Új Tükör, 1983. január-március (20. évfolyam, 1-13. szám)
1983-01-02 / 1. szám
Slati ajánlat MOLNÁR ISTVÁN GRAFIKÁI Mednyánszky Terem Az arcokkal nem vagyok igazán megbékélve. Van Molnár Istvánnak egy bohócos orrsablonja, amely valahogy túlságosan harsányan gömbölyű, túlságosan alpári, túlságosan vigyorgó száj felett kerekedik a rajz, a vonaljátékok finomságához és barokkos-szecessziós ötleteihez képest. (Ezért is választottam olyan illusztrációt e cikkhez, ami minden, csak nem arc.) Csakhogy az ember — pontosabban szegény kritikus — sohasem tudhatja, hogy egy diszharmónia véletlen kisiklás-e vagy megfontolt koncepció? Mivel Molnár ifjú kora ellenére valósággal feltűnően tudatos, nyilván az utóbbiról van szó. Vagyis a krumpliorr szándékolt — ám ezzel a grafikus gondolattal nehéz egyetérteni. Molnár elmondhatja magáról, hogy rajzainak világuk van, s ebben a „mesék, történetek”, ahogy a tárlatot nevezik, a saját törvényeik szerint játszódnak le. Ezek a törvények pedig — úgy látom — előírják a finom grafikai humor következetes érvényesítését. A lírai ötleteket. S minden olcsó hatás kerülését, ami ebben a stílusban kötéltáncosi feladat, hiszen aki ilyen szépen tud vonalakat vezetni, annak vigyáznia kell, hogy a rézkarc túl szép ne legyen. (Képünkön a Régi történetek című grafika) székely Andráshoz alkalmazkodva.A művelt, parcellákra osztott táj perspektívája hatásos, következetes síkszerűséggel párosul, ebből következően a levegőtávlat elmarad, s helyét átveszi a dekorativitás. Ez a törekvés nagyobb és kisebb formátumoknál egyaránt érvényesül, igaz, nem mindig indokolja a témát. Batári tájai nyíltak, kitárulkozók, ember nélkül sem embertelenek. Földszagúak, őszinték; az emberi ideál megsejtetése a piktúra kétségtelen érdeme. Fecske András BATÁRI LÁSZLÓ FESTMÉNYEI Csók István Galéria Nem tudom, meddig tart még a vita a posztimpresszionalista, táblakép és tájkép létjogáról; a havi fixért vászonra kent áru-tájkép a tamáskodókat látszanak igazolni. Talán valóban rossz néven kell vegyük a természettől, hogy újra és újra modellt mer állni a festőnek. Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy Batári László tájképei — amelyek a „hagyományos” módon születnek — jók, s ebben két dolognak van szerepe: először is a táj szerkezetére koncentráló képírásnak, másodszor is annak a festői tisztességnek, amellyel a mondanivalót elhiteti a nézővel. Batári nem azért fest tájat, mert a társadalomban élő ember sokfelől manipulált tudata számára már csak a természet biztos pont. Inkább valamilyen „cserekereskedelmet” folytat a természettel, a parasztember sok régi tapasztalata és a művész belső törvénye alapján. A szélfútta márciusi ég alatt tiszta színek tűnnek elő: kékek, zöldek, vörösek, de sosem zavaróan, mindig a festői eszmény BÁRÁNY ZOLTÁN FOTÓS fiatal Művészek Klubja Birány Zoltán fotókiállítása Átváltoztok címmel került a közönség elé. A címadó képsor a művész lírai alkatát mutatja; építészeti motívumodra úsztatott emberi arc, mell, szájátal idézett költői képek ezek. A tárlat egészére azonban nem a költőisére jellemző. Sokkal meghatározóbb aspektus a szociologizáló szemléletmód. Ez hozzt egységbe a bemutatott fotók zöme, — még akkor is, ha technikailag más-más megoldással készültek a művek. A Hajnali utazás és a Törtrét fotós képregény; a Kosztpénz, a Vacsora, a Szerelem—házasság montázs; a Szekvencia és A fotográfia megközelítési lehetősége didaktikus tanulmányként beszélnek életünk jelenségeiről. A fotók soozattá rendeződnek az Elszakítás című kompozíción, felerősítve az egyes művekből külön-külön kiolvasható trsadalmi felelősségtudatot. A fotóokféle lehetőségét egy kiállításon túl bemutatni talán nem a legszencsésebb gondolat. Úgy tűnik, hogy a fiatal soproni fotóművész kényszertérezte annak, hogy dokumentálj,i mindenféle megközelítési módot képes használni. Ám az egyes munkák kellen mutatják a technikai biztonságot, s ezért hasznosabb a tartalom strukturáltságát szem előtt tartani. Az egyes műveknél pedig inkább a nézőre, a befogadás szellemi folyamatára bízni a hatás érvényesülését. Az összekapcsolások, sorozatok, kiemelések túl direkt módon — s ezáltal leszűkítve — mutatnak rá a gondolati kiindulópontra. Ám a fotók esztétikus és korrekt kidolgozásának szakmai hitele, s a jelenségek iránti fogékonyság biztosítja együttesen az árnyalt koncepció kiteljesedését. (Képünkön a Szerelem—házasság című montázs) chikán Bálint 4. 150 éve született a nagy francia építész ÚJ TUR Képes kurális hetilap Főszerkesz: BENJÁMIN OZLÓ Főszerkesztő-nyettes: FEKETE SÁNDI Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magi postat Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél a posta Központi Hírlap Irodánál (Postacím: Budapest V., József nádor V . 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI.90102 pénzforgalmi jelző számára. Előfizetési díj: negyedévre 102,- Ft, évre 2041_ pt| j évre 408,- Ft. UD 82.2959 Athenae hyomja Kozma utcai üzeme. Budapest, rotációs 77 mélynyomás. Felelte. Szlávik András vezérigazgató. INDEX: 25 817. Meg nem rendelt meny,etért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.