Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)

1970-04-07 / 14. szám

laktanyában táborozott. Ez a laktanya — amint Gazsi Jó­zsef hadtörténész írja — az emberiesség szigete volt az embertelenség tengerében. A zászlóalj története a magyar ellenállási mozgalom törté­netének egyik legszebb, leg­hősiesebb fejezete. A Vilmos-laktanya a katona­­szökevények, a­ politikai és vallási üldözöttek menedék­­vára volt. Tudatos és ösztö­nös antifasiszták gyűltek itt össze, akik Gidófalvy vezeté­sével sokkal többet tettek az emberekért és a városért, mint gondolnánk. Gidófalvy különítményei akadályozták meg például a Ferdinánd-híd és az újpesti víztorony fel­­robbantását, és Angyalföld fontos üzemeinek — Láng, Magyar Acél, Orion — a le­szerelését. Ők ütöttek rajta a Petneházy utcai nyilas­házon, s ők szabadították ki a nyilasok kezei­ közül a Munkácsy Mihály utcai zsidó árvaház 800 lakóját. Gidófalvy kapcsolatban állt a Bajcsy-Zsilinszky vezette felszabadítási bizottsággal, Vársházy Oszkár törzskará­val, a Visegrádi utcai Radó­­csoporttal, valamint az új­pesti partizánokkal is, akiket a Vilmos-laktanyában láttak el fegyverrel, egyenruhával és élelemmel. Gidófalvy Lajos nemcsak szervezte az üldözöttek vé­delmét, hanem sok akciót személyesen irányított. Erről Török Lóránt alezredes mondhatná a legtöbbet, hi­szen Gidófalvy közvetlen környezetéhez tartozva, kö­vette őt mindenüvé. 1945. január 8-án a nyilas csendőrök lerohanták a Vil­­mos-laktanyát, ekkor maga a parancsnok is üldözötté vált. A nyilas kormányzat orszá­gos körözést rendelt el kézre kerítésére. A szovjet csapa­tok ezekben a napokban már a Kerepesi temetőnél harcol­tak, Gidófalvy úgy határo­zott, hogy törzsével együtt átmegy a Vörös Hadsereg alakulataihoz. A német arc­vonalat a Fiumei úton kel­lett áttörni, az áttörés kato­nai fedezésére Török Lóránt csoportja kapott parancsot. Az áttörés részleteit január 11- én, Kiss József hadnagy Tavaszmező utcai lakásán beszélték meg. Itt búcsúztak el Gidófalvytól, s aztán soha többé nem látták ... Mi történt másnap, január 12- én? Senki sem tudja. Gi­dófalvy István, Lajos öccse a tanú arra, hogy néhány nap­pal előbb — mintha csak az Erzsébet-hídfő mellett feltárt római kori romokat nézeget­nék — Gidófalvy Lajossal és Szay páterrel, hármasban te­repszemlét tartottak. Meg­vizsgálták, hol futnak a rob­bantószerkezetek gyújtózsi­nórjai. Ezenkívül egyéb for­rások is arról szólnak, hogy Gidófalvynak szándékában állt a híd megmentése. De, mint egész tevékenységét, ezt a tervét is csupán a feladatra kiszemelt csoport tagjai is­merhették. Titkukat maguk­kal vitték a sírba . .. Csupán azt tudjuk, hogy ja­nuár 12-e éjszakáját a Do­rottya utcai Grill-nyomdá­­ban töltötték — éppen a híd közelében! —, s reggel itt szálltak gépkocsira. A cso­port tagjai, a parancsnokon kívül: Kiss József hadnagy, Szőnyi-Szücs András zászlós, Kiss menyasszonya, Lanker Éva. A gépkocsit Bal­er Jó­zsef szakaszvezető vezette. A szemtanúk, ha voltak, az­óta hallgatnak. Ám ha valaki látta volna a fekete Austint, piros bőrüléssel, tanúvallo­mása még ma is fontos len­ne! Végre valami bizonyosat tudhatnánk Gidófalvy és tár­sai tragikus sorsáról. De bármi és bárhogyan is történt, az bizonyosra vehe­tő, hogy valamennyien itt es­tek el, az Erzsébet-híd kör­nyékén. Hősi tettük — és a XIII/1 KISKA zászlóalj em­léke — az új híd szomszéd­ságában megérdemelne egy emléktáblát. Híd - sallangmentesen Az Erzsébet-híd elpusztult, az Erzsébet-híd újra áll. Alkotójának nevét az egész ország ismeri. Sávoly Pál ak­koriban az Út- és Vasútter­vező Vállalat hídirodáját ve­zette. Utóda ezen a poszton egyik munkatársa, dr. Petur Alajos. — Mi késztette a tervezőket arra, hogy az új Erzsébet­­hidat kábelekre függesszék? — kérdem Petur főmérnök­­től — Ennek két indítéka volt — feleli. — Az egyik, hogy a korábbi formát meg kellett tartani. A másik, hogyha a régi láncmegoldást választ­juk, a láncok pótlására, ton­nában, több anyagot kellett volna gyártanunk, mint az új kábelek súlya. A válasz korrekt. Mégis ke­veslem ... Csupán ez lett vol­na a kábelmegoldás indoka? Tovább beszélgetünk a híd­ról, és íme, egy­szer csak meg­kapom a választ. — Az volt a szándékunk, hogy a tiszta mérnöki szer­kezetet mutassuk meg. Ko­rábbi hídjainkon — a kor műszaki ízlésének megfele­lően — az építészek igyekez­tek elrejteni a hidak teher­hordó szerkezetét. Ezért a korlátokat, a pilonokat — jó példa erre a Szabadság-híd — teleaggatták díszekkel, így került például oda a turul­madár ... Az Erzsébet-híd teherhordó elemeit nem rej­tettük el. Az elemek felülete sima, a híd egész szerkezete jól látható. A híd így, sal­langmentesen nemcsak szebb, de levegősebb is, szinte át­látszó. A kilátást sem zavar­ja. -- A kábeleken kívül, van-e a hídon egyéb műszaki új­donság is? — kérdem. — Korszerűbb számítási módszereket alkamaztunk, s pályaként — ,feloldott sík­­acéllemezes”, úgynevezett ortotrop pályaszerkezetet alakítottunk ki. Ennek elő­nye, hogy valamennyi szer­kezeti elem — főtartók, ke­reszttartók, hosszmerevítők — együtt dolgoznak. — Hány mérnök tervezte a hidat? — tettem föl, mint hamarosan kiderül, a képte­len kérdést.­­ Az UVATERV négy osztá­lyának legjobb mérnökei az alépítmény, a vasbetonszer­kezetek, az acélszerkezetek és a kábel megoldásán, terve­zésén dolgoztak. Az egész munkát Sávoly Pál fogta ösz­­sze, így tudtuk megoldani azt a nem könnyű problémát, hogy a régi pilléreken olyan új hidat építsünk, amely a korábbinál könnyebb, de a teherbírása nagyobb, a pá­lyája mégis szélesebb. Dr. Petur Alajos szobájában, a falon függ az Erzsébet-híd hatalmasan felnagyított fény­képe. Mintha az igazit lát­nám: a fogyó hold homorú ezüst sarlóját a Duna fölött. Karcsú, merész ívére nem­csak építői, hanem mi ma­gunk is büszkék lehetünk. A tervezés irányítója, „a hi­dak atyja”, Sávoly Pál már halott, övé a legnagyobb ér­dem. De Sávoly Pál ezt az elismerést, miként a munkát is, szétosztotta a munkatár­sai között. MOLNÁR AURÉL Gidófalvy Lajos Két híd-kedvesünk: a halott Erzsébet-híd és a rövid életű „Rözsi-híd” Holdsarló a Duna fölött: az új Erzsébet-híd

Next