lehet itt kívánok lejegyezni". Le is jegyzett 200 forintot. László Aladár, aki a megyei tanács dolgozója, ugyancsak felkereste a városi tanácsot és a következőket mondotta: ,,A munkahelyemen már jegyeztem ugyan, de még itt is kívánok jegyezni a nyugdíjam után 100 forintot.“* Megyénk területén a kölcsönjegyzés továbbra is folyik. Gyulaj községben Vicze János, a tanács végrehajtó bizottság tagja 200 forintot jegyzett. Kocsolán Tóth József és Varga Gyula tsz tagok 200—200 forintot jegyeztek. Miszlán Simon József kijelentette, hogy 100 forinttal nem szégyenkezik, hanem 200 forintot jegyez.* A dombóvári lengyárban befejeződött az ötödik Békekölcsön jegyzése. Az üzem valamennyi dolgozója eleget tett hazafias kötelezettségének, fizetésükhöz mérten jegyeztek békekölcsönt, amely 19.700 forintot tesz ki. DISZ-fiatalok példamutatása A bonyhádi járás területén folyik a békekölcsön-jegyzés. A falvakban és az üzemekben a DISZ-fiatalok is kiveszik részüket a jegyeztetésből épp úgy, mint a jegyzésből. A DISZ-fiataloknak is nagy részük van abban, hogy Mőcsényben például minden dolgozó paraszt lejegyzett 100—150 forintot. Szentes Ambrus tsz-tag például 200, György József 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt 150 forintot jegyzett. A Bonyhrádi Cipőgyárban Horváth Antal a cipőgyár DISZ-titkára 500, Auth Henrik ipari tanuló 150 forintot jegyzett. A Zománcgyárban Debmár Anna 500, Takács Margit 400, Kovács Mária 400, Gáti Jolán 450, Ripsz Irén 450, Balázs Imre 600, Tóth István és Gein József 500—500 forintot jegyzett. A bonyhádi gépállomáson Müller István 400, ifj. Brücker Ferenc 800 forintos fizetéséből 600 forint békekölcsönt jegyzett. A járási tanácsnál Donáth Erzsébet 400, Dezsényi Gyula 400, Lucz Vera 350, Soltész Anna 450, Horváth Elemér DISZ-titkár 550, Regős Olga 500, Máthé Irén 400 forintot jegyzett. Az alsóhidvégi álami gazdaság dolgozói is tudják kötelességüket Csütörtökön reggel már a munka megkezdése előtt sokkal nagyobb volt a mozgolódás az alsóhidvégi állami gazdaság egész területén, mint bármely másik napon. Az Ötödik Békekölcsön jegyzése indult be. A népnevelők jó munkájénak eredményeként az alsóhidvégi állami gazdaság dolgozóinak egy része szombatig 39.700 forintot jegyzett. Az első napokon azonban nem tudtak a jegyeztetőpárok minden dolgozóhoz eljutni, de nem is kellett, mert igen sok dolgozó maga kereste fel a jegyeztetőpárokat azért, hogy jegyezhessenek békekölcsönt. Ezek között volt Hujbert József fogatos is. Amikor megkérdezték tőle, miért siet ennyire a jegyzéssel, azt válaszolta: „Minden becsületes állampolgár arra törekszik, hogy az elsők között legyen, elsőnek teljesítse kötelességét. Én sem akarok utolsó lenni.” Beszélgetés után a jegyzőpárok megkérdezték tőle, mennyit jegyez: „400 forintot — volt a válasz, — de nem, ne írjátok még be, a mi államunk ennél sokkal többet adott az én 8 tagú családomnak és én most 1000 forintot jegyzek.” Hujbert József a múlt rendszerben uradalmi cseléd volt és sok nyomorúságot átélt, amelynek emlékei még most is élénken emlékezetében vannak. — Ma, amikor a dolgozók ilyen megbecsülésben részesülnek, — mondotta Hujbert József, — nem szabad, hogy sajnáljuk az államtól az anyagi támogatást sem. Nemcsak a jegyzésben akarok első lenni a gazdaság dolgozói között, de a munkából is kiveszem a részen! TÓTH ISTVÁN Példamutatóan jegyeznek a biritói állami gazdaság dolgozói „A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt“. Ezt a jelmondatot tartották szem előtt a biritói állami gazdaság dolgozói is, amikor lejegyezték azt az összeget, amelyet jó szívvel adtak államunknak. 28-án estig a biritói állami gazdaság dolgozói több mint 56.000 forintot jegyeztek. Még nem fejeződött be a jegyzés, de a gazdaság dolgozói az eddigi eredmények alapján körülbelül 8.000 forinttal többet jegyeztek mint tavaly. Az állami gazdaság területét 30 jegyeztetőpár között osztották fel, akik saját területükön elbeszélgettek a gazdaság dolgozóival a jegyzés jelentőségéről. Az eredmény nem maradt el. A dicsőség tábla már messziről hirdeti Szauter Sándor, Szilágyi Károly és Molnár Ferenc, a gazdaság állandó dolgozóinak nevét, akik 500, 600 illetve 400 forintot jegyeztek. Kaszlovszki Rozália időszaki dolgozó 200 forint jegyzésével mutat példát a gazdaság többi időszaki dolgozói előtt. Ifjú Tóth János gépkezelő 500 forintot jegyzett. Amikor gépe mellett neve mellé írta a lejegyzett összeget, azt mondotta: „Örömmel adom ezt az összeget, mert én ennek a többszörösét kaptam már vissza. Tavaly hosszú ideig beteg, keresőképtelen voltam, a gazdaság, az állam a betegség alatt segélyt adott. A napokban pedig pihenni, üdülni küld 2 hétre a gazdaság. A biritói állami gazdaság fogatosai is jó példát mutatnak. Benedeczki Pál és Piros László fogatosok például 300—300 forintot jegyeztek. Az óvodák korszerűsítésire fordítják Dombóvárott az Ötödik Békekölcsönből visszamaradt 25 százalékot A dombóvári községi tanács titkárát, Lengyel elvtársat naponta többször keresik fel a békekölcsönt jegyeztető párok, s beszámolnak munkájukról. Tóth Júlia a gyakorló iskola tanítónője az Erzsébet utca lakói között végezte felvilágosító munkáját. így tért be Váncsa Sándor 8 holdas egyéni paraszt portájára, ahol elbeszélgetett a gazdával, a családtagokkal. Elmondotta, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy minden egyénileg dolgozó paraszt eleget tegyen hazafias kötelességének. — Kölcsönadott pénzünkkel a saját jólétünk emelését segítjük elő, hisz községünk már eddig is sokat kapott a dolgozó nép államától. Az Erzsébet-utcában, melynek lakói vízhiányban szenvedtek, most végzik a vízvezeték szerelését. — De beszélt a Bezerédj utcai korszerű óvodáról is, amely már elkészült és 80 kisgyerek elhelyezését teszi lehetővé. — Nézzünk körül községünk milyen szépen fejlődik — magyarázza lelkesen. •— most épül, a hattantermes típusiskolánk, de kormányzatunk a dolgozó parasztsággal is törődik, utak, kutak készülnek. A szakcsi dűlőben elkészült az új kút, a közeljövőben községünk határában több új kút készül majd a tervek szerint. Nem közömbös az sem községünknek, hogy a jegyzett kölcsön 25 százaléka megmarad, s ebből a pénzből, figyelembe véve a lakosság kérését, a két régi óvodát korszerű bútorokkal és berendezéssel látjuk el. így beszélget el Tóth Júlia az Erzsébet utca dolgozó parasztjaival, s munkája nem hiábavaló. Váncsa Sándor 8 holdas dolgozó paraszt 250 forintot jegyzett, szomszédja Váncsa Ferencné pedig 100 forintot jegyzett le jó szívvel, s mindketten ígéretet tettek arra, hogy a következő napon már be is fizetik. Újvári Ferenc a vasipari termelőszövetkezet üzemvezetője és népnevelőtársa a kisiparosokat látogatják meg. Baráti beszélgetésük eredményes, a legtöbb házban jegyeznek Békekölcsönt kisebb, nagyobb összegben. Viramerné csak 100 forintot akart jegyezni. Újvári elvtárs azonban az időközben megérkező férjjel beszélgetett el, melynek eredményeként 200 forintos jegyzéssel hagyta el a házat. A dombóvári népnevelők nagy alapossággal végzik munkájukat, türelmes szóval figyelmeztetik a lakosságot, hazafias kötelezettségük teljesítésére. És a békekölcsönjegyzés hatodik napján 31.000 forint békekölcsönt jegyeztettek a dolgozó parasztság és a kisiparosok körében.