Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

2 tÆPÚJSÀG Szabadkereskedelem - csak szavakban A GATT-értekezlet záróközleménye Elvben kiállnak a nemzetek a szabad kereskedés mellett, a gyakorlatban legtöbbjük él a kereskedelmi megszorításokkal, a protekcionizmussal — ezt az ellentmondást tükrözi a genfi világkereskedelmi értekezlet záródokumentuma. A dokumentumot aláíró országok arra kötelezték magukat, hogy igyekeznek enyhíteni a kereskedelmi korlátozásokat, nem nyújtanak a GATT szabályaiba ütköző támogatásokat, megőrzik, erősítik a világkereskedelem játékszabályain őrködő GATT (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény) szerepét. A szívós alkudozások ellenére csak ezekben az általános elvekben tudtak kompromisszumra jutni az értekezlet résztvevői, olyan döntés nem született, amely akár csak egyetlen országtól is a legcsekélyebb áldozatot követelne. Évekig tartó előkészítés után most egy évtizede először ült tárgyalóasztalhoz 88 ország kereskedelmi minisztere, hogy kiutat mutasson a nyolcvanas évek világgazdaságának, orvosolja válságos helyzetét A világkereskedelem alakulásától leginkább függő nyitott gazdaságú országok számára különösen fontos lett volna, ha a tárgyalópartnerek egyetértésre jutnak abban például, hogy a hazai ipar, a honi munkahelyek védelme címén csak meghatározott ideig, a GATT szigorú felügyelete mellett és a diszkriminációt elkerülve lehet eltérni a szabad kereskedelem gyakorlatától. Döntés azonban csak a kérdés tanulmányozásáról született Ez az országcsoport érdekelt volt abban is, hogy a nemzetek kössenek „tűzszünetet" a kereskedelmi háborúskodásban — a moratórium melletti elkötelezettség mégsem szerepel a záródokumentumban. Az agrárkiviteltől erősen függő országok csoportja szigorúbb nemzetközi szabályokat követelt a mezőgazdasái terménykereskedelemben és azt, hogy a GATT terjessze ki fennhatóságát az ágazat piacának szabályozására is — a Közös Piac azonban elzárkózott az elől, hogy a GATT megkérdőjelezze a termelőket és a kivitelt támogató közösségi agrárpolitikát. A moratórium-javastlatot elutasító Franciaország tehát a jövőben is hozhat majd protekcionista intézkedéseket, a megkülönböztetésektől mentes iparvédelemre nemet mondó Közös Piac pedig a jövőben is hátrányos helyzetbe hozhatja fejlődő, vagy szocialista országbeli konkurrenseit. Várhatóan az atlanti partnerek sem szüneteltetik az ütésváltásokat: a genfi világkereskedelmi értekezleten részt vevő amerikai küldöttségvezető szerint az amerikai törvényhozás megtorlásul a Közös Piac képviselőinek makacssága miatt felhatalmazást adhat a farmereknek, árasszák el dömpingáron vajjal, búzával, takarmánnyal a Világpiacot. E lépés minden bizonnyal válaszlépést szül, protekcionista intézkedésre újabb kereskedelmi tiltás a válasz — miközben minden kereskedő tudja, hogy a „nyitott kapuk” kereskedelme több munkahelyet teremt, mint amennyit veszélyeztet, s a szabad áruforgalom elviselhetőbbé teszi a válságból való kilábalás megrázkódtatásait A GATT szerződő felei nem rögzíthették — mint ezt Jobert francia külkereskedelmi miniszter többször javasolta —, hogy a Világszervezet csődbe jutott, de nem is állhattak ki nyíltan a kereskedelmi háborúskodás folytatása mellett. Így születhetett meg a közlemény, amely munkabizottságokat bíz meg azzal, hogy dolgozzanak ki konkrét javaslatokat a mezőgazdaság, a szolgáltatások témakörében. A nyilatkozatot elfogadó országok — köztük Magyarország is — abban bíznak, hogy a szabad kereskedelem nyilvánvaló előnyei belátásra, értelmes áldozatvállalásra és persze konkrét intézkedésekre késztetik a jövőben a megkülönböztető kereskedelmi eszközökkel élő országokat. Mubarak Indiába utazott Háromnapos indiai látogatásra kedden Kairóból Új-Delhibe utazott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, hogy Indira Gandhi miniszterelnökkel az el nem kötelezettek mozgalmának helyzetéről a palesztin ügy előremozdításáról és a két ország kapcsolatairól tárgyaljon. Az államfő kíséretében van Kamal Hasszan Ali külügyminiszter és Butrosz Ghali külügyi államminiszter. Mubarak több, mint egy éve történt hatalomra kerülése óta Kairóban sűrűn emlékeztetnek arra, hogy Egyiptom — Indiával és Jugoszláviával együtt — az el nem kötelezettek mozgalmának alapító tagja. Az elnök szeptember elején Belgrádban járt, hogy országának a mozgalomban Camp David nyomán, meggyengült pozícióját erősíteni igyekezzék a mostani új-delhi látogatása is, legalábbis részben e célt szolgálja”. Az egyiptomi elnök elutazása előestéjén szükségesnek tartotta leszögezni, hogy „nincs összefüggés” indiai látogatása s aközött, hogy Mitterrand francia elnök múlt heti kairói tárgyalásai után — közvetlenül őelőtte — szintén Új-Delhiben járt. Hétfőn a kormányzó párt egy gyűlése előtt elhangzott beszédében, Egyiptomnak az el nem kötelezettek mozgalmához fűződő viszonyát taglalva kijelentette: „A Nyugattal, vagy a Kelettel való együttműködés nem jelent letérést a mozgalom politikájának útjáról." „E kapcsolatok kialakítását Kairó részéről Egyiptom érdekei határozzák meg". Az egyiptomi— szovjet viszony rendezéséhez a „jó szándék" jeleit sürgette a Szovjetunió részéről. Mint emlékezetes, elődje, Anvar Szadat tavaly szeptemberben kiutasíttatta Kairóból a Szovjetunió nagykövetét, aki azóta sem clalhatta el állomáshelyét. PANORÁMA BUDAPEST Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviiratban üdvözölte Ahmed Kerekou-t, a Benin Népi Köztársaság elnökét, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Naikaszone Jaszuihirát, Japán miniszterelnölkévé történt megválasztása alkalmából. * Kedden, a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. A tanácskozást Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg és a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójára emlékezve méltatta a szovjet állam létrejöttének történelmi jelentőségét. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. Ugyancsak teljes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Ezzel lezárult a megbeszélések jelenlegi szakasza. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásaikat 1983. január 27-étől ismét folytatják. BRÜSSZEL A Belgiumiban kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodó Oskar Fischert, az NDK külügyminiszterét kedden fogadta Baudouin belga király, Wilried Martens belga miniszterelnök, valamint a képviselőhöz és a szenátus elnöke. VARSÓ A lengyel belügyminiszter engedélyezte, hogy Piotr Jaroszewicz, egykori miniszterelnök, Tadeusz Pyka, volt miniszterelnökhelyettes, Jan Szydlok, az időközben feloszlatott Lengyel Szakszervezeti Szövetség Elnökségének volt elnöke, valamint Tadeusz Wrzaszczyk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának volt tagja ideiglenesen elhagyhassák internálási helyüket, hogy a szejm-bizottság előtt tanúvallomást tehessenek az ügyükben folytatott vizsgálatban. 1982. deember 1. Villámvizit kedd esti kommentárunk. Kedden,hosszabb szünet után ismét magasba emelkedett az amerikai elnök különgépe. Utasait Közép- és Dél-Amerikába repítette.Ronald Reagan Shhultz külügyminiszter és néhány katonaigazdasági szakértő társaságában Brazíliába, Kolumbiáia, Costa Ricába és Hondurasba indult, öt nap eltott négy országban hat államfővel tárgyal az elnök. Mi tagadás, sűrű programaikkal vonják kétségbe Washingtonban a tanácskozások érdemi jellegét. Ilyen rövid idő aligha alkalmas az Egyesült Államok és az érintett országok, valamint a térség valamennyi problémájának tüzetes áttekintésére. Az elnöki villámvizit legföljebb arra jó, hogy kifejezésre juttassa az USA érdekeltségét, alkalmat adjon az elnöknek a washingtoni törekvések kifejtésére. Félő viszont - vélik a tárgyilagos elemzők -, hogy Reagan idejéből nem futja majd az ellenérveik mérlegelésére, a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező problémák orvoslására. Úgy tűnik, ez nem is célja az ötnapos körútnak. Sokkal inkább az amerikai értelmezésű demokrácia terjesztése Közép- és Dél-Amerikában. Hogy miféle demokráciáról van szó, arra vonatkozóan nem lehetnek kétségeink. Washington ugyanis eleve szembefordul minden olyan folyamattal, amely a térség valamely országában az Amerika-barát katonai juntát veszélyezteti. Salvadorban, Hondurasban, s egy sor más országban rendkívül elnéző az emberi jogok megsértésével szemben, viszont „a nemzetközi terrorizmus elleni harc" jegyében mindent elkövet Nicaragua haladó rendszerének megdöntésére. Valószínű, hogy éppen a Managua elleni fellépés összehangolása és a salvadori hazafiak elleni harcian az amerikai támogatás megsokszorozása lesz a legfőbb télma Reagan és Magana salvadori, illetve Rios Montt guatemalai elnök tárgyalásán. Jellemző, hogy ezekre a megbeszélésekre Costa Rica és Honduras fővárosaiban kerül sor, miután a salvadori, illetve a guatemalai látogatásról biztonsági okokból lebeszélték az elnököt. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok „hátsóudvarának" tartott Közép-Amerikával még szorosabb kapcsolatokra törekszik Washington. Ebből a szempontból jelentősnek számít Reagan San Jose-i eszmecseréje Costa Rica vezetőivel. Brazíliában valószínűleg a gazdasági kapcsolatok témája kap majd elsőbbséget a tárgyaláson, míg Kolumbiában aligha hagyja szó nélkül Reagan azt a politikai irányvonalát, amelyet Belisario Betamcurt elnök folytat, megbékélést hirdetve a baloldali gerillákkal szemben. Ami a rövid körút valamennyi állomásán bizonyára szóba kerül, az az Egyesült Államok szerepe a falklandi válságban. Washington annak idején az angolszász szolidaritás jegyében London mellett állt ki, s a briteknek nyújtott erkölcsi és műszaki támogatás hatalmas visszatetszést keltett az Argentínával rokonszenvező kontinensen, latin-Amerika alighanem máig sem feledte ezt, ami azóta is beárnyékolja Washington és a térség kapcsolatát. Ronald Reagan útitervéből éppen ezért hiányzik Argentína. Buenos Aires egyszerűen nem hajlandó fátylat borítani a múltra. GYAPAY DÉNES A lengyel állami és egyházi vegyes bizottság ülése A lengyel kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyes bizottság hétfőn Varsóban együttes ülésen megvitatta az ország helyzetével kapcsolatos kérdéseket. A kormány képviselői kifejtették, hogy milyen tervei vannak az állami vezetésnek a közeljövőre vonatkozóan. Előzetesen áttekintettek néhány szervezeti kérdést II. János Pál pápa 1983-ra esedékes Lengyelországi látogatásával kapcsolatban. Az ülésen ezenkívül megvitatták a katolikus értelmiségi klubok tevékenységének esetleges felújítását, valamint az állam és az egyház viszonyának időszerű kérdéseit. Japánról ez és az A tőlünk oly távoli, ám mégis — vagy talán éppen azért — jelentős érdeklődésre számot tartó országiból olykor a laikust ámulatba ejtő, máskor a szakember csodálatát is kivívó hírek érkeznek hozzánk. Egy biztos: szorgalmas, dolgos nép lakja a szigetvilágot és úgy tűnik, semmit nem bíznak a véletlenre. Gondosan szervezik az életüket, de még a róluk alkotott vélemények gyűjtését is. Ez utóbbira példa az a felmérés, amelyet a japán külügyminisztérium végzett nyugatnémet, francia, olasz, holland és angol vezető egyéniségek körében. A felmérés eredményét közzétették. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek a japánokat jó munkaerőnek, nagyon gyakorlatiasnak tartják, az országot pedig gazdaságilag erősnek és olyannak, amely megőrizte hagyományait. Voltak viszont, akik Japánt agresszívnek nevezték, amin aligha csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy számos tőkés állam egyik fő gondja az olcsó és jó japán áruk nagy tömegű importjának kevés sikerrel kecsegtető megfékezése. Ennek ellenére megbízható partner hírében állnak. Néhány egyéb érdekesség. Például a közlekedésről : a országban háromezer kilométer gyorsforgalmi út van, a személyforgalom 65 százalékát a közutakon bonyolítják. (Az utak teljes hossza több mint egymillióegyszázezer kilométer.) A japánok mégis elégedetlenek a helyzettel, mert az egy lakosra jutó burkolt út hossza mindössze 4,3 méter. Ezért szorgalmazzák az útépítéseket, és ami itt külön érdekes, a hídépítést, közte azt a harminckét kilométeres hidat, amely két sziget között teremti majd meg a közvetlen összeköttetést. Az energiaválság hatására itt is nagyobb figyelem jut a vasútra, főleg a villamosításra. Az összes vasút 40 százaléka villamosított, ám érdekes ellentmondásként a gépkocsik számának növekedése miatt megcsappant utaslétszám miatt mind több helyközi magánvasutat kell teáisztatnti. Ide kívánkozik az a hír is, hogy a vasútépítés csodáját — a mágnesességet a motorkocsi lebegtetésére felhasználó vonatot — 3—5 év múlva üzemszerűen kívánják alkalmazni. No de visszatérve a gazdasági helyzetre: a tőkés társadalom általános válságából kinőtt, egyesek szerint az ’29-33-as mélypont méreteit máris túlhaladó gazdasági válság hatása Japánt sem hagyta érintetlenül. A fogyasztás máris renyhe és a szakemberek szerint az is marad. Sikere most csak azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek van, amelyek viszonylag újak, vagy utat találtak a fiatalok, illetve a nők szívéhez (egészen pontosan a pénztárcájához). Ilyen az alsó foefúvású fűtőtest, néhány sztereóberendezés, valamint a mikrohullámú sütő, ám ezeknél sem magas a vásárlási ütem növekedése, hiszen 4,3—2,7 között ingadozik. Ami biztos: a japán háztartásokban a jövedelmek csökkenésére készülnek. Ezt igazolja egy közvélemény-kutatás, miszerint jelentősen megnőtt azok száma, akik ma nem tartják időszerűnek a tartós fogyasztási cikkek beszerzését és kiadásaikat inkább csak a napi szükségletek megvásárlására korlátozzák. Bizonyos cikkek — főleg a mezőgazdasági termékek — máris drágultak. Például a fontos népélelmezési cikknek számító rizs ára Japánban kilónként 1,32 dollár, míg Ausztráliában 0,74, Indiáiban 0,32. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ország önellátási aránya — a mezőgazdaságii termékekből — az utóbbi húsz évben 90-ről 70 százalékra esett vissza. A helyzet javításaira most a fejlett ipart ismét segítségül hívják, például egyre jobban terjednek azok a fóliasátrak, amelyek alatt a zöldségfélék hőszabályozását, öntözését automatizálták, mikrokomputerekre bízták. Komputer ide, komputer oda, tovább nőtt a munkanélküliek száma, 1953 óta a legmagasabb szintre szökött és bár az arányokat tekintve a 2,2-vel nem érik el Anglia 10,6, Olaszország 8,2, sőt még az NSZK 5,5 százalékát sem, ámm munkanélküliből az 1,27 millió mégis óriási szám. És ez nem is mutatja a valóságot, mert amíg Európában egyszerűen elbocsátják a munkást és ezzel automatikusan a munkanélküli-statisztika egy adata lesz, Japánban az elbocsátottat nem tekintik munkanélkülinek, mert ők tovább kapnak egy bizonyos csökkentett bért annak feltételezésével, hogy végül is ugyanahhoz a céghez visszatérnek. Ott ugyanis az egész életen át tartó alkallmaztatási rendszer van érvényben és csak a cég teljes csődjével szűnik meg a munkaviszony. Aligha fenyegeti csők, vagy hasonló balsors a külföldön is jó egzisztenciát teremtett vállalatokat, mégis az szövellhető meg,hogy egyes helyekről szinte tömegesen (arányukat tekintve feltétlen így nevezhető) térnek haza az ott élő japánok. Például Dél-Amerikában több mint tízezerrel csökkent a számuk. . A külföldön élő japánok legfőbb gondja az egészségügyi ellátás, a másik az oktatás. Az előbbi gondon utazó egészségügyi csoportokkal, a másikon iskolák létesítésével próbálnak segíteni. Apropó: egészségügy, iskola, diákok... Az iskola-egészségügy múlt évi adatai szerint érvényét vesztette az a korábbi általános nézet, hogy a japánok alacsony termetűek. Az utóbbi húsz évben ugyanis négy és fél centivel nőtt az átlagos testmagasság, így a tizenhét éves fiúk három milliméter híján 170 centisek, a lányok 157. Az is igaz, hogy a magasságnövekedést főleg a lábaik megnyúlása eredményezte. A fiúk 12-13 éves korukban nőnek a leggyorsabban, a súlyuk egy évvel később gyarapodik leginkább, míg a lányok 10—11 éves korukban nőnek és a súlyuk 11—12 éves korukban gyarapodik a legintenzívebben. Csökkent a szemüveget viselők aránya, de még így is nagyon magas. Az általános iskolában ötből egy, a középiskolában pedig már kettőből egy gyerek rövidlátó. Ennek a jellegzetesen japán betegségnek az oka eddig ismeretlen. Rossz a foguk is. Már az óvodában is 85 százalék körüli, a középiskolában viszont már közel 96 százalékos a fogszuvasodás. A betegségekkel szemben általános ellenállásuik azonban javul. A megbetegedések aránya két év alatt 4,5 százalékkal javult az óvodában az előző 89,1 százalékról és ha nem is ilyen arányban, de jobb a helyzet az általános és a középiskolásoknál is. Hát ennyit most Japánról, amely iránt éppen úgy növekszik a világ érdeklődése, mint amilyen élénk a japánok figyelne a világ kisebb-nagyobb dolgait illetően. F. I. Tokió nevezetessége a Napfény-városnak elnevezett, több mint százemeletes épületkolosszus. Számtalan iroda, vendéglő, szálloda, kulturális és szórakoztató létesítmény mellett itt kapott helyet a „Világimport” kereskedelmi komplexum is.