Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-01 / 233. szám
Szovjet kormányküldöttség érkezett a nemzeti ünnep alkalmából a Kínai Népköztársaságba Peking (Új Kína): N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége tagjának vezetésével szerdán délután különrepülőgép>em Pekingibe érkezett a Szovjetunió kormányküldöttsége. A küldöttség a kínai kormány meghívására érkezett hogy részt vegyen a Kínai Népköztársaság 6. nemzeti ünnepe alkalmából rendezendő ünnepségeken. N. Sz. Hruscsov meleg taps közepette, többek között a következőket mondotta a repülőtéren: “ A Szovjetunió kormányküldöttsége, amely a Kínai Népköztársaság megalapításának 3. évfordulójává kapcsolatos nagyszabású ünnepségek alkalmából érkezett Pekingbe, a nagy Kína ősi fővárosába, a szovjet nép nevében őszinte jókívánságait tolmácsolja a testvéri kínai népnek. Melegen üdvözöljük a kínai népet abból az alkalomból, hogy az alkotmányt elfogadta és Mao Ce-tung elvtársat, a kínai nép nagy fiát és vezérét a Kínai Népköztársaság elnökévé választotta. A világ valamennyi békeszerető népe úgy vs.A’hogy a két hatalom — a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság — közötti megtörhetetlen barátság erős fellegvára a békének s nagy és legyőzhetetlen erő, amely napról-napra növekvő befolyást gyakorol az összes nemzetközi problémák rendezésére az egész emberiség és a világi béke megszilárdítása érdekében. Csou En-laj fogadást adott a külföldi küldöttségek tiszteletére Peking (TASZSZ) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminiszter szeptember 29-én fogadást adott a Kínai Népköztársaság 5. évfordulójának ünnepségeire Pekingbe érkezett külföldi társadalmi és kultúrküldöttségek tiszteletére. Mao Ce-Tung elnök szívélyesen üdvözölte a Kínába érkezett vendégeket. Köszönetét fejezve ki baráti érzelmeikért, poharát ürítette az összes jelenlevők egészségére, a kölcsönös barátság további elmélyítésére, az egyetemes béke fokozott megszilárdulására. A fogadás meleg baráti légkörben folyt le. Edith Summerskill-t választották meg az Angol Munkáspárt elnökévé London (MTI). Szerdán este az Angol Munkáspárt scarboroughi értekezletén Edith Summerskill-t választották meg a párt elnökévé. Edith Summerskill — mint ismeretes, — tagja volt annak a munkáspárti küldöttségnek, amely a közelmúltban látogatást tett a Szovjetunióban és a Kínai Népköztársaságban. Edith Summerskill megválasztása után kijelentette a Reuter tudósítójának: ,.Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy előmozdítsam a Kelet és Nyugat közötti látogatásokat.“ Bevan beszéde az Angol Munkáspárt politikájáról London (MTI) Bevan, az Angol Munkáspárt úgynevezett balszárnyának vezetője szerdán este beszédet tartott egy scarborroughi gyűlésen, amelyet párthívei rendeztek. Bevan bírálattal illette a munkáspárti értekezletet azért, mert védelmébe vette a délkeletázsiai szerződést (SEATO) s végül az amerikai uralkodó körök Kína-ellenes háborús politikájára célozva kijelentette: „Nem hiszem, hogy az átlagamerikaiak Kína-ellenesek. Az angol nép sohasem fogja követni az Egyesült Államoknak azt a politikáját, mely a kommunista világgal való állandó ellenségeskedésen alapul ...“ Ollenhhauer tárgyalni fog Attleevel Berlin (MTI): Erich Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke Angliába utazott az Angol Munkáspárt scarboroughi konferenciájára. Ollenhauer elutazása előtt kijelentette, hogy megbeszélést folytat majd Attleevel, a munkáspárt vezetőjével azokról a lépésekről, amelyeket a két fin „európai védelmi közösség' bukása és a munkáspárti konferencia határozatai után tehet. Október 2-án éjfélkor megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata értelmében a nyári időszámítás, amelyet május 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-án 24 órakor tehát az órákat 23 órára kell visszaigazítani. fi minisztertanács határozati a sportlétesítmények igénybevételével és használatával kapcsolatos egyes kérdésekről A minisztertanács határozatot hozott a sportlétesítmények igénybevételével és használatával kapcsolatos egyes kérdésekről. A határozat kimondja, hogy sportlétesítményt, vagy sportcélra kijelölt területet nem sportcélra igénybe venni nem szabad. Népgazdasági érdekből kivételesen indokolt esetben az illetékes miniszter javaslatára az OTSB engedélyezheti az igénybevételt. Ebben az esetben az igénylő azonos célokra alkalmas megfelelő sportlétesítmény építéséről tartozik gondoskodni. Nem sport célra történő időleges, vagy esetenkénti felhasználáshoz a megyei (budapesti) TSB sohat engedélyt. A sportlétesítményeket használó sportszervezetet az OTSB jelöli ki. Ha a sportlétesítmény használatában a sportszervezetek között vita támadna, az illetékes megyei (budapesti) TSB dönt. NAPLÓ A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy október 3-án életbelépteti a téli menetrendet. A vonatok közlekedésére vonatkozó részletes adatokat a most megjelent hivatalos menetrendkönyv tartalmazza. Minthogy a nyári időszámítás megszüntetése és a téli menetrend életbeléptetése egybeesik, az október 2-ről 3-ra virradó éjjelen közlekedő vonatok indulási idejében bizonyos változások lesznek, ajánlatos, hogy mindazok, akik utazásokat az említett éjjelre tervezik, előzőleg a vasútállomásokon érdeklődjenek a vonatok indulásának időpontjáról. Kinevezés A minisztertanács Mód Aladárt, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkárát az Eötvös Lóránd tudományegyetem „Marxizmus-leninizmus alapjai“ tanszékére egyetemi tanárrá nevezte ki. Jugoszláv kalónál repülőgép leszállása magyar területen Szeptember 28-án egy C 47 típusú kétmotoros jugoszláv katonai repülőgép a jugoszláv—magyar határ közelében eltévedt és Letenyétől délkeletre berepült Magyarország területére. A gépet a magyar néphadsereg vadászgépe leszállásra szólította fel. A jugoszláv gép a felszólításnak eleget tett. Illetékes magyar szervek hozzájárulásával a jugoszláv repülőgép ötfőnyi személyzetével együtt szeptember 29-én visszarepült Jugoszláviába. A francia nép „nem^-et mond Rárizs (TASZSZ): A francia demokratikus közvélemény a Nyugat- Németország felfegyverzésének kérdésével foglalkozó londoni kilenc, hatalmi értekezletben az ország biztonságának és függetlenségének, valamint Európa és a világ békéjének veszélyeztetőjét látja. Amint a l'Humanité és a Litération közli, a francia dolgozók levelet küldtek Menezes-Francénak Londonba és követelik, utasítsa el Nyugat- Németország militarizálásának tervét és folytasson olyan politikát, amely a német probléma békés rendezését célozza az érdekelt felek közötti tárgyalások útján. 1954 OKTOBER 1 Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldöm önnek, Elnök elvtárs és Önön keresztül a nagy kínai népnek és kormányának. A kínai nép az elmúlt öt év során az Ön iránymutatását követve, hatalmas sikereket ért el a népi demokratikus rendszer megszilárdítása terén, az ország építésében és a világbéke oltalmazásában. Mindezek a sikerek nemcsak a magyar népet lelkesítik, de nagymértékben erősítik a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette táborát. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek nagy feladatai megvalósításához. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. CSOU EN-LAI elvtársnak, * a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének Peking Engedje meg Elnök elvtárs, hogy a Kínai Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, fennállásának ötödik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldjem a nagy kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és személy szerint önnek. Elnök elvtárs. Szilárd meggyőződésem, hogy a kínai és a magyar nép közötti törhetetlen barátság jelentős hozzájárulás a két ország felvirágzásához. A kínai népnek további ragyogó eredményeket kívánokt országa építésében, a világbékéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcában, amellyel tevékenyen hozzájárul a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor sikereihez. NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ■MIT1 NI ■NIMWyvm II ilHllMMnBMHMBBnMIMBBHmMBnm A minisztertanács határozata az 1954—55. évi fűtési idényről A minisztertanács határozatot hozott az 1954—56. évi fűtési idényről. A határozat értelmében a fűtési idény október 15-én kezdődik. Központi, vagy kályhafűtéssel rendelkező állami szerveknél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban október 16 után akkor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható napi középhőmérséklet plusz tíz Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmények, iskolák, egyetemek, napköziotthonok, valamint az állami balett-intézet, az ÁLlami Operaház és az Állami Operaház Erkel színháza helyiségeiben október 15-én a fűtést a külső hőmérséklettől függetlenül meg lehet kezdeni, ha a helyiségek belső hőmérséklete a 18 Celsius fok alá süllyed. November 1 után a külső hőmérséklettől függetlenül a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyiségekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően nyolc—tizennégy órán át plusz 18 Celsius fokon tartandó. Ennél magasabb hőmérsékletre csak az egészségügyi intézménye!k) és a napköziotthonok helyiségeit lehet felfűteni. DÉDANYÁM BÖLCSŐJE írta: ÖRSI FERENC TV. Az a bírótól még kapott néhány jótanácsot, aztán nekieresztette a gyeplőt. A lányok közül egypáran utána integettek, az asszonyok keresztet vetettek, a férfiak sóhajoztak, nem tudni, hogy az örömtől, vagy a szégyentől, ő nem látott senkit, nem figyelt semmire, ütemesen ringott a ló hátán, még arcában érezte kisasszonya meleg lehelletét, szájában az utolsó csók megremegtető ízét. A ló gyorsan ment. István úgy vélte, hogy csak pillantással előbb kapott a hátára és máris a nyereshez ért. A szeptemberi reggel nyirkossága megborzongtatta. Mintha felébredt volna. Lépésre fogta lovát. Megállt. Töprengett, mitévő legyen. Aztán térde nyomásával az összehajló ágú fehér fák közé irányította az állatot. — Átmegyek a tarnócai útra — gondolta. Onnan messzebbről látom a faluvégét. Meg, ha észrevesznek, nem tudják, hogy Szentesről jöttem, — töprengett, miközben lova csendben poroszkált a harmatos fűben. A tarnócai út mély keréknyoma már látszott, amikor lecsúszott a földre. Lovát bent hagyta a fák között, ő meg kóvakodott az erdő szegélyéhez, oda, ahol egy fertálynyi kiszögelésből egyenesen beláthatott a faluba. Ott lapult. Kimeredt szemmel leste mint mozognak apró vörösköményes emberkék az utolsó házaknál. Néha egy-két lovas is kivágtatott a faluvégén. Ilyenkor szíve kegyetlenül dobogni kezdett. — Talán már indulnak is! — csúszott hátrább önkéntelenül. De mikor azok visszatértek, megint csak nekibátorodott. —■ Megvárom merre indulnak, aztán lóra! Megviszem a hírt. Amint ott lapult a szeptemberi harmatban — úgy vélte, hogy órák hosszat — kürtölést hozott feléje a szél. Először egy fajta, majd csatlakozott hozzá a többi. — Indulnak! — remegett meg a torka. — Vájjon elbújtak-e már? Aztán tudnak-e még egyet fordulni, hogy a legszükségesebben kívül mást is menthessenek! Lehet, hogy visszatértek, hisznek abban, hogy én majd eligazítom a dolgokat. Én meg itt hasalok. Egye a rossebb! Miért nem jelentkeztek! Éppen én dögöljek meg? Aztán eszébe jutott az asszony. Meg az is, ha elfognak egy falubélit, abból kisanyargatják, hogy hova bújtak a többiek. Akkor meg hiába minden! A kürtök szóltak. — Ezek indulnak! Felugrott. A hirtelen mozdulattól megszédült kicsit. Aztán gyors léptekkel elindult a faluba. A ló beljebb legelészett. — Csak meglelem, ha ... Nem fejezte be a gondolatot. Észben forgatni nem jó, hogy másként s lehet. A barcsi templom tornyát már messziről látta Nyújtott ének hangát fogta fel a füle. Kesernyés pernye szagot hozott a szél. A pirkadat hűvösségét már felszívta a nap. István mégis úgy érezte, hogy minden lépésével mélyebben gázol valam jeges folyamba. Dermedten, nehezen mozogtak lábai és ez a dermedtség keményen szorította a mellét. Alig kapott levegőt tőle. — Talán jobb lenne meglapulni! Éc ússza ... !£ét vörösköpenyes lovas ugra“■ tett eléje a temetőszéli szomorúfűzekből. Szót sem szóltak, csak fekete szemük villogott. A legény megtorpant. Pillanatokig álltak némán. — Adj Isten — csuklótt el a hangja,. Aztán megköszörülte a torkát és biztos hanson ismételte horvátul: —’Adj Isten testvérek! — Te beszélsz horvátul? — csodálkozott rá az egyik. — Jártam én odalent — erősítette hangját, ahogy a félő ember teszi. — Fuvarba. — Hová mész? — kérdezett tovább a vörösköpenyes. A másik egykedvűen fogta övébe dugott pisztolya nyelét. — Barcsra. — Honnan jössz? — Csokonyából. — A postaút felől? — Arról. — Nem láttál ott horvát .ereget. — Egy fiát sem. — Na gyere — intett a beszélő és megindult a község belseje felé. A másik mögéje kanyarodott, hogy meg ne ugorhasson. Ahogy beljebb értek, mind több és több saerezsánnal találkoztak. Hosszú puskájuk gyöngyházzal rakott tusája csillogott. Némelyik vörös sipkát, másik kecskebőr kucsmát hordott. Kíváncsian bámulták a hosszúgatyás magyart, aztán bekanyarodtak valamelyik udvarba és nemsokára hangos recsegés jelezte, hogy nincs nyitva a kamra ajtó. — Falubelit egyet sem látott. A plébánia előtt, amelyik Mujzer főtisztelendő úr rezidenciája volt, őrök álltak. A kísérő gyors beszéddel magyarázta, hogy egy csokonyai magyart hoz, aki most jött arról. Az őr eltűnt a házban, amikor visszaört, csak intett. — Hozzád! IT fehérkabátos császári tiszt ült *• a horvát tisztek között. Nagy térképe kerek asztalról lógott le. — Azt mondja a legény, hogy csokonyai — mutatott rá az egyik szerezsán tiszt. A fehérkabátos mértéktartó érdeklődéssel feléje tekintett. — Milyen az út arra? — kérdezte horvátul. István torka száraz volt, mintha rárepesztette volna. — Azon jöttem uram — suttogta. — alig mert a tisztre nézni. — Beszélj hangosabban! Járható? — Hát, homokos, homokos. — Szekerek tudnak mozogni rajta? — Hogyne tudnának — bólintott mélyet és érezte, hogy égni kezd a füle karimája. A fehérkabátos a térképen méricskélt. — Itt két út is van. Melyiken jöttél? — A rövidebben. A fukar szó után hosszan nézegették a térképet, aztán szúrós tekintettel végigmérte. — Mit keresel Barcson? — Lovakért jöttem uram — mondta mereven a tisztre nézve, — mert két nap múlva vásár lenne Atádor és ilyenkor mindig hajt oda lovakat cenzár Schwarz úr. A fehérkabátos töprengeni látszott, többször végigmustrálta, majd az őt bejelentő tiszt felé fordult: — Őrizet alatt marad! Azután lepöccintett karjáról egy szédelgő, testes őszi legyet A plébánia téglakerítése mellé telepedett. Az udvaron tisztek, katarnák mászkáltak. Feléje sem néztek, csak a téglafal fölött látszott az őrök hosszú puskájának csöve, amint fölalá jártak a falon túl. Délutánig csak elüldögélt. Ott gunnyasztott a fal tövében becsukott szemmel és Katára r, gondolt. Féltette, aggódott érte, ré ■meket képzelt, hogy ott a lápos Zsagnyékban elpusztul Kata is, meg az születendő is. — Nem, ez nem lehet — rázta meg fejét hogy egész teste belerándult. Már átbukott delelőn a nap, ami *kor a tornácról feléje intettek. A fehérkabátos szigorú arccal várta. — Ha becsapsz, felakasztatlak! — tartott kis szünetet. — Arra felelt, mikor érünk a postaidra, ha most indulunk. — A férfi lassan a nap felé fordult, aztán naptól vak hunyorgással a tiszthez. — Lovon még sötétedés előtt. Gyalogosan sötétedés után. Szekérrel meg, kár is elindulni. Azzal útközben kell éjszakázni. — Van olyan helység, ahol tábort ülhetnénk? — Pásztorszállások, tanyák vannak az út közelében, de nagyobb falu nincsen. A tiszt gondolkozott kissé, aztán a körülötte állókhoz fordult. — Akkor holnap virradatkor... indulunk! Halk morajlás, feszes meghajló» volt a válasz. (Folytatása következik)