Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 5. évfolyam, 1821
4. szám - Szép János : Elmélkedés az Aszszonyi Nem' Taníttatásáról. 22-60
( 40 ) Ne gondoljátok, fiaim, hogy az erkölcsökben megcsökkent Róma épületekkel öregbült volna. Tudjátok meg, hogy a' kőfalakat, vagy megromlott házakat senki sem jobbítja meg, az útszaknak , utaknak tisztításával senki sem gondol, a' vizek által megszaggatott hidakat, a' régi oszlopképeket senki sem újítja meg , kutakra , erdőkre s fákra senki sem vigyáz. Igazán mondom, semmi Rómában roszszabb állapotban nincsen, mint az, a mit közjónak neveznek. A boldogtalan város , melly minél tovább áll , annál kevesebbet mutathat régi falaiból , annál többet pedig az új vétkekből! Talán, fiaim, Afrikában vitézkedvén rokonitokat látnátok örömest, amin nem csudálkozom, mert a születésünk földjéhez vonzó természeti szeretet senkiben az országok távolsága miatt nem szűnik meg. Valakik Afrikából érkeznek, mind azt bizonyítják, hogy sokan halnak meg, 's vesznek el. Minthogy ti illyenekről tudósittatok, nincs oka, hogy tőlünk különbet várjatok , mert a' halálnak szabadsága ez , hogy háborúbana* fegyverviselőket, itthon békességben a' fegyverteleneket megölhesse. Meghalt, hogy ti is tudjátok, Lucia testvértek. Ki múlt a' világból Drusus , öreg atyátok. Itt hagyta a' világot Sylvánus rokontok. Fábius, legjobb atyánkfia, más világra költözött. Evánder két fiaival az élők számából kitörültetett. Bibulus, ki a' múlt esztendőkben az én székemben tanított, életét halállal cserélte fel. Fájdalomolly sok jók haltak meg, és annyi roszszak maradtak. Már rajtam van a sor, csak temetésem van hátra. Ezeket megértvén, fiaim, jobbnak állítanátok száz esztendeig a holttakkal sírni, mintsem egy óráig az élőkkel nevetni , mert veletek is így fog történni.