Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 19. évfolyam, 1835

6. szám - Holéczy Mihály : A' szabadító háboru Dunán 's Tiszán innen MDCLXXXIII-MDCXCVIII, és IX. 3-71

elfogni, meglánc­olva kühle Adrianopolba. Mostan a' Basa Petrótzyt tette vezérré, 's rája bízta minél elébb Kassát felmenteni. Színnel engedett Petrótzy, mert mihelyest az övéihez jutott, el nem titkolta Tö­köly rabságát, a'Tsászár kegyelméért Capraránál je­lentette magát, a­ mit megnyervén, nem egy százzal ment általa" táborba. Megdöbbenték a" Kassaiakat a' dolgok,hirtelen nagy csendesség lett közöttök, alku­dozókat küldöttek ki, de mivel még fenn hangon be­széltek, feszegetvén régi jogaikat, vége szakadt az al­kudozásnak,'s a' lövetés újra elkezdődött. Ez így tör­tént több ízben. Végre csak ugyan egyeztek,későn lát­ván a­ Kassaiak bánatosan által, hogy némelly nyug­hatatlanok miatt hajdani szabadságaiktól elestek, Tököly őrizete kiment, 's várvezérré Főkapitány Thim lett. E­ szerentsék alatt Vátznál állott a' Lothrin­geni hertzeg, kinél a' Zseraskiernek egy követe megjelent, szinte ugyan a'foglyok kicserélése végett, (mert nehéz az egykori gőgnek megalázni magát), de voltaképen békességet kérni. Más­nap minden felelet nélkül bocsáttatott el. Mivel pedig a' Török sereg már úgy is feloszlott, Bétsbe ment a' hertzeg, és Újvár felé a' tábor téli szálásra. Szolnok viszsza jó. Mivel azonban a'teljes té­li szálás ideje nem volt még jelen, Generál Mercy parantsot vett a' Lothringeni h­ertzegtől, hogy a' nagy tél előtt végre hajtson valamit. Mercy tehát Szolnok ellen küldötte Gróf Castellt; de tartotta ma­gát a' Várbasa, míg azt nem láti, hogy ostrom készül, é s akkor az őrizettel együtt általszökött a' Tiszán, felgyújtván maga után a' hidat. Gyors huszárok ter­mettek nyomában, a' tüzet eloltották, 's egynehány száz Törököt kaptak el. Mercy ez után Szolnok kö­rül fogott téli szálást, megrakta Hevest és Szent Mik­lóst is néppel, 's így Egert bekerítette távairól. Munkáts erősen áll. A' jó szerentse reményt nevel, bizakodást ápol, munkásságot teremt. Sok kedvező történetek után alig tudott Leopold a' fog­­laltatásokkal felhagyni. Máskor a­ me­ly időben bé*

Next