Tornaügy, 1885-1886 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1885-09-15 / 1. szám
A magyar tornászat megteremtője, Matolay Elek, még jeltelen sírjában porladozik. A kegyetlen végzet nem engedte neki megérni azt az örömnapot, melyen a magyar tornászokat az ő szive gyermekeit az egész országból összeseregelve együtt láthassa; pedig ez volt nemes lelkének leghőbb vágya. A magyar tornászok az elköltözött fényes szellem irránt tartozó kegyeletnek is eleget tettek, midőn tömegesen vettek részt az első magyar tornaünnepélyen s a magyarok »Jahn«-jának nyugvóhelyét fölkeresték s egy könycseppet szenteltek azon férfiú emlékének, ki szíve végső dobbanásáig, utolsó lehelletéig a magyar tornászainak vezére, apostola volt. Én bízom a magyar nemzet ősi erejében, életrevalóságában. Az idei országos kiállítás meggyőzi Európa művelt nemzeteit arról, hogy a magyar nemzetnél a tudomány és művészet, ipar és kereskedelem szép fejlődésnek indult. De be kellett mutatnunk, a tornázás terén való jártasságunkat is." A magyar nemzet hagyományos vitézsége, a testedző gyakorlatok és kardforgatásokban való kiváló jártassága kellett, hogy kitűnjék az országos tornaünnepélyen. Ez ünnepély is egyik hévmérője volt a nemzeti műveltségünknek, melyen a magyar tornászok számukkal és ügyességükkel imponáltak. Elengedhetlen kötelessége tehát minden igaz magyarnak a kibontott lobogó alá sorakozni s egyesült erővel munkálkodni azon, hogy a tornázás a társadalom minden rétegében elterjedjen, hogy ezáltal is megmutassuk, miszerint Európa kultúrnépeivel egyenrangúak vagyunk minden téren. Sajnos, hogy Magyarországon a felsőbb és legalsóbb körökben nem mutatkozik olyan érdeklődés a a tornázás iránt, mely a nagyfontosságú ügyet nemzeti üggyé emelné. Sokan úgy vélekednek, hogy a tornázásnak csak egyéni czélja van. A tornázásnak nem kizárólag egyéni, hanem állami és társadalmi fontossága is van. A tornázás hivatva van a jövő generácziót újjá teremteni, átalakítani s az embert mint élő szép műtárgyat, mint a teremtés koronáját, mely, valljuk meg, napról-napra jobban satnyul és csenevészedik, újra előállítani. Továbbá az állam szempontjából a nemzet harczképességét fokozni van hivatva a tornázás. A magyar nemzet minden rokonfaj nélkül elszigetelve egyedül áll Európa közepén, idegen nemzetektől körülvéve. Be fog következni azon idő, melyben a létérti küzdelem általános harczra szólítja föl a nemzeteket, s akkor a magyarnak önerejére támaszkodva kell megvívnia a titáni harczot, mely harcznak diadalmas keresztül küzdésére edzett, fáradtságot, kitartást és nélkülözést bíró nemzedékre van szükségünk. A tornázás tehát nem sport többé, hanem nemzeti ügy, melyet a haza minden igaz fiának föl kell karolnia, mert aki azt elmulasztja, az bűnt követ el hazája, nemzete, családja és saját maga ellen. Az első országos tornaünnepélyen bebizonyították a magyar tornászok, hogy, habár számuk aránylag még kicsiny, de lelkes működésük elismerésre méltó és hogy a nemzet és kormány figyelmére, támogatására minden tekintetben igényt tarthatnak. Magyarországon a tornázás meghonosítása és terjesztése egyes lelkes férfiaknak köszönhető. A magas kormánynak sem szabad ezentúl elzárkóznia eme nagy fontosságú intézmény elől s erkölcsi és anyagi támogatásával gyámolítania kell a szép fejlődésnek indult tornaügyet. A német kormány nyíltan bevallja, miszerint a rendszeres tornázásnak köszönheti, hogy Európában első katonai nagyhatalmasság lőtt. És valóban Németország a társadalmi és tornaegyesületi téren való tömörülésnek köszönheti egységét, nagyságát. Mert elvitázhatlan tény az, hogy csak anyagilag hatalmas nemzet képes a szellemi téren is vívmányokat felmutatni. A német kormány méltányolja is a tornázásnak említett előnyeit és fontosságát, mert eltekintve ama nagy pénzáldozattól, melyet évenként a testi nevelés oltárára lerak, az idei drezdai országos német tornaünnepély költségeinek fedezésére 50,000 márkát utalványozott ki. Azt hisszük, hogy a magyar kormány is meg fogja ezentúl hozni a tornának eme áldozatot, mert hiszen az tulajdonképen nem is áldozat, de a nemzet iránt tartozó nagy kötelesség, s a magas kormánynak érdekében áll a nemzetet saját fiaiban erősíteni és ápolni. S ha kormány és társadalom kezet fogva ápolják a tornaügyet, akkor pár év múlva a testi nevelés hazánkban is egy nívón fog állani az angol, német és franczia nemzetével. Még csak néhány év választ el bennünket a magyarnemzet ezer éves fönnállásának jubileumától. Olyan ünnep lesz ez, minővel Európa egyetlen nemzete sem dicsekedhetik. Mily magas fokban emelhetjük ezen világra szóló ünnepély fényét, ha nemzetközi tornaünnepélyt is rendezünk s az egész művelt világ előtt bemutatják a magyar nemzet ősi erejét, régi dicsőségét. Föl tehát magyar tornászok! Sorakozzunk a szép és nemes ügy érdekében, fogjunk testvérkezet s az »épség, erő, egyetértés« szent jelszava vezéreljen bennünket czélunk felé. Tömörüljünk nemzetiségi és rangkülömbség nélkül e szép czél elérésére s akkor egy pár munkában eltöltött év után »százados mulasztást visszapótol egy hatalmas óra« s a nemzet vérébe megy át a tornázás szükségessége. Sándor: A tornatanítás a reáliskolákban. A most lefolyt iskolai évről közzétett értesítők átvizsgálásánál örömmel tapasztaltuk, hogy a tornatanárok a nml, vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter ur által a múlt 1884. évben 15446 sz. alatt kiadott reáliskolai tantervet már ezen évben is általában kitelhető buzgalommal igyekeztek követni. A tantervhez irt »Utasítások« *), azt hisszük leginkább a többi rendes tárgyak kezelésére vonatkozó megjegyzések következtében szükségessé vált változtatások miatt, még nem adattak ki, azért természetes, hogy ezekre most még nem terjeszkedtünk ki, hanem csupán a tanterv száraz betartását kutattuk. Átvizsgáltunk 25 értesítőt, melyek főleg az állami reáliskolákról adattak ki. A gymnasiumoknak tornatantervük még nincs. Itt még úgy megy a tanítás, mint ez előtt a reáliskolákban is ment, t. i. minden terv nélkül, vagyis tanít mindenki azt, mit czélszerűnek, jónak tart; itt a tanár képzettségétől s egyéni felfogásától függ a tananyag mint ezt a gymnasiumi programmokra vetett pillantás azonnal elárulja, pedig a gymnasiumoknak is kiadhatták volna minden ingadozás és minden változtatás nélkül ugyanazt a tantervet, melyet a reáliskolák kaptak. Nagy szükség van itt is reá! A számok a legerősebb tanúbizonyságok, azért igen érdekesnek és hasznosnak mutatkozó következtetéseink kihozása végett fussunk át lehetőleg röviden az értesítőkből nyerhető adatokon, de mindenesetre úgy, hogy az illető iskola tornatanításáról tiszta képet nyerjünk és az adatokat fejezzük ki leginkább számokban. 1. Az aradi áll. főreáliskolában nincsen ugyan osztályonként kimutatva a bevégzett tananyag, mint az rendesen megkivántatik ; mindazáltal az igazgató értesítéséből, a rendes tárgyakból az egyes osztályokban a minisztérium által előirt tanterv és órarend követtetvén az előirt tananyag tár vözöltetett a Tornaügy II. évf. 5. és t1. számaiban.