Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

2Q . SA­Rt­G­Y­EI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. június 23. XXII. évfolyam, 146. szám Mai színtavakból SZIMPÓZIUM ÉS ENDOSZKÓP 4. o. gépesíteni csak megfelelő TERÜLETEN ÉRDEMES A PIROS POSTALÁDÁK 5. o. SPORT A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORA 6. o. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 1972. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, to­vábbá Acél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg sza­vakkal köszöntötte az üléste­rem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivata­los látogatáson hazánkban tar­tózkodó miniszterelnökét. — A Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében sok si­kert kívánok az Indiai Köztár­saság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz —, fe­jezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökét. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés áprilisi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendeletei­ről szóló jelentését, az alkot­mány rendelkezéseinek megfe­lelően, az országgyűlésnek be­mutatta. A jelentést a képvi­selők között szétosztották. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök kö­zölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának elnöke pedig a bi­zottság nevében — a Minisz­tertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényja­vaslatot terjesztett be. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatá­ra, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A na­pirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslat; 2. A bíróságokról szóló tör­vényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény­­javaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi tem­e, az állami költségve­tésnek a tervezettet meghala­dó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy ré­sze nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségve­tés végrehajtása során emel­kedtek. A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költség­­vetés elkészítésével párhuza­mosan intézkedéseket dolgo­zott ki, amelyek hatásai foko­zatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valut­ánk szilárdsága költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emelkedett szólásra, érdekében ezek következetes végrehajtására és további ha­tározott lépésekre van szük­ség. Ebben az esetben vár­hatjuk, hogy a folyó évi költ­ségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv és költ­ségvetés összeállításakor szi­gorú követelménynek tekint­jük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javul­jon. Tisztelt képviselő elvtársak! Az 1971. évi állami költség­­vetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvény­javaslat tartalmazza a költségvetés tel­jesítésének adatait és részletes indoklását. A továbbiakban néhány olyan témakört eme­lek ki, amelyek eredménye­ink szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb az: hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, ki­egyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javulja­nak? Ez a követelmény 1971-ben is megvalósult. A lakosság jö­vedelme a tervezett mérték­ben emelkedett, az egy kere­sőre jutó reálbér mintegy 2,5 —3 százalékkal, az egy főre­­ jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. Falu­végi Lajos rámutatott: A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapo­zott volt, biztosítottuk a fo­gyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron szá­molva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változat­lan áron mérve is meghaladta a hét százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelműek (Folytatás a 2. oldalon). Falu­végi Lajos expozéja Tisztelt országgyűlés ! Kedves képviselő elvtársak! Az elmúlt esztendő a IV. öt­éves terv első éve volt Az öt­éves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alap­jaink fejlesztésének közös út­ját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek bizto­síthatják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azon­ban, csak fokozatosan befolyá­solhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még ér­vényesültek az előző évek jel­legzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költ­ségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emel­kedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némi­leg magasabb és jól illeszke­dik a szocialista országok fej­lődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyara­podásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben tel­jes egészében fedezte ezt az emelkedést. Ez abból követ­kezik, hogy a termelőágaza­tok összességükben változat­lan létszámmal bővítették ter­melésüket. A továbbiakban a pénzügy­­miniszter a költségvetés ala­kulásáról szólt. Végeredményben a költség­­vetést 191,6 milliárd forint be­vétellel és 194,9 milliárd fo­rint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költség­­vetés beterjesztésekor jelez- Búzafajta-bemutató Iregszemcsén Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet Növény­fajtakísérleti Állomásán Ireg­szemcsén tegnap búzafajta­bemutatót tartottak állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek növénytermesztési szak­embereinek. Búza és egyéb növények kis­­parcellás szemléje során az előadó Szabó Miklós az ireg­­szemcsei fajtakísérleti intézet tudományos főmunkatársa is­mertette az egyéb kikísérlete­zett fajták tulajdonságát, mi­nőségét Három szempontot vettek fi­gyelembe és beszéltek meg­álló- ég termőképességet, va­lamint a sütőipari tulajdon­ságot. A közép-kora élő búzák kö­zül a hallgatóság egyöntetű véleménye alapján igen elő­nyös és jó tulajdonsággal bír a szovjet Rannaja és Bezosz­­taja. E két fajtának az össz vetésterület 50—60 százalékán van létjogosultsága. Nagy érdeklődés mutatko­zott a GK Fertődi 2. múlt év­ben minősített fajta iránt is. A jelenleg legtermőképe­­sebb étkezési búza a Kafkáz, állapította meg az előadó, ugyanakkor ez a fajta később érik a Bezosztajánál Az új külföldi fajták közül a Burgaz 2 bír kiváló álló- és termőképességgel. Nagy volt az érdeklődés az előzetesen is elismert Martonvásári 1-es jelölt iránt. A résztvevők megnézték a kísérletben a törpe tritikálét, ami mintegy harminc száza­lékkal több fehérjét tartal­maz a rozsénál. Állóképessége jó, szalmamagassága körülbe­lül 50—60 centiméter. Nagy műtrágyaadagok alkalmazásá­val maximálisan terem. Közös volt az a vélemény, hogy a hazai nemesítőknek nagyobb súlyt kell helyezni a jó sütőipari tulajdonságokkal rendelkező jelöltekre, hogy ki­elégítsék az igényeket.

Next