Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 5. évfolyam, 1821
4. szám - Szép János : Elmélkedés az Aszszonyi Nem' Taníttatásáról. 22-60
Ha megemlékezem, hogy fájdalommal szültelek, és nagy bajjal neveltelek benneteket, szeretném, ha ínségtek enyhítésére mellettem volnátok , de midőn őseiteknek vitézségeik szemem előtt forganak, mellyek a maradékokat hasonló vitézségre kötelezik, hoszszú ideig tartó távolléteteket könnyebben tűröm, csak ti ott jól vitézkedjetek. Inkább szeretem hallani , hogy Afrikában vitézül éltek, mint sem látni, hogy itthon haszontalanul henyéltek. Hálákat adok a' halhatatlan Isteneknek mindezekért: elsőben, hogy engem'bölcsé, nem pedig tudatlanná tettek , mert az Aszszonyoknak természeti gyarlóságok tudatlanság nélkül is elég terhes. Azután hálákat adok az Isteneknek , hogy bajaim elviselésére békességes tűrést engedtek. Azután hálákat adok azoknak , hogy hatvanöt esztendők alatt, mellyekkel engem megáldottak, egy órát sem töltöttem becstelenül ; mert nem panaszolkodik szerencséjéről az Aszszony, kit sok bajai közt is semmi gyalázat nem ér. Mégis hálákat adok az Isteneknek, hogy házas társaságom, és özvegységem negyven esztendeje alatt, senki sem panaszolkodhatik ellenem; mert hogy az Aszszonyokból kevés haszna vagyon a' közjónak, a' roszsz erkölcsű Aszszony méltán fosztatik meg életétől. Végre hálákat adok az Isteneknek , hogy olly fiaim vagynak, kik Afrikában készebbek a hadi terheket viselni, mintsem itthon gyönyörködve mulatni. Ne gondoljátok , fiaim , hogy mindég nem kívánnálak benneteket látni , de megfontolván , hogy itthon sokan kényen kedven neveltetvén elromlottak, szívesen eltűröm távolléteteket, hogy vesztegettetni ne lássam erkölcseiket. Kérlek, 's felettébb kérlek benneteket, fiaim, hogy mindég a jókkal társalkodjatok , és ezek