Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m CPCILAc A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT­ TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 136. szám óRA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. június 11. Szerdán délelőtt népes láto­gatócsoport érkezett Ozorára: a Tolna megyei Idegenforgal­mi Hivatal autóbuszával 19 megye mezőgazdasági szakirá­nyítását ellátó elnökhelyette­sei és mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetői ér­keztek meg. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium kétnapos programja kezdődött Ozorán, ahol az Egyetértés Tsz elnöke, dr. Pajor Zoltán fogadta a vendégeket és kalau­zolta a szövetkezet új, komplex tehenészeti telepére. Az ozorai tehenészeti telep ■— a kormány által meghirde­tett szarvasmarha-program ke­retében — az elsők között épült az országban, elhelyezé­se, berendezése a jelenlegi leg­korszerűbbnek mondható. Dr. Pajor Zoltán a szarvas­marha-telep bemutatása során elsősorban ozorai eredmé­nyekről és gondokról beszélt, de azok áttételesen országos eredmények és gondok is — útmutatást is adnak a mező­­gazdasági üzemeknek a jelen­legi és a későbbi ilyen beru­házásokhoz. Az ozorai 488 férőhelyes te­henészeti telep lényegesen na­gyobb költségbe került a ter­vezettnél. Csak másfél millió­val drágította meg a beruhá­zást az, hogy a teleptől négy és fél kilométerre tudtak olyan kutat fúrni, amely a megfe­lelő vízellátást biztosította. A jószágállományt — hogy az megfeleljen a jövőbeni te­nyésztési, és a jelenlegi állat­egészségügyi követelmények­nek, az ország 22 üzeméből vásárolták — eddig a várt re­ményeket legjobban a megyé­ből származó, bonyhádi tájfaj­ta egyedek váltották be. A kezdeti nehézségek elle­nére is úgy nyilatkoztak a lá­­togatók, hogy néhány éven be­lül megtérül ez a nagy beru­házás, mert a telep minden feltételt biztosít a tenyésztői munkához, a tej­hozam növe­léséhez. A látogatás következő állo­másán, a pincehelyi Vörös­marty Tsz sertéstelepén már egyértelműbben jó eredmé­nyekről számolhatott be Pa­­lócz Tamás, a szövetkezet el­nöke. A Ka-Hyb sertésekkel benépesített telep az ország hasonló, vagy más típusú ser­téstelepei között is jó eredmé­nyeket produkál.­­ A pincehelyi telep te­nyésztési, hízlalási eredményei mellett a trágyakezelés meg­oldásával is mintaszerű, ezt a technológiai módszert más gazdaságoknak is át kell ven­ni — ez volt az általános megállapítás. Pincehelyről a Paksi Kon­zervgyárba vezetett az út, ahol Örvös Ferenc igazgató szá­molt be a gyár közelmúltban befejeződött rekonstrukciójá­ról, a mezőgazdasági üzemek­kel való együttműködésről. Elmondotta, hogy az üzem termékeinek 70 százalékát ex­portálják. A gyár termékeiből rögtönzött kóstolót is tartot­tak, majd megtekintették a napokban megindult borsó- és gyümölcskonzerv gyártási fo­lyamatot. Ezen a látogatáson részt vett Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes, és Somi Benjamin, a megyei párt­­bizottság titkára is. A napi program a Paksi Ál­lami Gazdaságban fejeződött be, ahol Nagy János igaz­gató tájékoztatta a vendé­geket a gazdaság termelési profiljáról, eredményeiről. Be­mutatták a vendégeknek a gazdaság melegházi csemete­kertjét amelyben — 2400 négy­zetméteren — mintegy kétmil­lió erdeifenyő-csemetét és kö­zel négyszázezer nyár- és fűzcsemetét nevelnek. A Paksi Állami Gazdaságban tett láto­gatáson megjelent Szabópál Antal, a megyei tanács elnö­ke is. A csemetekertben tett láto­gatás után Benkő Béla, a gazdaság főkertésze „bemuta­tott” néhány borfajtát is, köz­tük a jaltai nemzetközi borver­senyen nemrég arany­érmet nyert Cabernet bort is. A vendégeket ezután Dom­boriban szállásolták el. A mai program a Babits Mihály művelődési házban folytatódik, ahol dr. Soós Gá­bor, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első he­lyettese az élelmiszeripar és a faipar időszerű kérdéseiről tart előadást. A MÉM programjának első napja: Látogatás Ozorán, Pincehelyen, Pakson Nagy részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Csütörtökön a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el a 86 éves ko­rában elhunyt Lukács Györ­gyöt, a Magyar Tanácsköztár­saság volt népbiztosát, kétsze­res Kossuth-díjas akadémikust. A munkásmozgalmi Pantheon területén a gyászolók sokasá­ga állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, a kiváló marxis­ta filozófusnak és esztétának vörös szemfödővel borított, vi­rágokkal és koszorúkkal öve­zett ravatalát. A gyászszertartáson a hozzá­tartozókon kívül részt vettek és a koporsó mellett díszőrsé­get álltak párt- és állami veze­tők, tudományos és kulturális életünk ismert személyiségei, a különböző társadalmi szervezet­­ek képviselői; eljött a végső tiszteletadásra a munkásmoz­galom sok régi harcosa, lerót­ták kegyeletüket az elhunyt egykori munkatársai, tanítvá­nyai, barátai és ismerősei, köz­tük számos külföldről érkezett tisztelője. A ravatalnál a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Friss István az MSZMP KB tagja, akadémikus búcsúzott Lukács Györgytől, akinek tá­vozásával - mint mondotta-­­a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat, a magyar és a nemzetközi tudományos életet és a tudományon és a munkásmozgalmon túl a ma­gyar társadalmat érte nagy veszteség. (Folytatás a 2. oldalon) Öt hónap alatt 4629 új lakás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban elké­szült az ÉVM vállalatok első öt havi munkájának mérlege. Eszerint a minisztérium 33 vállalata dolgozott jobban az egy évvel ezelőttinél, s körül­belül 11 vállalat, az átlagnál jóval nagyobb arányban, több mint 20 százalékkal bővítette termelését. Ennek eredménye, hogy az építőipari ÉVM válla­latok csaknem egymilliárd fo­rint értékű létesítménnyel épí­tettek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A terve­zett hét-nyolc helyett 11 szá­zalékkal bővítették az építő­ipari termelést, s nem is akár­hogyan, mert a többlet túlnyo­mó részét — 70 százalékát — a termelékenység növelésével érték el. A lakásépítők öt hónap alatt 4629 új otthont adtak át, majdnem 500-zal többet,­ mint a múlt év azonos időszakában. Ebből a budapestiek 1333 lakás építését fejezték be, valamivel kevesebbet, mint egy évvel ez­előtt, mert most nagyobb erőt összpontosítottak az újabb építési területek előkészítésére. A vidéki vállalatok is jelentő­sen gyorsították az előkészüle­teket. Ennek köszönhető, hogy az ÉVM vállalatok az idei ter­vükben átadásra előirányzott 30 500 új lakással szemben már 37 660 új otthon építésén kezdték meg a munkát. Ez le­hetővé teszi, hogy a követke­ző hónapokban meggyorsítják az átadások ütemét. A Szaljut negyedik munkanapja Az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulata kitűnő A TASZSZ tudósítója jelenti a távirá­nyítási központból: A Szaljut orbitális tudományos űrállo­más személyzete negyedik munkanapjának jelentős részét egészségügyi és biológiai kí­sérletek képezték. Georgij Dob­rovolszkij, az állomás parancs­noka jelentette, hogy az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulata kitűnő. Csütörtökön, moszkvai idő szerint haj­nali egy órakor megkezdődött az állomás személyzetének negyedik munkanapja. A pi­henés után az űrhajósok különleges beren­dezések segítségével, tornagyakorlatokat vé­geztek. A világsajtó a legnagyobb elismeréssel ír az újabb szovjet űrsikerről A New York Times „a világ első űr-divatbemutatójának” nevezi a Szaljut fedélzetéről adott televíziós közvetítést. Ezen Georgij Dobrovolszkij bemutatta a nézőknek azt az új, különleges űrruhát, amely a súlytalanság állapotában ser­kenti az izomműködést, majd tornagyakorlatokat végzett ben­ne. Az amerikai lap be­mutatja olvasóinak a Szaljut fedélzetén lévő vízforraló és ételmelegítő berendezést és ar­ról is tudósít, hogy a Föld körül keringő tudományos ál­lomáson jól felszerelt könyv­tár van. Az amerikai lap szerdai szá­mában a kozmikus laborató­rium méreteiről írva megálla­pítja, hogy a Szaljut belső te­re több mint tizenötszörösen múlta felül az amerikai Apollo-űrhajók kabinjának méreteit, ami „lehetővé teszi a szovjet űrállomásnak, hogy lényegesen több berendezést vigyen magával, mint bármely eddig ismert, irányítható űr­­hajó és jóval nagyobb h­elyet biztosít az­­’’rhajósok külön­féle ténykedéséhez”. A Baltimore Sun vezércik­kében így ír: „Az oroszok raevosó telje­sítményükkel új fejezetet nyi­tottak az űr meghódításában és a Föld körüli térség fel­­térképezésében. Az űrállomás, vagy kozmikus laboratórium /T ■ • \ gondolata, ami nemrég még a tudományos fantaszták álma volt, most megvalósult”. Az olasz sajtó továbbra is elő­kelő helyen közli a szovjet űrkísérletről szóló híreket. A Corriere della Sera moszkvai tudósítója „A Szaljut valósá­gos ház” című anyagában rá­mutat, hogy a szovjet űrlabo­ratórium a legnagyobb űrhajó, amit ember valaha a koz­­­moszba felbocsátott. A Messaggero részletesen is­merteti az űrhajósok napi­rendjét, munkáját, pihenését és beszámol a televíziós köz­vetítésről. A milánói Giorno azt han­goztatja, hogy a szovjet em­berek maguk mögött hagyták a legfontosabb mérföldkövet a kozmoszba vezető úton. „A Föld körül keringő gigantikus szovjet űrállomás megdöntött minden rekordot — írja az Unitá. — Az űrhajósok elő­ször rendelkeznek olyan kom­forttal, hogy az ebédelésnél asztalhoz ülhetnek, akárcsak otthon”. „Az ember által irányítható szovjet tudományos űrállomás a tudományos-fantasztikus re­gények témáit váltja valóra” — írja a szovjet űrkísérletet kommentálva az indiai Sta­tesman. A Times of India rámutat, hogy a szovjet tudomány és technika kiemelkedő sikere új távlatokat nyit a világűr meg­hódításában. A Hindustan Times azt hang­súlyozza, hogy az űrállomás műszerei tökéletesen működ­nek. A bécsi lapok előkelő helyen ismertetik a szovjet űrkísérlet híreit, részletesen beszámolnak a világ első, ember által irá­nyított orbitális űrállomásán folyó munkáról. A Volksstimme első oldalán számol be az űrhajósok mun­kájáról és fényképeken mu­tatja be a Szaljut és a Szo­juz—11 modelljét, valamint a három űrhajóst. A Kurier hangsúlyozza, hogy minden program szerint ha­lad, a fedélzeti berendezések kifogástalanul működnek. „Oroszok a­­ világ első űr­szállodájában”. „Az eddigi leg­nagyobb lépés az űrkutatás­ban” — ilyen, és ehhez ha­sonló címekkel vezetik be tu­dósításaikat a ceyloni lanok. „A szovjet űrállomás meg­kezdte munkáját és lakói ké­nyelmesen berendezkedtek” — írja a Sun. A washingtoni Evening Star óriás­ előrehaladásnak nevezi azt a tényt, hogy a Szojuz–11 űrhajó összekapcsolódott a Szaljut tudományos állomással (Folytatás a 2. oldalon)

Next