Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

Saigon Amerikai provokáció Az amerikai hadvezetőség pénteken Saigonban bejelen­tette, hogy két Phantom-típu­­sú amerikai vadászbombázó pénteken reggel a VDK terü­letén lévő Ban Karai hegy­vidék környékét támadta a demilitarizált övezettől 64 ki­lométerrel északnyugatra. A hadvezetőség szóvivője ezt a támadást is az úgynevezett „védelmi reagálás"­ doktríná­jával indokolta. Az idén amerikai repülő­gépek már harminchárom íz­ben bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság kü­lönböző területeit. Saigonban pénteken azt is bejelentették, hogy a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai csapatok Buddha 2515. születésnapja alkalmából szombat déltől hajlandók 24 órás tűzszünetet tartani. Mint ismeretes, a népi felszabadító erők már korábban 48 órás tűzszünetet hirdettek ki. Párizs Nem értékelik fel a frankot A közös piaci pénzügy­minisztereknek a most kirob­bant pénzügyi válsággal fog­lalkozó szombati ülése előtt Párizsban továbbra is nyoma­tékosan hangsúlyozzák: Fran­ciaország semmi esetre sem fogja felértékelni a frankot, mert az rendkívül súlyos kö­vetkezményekkel járna az or­szág gazdasági helyzetére: a felértékelés aláásná a francia ipar versenyképességét külföl­di piacokon, s az egyébként is problémákat okozó munka­nélküliség még nagyobb mér­tékben megnövekednék. A francia kormány ellenzi azt is, hogy szabaddá tegyék a nyugatnémet márka árfolya­mát, mert a nyugatnémet márka „hullámzása ’ feltétle­nül maga után vonná a kö­zös piacon belül a mezőgaz­dasági árrendszer összeomlá­sát.­A francia sajtó értesülése szerint a közös piac irányító szerve, a brüsszeli bizottság is ellenzi a közös piaci valu­ták felértékelését, valamint a „hullámzó márka” bevezetését is. Caracas Venezuela elnöke az FSA rágalomh­ad­járatáról Rafael Caldera venezuelai elnök Caracasban tartott saj­tóértekezletén elítélte az Egyesült Államok hivatalos sajtójának országa ellen inté­zett rágalomhadjáratát, és fe­nyegetéseit. A támadást az váltotta ki, hogy Venezuela felemelte a kőolajárakat és az országban működő külföl­di társaságok jövedelmi adó­ját. Az amerikai hivatalos és nem­ hivatalos körön már rég­óta sötét jövőt jósolnak a latin-amerikai, ázsiai és afri­kai népeknek — mondotta Caldera. „Bennünket akkor is megfenyegettek, amikor Alasz­kában, Líbiában és a föld más pontjain új lelőhelyeket tártak fel”. A köztársasági el­nök emlékeztetett az olaj­­exportőr államok közös hatá­rozataira, amelyeket a saját „fe­­­ke­te aranyuk” védelmében hoztak. Hangsúlyozta, az olaj­árak és a jövedelmi adók emelése hazájuk szuverén jo­ga és semmilyen fenyegetés nem változtathatja meg az erre vonatkozó döntéseket. Milano Olaszországban megismételni a görög eseményeket? Leslie Finer, az Observer című londoni hetilap volt athéni tudósítója, csütörtökön tanúvallomást­­ tett egy­­ milá­nói bíróság előtt, amely hat anarchista bűnügyét tárgyalja. Az anarchistákat azzal vádol­ják, hogy 1968-ban és 1969- ben pokolgépes­­ robbantások egész sorozatát követték el. Tettüket 1969 áprilisában az­zal a három milánói merény­lettel „koronázták meg”, amely — mint emlékezetes — 20 embert megsebesített Finer vallomásának előzmé­nye az, hogy az Observer ta­valy közölte egy állítólagos titkos dokumentum fotókópiá­ját, amelyből kiderült, hogy a milánói merényletek a görög titkosszolgálat ügynökeinek művei. A bíró kérdéseire válaszul Finer kijelentette, hogy meg volt­­ győződve a dokumentum valódiságáról; ezen ugyanis a görög külügyminisztérium fő­titkárának, Kottakisznak az aláírása szerepelt, és az alá­írást módjában volt összeha­sonlítani a görög útleveleken szereplő’ Kottakisz-aláírások­­kal Finer kijelentette: nincs kétsége aziránt, hogy a do­kumentum a görög kormány magasrangú tagjai és bizonyos olasz személyek közötti „jól fejlett” kapcsolatokat bizo­nyítja, s ezeknek a kapcsola­toknak az volt a céljuk, hogy megismételjék Olaszországban azt, amit­­­ 1967-ben Görögor­szágban végrehajtottak. Dacca Feloldják a kijárási tilalmat? A kelet-pakisztáni polgárhá­ború kirobbanása óta csütör­tökön jártak újságírók elő­ször hivatalosan a keleti or­szágrész fővárosában, Daccá­ban. Öt nyugati és egy kínai r .»• - tudósítót hívott meg a pakisz­­táni kormány daccai villám­­körútra. A Reuter-iroda tudó­sítója a látottak alapján arról számol be, hogy hat héttel a katonai beavatkozás után a daccai repülőteret még mindig légelhárító ágyúk védelmezik. A repülőtér közelében a lakó­házak súlyosan megrongált állapotban vannak, egyik-má­sik üres. Az AP tudósítója taxikör­­utat tett Daccában. Kiégett épületeiket látott. Az egyetem — ahol a hírek szerint a had­sereg kíméletlenül fojtotta el az ellenállást — ezzel szem­ben sértetlennek látszik. Két pavilon volt csupán, amely erőteljes támadás nyomait vi­selte. Az újságírókat Daccában fo­gadta Tikka Khan, az ország­rész katonai kormányzója. Tikka Khan kijelentette, hogy a katonaság az egész or­szágrészben ura a helyzetnek, olyannyira, hogy Daccában már-már fontolgatják a ki­járási tilalom feloldását. El­ismerte, hogy Kelet-Pakisz­­tánban valóban végbementek tömegmészárlások, ezeket azonban —­ állította — nem a nyugat-pakisztáni katonák kö­vették el, hanem ellenkező­leg, a helybeli bengáliaiak rohanták meg a pun­jakiakat (nyugat-pakisztániakat). Erről azért számolnak be csak most, mert, — úgymond — nem akarták, hogy Nyugat-Pakisz­­tán­ban elszabaduljanak az in­dulatok. A daccai egyetemen történt véres eseményeket azzal ma­gyarázta Tikka Khan, hogy az egyetemről rálőttek a ka­tonákra, akik ezután „gyor­san felléptek az ellenállás szétzúzására”. Elismerte, hogy az akció következtében körül­belül száz ember halt meg. Schumann -Brezsny­ev megbeszélés Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken megbeszé­lést folytatott a hivatalos lá­togatáson Moszkvában tartóz­kodó Maurice Schumann fran­cia külügyminiszterrel. Mint közölték, a megbeszé­lésen a szovjet—francia kap­csolatok fejlődésének távlatai­val és néhány más kérdéssel foglalkoztak. A meleg, baráti légkörben folyt megbeszélésen Kromiko szovjet külügymi­niszter is részt vett. A francia külügyminiszter pénteken befejezte a szovjet kormány meghívására moszk­­vában tett négynapos hivata­los látogatását és a délutáni­­ órákban repülőgépen vissza­utazott Párizsba. A Román KP ünnepe A Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordu­lójáról ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg pénteken Bukarestben, a Kongresszusi palota nagytermében. A nagygyűlést Ion Ghe­­orghe Maurer nyitotta meg, ünnepi beszédet mondott Ni­­colae Ceausescu, az RKP fő­titkára, az államtanács elnö­ke. Az MSZMP KB üdvözlő távirata A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bbo­ttsága táviratban üdvözölte a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát az RKP meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából lock Jenő felszólalása a szakszervezeti kongresszuson (Folytatás az 1. oldalról.) — Egyetértés van a kor­­mány és a szakszervezetek között abban is, hogy a meg­termelendő nemzeti jövedel­met úgy osszuk el: több mint háromnegyed rész jusson fo­gyasztásra és valamivel ke­vesebb, mint negyed részt for­dítsunk beruházásokra, felhal­mozásra. > A továbbiakban a munka­erőmozgásról, a törzsgárda - tagok nagyobb megbecsülésé­ről, a szocialista brigádmoz­galomról beszélt.­­ Szociális kérdésekkel foglal­kozva elmondta: ezen a terü­leten gördülékenyebb a kor­mány és a szakszervezetek együttműködése. A feladatok között utalt arra, hogy már ez év végéig rendezni kellene azoknak a nyugdíj­­korhatárt elérőknek a helyzetét, akik még jó egészségnek örvendenek, bírják a munkát. — Már a jövő évben be kellene vezetnünk olyan gya­korlatot — mondta Fock Je­nő, — amely arra ösztönzi a korhatárt elérőket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtatni lehetne a jelenlegi előírásokon, misze­rint a nyugdíjösszeg felső ha­tára az eredeti kereset 75 százaléka. Ezt fel kellene emelni 80—85, vagy 90 száza­lékra, olyan formán, hogy a nyugdíjkorhatár után munká­ban töltött további évek két­szeresen, vagy háromszorosan számítsanak. ______ — Sok szó esett a kongres­­­szuson a nők helyzetének ja­vításáról. Természetesen gyö­keresen a kormányzat akkor tudna javítani, ha az anyagi lehetőségek ezt jobban meg­engednék. Elsősorban a textil­iparban, de más ágazatokban is, ahol három műszakban dol­goznak. A kezdeti lépés már megtörtént azzal, hogy számos üzem — saját elhatározásból — már megszüntette az anyák beosztását éjszakai műszakra. E helyről is kérjük, kövessék mások is a példát. Következő témaként a készü­lő ifjúsági törvénnyel foglal­­kozott. Kitért arra, hogy szá­mos olyan területen, amellyel kapcsolatban konkrétan nem intézkedik majd a törvény, il­letőleg az érintett miniszté­riumok végrehajtási utasítása, a szakszervezetekkel közösen további intézkedéseket lehet és kell majd kidolgozni. A továbbiakban Fock Jenő arról szólt, hogy a negyedik ötéves tervben meghatározott 400 ezer la­kás felépítésével kapcso­latban semmiféle alkunak, vitának helye nincs, mert csak ennek a vállalás­nak a teljesítésével tudjuk majd a 15 éves lakásépítési programunkat is megvalósítani. Említett olyan témákat is, amelyekben felmerülhetnek véleménykülönbségek a kor­mány és a szakszervezetek kö­zött­, de érdemi eszmecserék­kel itt is lehet jó határozato­kat hozni. — A kormánynak — hang­súlyozta Fock Jenő — az az álláspontja, hogy fokozni kell a reform hatékonyságát. Az adottságainknak mind jobban megfelelő struktúra kialakítá­sa rendkívül fontos kérdése népgazdaságunknak. E tekin­tetben szintén szükség van arra, hogy a kormányzat kon­zultáljon és szót értsen a szakszervezeti vezetéssel. — Azt hiszem lesz egy te­rület — mondotta —, ahol so­kat vitatkozunk majd, ez pe­dig az árkérdés. Erre hivatott szerveink tavaly 30 ezer el­lenőrzést folytattak, ennek kapcsán korrigáltattak ára­kat, néhány kirívó esetben pedig jelentős gazdasági bír­ságokat is kiszabtak jogtalan áremelkedésekért. De van itt egy nagyobb kér­­dés is — folytatta —. A re­form bevezetésekor állást fog­laltunk abban, hogy a fo­gyasztói áraikat is úgy kell alakítani, hogy azok megfelel­jenek a ráfordított értéknek.­ Nem sokkal később rájöttünk, hogy ezt a feladatot csak na­gyon lassan lehet végrehaj­tani. Oly módon, ahogyan er­re a SZOT beszámolója is utalt A kormánynak ilyen szem­­pontból meg kell gondolni, hogy mikor, milyen mérték­ben és milyen területen hajit végre áremelést, rögtön hoz­­­­záfűzném, hogy a kormány ebben az évben nem tervez semmiféle központi áremelést, sem a húsét, sem másét Ugyancsak komoly vitákkal­­ kell előkészítenünk annak a feladatnak a megoldását, amit itt a kongresszuson úgy fogal­maztak meg, hogy szükséges a helyesebb bérarányok kialaka­­tása és, hogy évekre előre dol­gozzuk ki, szabjuk meg a bér­­színvonal, a bérarányok alaku­lását. Ugyancsak szép, de nehéz feladat a munkaidő további csökkentése azokon a terüle­teken, ahol ez még nem tör­tént meg. Alig néhány hónap tel­t el azóta, hogy pártunk kongresszusa erre határozatot hozott, s kimondta, hogy olyan ütemben kell végrehaj­tani, ahogyan annak feltéte­leit meg tudjuk teremteni, s Fock Jenő emlékeztetett ar­ra, hogy kétmillió ember mun­kaideje már csökkent, s hozzá­fűzte: az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének csök­kentését a második szakasz­ban már gyorsított tempóban hajtották végre, s ebből hibák, népgazdasági károk származ­tak. * A tapasztalatokat minden­képpen figyelembe kell venni, mielőtt további területeken csökkentjük a munkaidőit. A további munkaidő-csökkentést az is nehezíti, hogy 1973—74- től kezdve 30—40 ezerrel ke­vesebb fiatal lép munkába, mint az elmúlt években. Befejezésül hangsúlyozta, hogy sikeres négy esztendő áll mögöttünk és lelkesítő, nagy feladatokat kell meg­oldani a következő esztendők­ben. A kormány, a szakszer­vezetek, a dolgozók gondjait is ismerjük, megértjük, azok saját gondjaink is, amelyek megoldásáért továbbra is együtt kell munkálkodni. Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszéde után több kül­földi testvérszakszervezet de­legációjának vezetője kapott szót.

Next