Történelmi Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa multjából, 1912 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1912-11-01 / 3. szám

Levelek a bujdosók korából 18- nak a táborban értésére adnunk. Ultimo recognoscáljuk, hogy amidőn Barkóczi uram Szuhay Mátyással és többekkel is az katholikus rendek ellen való gonosz szándékokat eszében vett volna, nem gondolván azoknak fúriájával, sincere can­­dide az katholikus rendeket találta és protegálta együtt öcs­­csével Barkóczi Ferencz urammal. 4. Én, Szemere László megemlékezvén arról, hogy engemet az 1670. esztendőbeli motusok miatt vádolván rebellióval az mi kegyelmes urunk ő felsége előtt, azért elsőben megfogad­ván fogságomból citáltattam a pozsonyi delegációra törvény eleiben az ő felsége fiscusa instantiájára, ahová is a citatió mellett fogva vitettem Pozsonyban és ottan az ő felsége fis­cusa ellenem actiót és processust indítván és én is befelelvén annakutána mind Pozsonban a delegátióban és­ Bécsben is a conferentiában sok ideig folyván dolgom, fejem s minden jószágom veszedelmében forogván dolgom, mely is a bécsi conferentia által decidáltatván, különben szabadulásom Bécs­ből nem lehetett, hanem ő felségének bizonyos és erős re­­versálist kellett adnom magamról. Melylyel én kívántam volna az­ ő felsége kegyes atyai oltalma alatt megállanom, de e mostani motusokra nézve ide Eperjesre jöttem pro securitate. Eperjest penig megszállván a magyar hadak, kit az ő felsége német commendantja és Eperjes város lakosi bizonyos preg­náns vatiókra nézve feladván, én is kezekben estem a magyar hadaknak, kik is ő felségének adta reversálisom ellen meg­­esküdtettek, mely hogy kénytelenitő okból, úgymint a város­nak feladásából lett s nem szabad akaratomból, arról iterum atque iterum solemniter protestálok és kívánok pro futura cantela kezeirásával és pecsétével megerősittetett testimoniálist ez ide .alább irt jó akaró uralméktól mint authentica perso­­náktól. Actum in civitate Eperjes die 30 Septembris anno 1672. Idem, qui supra. Anno 1672. 1 oktobris Praesens pro­testatio facta est coram me Georgio Horváth in libera civi­tate Eperjesiensi. Közli: K. L.

Next