Turista Magazin, 1988 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
ELŐADÁSOK Barcsay Kálmán: MÁSZÁSOK ÉSZAK-AMERIKÁBAN címmel 1988. március 4-én 18 órakor, valamint Szabadka Péter: AZ EIGER ÉSZAKI FALÁNAK ELSŐ MAGYAR ÁTMÁSZÁSÁRÓL tart előadást 1988. április 18-án 18 órakor az ELTE Lóczy termében (Bp. VIII. Kun Béla tér 2. első em.) HEGYMÁSZÓ-TÖRTÉNELEM Az FTSK Excelsior Hegymászó szakosztálya az utánpótlás részére szakmai előadás-sorozatot tart. Ennek egyik estjén -dec. 16-án - a hegymászó-történelemről kívántak hallani. A tárgykör terjedelme miatt csak kiemelt részekre kerülhetett sor. Sok évtizeddel ezelőtt Komarnicki Gyula bátyánk beszélt az Alpok feltárásáról. Már két órát tartott az előadása - szünetet sem tartva - amikor azt mondotta ’’most pedig áttérek a Keleti-Alpokra.” Mindezt a téma valóban hatalmas terjedelme miatt említem. Az alábbiakban tehát szemelvények következnek, röviden. MAGYARORSZÁGI KÁRPÁT EGYESÜLET Számos kísérlet után 1873- ban megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület. Az alakulás helye Tátrafüred (ma Stary Smokovec). E nevezetes dátum külföldi besorolása sem rossz, hiszen a Londoni Alpin Club 16 évvel, a Schweizer Alpen Club és a Club Alpino Italiano csak 10 évvel korábbi, míg a Club Alpin Francais egy évvel később alakult meg mint az MKB. A megalakulást nagyban elősegítette a Kassa-Oderbergi vasútvonal 1871-ben történt elkészülése. Ha Poprád elérhető is volt már vaspályán, innen szekéren kellett megtenni az utat a hegyig. Az MKE tevékenysége korszakalkotó volt. A mindenkori elnök lakhelye szerint megkülönböztetünk első késmárki, lőcsei és iglói korszakot. A trianoni béke teremtette új helyzetben az MKE-t a határ megosztotta. A határon túl a magyar és német kisebbség számára Karpathenverein lett, ez a második késmárki korszak, a határon innen egyszerűen Kárpát egyesület. Már a megalakulás második évében elkezdődik az évkönyvek kiadása. Összesen 44 kötet jelent meg 1917-ig, magyar és német nyelven. Felkérésére Kolbenheymer Károly lőcsei tanár megírja Tátra kalauzát (1876), ami a század végéig 10 kiadást ér meg. Ugyancsak ő, műszeres felméréssel elkészíti a Tátra térképét is, a kalauz után közvetlenül. A szellemieken kívül készülnek az utak, jelzések, menedékházak. Az MKE működésének első 10 évében tíz ház épül! A nagyközönségnek hegyi útjaihoz vezetőre volt szüksége. Az MKE 1874-ben számba vette a tátrai vezetőket. Jegyzékében 37 fő szerepelt. Ezek számára tanfolyamot rendezett, megállapította besorolásukat. Voltak főkalauzok, kalauzok, kalauz jelöltek és csomagvivők. Szabályozta béreiket és munkakönyvvel látta el őket. Döller Antal, aki létrehozta az MKE-t és annak első elnöke volt, lemondott 10 év után. Ekkor került át a vezetés Lőcsére, az akkori megyeszékhelyre. Itt lakott ugyanis Roth Sámuel. Geológus volt, a gimnázium igazgatója és az MKE rendkívül tevékeny ügyvezető alelnöke. Nagy veszteség, hogy 38 éves korában váratlanul elhunyt. E korszak főbb eseménye, de egyben az MKE fennállásának legnagyobb létesítménye a TÁTRAKÖRÚT építése, ekkor kezdődött. A taglétszám eléri az 5000-t. Megalakul az MKE Budapesti osztálya (1988). Az első vezetőség olyan volt, hogy érdemes megemlékezni róla. Elnök: Eötvös Loránd, nemcsak fizikus, miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hanem jeles hegymászó is. Alelnök: Lóczy Lajos, egyetemi tanár, Ázsia-kutató, a Balaton 18 kötetes ismertetőjének szerkesztője. (Nincs a földnek még egy pontja, amelyik tudományosan ilyen részletesen feldolgozott lenne.) Ügyvezető alelnök: Téry Ödön, akinek a nevét ma is viseli a ház a Magas-Tátrában, az Ottó katlanában. (Sajnos a legutóbbi felújítás után nem került vissza képe a menedékház ebédlőjébe.) Titkár: Thirring Gusztáv, a kalauz-író. Ez a budapesti osztály 1891-ben kivált és önállósult, mint Magyar Turista Egyesület. Az MKE iglói korszaka (1891-1920) nehéz örökséget vett át, mert kivált a budapesti és még öt osztály. Ezzel mintegy 2000 tagot veszített. Súlyosak voltak a Tátra körút adósságai is. Az MKE kimagasló érdeme, hogy kezdeményezésére és hathatós szellemi támogatására a századforduló idején elkészült a Tátráról a 25 000-es katonai térkép, melyben a rétegvonalak és a sziklákon kívül, a morénás részek is szerepeltek. Szerintem, kis túlzással még a fogások is megtalálhatók voltak rajta. Az iglói korszak lendítőkereke Róth Márton, iglói tanár volt. Halálával 1917-ben megszűntek az évkönyvek. Ettől kezdve az MKE-tagok az egyetemiek lapját, a Turistaság és Alpinizmust kapják. MAGYAR TURISTA EGYESÜLET (MTE) Az MKE budapesti osztályából lett önálló egyesület. Már a megalakulást követő hónapban elindították a Turisták Lapját. Az MTE lendülete sorra hozta létre osztályait az ország egész területén. Az osztályok pedig áldozatosan végezték az átjelzések, forrásfoglalások, menedékházak és kilátók építését. Az egyenesági turista leszármazás soron következő gyermeke az Egyetemiek. Az MTE Egyetemi osztálya 1892-ben alakult meg Dobogókőn. Az Egyetemi osztály nem alpin egyesületnek indult, de azzá lett. BUDAPESTI EGYETEMI TURISTA EGYESÜLET (BETE) Az egyetemiek 1907-ben a lengyel hegymászókkal akartak kapcsolatot kiépíteni. Ezért találkozást beszéltek meg a Poprádi tónál, a régi Majláth házban 1907. aug. 5-én. A találkozó jól sikerült, és három nap múlva tervezték a folytatást a sziléziai házban. Sajnálatos módon, az egyetemiek egyik kiválóságát, Wächter Jenő bölcsészhallgatót halálos baleset érte aug. 7-én a Simontornyon, így az egyetemiek (barátjuk szomorú lezuhanása felett érzett gyászuk kifejezésére) mindannyian elhagyták a Magas-Tátrát. Az MTE központi választmánya elítélte az egyetemi osztály hegymászó tevékenységét. Ekkor Komarnicki Gyula bejelentette, hogy önálló egyesületként fognak működni, így jött létre a BETE. (Tevékenységéről legközelebb) A BETE megszüntetésével tíz év után megalakult az MFT hegymászó szakosztálya. Mint látható, az MKE-ből vált ki az MTE, és abból lett a BETE. (folyt. köv.) Dezsényi János POLGÁRDY GÉZA Életének kerek számához érkezik 1988 márciusában. A betöltött 80 év nagy dolog még akkor is, ha nem fémjelzik maradandó alkotások. Polgárdy Géza fél évszázaddal ezelőtt a Magyar Turista Szövetség főtitkára volt. Mint tollforgató, számos kalauz szerzője volt, talán legmaradandóbb műve a MAGYAR TURISTA LEXIKON, ami 1941-ben jelent meg. Születésnapja alkalmából tisztelettel köszöntjük. Dr. (Összeállította a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Bizottsága) A HEGYMÁSZÓK VILÁGA 13