Tornaügy, 1885-1886 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1885-09-15 / 1. szám

//c III. évfolyam, 1. szám. Megjelenik minden hó 15-én. Budapest, 1885. szeptember 30. TORNAUGY. KIADJA A M­AG­YA­R ORSZ­ÁGT T­O­R­N­YAT A N­AT­Ó K EGYLETE A NEMZETI TORNAEGYLET HOZZÁJÁRULÁSÁVAL. VI . . Előfizetési árak: Egész évre 3 frt. Félévre 1 frt 50 kr. Egyes szám 30 kr. Az előfizetési pénzek Keresztessy Sándor pénztároshoz, VIII. ker . Osz-utcza 26. sz. (Nemzeti Tornacsarnok) küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények és a rekla­­mácziók Szedlacsek Lajos szerkesztőhöz, VII. kerület. Dohány­­utcza 78. sz czimezendők Kéziratok nem adatnak vissza. I -----­ Felhívás. Félreismert, kevéssé népszerű szakma haviköz­lönyének a kezdet nehézségeit leküzdeni, nem csekély feladat. Ezt a feladatot megoldottuk, hogy szembe­nézzünk folyóiratunk egyéb kötelességeivel: ápolni, terjeszteni a lelkesedést ügyünk iránt, mely oly méltó arra, hogy az összes magyarság buzgólkodjék mel­lette; s fentartani a haladó kor színvonalán a szakis­meretet, mely nélkül a tornában ép úgy mint bármely más szakban, boldogulni nem lehet, működni nem szabad. A Magyarországi Tornatanítók Egylete megala­kulásakor kitűzött czéljának megvalósításához fogott, midőn a Nemzeti Tornaegylet hozzájárulásával a "Tornaügy" cz. szaklapot megindította. Tanférfiak, tanintézetek, a torna oktatói és a nagy közönség azok, akikhez fordulunk. Nem lehet elégszer ismételni a már százszor elmon­dott — elhangzott igazságot, hogy az érző, tudó, tö­rekvő szellemi résszel egyenlő mérvben kell erősíteni, edzeni, gyarapítani a testet is, ezt a külső esélyeknek kitett törékeny edényt; s hogy minden különös fej­tegetés, érvelés nélkül is, csak egy csepp hazaszere­tet kell ahhoz, hogy serdülőknek és teljeskorúaknak, leendő fegyverforgatóinknak és leendő magyar anyá­inknak izomerő-, ügyesség- és éberségben való neve­lését, röviden: a tornázást — nemzeti ügynek, tehát lehető, komoly, lelkiismeretbeli ügynek tekintsük. Ezt a nagy, ezt a nemzeti ügyet szolgálni — lapunk hivatása. Hozunk szakunkba vágó társadalmi, lélek- vagy élettani fejtegető sőt könnyebb modorban írott s a testgyakorlat minden ágához tartozó czikkeket a közönség számára — első­sorban azonban szigorúan neveléstani, tornatanításra vonatkozó, főleg szakem­bereknek szánt közleményeket. A folyóirat jellegéhez híven, folytatni fogjuk hírrovatunkat, a testgyakorla­­tokat illető hazai és külföldi mozgalmak ismertetését. Munkatársaink szakférfiak, elfogadunk azonban czikkeket a testgyakorlatok minden barátjától. Lapunk létjogából kiindulva, úgy hisszük, nem vagyunk szerénytelenek, midőn Czimedet a hazafias ügy nevében felkérjük: szíveskedjék a »Tornaügy« cz. folyóiratra előfizetni s ügyünknek híveket szerezni. Az előfizetési összeg (egész évre 3 frt.) Keresz­tessy Sándor nevére a Nemzeti Tornacsarnokba kül­dendő (Budapest, ősz u. 26. sz.) Okleveles tornatanitók és tanárok 3 frt tagsági dij mellett fölvétetnek a Magyarországi Tornatanitók Egyletébe s lapunkat díjtalanul kapják. Budapesten, 1885. szept. 36. A szerkesztőség, f­utóhangok az országos tornaünnepélyről.­ ­ A budapesti nemzeti tornaegylet I. évi június hó 28-án az országos kiállítás alkalmával országos tornaünnepélyt ren­dezett, melyen az összes hazai egyesületek is részt vettek. A történelem bizonyítja, hogy rendszeres tornázással csakis a kultúrának magasabb fokán álló népek foglalkoztak. Példa erre az ókorban a görög és római, az újkorban pedig az angol, német és franczia nemzet. — Nekünk sem szabad ezek mögött maradnunk. Liebig, a híres vegyész, valamely nemzet műveltségét a szappanfogyasztás mennyisége szerint mérlegelte. Én bátran merem állítani, hogy egy nemzet czivi­­lizácziója a tornacsarnokok számával hozható viszonyba. A magyar nemzet geográfiai helyzeténél fogva hosszú ideig védbástyául szolgált a kereszténységet és nyugati kul­túrát fenyegető keleti áramlat ellen s öldöklő harczok köze­pette csakis fizikai erejét fejlesztette, mely idő alatt nyugati szomszédaink megszerezhették a szellemi műveltség minden fokát. — Fordult a koczka. A műveltséget elsajátítva a német és angol nemzet immár a test neveléséről is gondoskodhatott, míg a magyar százados mulasztásokat pótolva, rohamosan fogott hozzá a szellemi műveltség hiányainak pótlásához s megfeledkezett a test fejlesztéséről. Csak az utolsó évtizedekben vettük észre a szomszéd nemzetek harmonikus nevelését s annak fényes eredményét s gondolkozni kezdtünk ama örök­­ igazságról, hogy a test és lélek együtt­működik, tehát egyenlő mértékű nevelést igényel.

Next