Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
2 é Nyikitct Hruscsov és Enver Hodzsa mondott beszédet a tiranai albán—szovjet barátsági nagygyűlésen Tirana: (TASZSZ) Szombaton délután Tiranában a Szkander bég téren albán—szovjet barátsági nagygyűlés volt. A gyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadták az emelvényen megjelenő N’~Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjait, Enver Hodzsát, Mehmet Shehát és Albánia más vezetőit. A nagygyűlés első szónoka Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára volt. Üdvözölte a szovjet küldöttség vezetőjét és tagjait, majd a szovjet és az albán pártés kormányküldöttség tárgyalásairól beszélt. Elmondotta, hogy a tárgyalások és aláírt okmányok újból megmutatták és még jobban megerősítették a vélemények egységét az összes megvitatott kérdésekben. Az Albán Népköztársaság mindig nagy figyelmet szentelt szomszédaihoz fűződő kapcsolatainak •— jelentette ki Enver Hodzsa. — Azon fáradozunk és a jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy e kapcsolatok jószomszédi kapcsolatok legyenek és a békés együttélés elvei alapján fejlődjenek. Kormányunk szeretné remélni, hogy a szóban forgó országok kormányai szem előtt tartják népeik és a béke érdekeit, és nem vállalják ezt a pusztító utat — hangsúlyozta Enver Hodzsa. Pártunk és kormányunk őszintén üdvözli Hruscsovnak azt a nagyjelentőségű javaslatát, hogy a Balkán és az Adriai-tenger térsége legyen atomfegyvermentes békeövezet, úgy véljük — mondotta a továbbiakban —, elérkezett az ideje annak, hogy megvalósítsuk a román kormánynak a balkáni kormányfői értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát is. Kormányunk, mint mindig, kész a jövőben is a kölcsönös barátságon, az egyenlőségen és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapuló államközi kapcsolatokat fenntartani a szomszédos Jugoszláviával. Az albán népet szoros barátság fűzi Jugoszlávia népeihez, ennek forrása a közös ellenség ellen vívott harc. Mi mindig vigyázni fogunk erre az őszinte barátságra és kudarc vár azokra, akik ellenséges érzelmeket akarnak elhinteni testvéri népeink között. Jó viszonyban akarunk élni Olaszországgal és Görögországgal is — folytatta Enver Hodzsa. — úgy véljük, hogy ez kölcsönösen érdekében áll népeinknek és a béke ügyének. Az olasz kormány azonban, mint ez ismeretes, a szovjet kormány figyelmeztetése, a mi kormányunk és néhány más békeszerető ország figyelmeztetése ellenére az utóbbi időben hozzájárult, hogy amerikai rakétatámaszpontokat létesítsenek Olaszország területén. Hasonló célokat tartanak szem előtt Görögország vezető körei is. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. június 2. N. Sz. Hruscsov beszéde Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormányfő köszönetet mondott Albánia dolgozóinak azért a testvéri fogadtatásért, amelyben a szovjet párt- és kormányküldöttséget részesítették. A népi Albánia szocialista építésének sikereiről szólva megállapította, hogy ezek a sikerek meggyőzően példázzák a kis népek és a kis országok sorsának alapvető különbségét a szocializmusban és a kapitalizmusban. A szovjet küldöttség vezetője beszéde további részében foglalkozott a genfi külügyminiszteri értekezlettel is. Felsorolta a szocialista országok kormányainak a nemzetközi feszültség enyhítésére tett lépéseit, majd hangsúlyozta, hogy ugyanerre irányulnak a Genfben tárgyaló szovjet küldöttség erőfeszítései is. Sajnos — mondotta — a nyugati hatalmak részéről nem látunk törekvést az égető nemzetközi kérdések megoldására. — A Szovjetunió őszintén óhajtja a megegyezést, de elutasítja azt az elvet, hogy az egyik fél rákényszerítse saját feltételeit a másikra. Hajlandók vagyunk megvitatni minden olyan javaslatot, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a háborús konfliktusok kirekesztésére és a békés együttélés feltételeinek megteremtésére irányul. Ha tárgyalófeleink szándéka más, természetesen nehéz lesz kölcsönös megértésre jutni és olyan közös megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő lenne. Hruscsov a továbbiakban érintette Franciaország—Nyugat-Németország viszonyának kérdését. Hruscsov megjegyezte, hogy Nyugat-Németországban javarészt ugyanezek az emberek vannak vezető tisztségekben, akik annak idején aktívan támogatták és istenítették Hillert. Felfegyverezni Nyugat-Németországot, ellátni atomfegyverrel,eni had.'-erege felállításában azzal a gárd’á'tal, hogy ott ígyis ellenőrizni fog;óh--P'"Vortelmnőz Brevi]1* rrrp rrtfoi N ?rn is O1'van sok :;1 " rys 1'1 ] * r.10 "’ ó; c!, hoov 0^vés ,-!lr ■ >r • vf ’ nl pV’k maIrNv r1' pbA^npner No. c/v--T'r! tóniTV’Ő hn é~,— /-n- ÓTTZ'' rv~kka ’'í-pa’.fi1_ tek aOŐ.Tíf'1 CSapatok elől Mindez elég gyorsan kiröppent emlékezetükből. Nyilván nem vonták le a kellő tanulságokat abból a két háborúból, amelyet a német militarizmus robbantott ki. Mi szilárdan ragaszkodunk a békeharc elveihez, — hangsúlyozta Hruscsov — és állhatatosan törekszünk arra, hogy mind Nyugat-, mind Kelet-Németország békés úton fejlődjék. Ehhez a német népnek is létérdeke fűződik. A rakétatámaszpontok kérdésére áttérve Hruscsov megállapította, hogy az Olaszországban létesülő amerikai rakétatámaszpontok kizárólag támadó célokat szolgálnak és ebből a tényből le kell vonni a szükséges következtetéseket. Kijelentjük — mondotta —, hogy ha Görögország ugyanerre a veszélyes útra lép, a Szovjetunió és Albánia kormánya kénytelen lesz megállapodni albániai rakétatámaszpontok felállításában. A legnagyobb éberséget kell tanúsítanunk. A Balkánt már régóta Európa puskaporos hordójának tartották. Minthogy a balkáni országok többségében népi hatalom van, és minthogy létrejött a szocialista világrendszer, a helyzet itt is lényegesen megváltozott. A szocialista országok fontos tényezői a Balkán békéjének. A Szovjetunió és minden szocialista ország azt tartja, hogy a népeknek itt, a Balkánon kell harcolniok azért, hogy ezen a félszigeten és az egész földközi-tengeri medencében ne legyenek sem rakétatámaszpontok, sem atomfegyverek. Ez nagyban hozzájárulna a földközi-tengeri térség tartós békéjének szavatolásához, az atom- és rakétatámaszpontmentes övezet tervének megvalósításához. Hruscsov beszéde befejező részében ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség albániai tárgyalásai szívélyes, testvéri légkörben folytak és a nézetek teljes egységét bizonyították minden kérdésben. A tárgyalások eredményeképpen aláírt közös nyilatkozat Albánia és a Szovjetunió barátságának és testvéri működésének tm’é’' ■' d . Tirana (TASZSZ). Az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának székházában szombaton aláírták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló közös közleményt. Szovjet részről a közös közleményt aláírta N. Sz. Hrucsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, albán részről pedig Enver Hodzsa, az Albán MP Központi Bizottságának első titkára és Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon minden megvitatott kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. A közlemény a továbbiakban utal a szovjet küldöttség albániai körútjára és megállapítja: a szovjet párt- és kormányküldöttség Albániában mindenütt a legmelegebb, legszívélyesebb és legbarátibb fogadtatásra talált. A szovjet küldöttség szívből köszöni ezt a fogadtatást és a maga részéről kijelenti, hogy a szovjet nép hiú és megbízható barátja az albán népnek a szocializmusért, hazája szuverenitásának megőrzéséért, nemzeti függetlenségének biztosításáért, és az Albán Népköztársaság határainak sérthetetlenségéért vívott harcában. A közös közlemény a következőkben nagy elismeréssel szól 02 az Albán Népköztársaságnak, a Munkapárt vezetésével és a szocialista tábor országainak testvéri segítségével elért eredményeiről. A küldöttségek a továbbiakban megállapítják, hogy a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság testvéri barátságának fejlődését és megerősödését elősegítették a moszkvai szovjet—albán tárgyalások és e tárgyalások eredményeképpen 1957. április 17-én aláírt közös nyilatkozat.A felek megelégedésüket fejezték ki a két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét és távlatait illetően. Az albán küldöttség köszönetét fejezi ki a Szovjetunió önzetlen támogatásáért. A Szovjetunió csupán a szovjet —albán tárgyalások óta eltelt két évben több hosszúlejáratú hitelt nyújtott Albániának összesen 526 millió rubel értékben. A Szovjetunió e hitelek keretében segíti Albániát a Tirana és Durres, valamint a Marinza és Memalia közötti a második és a harmadik ötéves tervben előirányzott távvezeték építésében, valamint több ipari üzem, hőerőmű és egyéb objektumok építésében, illetve több iparvállalat újjáépítésében és bővítésében. A Szovjetunió segítséget nyújt különböző olaj és ásványi lelőhelyek felkutatásával összefüggő földtani munkában, a halászat, a mezőgazdaság és tudományos kutatómunka fejlesztésében. Fejlődött a Szovjetunió és Albánia együttműködése a tudomány, a kultúra, a népművelés, a művészet, az egészségügy, a sport, a sajtó és a rádió területén is. A Szovjetunió ajándékként kultúrpalotát építtet Tiranában és segítséget nyújt két rádióállomás építésében. A szovjet és az albán közös nyilatkozat ezután a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozik. Egyebek között megállapítja, hogy a szocialista tábor befolyása növekszik, a béke és a szocializmus erői mindinkább az imsperializmus és a háború erői fölé kerekednek. A szocializmus világrendszerének a kapitalizmus fejet aratott győzelme a békés gazdasági versenyben a békeszerető erők további megszilárdulását eredményezi. Ez megteremti ennek reális feltételeit, hogy ki i küszöböljék a háborút, mint a nemzetközi vitás kérdések megoldásának eszközét. A két küldöttség megelégedéssel emlékezik meg a genfi külügyminiszteri értekezlet összehívásáról és kijelenti: a jelenlegi nemzetközi helyzet sürgetőn megköveteli az államoktól és kormányaiktól, hogy haladéktalan és gyakorlati intézkedéseket tegyenek a feszültség enyhítésére és a háborús veszély megszüntetésére. Haladéktalanul meg kell oldani a legfontosabb kérdést, meg kell kötni a német békeszerződést és meg kell szüntetni a nyugat-berlini megszállási rendszert. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság küldöttsége a továbbiakban állást foglal az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek betiltása, e tömegpusztító fegyverei gyártásának megszüntetése, a fegyveres erők lényeges csökkentése az idegen területen állomásozó csapatok létszámának leszállítása, valamint a NATO és a varsói szerződés szervezete közötti megnemtámadási szerződés megkötése mellett. Rámutat az atom és hidrogén, valamint rakétafegyvermentes közép-európai övezet megteremtésének fontosságára is. Mindkét fél kinyilvánítja azon hajlandóságát, hogy állami vonalon a jövőben is fejleszti kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, a kölcsönös megbecsülés, az egyenlőség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság kormánya jelentősnak tartaná az albán—görög kapcsolatok normalizálását is, melyet azonban akadályoz a görög kormány politikája. A közlemény ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a görög kormánykörök szándéka, mely szerint amerikai atom és rakétatámaszpontok létesítését engedélyezi Görögország területén, súlyosbítja a balkáni helyzetet. A Szovjetunió és Albánia kormánya, amelyeket aggaszt saját népük sorsa, természetesen nem hagyhatják figyelmen kívül a görög kormány efajta cselekedeteit. Hasonló értelemben vélekedik a két küldöttség az amerikai rakétatámaszpontok felállításáról Olaszországban is. A szovjet és az albán kormányküldötség elítéli az úgynevezett »Földközi-tengeri egyezmény« összetákolására irányuló kísérleteket is. Támogatja a román kormány javaslatát a balkáni országok együttműködése időszerű kérdéseinek megvitatását célzó értekezlet összehívására. A szovjet és az albán kormány küldöttsége rokonszenvét fejezi ki Ázsia és Afrika népei iránt, támogatja e népeket a gyarmati rendszer elleni függetlenségi harcában. A két küldöttség elítéli az imperialista kormánykörök beavatkozási kísérleteit a Kínai Népköztársaság belügyeibe, támogatja a kínai nép igazságos harcát, hazájának teljes felszabadításáért, egyesítéséért és síkra száll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ tagsága mellett. A közös közlemény ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az Albán Munkapárt képviselőinek a két párt tevékenységéről folytatott eszmecseréjével foglalkozik. A két párt képviselői megjegyzik, hogy az utóbbi idők eseményei teljesen alátámasztották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai 1957. november 14—16-i moszkvai értekezletének megállapításait, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizionizmus, amely nem csak a szocialista tábor biztonságát, hanem az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat is fenyegeti. Az Albán Munkapárt képviselői a közös nyilatkozatban kiemelik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának jelentőségét a kommunizmus építése szempontjából. A közös nyilatkozat végezetül a két párt és a két kormány azon kívánságát fejezi ki, hogy a népeik javára tovább kívánják fejleszteni kapcsolataikat és ezzel erősíteni a szocialista országok összeforrottságát a béke és a szocializmus nagy ügyét. Aláírták a közös közleményt a Szovjetunió és az Albán üépköztársaság párt- és kormányküldöttségei között befolyó tárgyalásokról Jelentkezés az Esti Egyetemre A Tolna megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1959—60-as tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiatörténetet, dialektikus és történelmi materializmust, a második évben a politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. Az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Azoknak, akik az Esti Egyetemet eredményesen elvégzik: a) az egyetemek, főiskolák esti és levelező tagozatain folytatott tanulmányok esetén marxizmus—leniinizmusból vizsgázniuk nem kell; b) tudományos fokozat elnyerése során a kandidátusi minimum keretében előírt ideológiai vizsgát nem kell letenniük; c) az Esti Egyetem sikeres elvégzését a tanácsi és egyes államigazgatási szervek alkalmazottainak bérrendezéséről szóló 27 (1957/15) Mű. M. számú utasítás 16. pontjának alkalmazása szempontjából felsőfokú iskolai végzettségnek kell tekinteni. A tanév szeptember 15-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer, keddi napon délután 4 órától 8 óráig előadás vagy osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező. Tandíj egy évre 170 forint, amelyet két részletben kell befizetni. Az egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő politikai és szakmai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A felvételről döntés felvételi vizsga alapján történik. A jelentkezéshez szükséges űrlapot a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályán lehet igényelni. A jelentkezést ugyanott lehet beadni június 20-áig. | Főkönyvelőt keresett a Tamási Vegyesipari Ktsz.M »Szövetkezeti gyakorlattal reng ödelkezők előnyben. Fizetés» ifimegbeszélés szerint. Jelentke*ezés az eddigi működés ismert Etetésével levélben. 0 Az Alsóleperdi Állami Gazdaság azonnali belépésre keres univerzális szerelőt 7—8 Ft órabérrel,f fejadag és illetményföld járandósággal. Üzemi konyha, munkásszállás, esetleg lakás biztosítva van. Értesítést az Alsóleperdi Állami Gazdaság Dalmand, címére kérünk.