Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!! | NÉPÚJSÁG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 91. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1971. április 22. ’oi Könyvtár Renardo da Tinóéi a. J* A Képviselő A választópolgár boríték­­ba helyezi szavazólap­ját és az urnába dobja. Ezzel a maga részéről megbízást adott a képviselőjelöltnek — vagy annak, akit a több jelölt közül legalkalmasabbnak tart — arra, hogy négy éven át képviselje őt a Magyar Nép­­köztársaság legfelső államha­talmi szervében, az ország­­­gyűlésben. Néhány nappal ké­sőbb a képviselő átveszi meg­bízólevelét és ezzel valamen­­­nyi jogot és kötelességet, ame­lyet az alkotmány e magas tisztség betöltői számára elő­ír. Már az első ülésen fontos­­ feladatok hárulnak rá. Az or­szággyűlés megválasztja az El­nöki Tanácsot és a Miniszter­­tanácsot. Most r­ár­t a kép­viselő szavaz. Arra adja sza­vazatát, akit eddigi munkája alapján alkalmasnak ítél a to­vábbi években az ország­élét­re, a legfelelősebb posztokra. Hamarosan elkezdődik a tör­vényhozói tevékenység is. Munkatervéből egyes pontok máris ismeretesek, ha még nem is d­őlt el, hogy mit fog­nak tárgyalni. Az országgyűlés elé kerül az ifjúsági, a szö­vetkezeti, az egészségügyi tör­vényjavaslat és több más, az egész ország állampolgárait érintő, még kidolgozásra váró tervezet is. A törvényjavasla­tokat először az­­ illetékes bi­zottság elé terjesztik. (A tíz bizottság valamelyikébe csak­nem minden képviselő beke­rül.) A legutóbbi országgyű­lési ciklus idején számos he­ves vita zajlott a bizottsági üléseken, éppen azért, mert a képviselők egyes kérdéseket másképpen láttak, vagy mert nagyobb beruházásokat, költ­ségvetési összegeket akartak választókerületük számára megszerezni. Megtárgyalják a törvény­­javaslatokat a megyei képvi­selőcsoportok is. Minden kép­viselőnek van ideje tanulmá­nyozni a készülő törvényt, s hozzászólási jogát a bizottság­ban és a képviselőcsoportban annál jobban érvényesítheti — minél jobban teljesíti kép­viselői kötelességét. Első szá­mú kötelessége ugyanis az, hogy választóival rendszeres kapcsolatot tartson, ismerje a kül- és belpolitikáról alkotott véleményüket, foglalkozzék javaslata­ikkal, panaszaikkal, tájékozódjék választókerületé­nek problémáiról. A törvényhozói munka sor­rendben a következő része az országgyűlés ülése. Akármi­lyen napirendet tárgyalnak ott, minden képviselőnek joga van ahhoz, hogy hozzászóljon, elmondja a maga — és meg­bízói, választókerülete — véle­ményét a tárgyalásra került kérdésekről. Elmondhatja, hogy legjobb tudása, meggyő­ződése alapján mit helyesel és mit nem, mihez van ki­egészítő, vagy módosító javas­lata. J­oga van a napirenden nem szereplő kérdések­ről is szólni az országgyűlés ülésén. Ez az interpellációs jog. Bármelyik minisztertől, főhatóság vezetőjétől megkér­dezhet ilyenkor bármit, ami választóit érdekli vagy érinti. A miniszter köteles azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban válaszolni az inter­pellációra, s a képviselő élhet a viszontválasz jogával, sőt az is megtörténhet (a legutóbbi parlamenti ciklus idején meg is történt), hogy a miniszter válaszát nem fogadja el. Ilyen esetben az országgyűlés szavaz, s ha az sem fogadta el a választ, „a­ kérdést az illetékes bizottságnak vagy er­re a célra létrehozott bizott­ságnak kell kiadni. A kérdés tárgyalását az országgyűlés a bizottsági jelentés alapján leg­később a következő üléssza­kon napirendre tűzi" — (az Országgyűlés Ügyrendjéből). A képviselő — választóke­rületének, a közösségnek kép­viselője. Amikor felszólal, a választók ezrei nevében beszél, s amikor a nyilvánosság előtt fellép, azt is közéleti szemé­lyiségként, a nép, a köz kép­viselőjeként teszi. El kell jár­nia — például — olyan köz­érdekű ügyekben, amelyek egész választókerületét, vagy annak egy részét érintik, ott gondot­ okoznak, akár egy megrongálódott útszakasz sür­gős kijavításáról, vagy a meg­üresedett orvosi állás azon­nali betöltéséről van szó. El­járhat — például — olyan más ügyekben, amelyek közbenjá­rása nélkül is megoldódnának, de talán később: szót emelhet egy nagyközség várossá eme­léséért, esetleg azért is, hogy a legközelebbi iskolaépítésre az ő választókörzetében ke­rüljön sor. De nem járhat el magánügyekben! Jogos ma­gánpanasz orvoslásában ter­mészetesen segíthet, sőt se­gítenie is kell. De a Magyar Népköztársaságban ismeret­lenné vált a régi Magyaror­szág „kijáró képviselőjének" fogalma, j­­ppen ezért is védi a tör­vény a nép képviselő­jét. A képviselő mentelmi jo­got élvez, ami annyit jelent, hogy letartóztatni, ellene bűn­vádi­­ eljárást indítani nem szabad, kivéve­­ a tettenérés esetét. Ha mégis megtörtén­nék olyan eset — amire hos­­­szú ideje nem volt példa —, hogy a törvényhozó összeüt­közésbe kerül a törvénnyel, csak akkor vonható felelős­ségre, ha­, a mentelmi és ös­­­szeférhetetlenségi bizottság meghallgatása alapján az or­szággyűlés felfüggeszti men­telmi jogát. A szocialista demokrácia ki­teljesedésével egyre növekszik az országgyűlés — és vele — a képviselői munka jelentő­sége. Nagy feladatokra, szép és nehéz munkára vállalko­zik az, aki az április 25-i vá­lasztás után átveszi képvise­lői mandátumát Törvényho­zói, jogalkotói munkára az or­szággyűlésben, s ezernyi apró­nak látszó feladat elvégzésére a Házon belül és kívül. Egy­szóval : képviseletre. A vá­lasztókerület és azzal együtt az egész dolgozó nép alkot­mányos képviseletére. VÁRKONYI ENDRE v­­ v. , • 1 .* 1 ‘7 * * * A legerősebb fegyverrel rendelkezünk: a marxista—leninista tanításokkal Leonyid Brezsnyev és Kádár János beszéde a BKP Szófia (TASZSZ) • Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra szerdán a Bolgár Kommu­nista Párt X. kongresszusán mondott üdvözlő beszédében kijelentette: A szocialista ál­lamok ma olyan erővé váltak, amely hatalmas befolyást gya­korol a világ egész fejlődésére. A szocialista rendszer befolyá­sa érvényesül ma a nem­zetközi élet minden területén, boly­gónk minden szegletében. Or­szágunknak a szocializmus­­ és a kommunizmus építésében elért eredményei az új élet építésére lelkesítik az emberek millióit és millióit. — A szocialista államok sza­kadatlanul növekvő ereje, szö­vetségük az egész világ forra­dalmi, felszabadító, antiimpe­­rialista erőivel — ma döntő tényező abban a küzdelemben, amelyet az emberiség azért vív, hogy megszabaduljon a rakéta-nukleáris világháború veszélyétől"— mondotta Brezs­­nyev. — Ahol pedig az impe­­rialisták fegyverrel akarják elnyomni a­­ felszabadító har­cot, mind keményebb és ha­tározottabb visszacsapással ta­lálkoznak. Mindennel ékes­ Szólóbb,­ az a sikeres harc, amelyet vietnami,­­­laoszi és kambodzsai hazafiak vív­nak az amerikai agres­­­szorok ellen, és az a kudarc, amelyet a haladó arab rend­szerek megdöntésére irányuló imperialista tervek szenved­nek. — Mi jól tudjuk, hogy a szocializmus országai annál jobban teljesítik majd törté­nelmi küldetésüket, minél szo­rosabbra zárják soraikat, mi­nél összehangoltabban cselek­szenek a nemzetközi porondon — jelentette ki Leonyid Brezs­nyev. ■­ Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára nagy elisme­réssel szólt a bolgár kommu­nistáknak a szocialista közös­ség erősítésében szerzett érde­meiről. Brezsnyev megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Bulgária — csakúgy, mint a Varsói­­­ Szer­ződésben szövetségre lépett más szocialista államok — egy­ségesek abban az­ eltökéltsé­gükben, hogy aktívan és kö­vetkeze­tesen­ folytatják a béke és a népek szabadsága védel­mének lenini politikáját.' — Egységünket soha senki nem bonthatja meg.. Ennek egyik konkrét kifejezése párt­jaink külpolitikai programjá­nak közössége, amelyet kifej­tettünk az SZKP XXIV. kong­resszusán és itt, a bolgár kom­munisták kongresszusán — mutatott rá Leonyid Brezs­­nyev, majd megjegyezte: a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa, amelynek felada­ta a pártprogram jóváhagyása, új, fontos szakasz kezdetét je­lenti a párt és az ország éle­tében. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszu­sának határozatai a kommu­nista építés széles távlatait tárják fel a kommunisták előtt, az egész szovjet nép előtt, majd arról­ beszélt, hogy „az eszmék harcában állá­saink erősebbek, mint eddig bármikor, mellettünk van a szocializmus és reális ered­ményeinek igazsága”. — A legerősebb fegyverrel rendelkezünk: a marxista— leninista tanításokkal, ame­lyek segítenek bennünket ab­ban, hogy megtaláljuk a he­lyes választ az élet által fel­vetett új kérdésekre. Eszméink ereje abban van, hogy azokat alátámasztja a társadalmi fej­lődés egész menete, amely lé­pésről lépésre vezeti az egész emberiséget a szocializmus felé. Ellenfeleink tudva ezt, minden eszközzel igyekeznek lejáratni eszméinket, kételyeket akar­nak támasztani annak a nagy X. kongresszusán ügynek a történelmi igazságá­val szemben, amelyért mi, kommunisták küzdünk. Ez az oka annak, hogy a burzsoá, ideológia elleni offenzíva, a különböző rendű és rangú op­portunista, revizionista, nacio­nalista irányzatok ellen a leg­időszerűbb feladat volt és ma­rad számunkra — mutatott rá Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára a továbbiak­ban megjegyezte, hogy a szo­cializmus építésének minden országban megvannak a maga sajátosságai, megkülönböztető jellegzetességei. Ugyanakkor történelmileg bebizonyosodott a közös törvényszerűségek je­lentősége minden szocialista ország fejlődésében. — A Bolgár Kommunista Párt, történetének minden sza­kaszában szoros testvéri együtt­működésben cselekedett pár­tunkkal, országunk forradal­máraival — jelentette ki Brezs­nyev, majd biztosította a bol­gár kommunistákat, hogy az SZKP a jövőben is lenini in­ternacionalista hagyományai­hoz híven, minden eszközzel erősíteni és fejleszteni fogja a barátságot és az együttműkö­dést a bolgár kommunistákkal, a szocialista országok kommu­nistáival, minden harcostársá­val, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott küz­delemben. Brezsnyevet bolgár felszóla­lók követték a kongresszusi emelvényen, majd Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK pártküldöttségé­nek vezetője kapott szót. El­ismerően nyilatkozott arról, hogy a bolgár nép marxista­­leninista pártjának vezetésé­vel a felszabadulás óta eltelt történelmi szempontból rövid időszak alatt látványos ered­ményeket ért el a gazdaság­­fejlesztés, a szocialista társa­dalom építése terén. A fel­szólaló az indokínai helyzet elemzésével zárta szavait, ki­fejezve meggyőződését, hogyaa Ülést tartott az MSZBT megyei elnöksége Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság Tolna megyei El­nöksége, ahol Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára ismertette az MSZMP KB tit­kársága határozatát, melynek értelmében az MSZBT­­ mun­káját szélesebb alapokra he­lyezték. Az ülésen részt vett Berceli Lajosné, az MSZBT A gyarmatosítás ellen küzdő ifjúság napja először Bombayben a gyar­mati és félgyarmati országok ifjúsági szervezeteinek kép­viselői. Az évforduló alkalmából ma délelőtt érkezik megyénkbe a hazánkban tanuló gyarmati és félgyarmati országok képvise­lőinek egy csoportja. Nem szervez a KISZ szá­mukra külön programokat, azokra a rendezvényekre hív­ják meg őket, melyek egyéb­ként is sorra kerülnének. Részt vesznek a megyében tartózkodó afrikai, latin-ame­rikai és ázsiai fiatalok ma dél­után 3 órakor a Felszabadulás téri KISZ-avatáson, ahol kö­rülbelül hatszáz fiatal lép be ünnepélyesen a KISZ-be. Ezt követően a Garay János gim­náziumban találkoznak a ta­nulókkal és részt vesznek a KISZ-vezetőségválasztáson. Két nap tartózkodnak a országos központjának munka­ megyében, pénteken vidékre társai látogatnak. (Folytatás a 2. oldalon) Minden évben április 24-én rendezik meg az egész vilá­gon a DÍVSZ támogatásával a gyarmatosítás ellen küzdő if­júság napját Húsz évvel ez­előtt, április 24-én találkoztak i

Next