Tükör, 1921 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-04 / 49. szám
évfolyam £ 11 f 11 ■ t é « I Arat £«y é«ra * 60 lel félévre S0 lai K|y«( érám éra I laa Uatfé hivatali talaffaa 61 Felelős szerkesztő I ' _ . I Kiadó laptulajdonot Ifiorvay Zoltán 8 E löM 1 Révész Béla Pártonkivüli politikai hetilap Szerkesztőség és Mádé« hivatali Trg.-Mures (da* ro«vásárhely) Plata Rag. Ferdinand — Főtér SS se. Szerkesztőségi tslafae 61 Bécs. Meghalni nem tud és élni nem bír. Minden igazságtalan keservét viseli annak a céltudatos furfanggal végrehajtott, úgynevezett ,békeszerződésnek, amely egyes népektől a levegőt is megvonta, hogy más népeket az égbe emeljen. Hogy micsoda szűklátkörű és ahoz nem értő emberek döntöttek ezeken a „béketárgyalásokon" milliók sorsa felett, azt, ha a léptennyomon felbukkanó fejetenségek nem is magyaráznák, bizonyítaná az a tűrhetetlen depresszió, ami az egész föld gazdasági életét megfekszi. * Minden előtanulmány, minden lelkiismeretesség, minden jövőbeni következmények mérlegelése nélkül intézték el népek, országok sorsát. Térképeken ötletszerűen fingott piros ceruzák döntötték el a határokat. Semmi körültekintés, semmi céltudatos, körülményekkel és az élettel számolni tudó előre látás nem nyilvánult meg e döntésekben. Míg egyik parancs lekötötte a népek kezét, a másik parancs óriási robotot vetett ki, ami csak munkával teremthető elő, de a munkát a megkötözött, dolgozni akaró karok természetesen képtelenek végrehajtani. Mit tehet egy gazdaságilag tönkretett, életlehetőségektől elzárt, képtelen körülmények közzé szorított szerencsétlen nép ? Az, amit az utolsó féreg is, ha a farkára lépnek, harap. Lehet-e csodálkozni a bécsi eseményeken, ahol a leghaszontlanabb napi szükségleti cikk is szédítő számokkal kifejezhető összegért kapható. Hogyan szerezheti meg ezt a nyomorult tömeg? Az a végeredményében céltalan, csak börtönlakókat szaporító forrongás, ami az elmúlt napokban Bécsben történt, erre ad szomorú feleletet. És ez a felelet intelem is egyszersmind azoknak, akik okozói ennek a sajnálatos eseménynek, hogy Bécs, Ausztria sorsát radikálisan is azonnal orvosolni kell, ha azt nem akarják, hogy ez a romjaiba is gyönyörű kis ország bolsevista őrületek kísérleti nyúljává ne váljon, mert ez a napról-napra észlelhető lejtőn való lecsúszás, a nyomor és szenvedés, a gazdasági bukások, csődök láncolata, ami a leggazdagabb országokat sem kerüli el, rémséges mementóként figyelmezteti az illetékeseket rosszul végzett munkájuk kárhozatos szerencsétlenségeket aki 23 tehetetlenségük végzetes következményeire. Több mint bizonyos, hogy az igazi szabadságnak ezt az úgyszólván egyetlen oázisát Középeurópában, a történtek után hatalmába keríti a reakció. Ausztria-Bécs lakói eddig szabad koldusok voltak, ezután a koldusság mellé bizonyosan megkapják az elnyomatást is. És ha sikerül letörni a demokratikus elemeket — nem a nyomor miatt forrongó elvakult páriákat értjük ezalatt — hanem azt a nagy intelligenciájú munkás és radikális polgári elemet, amely eddig a képtelen körülmények dacára is Ausztria sorsát a viszonyokhoz képest tűrhetően vezetni bírta — ennek az országnak vége ! És akik lehetővé teszik ezt a visszafejődést és akik titokban bizonyosan munkálnak is rajta, ne csodálkozzanak, ha ez a dolog visszafelé fog elsülni és éppen az ellenkező célt szolgálja, mint amit ők reméltek, mikor gáncsot vetettek a demokratikus éra életlehetőségei elé. Lehet, hogy valamivel konszolidáltabb viszonyok közzé jut talán Ausztria sorsa, de ezt a tűrhetőbb állapotot drágán kell megfizetnie. Mai absolut szabadságot kell feláldozni érte. Most még nem látjuk, mi volt a célja a nagyantantnak, hogy ilyen sokáig vegetálásra kényszerítette Ausztriát, lehet, hogy nem sikerültek azok a tervek, amelyek eszközévé e haldokló országot szándékozott tenni, de akármeddig kísérleteznek is e szerencsétlen földdarabbal, a szükség kényszerítette helyes végcélt: a Németországhoz való csatlakozást nem akadályozhatják már sokáig. BanRMHanHHMBHHBaHHHBaHBHnai Csetri Mihály Szi. Stefan tel Haie (Bályafo.) 3. sí. alatti (Nemz. Szinti, bejaratával szembe)czipészete czipsiket! lUtatri és «kiftiMlil munfap! állandó kiállít*« mimé Tpg.'Witsfei (Vagn Gyisishely) 1921. d909 nb.i* 4. vasárnap 49-ik aránt Oa5C6MMISMMMNBittHMHW MMMBHMMRHNBBB ■■■■& Maroszág áttér a buzavoltára ? A buza mint nemes érc - Koronás pénzrendszer helyett buzabankjegyek — Egy munkás havi fizetése 6 méternázsa búza, a miniszteri tanácsosáé 30 métermázsa — Bűzében állapítják meg az állam budget-jét. — Budapesti levelezőnktől — Egy véletlenül talpraesett ötlet foglalkoztatja mostanság a magyar főváros pénzügyi és közgazdasági köreit. Nem kisebb újításról van szó, mint az illuzórikusan arany fedezetű koronás pénzrendszer eltörléséről s az egész magyar pénzügynek és adórendszernek búzavalutára való átépítéséről. Emlékezhetünk, hogy alig egy-két évtizeddel ezelőtt a búzatermelés volt meg a legkockázatosabb termelési ág. Abban az időben ment tönkre legtöbb közép- és kisbirtokos. A termelési költségek alá szorított 10—14 koronás búza miatt kerültek dobra az ősi kúriák, a nádfedeles kunyhók s indult meg szomorú lendülettel az Amerikába való kivándolás. Mi másképp állunk. A világháború egyik drága tanúsága az, hogy az állam életereje ipari és mezőgazdasági tljesítményén alpul. Az ipari felkészültségben megbénított Csonka-Magyarország tehát legelsősorban agrárpolitikástól várhatja helyzete javulkát. Névértékének kétszázszorosán alácsökkent valutája csínjában lehetetlenné tesz minden kalkulációt a konszoldáció érdekében teendő beruházásoknál. Senki se tudja, holnap hogyan értékeli pénzüket a mindenható zürichi tőzsde, hogy a jelenlegi labi is, folyton ingadozó valuta mellett hány milliárd deficitet mutat állami költségvetésünk néhány hét leforgása alatt. Ez a helyzet kétségkívül tarthatatlan, elvégre bankóprés injekciókkal legfennebb csak az agóniát nyújtják el. És mert a külföldi kölcsön se hozhatna valami reálisabb, végleges konszolidációra vezető állapotot, az ország belterületén kel felkutatni azt az akármifajta értéket, ami biztos fedezettel szolgálna pénzrendszerének. Így találtak rá Magyarország egyetlen kincsére, a búzára, mely a világháború óta szeizmográf szerű érzékenységgel reagál a valuta ingadozásaira. Bebizonyosodott, hogy egy bizonyos normál termelést véve alapul, a búza ára mindenkor annyival drágul, amennyivel olcsóbbodik a pénz. Énennek a megfigyelésnek az alapján könnyű volt arra az ötletre jutni, hogy tekintettel a búzának is a nemesfém (arany) értékének meglehetősen pontos viszonyára, a kettő egy-mással helyettesíthető, vagyis aranyrudak helyett zsákutak is épp úgy szolgálhatnak fedezetül. A Magyar Földhitelintézetnek a kormányhoz intézet memorandumát a buzava uta ügyében, hosszú hónapok tanácskozásai előzték meg. Az ötlet különben nem új. Mióta a magyarpénz elvesztette reális értékét, a földbirtok bérleteket nem pénzösszegért, hanem bizonyos mennyiségű búza mindenkori áráért adják bérbe. Nos ezt a szokást át lehet vinni az adórendszerbe. Tegyük fel, hogy a búza métermázsája ma 3000 korona, így