Turista Magazin, 1975 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1975-11-01 / 11. szám
EURÓPA HÉT CSODÁJA zeptemberben kezdtük meg sorozatunkat a világ csodáiról. Először az ókor hét csodáját mutattuk be, most Európát vesszük sorra. Persze most is lehet vitatkozni listánkon, hisz ismertetésünkből kimaradtak olyanok mint a római Szent Péter bazilika, a milánói és a kölni dóm, a londoni Tower, a Versailles és Schönbrunn, a brüsszeli Atomium. De megírtuk előre, minden összeállítás vitatható. A mi listánkra csupán hét csoda került Európa különböző országaiból, két antik, három építészeti remekmű, egy technikai és egy természeti csoda. Még előttünk van Afrika, Ázsia, Amerika és végül hazánk hét csodája, mely utóbbihoz olvasóink véleményét kérjük. Ahhoz, hogy összeállíthassuk Magyarország csodáinak listáját, várjuk olvasóink hozzászólását. Segítségül megszólaltatunk szakírókat, idegenforgalmi és turisztikai személyiségeket. Olyan szépségeire gondolunk, melyeket büszkén mutathatunk meg külföldi barátainknak és látogatóinknak. Olyanokra gondolunk, mint a Balaton, a Dunakanyar, a Hortobágy, a Budavári palota, az Országház, az Aggtelekibarlang, a Hévízi-tó, hogy mi is hetet soroljunk fel. Kérjük, küldjék be szerkesztőségünkhöz (1370 Bp. 5. Pf. 321) a feladó nevével ellátott listájukat. Azokat, akik eltalálják a legtöbb szavazatot elnyerő javaslatot, értékes könyvjutalomban részesítjük. Ezek után lássuk Európa hét csodáját. 1*ROMA ROMJAI Minden idők legnagyobb birodalmából csupán romok maradtak. Pedig fényűzés, pompa és gazdagság jellemezte ezerévestörténelmét. Rómáról van szó, melyet Varró szerint az anyafarkas nevelte Romulus és Remus alapított a capitoleumi hét dombon i. e. 753. április 25-én. S hiába vitatta Róma alapításának e dátumát sok későbbi tudós, a régészet bebizonyította, hogy Róma valóban már az i. e. 8. sz. közepén létezett. Az egykor hatalmas Róma ma csak romokban szemlélhető, de ezek a romok a világ legnagyszerűbb romjai. A városállam hajdani nagyságát legjobban ősi tere, a Forum Romanum érzékelteti. Eredetileg kereskedelmi, később politikai és vallási központja volt Rómának. A századok során egyre bővült, mert minden uralkodó gazdagította, szentélylyel, diadalívvel és szoborral. így tett Caesar, Augustus, Tiberius, Vespasianus és Titus. Ott állt Janus, Saturnus, Venus, Castor, Vesta és Romulus szentélye, hogy csupán néhányat említsünk a sok közül. Az idők során a tér annyira megtelt, hogy Róma további császárai kénytelenek voltak újabb helyeket keresni dicsőségük megörökítésére. Róma bukásával a Forum Romanum is pusztulásnak indult. Köveit elhordták templomok és paloták építéséhez, a szentélyeket kirabolták és felgyújtották. Amit a rablók meghagytak, földrengés pusztította el véglegesen. Amikor a XIX. sz.-ban megkezdték az antik Róma feltárását, a Forum Romanumot 15 m magas törmelékréteg borította. A Campo vacinan — így nevezték helyét akkor — tehenek legeltek. Hasonló sorsra jutott a régi Róma másik nagyszerű alkotása, az Amphiteatrum Flavium, mely a köztudatban inkább Colosseum néven ismert. Ezt a nevet a közelében álló — 30 m magas — Nero szoborról kapta, melyet a nép colossusnak nevezett. Méretei lenyűgözőek voltak. A négyemeletes, ellipszis alakú épület külső kerülete 527 m, nagytengelye 188 m, kistengelye 156 m. Küzdőtere is ellipszis alakú, melynek nagytengelye 86 m, kistengelye pedig 54 m hosszú, a nézőtér magassága 48,5 m-t tett ki, rajta 50 000 ember foglalhatott helyet, akiket esőtől és napsütéstől tető védett. A világ legnagyobb színházában nemegyszer 5000 vadállatot öltek meg a gladiátorok, életre halálra menő harci jeleneteket és tengeri csatákat játszottak. Vadállatok, rabszolgák és keresztények tízezrei pusztultak el a panem et circenses jegyében. A rómaiak azt tartották, hogy Róma együtt él és pusztul a Colosseummal. S így is történt. I. e. 445-ben földrengés döntötte romba az óriási épületet s rá, alig 30 évvel később a barbárok csapásai alatt összedőlt a nyugatrómai birodalom is. 2. A PÁRIZSI EIFFEL-TORONY Párizs neve egy a Versaillessel, a Diadalívvel, a Notre Dame székesegyházzal. Mindmegannyi világcsoda, melyeket írók, költők, festők és szobrászok művei tettek halhatatlanná. Azonban mi az Eiffel-tornyot választottuk, mert abból csupán egy van. S amelyet évente két-három millió külföldi keres fel, a párizsiakról nem is beszélve. A franciák a karcsú, filigrán tornyot „Párizs hölgyének” nevezik, aki 1889-ben, a párizsi világkiállításra született. Apja a kor leghíresebb .