Történelmi szemle, 2012 (54. évfolyam)

3. szám - MÉRLEG - Frank Tibor: Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források

522 MÉRLEG Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2009 (Magyarország a szovjet zónában és a rendszerváltásban) Borhi László nagyszabású munkája jelentős indítása Glatz Ferenc akadémikus sorozatának, az MTA Történettudományi Intézete Magyarország a szovjet zóná­ban és a rendszerváltásban, 1945-1990 című vállalkozásának. Borhi kötete közli a szerkesztő 2002-ből származó, részletes tervezetét a sorozatról. Glatz tervezete jelentőségében Klebelsberg Kunó grófnak mint a Magyar Történelmi Társulat elnökének Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris című sorozatát idézi. Borhi László hosszú évek óta foglalkozik a magyar-amerikai kapcsolatok legújabb kori történetével. A két ország közötti kapcsolatok egy fontos szakaszá­ról először Megalkuvás és erőszak. Az Egyesült Államok és a szovjet térhódítás Ma­gyarországon, 1944-1949 (Kossuth Egyetemi Kiadó-MTA TTI. Debrecen, 1997.) című kötetében értekezett, majd - érdeklődési körét kiterjesztve - A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőtérben 1945-1968 (Ister, Bp., 2000.) címmel jelentetett meg monográfiát. A kérdésfeltevés időhatárait és a megközelítés ke­reteit is kiterjesztve angol nyelven publikálta Hungary and the Cold War 1945-1956. Between the United States and the Soviet Union (Central European University Press, Bp.-New York, 2004.) című munkáját, amely nagy mennyiségű új magyar, amerikai és orosz levéltári anyagra, valamint a korszak magyar és nemzetközi szakirodalmának alapos feldolgozására épült. 2002-ben jelent meg Borhi első nagy okmányközlése, az Iratok a ma­gyar-amerikai kapcsolatok történetéhez 1957-1967. Dokumentumgyűjtemény (Ister, Bp.). Bár erre Borhi nem utal, a most ismertetett kötet ennek a munká­nak időben igen jelentősen, többszörösére kiterjesztett folytatása, amely az elő­zőtől az átfedésben lévő években is részben eltérő anyagot közöl. Az okmányok­hoz a szerző/szerkesztő (előző okmánypublikációjától eltérően) rövid tartalmi összefoglalót, többé-kevésbé regesztát is készített, amitől a kötet kezelhetőbb és egyszersmind szakszerűbb is lett. Már itt jelzem, hogy a közölt iratok jelentős ré­sze nem csupán a magyar-amerikai kapcsolatoknak, de a magyar nemzeti törté­nelemnek is eddig ismeretlen, legalábbis magyar nyelven ismeretlen forrása. Borhi László bevezető tanulmánya (13-221.) a magyar-amerikai politikai kapcsolatok fél évszázadának monográfiaértékű feldolgozása. A szerző nyolc fe­jezetre osztja ezt a bő kétszáz oldalas tanulmányt, amelyben egyre több teret ad a közel fél évszázad egymásra következő alkorszakainak, tematikus blokkjainak, azaz mind részletesebben foglalkozik a napjainkhoz közelebb eső időszakokkal.

Next