Tornaügy, 1885-1886 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1885-09-15 / 1. szám
//c III. évfolyam, 1. szám. Megjelenik minden hó 15-én. Budapest, 1885. szeptember 30. TORNAUGY. KIADJA A MAGYAR ORSZÁGT TORNYAT A NATÓ K EGYLETE A NEMZETI TORNAEGYLET HOZZÁJÁRULÁSÁVAL. VI . . Előfizetési árak: Egész évre 3 frt. Félévre 1 frt 50 kr. Egyes szám 30 kr. Az előfizetési pénzek Keresztessy Sándor pénztároshoz, VIII. ker . Osz-utcza 26. sz. (Nemzeti Tornacsarnok) küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények és a reklamácziók Szedlacsek Lajos szerkesztőhöz, VII. kerület. Dohányutcza 78. sz czimezendők Kéziratok nem adatnak vissza. I ----- Felhívás. Félreismert, kevéssé népszerű szakma haviközlönyének a kezdet nehézségeit leküzdeni, nem csekély feladat. Ezt a feladatot megoldottuk, hogy szembenézzünk folyóiratunk egyéb kötelességeivel: ápolni, terjeszteni a lelkesedést ügyünk iránt, mely oly méltó arra, hogy az összes magyarság buzgólkodjék mellette; s fentartani a haladó kor színvonalán a szakismeretet, mely nélkül a tornában ép úgy mint bármely más szakban, boldogulni nem lehet, működni nem szabad. A Magyarországi Tornatanítók Egylete megalakulásakor kitűzött czéljának megvalósításához fogott, midőn a Nemzeti Tornaegylet hozzájárulásával a "Tornaügy" cz. szaklapot megindította. Tanférfiak, tanintézetek, a torna oktatói és a nagy közönség azok, akikhez fordulunk. Nem lehet elégszer ismételni a már százszor elmondott — elhangzott igazságot, hogy az érző, tudó, törekvő szellemi résszel egyenlő mérvben kell erősíteni, edzeni, gyarapítani a testet is, ezt a külső esélyeknek kitett törékeny edényt; s hogy minden különös fejtegetés, érvelés nélkül is, csak egy csepp hazaszeretet kell ahhoz, hogy serdülőknek és teljeskorúaknak, leendő fegyverforgatóinknak és leendő magyar anyáinknak izomerő-, ügyesség- és éberségben való nevelését, röviden: a tornázást — nemzeti ügynek, tehát lehető, komoly, lelkiismeretbeli ügynek tekintsük. Ezt a nagy, ezt a nemzeti ügyet szolgálni — lapunk hivatása. Hozunk szakunkba vágó társadalmi, lélek- vagy élettani fejtegető sőt könnyebb modorban írott s a testgyakorlat minden ágához tartozó czikkeket a közönség számára — elsősorban azonban szigorúan neveléstani, tornatanításra vonatkozó, főleg szakembereknek szánt közleményeket. A folyóirat jellegéhez híven, folytatni fogjuk hírrovatunkat, a testgyakorlatokat illető hazai és külföldi mozgalmak ismertetését. Munkatársaink szakférfiak, elfogadunk azonban czikkeket a testgyakorlatok minden barátjától. Lapunk létjogából kiindulva, úgy hisszük, nem vagyunk szerénytelenek, midőn Czimedet a hazafias ügy nevében felkérjük: szíveskedjék a »Tornaügy« cz. folyóiratra előfizetni s ügyünknek híveket szerezni. Az előfizetési összeg (egész évre 3 frt.) Keresztessy Sándor nevére a Nemzeti Tornacsarnokba küldendő (Budapest, ősz u. 26. sz.) Okleveles tornatanitók és tanárok 3 frt tagsági dij mellett fölvétetnek a Magyarországi Tornatanitók Egyletébe s lapunkat díjtalanul kapják. Budapesten, 1885. szept. 36. A szerkesztőség, futóhangok az országos tornaünnepélyről. A budapesti nemzeti tornaegylet I. évi június hó 28-án az országos kiállítás alkalmával országos tornaünnepélyt rendezett, melyen az összes hazai egyesületek is részt vettek. A történelem bizonyítja, hogy rendszeres tornázással csakis a kultúrának magasabb fokán álló népek foglalkoztak. Példa erre az ókorban a görög és római, az újkorban pedig az angol, német és franczia nemzet. — Nekünk sem szabad ezek mögött maradnunk. Liebig, a híres vegyész, valamely nemzet műveltségét a szappanfogyasztás mennyisége szerint mérlegelte. Én bátran merem állítani, hogy egy nemzet czivilizácziója a tornacsarnokok számával hozható viszonyba. A magyar nemzet geográfiai helyzeténél fogva hosszú ideig védbástyául szolgált a kereszténységet és nyugati kultúrát fenyegető keleti áramlat ellen s öldöklő harczok közepette csakis fizikai erejét fejlesztette, mely idő alatt nyugati szomszédaink megszerezhették a szellemi műveltség minden fokát. — Fordult a koczka. A műveltséget elsajátítva a német és angol nemzet immár a test neveléséről is gondoskodhatott, míg a magyar százados mulasztásokat pótolva, rohamosan fogott hozzá a szellemi műveltség hiányainak pótlásához s megfeledkezett a test fejlesztéséről. Csak az utolsó évtizedekben vettük észre a szomszéd nemzetek harmonikus nevelését s annak fényes eredményét s gondolkozni kezdtünk ama örök igazságról, hogy a test és lélek együttműködik, tehát egyenlő mértékű nevelést igényel.